Kanadai Magyar Munkás, 1933-1934 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-13 / 1. szám
2. oldal. Haltunk a világ dolgozóinak tekintete “Akkor is ilyen forró meleg nyársai ii nap volt. Akkor is mint most, itt mintha csak tréfát akart volna űzsinni velünk valaki, olyan jó termést mer arattunk. A kulákoktól elvett földek fák igen jónak mutatkoztak hozzánk. Én , Fegy a komámmal, akivel akkoriban ma összefogtunk, mivel nekem is meg nm neki is csak egy lovacskánk volt, ép nagyen osztagot raktunk, amikor Beszayeszarábiába felül egy francia repülőgép, amolyan szitakötő masina keretrült felénk. Hosszasan elnézték a nem kóválygó kékes zöld madarat, mikor na egyszerre csak cédulákat kezdett lefelé dobálni. Akik a mezőn voltunk, nem futottunk a lassan lepkeszerűen szálló papír lapok után. Az állott rajta, na hogy a magyar Tanácsköztársaság megbukott. A magyar vörös hadsereget a dicső román királyi hadsereg szétverte. Az első lapokat Visz kulák fiai kapkodták fel. El is kezdték rögtön hepciáskodni, tán még a földről is lezavartak volna bennünket, ha nem mi szegények lettünk volna a nagy többségben. Mert elvtársak az amelyen most állunk amit mi megg: művelünk, a forradalom előtt a kula a koké volt, nekünk belőle csak akkor mi jutott ha meghaltunk’’. Mi Sztsuk elvtárs, ezt az egézs mongy dókáját egy szuszra adta le, azokután ,,a hogy bemutatkoztunk, mint a makó gyár Írók egyik brigádja, mi A kollektiv háza elé kitették az emi gyik hosszú asztalt. Körülültük. Lassasan körül veszbennünket a fél falu. A munkából érkezetteken még rajtuk volt a mező pora, arcukon az önelégedettségnek a pírja, a kollektivista nyugodtsága. s a Sztsuk után Kirilov vette át a szót. Ha A kollektiv által kihozott törzskönyvet maga elé tette és felel a brigád 10 által felvetett kérdésekre: “Pavlovka község elég simán élte i át a szocialista mederbe való terelését. Ezelőtt hét évvel 1925-ben, egy a tíz gazdaságból álló csoport már állami hitellel vásárol magának és körülbelül száz holdon gazdálkodik, néhány évre rá egy új csoport alakult mellette, ugyancsak kollektív munkaira. 1930-ban egyesülnek, így az egész falu néhány gazda kivételével, a megyefortva kollektív életet élte. “Földjük nem a legjobb, a völgy, a amelyben a falu épült, kihalt folyómeder, amelyből nem maradt meg , más mint a Kucsurgán nevű folyócska, meget csak a hólé, a tavaszi, meg az őszi áradás táplálnak, forrása nincsen. Kiszáradt folyó homokos medre viztelen. Évezredek munkája a vastag homokréteget hordott össze a föld természetes forrására, azokhoz , hs csak mély ártézi kutakkal lehet hozzájutni, amelyeknek forrását tervbe vették, ezért minden ház szorosan , ds ott épül fel a folyó víz közelében, hogy könnyen lehessen kutat ásni. Még a cár idején a völgyet magas töltéssel zárták el, amelyben a tiraszpoli vasút vonul át. A helyet, hogy a viaduktot építették volna, a völgyet *' gát zárta el és csak szűk lyukakon tud a viz folyni. Tavasszal a vize megszorul és elönt mindent. Ebben az 11 évben különösen nagy volt az özön viz, hogy még a házakat is elvitte”. * Odaszorultunk fel a dombra min- * denestől. Asszonyostól, gyermekes- ‘ től, traktorostul, ekéstül. Rettenetes egy éjszaka volt, hajnalodott mire , befejeztük a mentést. A sok asszony, 1 gyermek sikongatásával egybe vegyült az állatok ordítása is. A Sztepanoviciak nem jöhettek a segítségünkre, mert maguk is bajba voltak. Akkor tettük le a vizsgát igazán arról, hogy leninisták vagyunk. A