Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé szerzési eljárási hirdetmények közzétételéről. A közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát és felügyeletét a Közbeszerzési Döntőbizottság végzi. Ez a testület a közösségi vívmányok követelményeinek megfelelően félig jogszolgáltató testületnek tekinthető. A közbeszerzé­si biztosok jelenlegi 15-ös létszámát a növekvő munkamennyiségnek megfelelően növelni kell az elkövetkező években. 1999-ben a bizottsághoz 367 panasz érkezett, ami az összes közbeszerzési eljárás mintegy 10%-át jelenti. A bizottságnak joga van felfüggeszteni a köz­­beszerzési szerződés végrehajtását a panasz kivizsgálásának idejére, ahogy az 121 esetben meg is történt az elmúlt év folyamán. A bizottság határozatainak csupán negyedét támad­ták meg bíróság előtt. A tárgyalásos eljárások megindításáról szintén tájékoztatni kell a bizottságot, hogy lehetősége legyen az esetleges törvénytelen eljárásokba való beavatkozás­ra. Ilyen beavatkozásra az esetek 1/5-ében volt szükség. Minden egyes ágazatban és a kor­mányzat minden szintjén (ide értve a helyi önkormányzati szintet is) további erőfeszítések szükségesek a közbeszerzési eljárási szabályok tiszteletben tartásának biztosítására. Meg­nyugtató tény a jogorvoslati eljárások egyre növekvő száma. További munkát igényel a közbeszerzési szervezetek és a felülvizsgálati szervek megfelelő személyzettel és modern információs rendszerrel való ellátása. 2. fejezet: A személyek szabad áramlása A szakképesítések kölcsönös elismerése terén további előrelépés állapítható meg a közegész­ségügyről szóló törvény 2000. januári hatályba lépésével, amely az egészségügyben dolgo­zók diplomáinak kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályokkal harmonizál. Az állampolgári jogok vonatkozásában nem állapítható meg előrelépés. Az inaktív szemé­lyek és a diákok jogaira vonatkozó szabályok további harmonizálása szükséges. A munkavállalók szabad áramlása tekintetében bizonyos előrehaladás történt, például az­által, hogy az Európai Megállapodásban meghatározott kulcsszemélyzet részére a munka­­vállalási engedélyek már automatikusan kiállíthatóak. Megkezdődtek az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) rendszerben való magyar részvételhez szükséges előkészítő in­tézkedések a számítástechnikai hálózat fejlesztésével, valamint a képzés és létszámbővítés révén a személyzet megerősítésével. Magyarország a jövőbeli szociális biztonsági koordinációra tekintettel tovább erősítette kétoldalú kapcsolatait. Egy Németországgal kötött kétoldalú megállapodás 2000. májusá­ban lépett hatályba, mely kiterjed az egészségbiztosításra, a nyugdíjakra és a családi ellá­tásokra. Egy másik, Ausztriával kötendő kétoldalú megállapodás, mely az egészségbizto­sításra, a nyugdíjakra, a munkanélküli-ellátásokra és a családi ellátásokra terjed ki, oszt­rák megerősítés előtt áll. Az ilyen megállapodások lehetővé teszik Magyarország számá­ra, hogy a csatlakozás időpontjától összhangba kerüljön a közösségi biztonsági koordiná­cióra vonatkozó szabályozással, minthogy ezek alapelveire támaszkodnak, és megismertetik a közigazgatást azok eljárási rendjével. Emellett 2000. májusában felállításra került a mi­nisztériumok közötti Szociális Koordinációs Tanács, melynek feladata a közösségi jog al­kalmazásához szükséges nemzeti felkészülés koordinálása és segítségnyújtás mindazon intézményeknek, amelyek a migráns munkások szociális biztonságáért lesznek felelősek. 2000. ősz-től

Next