Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 3. szám - POLITIKA, BÉKEMOZGALOM, BIZTONSÁG - Pozsgay Imre: A társadalmi szervezetek szerepe a kelet-nyugati együttműködésben

zánkat, jól tudja, hogy Magyarországon érvényesülnek az emberi jogok, és az emberek egyenként is, saját belátásuk szerint utazhatnak a világban, kommunikál­hatnak a Föld bármely pontján élő embertársukkal. A XX. század azonban, amely a munkamegosztásnak és a tevékenységek kooperációjának soha nem lá­tott magas fokát s vele a szervezettségnek ugyancsak magas színvonalát terem­tette meg, magával hozta annak szükségességét, hogy az egyének az államon kívüli szférában is befolyásos szervezetekbe tömörüljenek. Ezek segítségével közösen ellenőrizhetik az államot, érvényesíthetik érdekeiket, s egyebek között nagy hatásfokkal tevékenykedhetnek a nemzetközi kapcsolatokban is. Csak így érthető meg az a jelentős szerep, amelyet ezek a társadalmi szerve­zetek a kelet-nyugati kapcsolatok építésében betöltenek. Mielőtt azonban erről a szerepről szólnék, arról is beszélni kell, mit jelentenek számunkra a nyugati kap­csolatok. Ennek az írásnak már a címe is sugallja, hogy a kelet-nyugati kapcsola­toknak pozitív tartalmat tulajdonítok, őrizni, fejleszteni való értéknek tartom azo­kat. Eltérő társadalmi berendezkedésük ellenére a különböző országok a tapaszta­latok gazdag tárházát nyithatják meg egymás előtt. A tapasztalatok cseréje, az emberek sokaságának érintkezése, a társadalmi szervezetek segítségével a sze­mélyek közt szövődő szálak szaporodása további lehetőségeket tárhat fel a mű­szaki-tudományos haladás, a gazdasági növekedés, a politikai és a kulturális együttműködés számára. Hazánk a kis országok sorába tartozik. Tudják ezt a társadalmi szervezetek­ben. De azt is tudják, hogy a mai feszültebbé vált, bonyolult világban nagyot nőtt a kis országok jelentősége. Fontos tényezői lettek a nemzetközi stabilitás­nak. Belső problémáikat közmegegyezéssel és közmegelégedésre megoldó, ott­honukban jól berendezkedő kis országok jótékonyan hatnak a világhelyzetre. A belsőleg ingatag, gyakran súlyos feszültségeket, megrázkódtatásokat megélő kis országok válsággócokat termelnek, és feszültségeket, ingadozást visznek a világba is. Ennek a tudatában vállal szerepet a nemzetközi életben, a kelet-nyugati kapcsolatokban Magyarország, és ilyen szemlélettel vállalnak nemzetközi szere­pet a magyarországi társadalmi szervezetek, mozgalmak is. Hazánk társadalmi szervezetei az emberi kapcsolatok széles skáláján mozog­nak. Politikai és érdekképviseleti funkcióik a legkülönbözőbb szükségleteket elégítik ki, és ezek az érdekek, szükségletek motiválják őket a nemzetközi élet­ben is. De e tekintetben - legyen szó akár a szakszervezetekről, akár az ifjúsági szövetségről vagy a népfrontról - mindegyik elfogadja kiindulásként a békés egymás mellett élés politikáját, a feszültséget fegyverkezési hajszával növelő imperialista szándékok elutasítását, és elfogadja a kapcsolatok fenntartásának, fejlesztésének irányvonalát a háborús veszélyt növelő körülmények idején is. E közös vonások felvázolása után a népfront nemzetközi munkáján szeretném érzékeltetni e szervezetek szerepét a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesz­tésében.* 72

Next