harmadik brigád kezdte, ahol a legtöbb kommunista, meg kommunista ifjúmunkás van. Pontosan mintha mi sem történt volna. Begyújtották , a traktort, befogták a lovakat és ment szántani elől a 3 brigád, utána a többi ... és most meg kell nézni micsoda kazlak vannak, de még a házakat is újjáépítettük” fejezte be az elnök az áradás történetét. Csakugyan minden ház szépen rendibe téve, szépen kékes fehérre kimeszelve áll régi helyén még a virágos kis arimentika is ott diszeleg minden épület peremén, meg az ajtó boltozatán. Akárcsak valamelyik matyó leányka került volna vissza ide Lebediába, a magyarok régi fészkébe, olyan díszítést kanyarított Marúzsa az épület falára, hogy jobb szívelegyen Vatkának, a szőke ukrán legénynek hozzájuk járni. Minden állami segítség nélkül hozták rendbe a falujukat,hitelt sem kértek mellette a mezei munkát is elvégezték. Tegnap csépelték el az utolsó osztagot, a szomszéd állami gazdaság adta nekik kölcsön a cséplőgépet, ők viszont fuvarral segítették ki a gazdaságot, megtehették, mert ez évben jobbak a lovaik, mint az államiaknak. Minden tagnak van elegendő gabonája lisztje, biztosítási alap, meg közös étkezési alap különnítve, a burgonyából is jutott elég, még a kollektív piacára is jutott belőle. Egy munkanap előre láthatólag náluk több lesz mint öt rubel. Tiszteletünkre dinnyéket bontanak. A nemes gyümölcsök héjára jelek voltak rajzolva. A csoda édes gyümölcsök magvát, minthacsak arany Volna úgy szedik össze vető magnak jövőre. Közben megérkeznek az individualisták. Az egyik ötvenen túli, erősen őszülő férfi, a másik középkorú aszszony, a harmadik hamis szemű bácsi te. A pénzből néhány száz rubelt es Vele hamar végeztünk, volt cári idár, 26-tól 29-ig az egyik kollek tagja volt, sőt a pézügyeket vezeti jlófák. Erre perre került a dolog ! || 'büntették, a kollektívból kitiltot és azóta maga gazdálkodik. okkal komplikáltabb a dolog a csik két individualistával, mert isolyan könnyű megérteni azt, miért nincsenek bent a szegek a kollektívában. Ők maguk semmi elfogadhatót- t nem tudnak felhozni, mert az meg a kifogás, hogy gyengének érzik veszukat és nem bírják a munkát v£j , mint a többiek. Az öreg jó őr lehar ne, még az asszonynak felnőtt fiai irmekei vannak és a mellett még lésiga is munkaképes. mogy fejtegette Kirilov elnök annak véreit, hogy miért nincs bent a kollektéjában a két szegény gazdaság? hal az öreg asszony nagyszemeket megkintve rája, csodálkozóan hallgatta el fejtegetéseit. Érezte, hogy itt különösen róla folyik a szó... na' •De hát mi lesz velük? Földjük ^ f része már az idén parlagon hever ^^ vége az lesz, hogy János bácsi a ist az őszön belép a kollektívába, ^ kival nehezebb az ügy, mert ő na ^e; on szentes asszony nagyon a papa dák a kezében van. Három gyermeke feledik a tizenyolchoz. Maholnap magukkal rendelkeznek és akkor mi ijd belépnek közénk, magukkal rántva a mamát is. gy Ugye Mari? fejezete be a Kirolov. tá Mari asszony nem reagált a tréfáha Az öreg János bácsival komótan felkerekedtek a lócáról és elbalytak a kollektivistáktól. Egy kis idő múlva a tanító elvtárs iát nagy örömmel újságolva, hogy az más bácsi nála volt egy kis kérvény más irányában, mert, hogy ő maga nem tud írni. Be akar az öreg lépni ge kollektívába. Itt a kérvény nálam magammal bíztam. a: Kirilov mosolyogva veszi át.