Kalauz, 1857. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1857-10-24 / 17. szám
1851. 17. szám. Október 24. Megjelenik lapunk minden szombaton két kisebb negyedrétü íven. Előfizetési ára helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve félévre 1 fr, egész évre 2 fr. Szerkesztői szállás: Mészáros utca Emmerlingház, 2-ik emelet, hová a kéziratok, s a szerkesztőt illető levelek küldendők. Kiadóiroda: Egyetem utca 1-szám Magyar Mihály könyvkereskedése a takarékpénztár átellenében, hová az előfizetések, s szállítást, hirdetést illető közlemények adandók. Hirdetések díja egy háromszor halálozott petitsor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 4 kr, többszörinél pedig 3 krjával számittatik. __________________________________ HETILAP A NÉP JÓLÉTÉRE. ' J Uj előfizetés! A„KALAUZ“RA. Július elejétől kezdve december végéig még folyvást szolgálhatunk egész példányukkal, mint eddig 1 piájával, hogy azonban a több oldalról érkezett kívánságoknak is eleget tegyünk, negyedéves előfizetéseket is elfogadunk októbertől decemberig 40 kilával. Elvünk nem cifra, üres ígéretekkel, hanem tettel lépni ki a síkra, s ezt be is bizonyítottuk az által, hogy csekély előfizetési árért egy oly lapot adtunk a t. olvasó közönség kezébe, mely minden oldalról a legszebb elismeréssel találkozik. Alig egyrészről rajta leszünk, hogy lapunk jövőre is megfeleljen a várakozásoknak, hogy az a kezdet leküzdéseivel napról napra gyarapodjék is, addig másrészt felkérünk minden lelkes ügybarátot vállalatunk gyámolitására, terjesztésére. Gyűjtőinknek, mint eddig, 9 előfizető után 1 tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. Pest szept. 18-án 1857. __________________ A „Kalauz“ kiadó hivatala. Csokonai Vitéz Mihály. Vannak emberek, kikhez hasonlót nem minden század szül, kiket Isten csak ritkán, jó kedvéből, s áldás gyanánt küld az emberek közé; kiket a nemzet büszkén vall sajátjának; kiket letűnésük után is szent kegyelettel emleget a hálás maradék. Ilyen Csokonai Vitéz Mihály nemzetünk eddig legeredetibb népköltője, kit majd minden olvasni tudó magyar ember ismer, kötelessége is, hogy ismerjen. Csokonai majd minden dalát énekli a nép, de hogy ki tette muzsikára, senki nem tudja, és talán épen azért oly kedvesek ama dalok, és zenéjük. Csokonai született Debrecenben 1774. azon korban midőn hazánkban a diák nyelv volt uralkodó, még a falusi iskolákban is. Nagyjaink az országgyűlési és megyei teremekben diákul szónokoltak, tudósaink diák nyelven írtak, s a szegény magyar nyelv csak az alacsony kunyhókban a köznépnél talált szállást, menedéket, és pártolást. Ezen idő— 33