Kalligram, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019-07-01 / 7-8. szám
tem regénye című művében, ahol magát a szegénységből kitörő királyfiként jellemzi: „Minden népmesének az a tendenciája, hogy a szegény elmegy királynak. A parasztsorból való kivándorlás: ez a mese.”24 Móricz számára a mese egész pályája során fontos maradt, bár 1912 után nem írt és nem adott ki verses állatmeséket. Az eddig nem ismert levelekből az is kiderül, hogy állatmeséi alapjául nem a népmesék szolgáltak. Móricz új mesefajt, a magyar naiv mesét szerette volna megalkotni, amely nem tanítani, hanem gyönyörködtetni akar. írójukban mintha egyszerre lenne jelen a gyermek performanciája és a felnőtt kompetenciája, vagyis mintha egyszerre lenne a formai követelményekben jártas felnőtt és a spontán szövegalkotás szintjén levő gyermek.25 Ez a különös gyermek-felnőtt egyszerre-lét nemcsak a mesék írójában, hanem az olvasóban is megteremtődik. Babits Mihály így fogalmaz 1910. május 7-én írt levelében Móricz Erdő-mező világa című könyvével kapcsolatban: „Gyerekeknél nincsenek jobb olvasók, de e könyvednek én is olyan olvasója voltam, mint egy gyerek.”26 ■ ■ ■ JEGYZETEK ----------------------- 2 Szilágyi Géza, „A boldog világ költőjéről II* Nyugat, 4. sz. (1924), hozzáférés: 2019.03.16, http://epa.oszk.hu/00000/00022/00353/ 10672.htm. 3 Számos levél áll rendelkezésre az 1903-as és 1904-es évekből, amikor Móric szatmármegyei gyűjtőútjával kapcsolatban népdalokat említ. Például Móricz levele Holies Jankának 1904 augusztusából: „Éppen 400 nótával megrakodva indulok, azaz megyek Nagykároly felé."Móricz Zsigmond „Holies Jankához", 1904. aug. 7., in Móric Zsigmond, Levelezés: 1892-1912, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03.16., http://digiphil.hu/o.mzs-lev.tel.542,p.8. Móricz levele Vargha Gyulának 1905. márc. 28-án először említi a népmesegyűjtéssel kapcsolatos terveit: „Április elsején, szombaton szándékozom útra indulni Szatmárba, mesét gyűjteni. Fonográfot is viszek és gyorsírással fogom leírni a meséket"Móracz Zsigmond„Vargha Gyulának", 1905. márc. 28., in Mórig Zsigmond, Levelezés: 1892-1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03.16., http://digiphil.hu/omzslev.tel.642#p.2. 4 Móricz első könyvét valóban a verses állatmesékből állította össze, azonban csak négy év múlva, 1908-ban jelent meg a Lampel Kiadónál Erdőmező világa címmel. Móricz Zsigmond: Erdőmező világa, Benedek Elek Kis Könyvtára 109 (Budapest: Lampel, 1908). 5 Móricz Zsigmond „Holics Jankához", 1904. márc. 16., in Móricz Zsigmond, Levelezés: 1892-1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03.16., http://digiphil.hu/omzslev.tel.434.p.15. 6 Ezopus száz meséje az ifjúság számára, Budapest: Lauffer Vilmos, 1895. Forrás: Corvina. A magyar könyvkereskedők egyletének közlönye XXVIII, 34-35. sz. (1895), 142. 7 Kappanyos András, „Kedvencek a kánon peremén (Móricz verses meséi)", Alföld 156,9. sz., (2005): 87. 8 Borbély Sándor, „A gyermekeknek író Móricz", torides 21, 7. sz. (1979): 1073. 9 no. 10 Végh Balázs Béla,,,Móricz Zsigmond és a magyar gyermekköltészet", Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle 53,4. sz., (2018): 70. 11 m. zs.,,,1848—1849. A magyar szabadságharcz története. A tanuló ifjúság számára írta Barang. Budapest, Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság, 226.1.", Uránia, 4. sz. (1903), 190. 12 Holkes Janka„Móricz Zsigmondhoz", 1904. ápr. 1., in Móricz Zsigmond, Levelezés: 1892-1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03. 16., http://digiphil.hU/o:mzs-lev.tei.452#p.20. 13 Borbély Sándor,,,A gyermekeknek író Móric", Kortárs 23,7. sz., (1979): 1073. 14 Kappanyos András, „Kedvencek a kánon peremén (Móric verses meséi)", Alföld 156,9. sz., (2005), 82. 15 A modern mese leírását lásd itt: Lovász Andrea, Navigátor: kortárs gyerekirodalmi lexikon: böngésző és olvasókönyv, (Szentendre: Cerkabella Könyvkiadó, 2010), 12. 16 Végh Balázs Béla, „Móricz Zsigmond és a magyar gyermekköltészet", Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle 53, 4. sz., (2018): 71. 17 Móricz Zsigmond „Révai Mórhoz", 1913. nov. 15., in Móricz Zsigmond, Levelezés: 1892-1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03. 16., http://digiphil.hU/o:mzs-lev.tei.1427#p.6. 18 Móricz Zsigmond, Színművek 1909-1913, (Budapest: Szépirodalmi, 1956), 455. 19 Móric Zsigmond,,,Három boldog ember", Figyelő 3 (1913), 2:26-40. 20 ViRTER Ferenc„Móric Zsigmondhoz", 1913. márc. 5., in Móricz Zsigmond, Levelezés: 1892-1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03. 16., http://digiphil.hU/o:mzs-lev.tei.1336#p.7. 21 Móricz Zsigmond„Vitter Ferencnek", 1913. márc. 5-7., in MÓRICZ Zsigmond, Levelezés: 1892- 1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03.16., http://digiphil.hu/o.mzslev.tei.1338#p.2. 22 K.T.,„Móricz Zsigmond, Légy jó mindhalálig",/(A/z/to 15,11. sz., (1986), 36. 23 Szilágyi Zsófia, A továbbélő Mária, (Budapest, Pozsony: Kalligram, 2008), 235. 24 Móricz Zsigmond, Életem regénye, Regények VI (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 737. 25 Kappanyos András, „Kedvencek a kánon peremén (Móric verses meséi)", Alföld 156,9. sz., (2005), 87. 26 Babits Mihály„Móric Zsigmondnak" 1910. máj. 7„ in Móricz Zsigmond, Levelezés: 1892-1913, kiad., jegyz. Cséve Anna et al. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019), hozzáférés: 2019.03. 16., ttp://digiphil.hu/omzs-lev.tei.1010,p.4. Hangácsi Zsuzsanna: 1989-ben született Kassán. A Miskolci Irodalomtudományi Doktori Iskolában szerzett abszolutóriumot, jelenleg könyvtárosként dolgozik. 143