› Azt hiszem elvtársak kimondhatnáik magunkat kiszélesített vezetőségi ülésnek hiszen itt van majdnem ki s egész falu. Indítványozom, Gardi- t£ Iván Szerafinovicsot vegyük fel ›■› kollektívába. ’ Diadalmas taps lett a válasz az innditványra. `( Garbenkot a II. brigádba osztaták be és holnap már a szalmakazing, az őrzi, nehogy valakinek eszében is jön ott cigarettázni vagy a kulák elég felgyújtsa. n Á"*mama pedig már mint öreg Garienkóné, kis pálcikákkal fogja a napraforgóból kiveregetni a magot tiz úgyis öregasszonynak való munba. Mikor pedig később a fényképezésie került a sor beállított az udvarra s Jari néni leánya, a Kátya. Szép ünneplőbe volt öltözve oda is engedték a többiek a csoportba, mert már 5 kollektivistának érzi magát, noha blőre tudta, hogy ezért estére lesz a nagy perpatvar. Már miért ne a kollektivisták közé mikor neki a kollektivista Petya csapja a szelet, a Totarenkóék Petyája, az pedig itt van képen is rajta lesz, igy hát Kátyának is rajta kell lennie, még pedigen úgy hogy ha csak lehet hát egymás mellé legyenek állítva. , Már alkonyodott, amikor beállított , az udvarra az öreg Gavril nagy szatállal. Évődve fogalták, mert hogy , mint ő is megérezte, hogy vendégek érkeztek a faluba még pedig fotogrrafussal. Makacsul kitartó paraszt megtestesülése, aki soha kétségbe nem esik. 1921-ben a vörös Oroszországnak az éhezése alkalmával sem esett kétségbe Amikor látta ősszel, hogy nincs mivel megszántani a földet, befogta fiait az eke elé és mégis megszántotta a földet. Mikor ezt felhozták neki elvtársai, szemrehányóan nézett rájuk, mint ha csak azt akarta volna mondani, hogy külföldi vendégek előtt még sem kellett volna azt mondani, hogy mit kellett Oroszországnak 1921-ben átélni... Közben a magas töltésen vonat robogott végig. Tehervonat volt csupa fehérhűtőkocsival. Viszik a drága gyümölcsöt, Moszkvába, Leningrádba a dolgozóknak. Hej, szólalál meg újra az öreg Gavric, s ahogy a magyarok proletárdiktatúrája megbukott, rosszabra fordult a mi dolgunk is. Emlékeznek arra a fehér páncélvonatra, amely itt cirkált az orrunk előtt mindig? Menynyi áldozatba került, mennyi megaláztatásba! Mennyi vérbe! Mennyi meggyalázott nő!... Emlékeztek? Elszedték tőlünk a kulákok a jó termést? S ezt mind a kulákok, az urak miatt kellett elszenvedni...” Igazuk van az elvtársaknak, folytatta Gavril, a fiaimat is miattuk kellett befognom az ekébe. Mondják a paraszt elvtársainknak, hogy bátrabban kezdjenek már neki a forradalomnak! Mi meg testvéreim folytassuk csak úgy a kollektivista gazdálkodást, mint eddig, mert ne felejtsétek el, hogy nemcsak a mindennapi kenyérért dolgozik most az orosz kollektivista, hanem a világforradalomért is. Látjátok onnan messziről is eljutnak hozzánk az emberek, mert rajtunk csillog a világ dolgozóinak a szemsugara”. «Cfr. r——-hp~ ^‘« i : 1 • Is , momme L , - ■ - — Jól sikerült a K.M.B.Sz. országos piknikje pik Jól sikerült a K — A Kanadai Magyar Betegsegély: • Szövetség országos piknikje, nagyin sikeresen folyt le június 16.-án Walandon, ahol több mint 1000. volt a megjelentek száma. Sport számok voltak. Ugrábi Welland volt az első. Birkózók ügyi fogásokkal mutatták be birkózó spotot, a jelenlevők nagy tetszés nyílt áilására. .. A felvonult osztályok mind nagy , szép számban jelentek meg: Torony Guelph, Brantford, Oshawa, St. Catharines, Niagara Falls, Hamilton is még több helyekről jöttek tömeges! 31 St. Catharines egész zenekarral tordult be, akik felváltva húzták a t£ alá valót, ai .M.B.Sz. országo: nikje so Összbevétel volt . ................. $295.10n Ebből az osztálynak volt el kiadása ................................. $116.1a Maradvány .............................. $179.! Ebből az osztálynak 10% .... $ 18.' m Központnak beküldve ............ $161.! es Központ kiadása szépség vererseny díjra és meghívókra .... $ 14.' ná Tiszta maradvány a K. P.-nak $147. Ezúton mondunk köszönetet mindn azon munkástársaknak és összszervezeteknek, akik úgy anyagi mint er- kölsői alapon hozzájárultak a piknis sikeréhez. Újra találkozásra a Mu ■nkáslap országos piknikjén, él K. M. B. Sz. jp Blaskó József K. P. Titk KANADAI MAGYAR MUNKÁS KOMMUNIZMUS ÉS PROLETÁRDIKTATÚRA (folytatás ) A társadalom kommunista átalakulása, szervezettség és a célnak ezért a kizsákmányolok dühöngő esnemcsak a fölösleges lentállásába ütközik. A munkásság 3.) A szervezettség és a célna a megfelelő terv nemcsak a fölösleges feszteségektől óv meg (a nagyban való termelés mindig takarékosabb) ,antm lehetségesebbé teszi a technikai termelés lehetőségeit is. A termeést a legnagyobb üzemekben a technika lgnagyobb segítségével fogják végezni. Mert a kapitalizmusban a népekkel való munkának is bizonyos határai vannak. A kapitalista csak akkor alkalmaz gépeket, ha hiány van olcsó munkaerőben. Ha az olcsó munkaerő megvan, akkor a kapitalistának nincs szüksége gépekre, nélkülük is szép profitra tesz szert. Gépek csak akkor kellenek neki, ha drága munkaerőt takarít meg vele. De mert a kapitalizmusban a munkaerő általában olcsóbb, a munkásosztály rossz helyzete a technika javításának akadályává lesz. Különösen élesen fejeződik ez ki a mezőgazdaságban. Ott a munkaerő mindig olcsó volt és olcsó maradt s ezért ott a gépmunka fejlődése nagyon lassan történik. A kommunista társadalom azonban nem a profitról, hanem magukról a dolgozókról gondoskodik. A kommunizmus nem azon az úton jár, amelyen a kapitalizmus. A technikai találmányok a kommunizmusban szintén fejlődni fognak, mert mindenki jó kiképzést kap és azok, akik a kapitalista társadalomban a nyomortól elpusztulnak (például a tehetséges munkások), teljesen ki tudják fejteni tehetségüket. A kommunista társadalomban minden élősdiség eltűn ki. Megszűnnek azok az embervakarcsok akik nem dolgoznak, csak mások kontójára élnek.Amit a kapitalista társadaomban a kapitalisták elherdálnak, összezabálnak és megisznak, a kommunista társadalomban a termelésre lesz fordítva. A kapitalisták, lokáljaik és környezetük, a papok, a prostituáltak stb. eltűnnek és a társadalomnak minden tagja termelő munkát fog végezni. A kommunista termelés a termelt erők óriási fejlődését fogja jelenteni, úgy hogy a kommunista társadalomban minden munkásra kevesebb munka fog jutni, mint amennyi e előbb jutott. A munka nap egyre rövidebb lesz és az ember felszabadul a természet láncai alól. Mihelyt az embernek csak kevés idő kell arra, hogy táplálják és ruházzák magukat, idejük nagy részét a szellemi fejlődésnél szentelhetik. Az emberi kultúra magasabb lesz mint valaha. Igazán enberi és nem osztály kultúra lesz. Mihelyt eltűnik az, hogy egyik ember elnyomja a másikat, megszűrni a természet uralma is az ember f lett. Az emberiség csak akkor tud majd először igazán okos és nem állati életet élni. A PROLETARIÁTUS DIKTATÚRÁJA A kommunista társadalmi rend megvalósítására minden hatalomna a poroletárság kezébe kell kerülni! • A poroletárság nem döntheti meg világot, amíg nincs e hatalom a birtokában, amíg bizonyos időre uralkodó osztállyá nem lesz. Magától értődik hogy a burzsoázia nem adja át harc nélkül a helyét. Mert a kormunizmus az ő számára korábbi hatalmának, “szabadságának” elvesztsét jelenti, elvesztését a profitra, imatra, járadékra és egyebekre vajognak. A kommunista társadalomnak az a feladata, hogy ezt az ellentállást irgalmatlanul kiirtsa. De mert ez az elentállás elkerülhetetlen és igen erős lesz, a proletárság uralmának a munkásság diktatúráinak kell lennie. Diktatúra alatt a szigorú kormányzást, az ellenségeknek a határozott elnyomását kell érteni. Természetes, nem lehet minden ember szabadságéról. A proletárság diktatúrája öszszeegyezhetetllen a burzsoázia szabadságával. Ez a diktatúra éppen azért szükséges, hogy a polgárságtól elvegye a szabadságot, hogy a burzsoáziát kezén lábán megkötözze és megfossza a hatalmától, hogy a forradalmi proletárság ellen küzdjön. S minél nagyobb a burzsoázia ellentállása, minél kétségbeesettebben gyűjti össze a burzsoázia az erőit, minél veszedelmesebb lesz a burzsoázia, annál keményebbnek és könyörtelenebbnek kell a proletárdiktatúrának lennie végső esetben a terrortól sem szabad visszariadni. Csak a kizsákmányolok teljes legyűrése, ellentállásuk letaposása után, amikor a burzsoázia nem tud már ártani a a munkásosztálynak, lehet a proletárdiktatúra enyhébb. Ezenközben a korábbi burzsoázia elvegyül a proletáriátus tömegében, a munka állam lassanként elhal és az egész társadalom osztálytalan, kommunista társadalommá változik át. A proletár diktatúrában, amely csak átmeneti berendezkedés, a termelőeszközök magától értetődően, nem az egész társadalom, hanem a proletárság államszervezetének a tulajdonai. Átmenetileg a munkássz osztály, vagyis a lakosság többsége, monopolizálja az összes teremtőeszközöket. Ezért a proletárdiktatúrában még nincs teljes kommunista termelés. A poletárdiktatúrában még meg van a társadalom osztálytagozottsága: még van uralkodóosztálya a prole- táriátus, még meg van a termelő eszközök monopolizálása az új osz- tály által, még meg van az állam ha- talom (proletárhatalom) mely ellenségeit elnyomja. Amily mértékben azonban az egykori kapitalisták, felebirtokosok bankárok, katonatisztek és püspökök ellentállását megtörik , a proletárdiktatúra társadalmi rendje minden forradalom nélkül átsimult e kommunizmusba. A proletárdiktatúra nemcsak fegyver az ellenség elnyomására, hanem mód a gazdasági átalakulásra is. Enek az átalakulásnak a lényege, hogy a termelőeszközök magántulajdonát a társadalmi tulajdon váltaja fel, (kisajátítás). Kinek kell ezt azonban végrehajtani? Természetesen nem egyes egyéneknek. Ha egyes egyénei sőt ha kisebb csoportok tennék, akkor csak osztozkodás támadna, mely , a legrosszabb esetben egyszerű rablása fajulna. Tehát a burzsoáziak sajátitását a poroletárság szervezeti hatalmának kell végrehajtania s ez a szervezett hatalom éppen a diktatura munkás állam. e Diktatúra ellen fordulnak a szociíl demokraták, különösen a menseviliek is. Ezek az urak egészen elfeletették, hogy annak idején miket irrkáltak össze. A mi programunkban amit a mensevikiekkel közösen do ■ógoztunk ki, kifejezetten az áll: a (folytatjuk.) 3» A kiskereskedelem válságá hoz kötött rabszolgái azok akik mint kiskereskedők, kisiparosok vagy kisbirtoosok még szerepelnek. Az önállóság hangoztatása ma már nem más mint önámítás. A kiskereskedő sem egyéb mint egy kizsákmányolt alany a nagytőke kezében kinek minden idegszálai, élete és halála függ a finánctőke spekulációjától. Minden kis exisztencia mely a jelen tervszerűtlen rendszer áldozataként hűl ki az u. n. középosztály soraiból elveszítvén a tőkés társadalomban vetett bizalmát, ha felül bir emelkedni a kispolgári előítéleteken, akkor a felszabadulásért küzdő proletariátus soraiba áll. Felismervén osztály helyzetét odaadóan küzd a jelen szégyenletes rendszer megváltoztatásáért. Ellenesetben erkölcsi és anyagi hullává válva felmorzsolódik a fasizmus fertőjében. Nincs középút, a meggyalázott emberi lét vas logikája, könyörtelenül válaszút elé állít minden gondolkozó intellektuelt, kiskereskedőt, volt kisiparost és földmunkást. Egy iskolában a belső ellenmondásba tobzódó és a végvonalásban vergődő kapitaizmus nyomorával fasiszta rémtetteivel, s folyton megismétlődő háborúval. A másik oldalon az új szocialista társadalom már kalászba szökkent eredményeivel s az emberi józan észen felépült társadalmi rendszerével ahol a babonás tudatlanság helyett az egyetemes emberi boldogulás lép előtérbe. Csakis olyan társadalmi rendszer adhatja vissza az elvesztett élet kedvet s biztonságot érzett azoknak kiknek a tőkés társadalom most már egyszer mindenkorra kilátástalanná tette az élethez való jogát. ADOMÁNYOK NYUGTÁZÁSA WINNIPEGEN a Sallai és Fürst bizottsága $1.85 centet gyűjtöttek: "* a gyermek mulatságon sorsolásból $2.55 centet, ezeket beküldték átutalás végett az előbbit és az utóbbit a 5 lap támogatására. Úgyszintén a 933 . jun. 15.-ki lapszámunkban megjelent 5 $3.94 centet nem Windsor, hanem Winnipeg küldte be, tévedésből lett Windsornak könyvelve. 2 A K.M. MUNKÁS KAB 27-ik osz- tálya koncertet rendezett a “MUN- e KÁS” támogatására, melynek tiszta r- jövedelmét $7.76 centet beküldték ak kiadóhivatalnak. 1- TORONTÓBA MIKE BARTHOLOMEY munkástársunknál proletár keresztelő volt, ahol $7.50 centet kollektáltak össze. Ebből $2.50 centet a *z “MUNKÁS”-nak $5.00 pedig a munkanélküli tanács támogatására adták. A munkások még keresztelőkön sem feledkeznek meg a szervezetek fontos kulturális tevékenységével eljutott Kanada majdnem minden egyes vároosába, ahol csak magyar dolgozók élnek. Kiragadta a magyar dolgozók lelkivilágát a régi pegyhüdt, polgári ideológiából és megvetette alapját a tiszta forradalmi eszmék terjesztésé- nek a dolgozó tömegekbe. Hatalmas eredményeket mutat fel klubunk a szervezés terén. Közel 2000 taggal rendelkezik. Kanada huszonhét városában alakította meg a helyi klubosztályokat, amelyekben élénken f űzik klub tagjaink a tiszta, öszsze-űrű proletár kultúrát. Ezenkívül külön böző akciókat vezetnek le klubosz- tályaink, kiemelést érdemel a Magyarországibebörtönzött politikai foglyok támogatására indított akciók si ■ keres levezetése. Sallai-Fürst bizottságokat szerveztek. 3.) Munkás Védelmi Liga (CLDL.) Kanada magyarlakta városaiban mindenütt harcos magyar csoportok alakultak. Minden egyes akcióból százszázalékosan kiveszik a részüket. 4.) “Kanadai Magyar Munkás”: Négyéves fennállása alatt, harcos szervező munkájával, igazán megfelelt hivatásának. Eljutott Kanadának a legfélreesőbb helyeire és az ott élő magyar dolgozókat felrázta a bárgyú polgári életmódból és gyors cselekvésre szólította; harcra buzdította az elnyomás, a kizsákmányolás, a kanadai uralkodó osztály minden elnyomó szervezetei ellen. Mindezen hatalmas eredmények mellett megvannak a hibái és gyengeségei is mozgalmunknak. Határozottan megállapíthatjuk azt a tényt, hogy minden hibái mozgalmunknak, vezetőgárdánk gyengeségeire vezethető vissza. Nincsen elegendő veztőink. Akik a munkásság mindennapos küzdelmeiben kijegecesedve, állandó tanítással, a tudni és harcolni vágyó tagjainkat elszánt, rendíthetetlen harcosokká képeznék. Nincsen elegendő vezetőink, akik zárt sorokba állítanák a kanadai magyar dolgozókat, a magyar reakciósok és a kanadai kapitalisták rabló támadásai ellen, akik összefognák és kihasználnák azt a nagy szimpátiát a magyar munkásság részéről, melyet nagyobbrészt ösztönszerűleg tanúsítanak forradalmi szervezteinkkel szemben. Nem tudták eléggé kihasználni szervezeteink politikai befolyását a tömegekre és így nem bírták kellő képen mozgósítani a tagságot szervezetten különböző demonstrácókba a munkásság mindennapos követeléseiért. Még nagyon sok az ingadozó, tag- jaink között, akik még nincsenek átgyúrva, átitatva a forradalmi szervezetek programjaitól, nincsenek tisztába céljainkat. Ezen átfogó és gyöteres hibára vezethető vissza az is, hogy szervezeteink nem vette ki részét eléggé a fasizmus eleni tüntetésekből. Nem tartottak szervezeteink rendszeres antifasiszta gyűléseket, ahol gyökeres magyarázatokkal előadásaikban felhívták volna szervezeteink tagságának és általában a magyar munkáságnak a figyelmét a fasizmus !! veszélyére. Nem fordítottak vezetőink különös gondot az ifjúmunkás csoportok, szervezeteinkenbelül való megalakítására, s azok speciális kiképzésére. MI TEHÁT A TEENDŐNK? Meg kell indulni az akciónak Kanada-szerte központosított Marxista-körök megalakítására, melyekben minden egyes klub-, betegsegélyző-, CL- IL. tagoknak részt kell venni, hogy általános elméleti és gyakorlati kiképzésben részesüljenek, a proletárforradalom elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Ez a jelszó már egyszer ki volt adva, de ez csak akkor volt megkezdve, amikor a jelszó elhangzott, azóta el van hanyagolva a tömegekkel való érintkezés. Nem tartottunk állandó kapcsolatot fenn azokkal a munkástársakkal, akik még nem tagjai szervezeteinknek. Nincsenek házi agitációk Nem rendezünk gyakori vörös vasárnapokat, amikor alkalom van behatolni az illető munkástárs gondolatvilágába, meggyőzni a munkástársat arról, hogy mennyire árt osztályának, a munkásosztály harcainak az ő pesszimista álláspontjával akkor, amikor félre áll a küzdelemtől, a harctól, amely egyre jobban emelkedik ki a szervezett munkások, munkanéküliek és az elnyomó osztály, a kapitalisták terrorszervezetei, rendőrkozákjai között. Meg kell értetni azon munkásokkal, hogy ebben a küzdelemben, a társadalmi biztosításért, a munkáért és kenyérért, a munkásság legjobbjainak a bebörtönözése ellen, a deportálások ellen, a bebörtönözött elvtársaink kiszabadításáért és általában a munkásosztály jogaiért folyó harcban minminden becsületes munkásnak ki kell venni a részét. Ezekben a házi agitációkban találkozunk olyan munkásokkal, akik még dolgoznak, talán üzemekben, gyárakban; meg kell tudni hol dolgozik, milyen a hangulat a munkások között a gyárakban, ahol dolgozik, esetleg üzemi bizottságot lehet alakítani, az illető munkással fenntartott kapcsolat útján. Meg kell indulni az antifasiszta gyűlések lerendezésének. A legjobb erőket kell kiküldeni ezekre a gyűlésekre, akik felhívják tagságunk figyelmét a fasizmus veszélyére és az elleni harcra . Ezekben a harcokban kell megacélosodni, kiemelkedni a proletariátus vezető élcsapatának, e harcokban bebizonyította: meg nem alkuvó, a munkásosztály mindennapos követeléseiért becsülettel, önzetlenül harcoló, szilárdan kitartó harcosok részére adja meg a támogatást, a lehetőséget a tanulásra szervezeteink. Csak egy elszánt, a harcban megacélosodott vezetőgárda vezetheti a kanadai magyar munkásságot a felszabadulásért folyó harcba! Csak egy olyan vezetőgárda, amely a mindennapi harcokban, az üzemekben, a block commitékban, a Munkanélküli Tanácsokban végzett munkájuk révén a széles tömegeket nemcsak befolyásolni tudják politikailag, hanem szervezetten mozgósítják harcra őket. (“Az oroszországi proletariátus és parasztság győzelmének első, gyökeres főalapja az, hogy van egy megbonthatatlan bolsevik pártja”) Egy ilyen vezető gárda kiépítésére kell törekedni a legnagyobb erővel A KANDAI MUNKÁSMOZGALOM MAGYAR SZEKCIÓJÁNAK! --------- - --------ÍRTA: A. K. A tőkés rendszer gazdasági válságában 4-ik esztendejével bekövetkezett és mindinkább fokozódó munkanélküliség, a tömegeknek legnagyobb méretű anyagi téren látják eredmény telén ezen folyamat mindenek előtt a munkájuktól megfosztott dolgozók vásárlóképtelenségében nyilvánul meg. A legszükségesebb élelmiszerek, ruházati cikkek hiába vannak számos áresesésekkel ellátva, hiába kördül meg az éhes gyomor, hiába a darab kenyér után síró gyermek, a mezít lábos ruhátalan dolgozó ha a pénz a mai társadalomban erkölcs és érték mezője az uzsorásoknak a karmaiban hever. Nincs piac, eladási lehetőség, ha nincs százszázalékos profitra kilátás a tőkés nem termeltet. Az egész rendszer inkább hasonlít egy őrültek házához, melyben az aranyimádóktól megrészegülten marják egymást. Mi sem természetesebb, hogy ilyen fejetlenségnek az egész társadalom az Mikor a Kanadai Magyar Forradalmi szervezetek gyengeségeire akarunk rámutatni, meg kell említenünk annak hatalmas fejlődését a rövid négyéves fennállása alatt. Szervezeti téren eljutott oda, mint más, régebbi múltra visszatekintő kapitalista országbeli forradalmi munkásmozgalom. Rövid négyéves harca alatt, melyet folytatott a Horthy ellenforradalom csőcselékei és a kanadai kapitalisták terrorszervezetei ellen, minden rendőr terror és a magyar reakciós ügynökök denunciálása dacára, négy forradalmi szervezetnek rakta le az alapját a magyar dolgozók széles tömegeibe. 1. ) Kanadai Magyar Betegsegélyző Szövetség, mely gazdasági téren öszszefogta Kanada-szerte a magyar dolgozókat és megmentette őket a nagykapitalista kompániák és a magyar pantallósügynökök kirablásaitól. 2. ) Kanadai Magyar Munkás Klub. Mulatán mind mélyebb züllést, mint ,ggig két és fél éves működése után, gyógyíthatalan genyesedő fekély mutatkozik. Ha végig nézünk a kiskereskedőkön, mint a tőkés termelés javának a legvégső éllesztőszervein a legkétségbeesetebb pusztulást észlelhetünk. Ezek a kisemberek akik az önnállóságukat szerették hangoztatni bár a valóságban csak mindig a nagy tőkéseknek voltak a cselédjei és a milliárdos vállalatok öntudatlan csápjai. Míg a saját üzleten és önnállóságon ámították önmagukat a válság által vásárlóképtelen vált tömeg rajtuk keresztül nem nyújthatott elegendő profitot a nagytőkéseknek, ezek mindenáron harácsolásra a kapitalista csoportok kiknek a kiskereskedő addig is csak haszon közvetítő volt. Türelmetlen kapzsiságban könyörtelenül félre dobva a kis szatócsos is hatalmasan megszervezett áruházaival versenyképtelenné tette őt halálra ítélte. Azon látszatmarások, amit szemszúrástól meghagytak csak arra. A házigazdáknak a lakbért a városoknak az adót villany, gáz, stb. járulékokat legyen ki megfizesse. A kis kereskedeelm éppen úgy mint a kis ipar és a kis birtokos megszűnik, a valóságban már nem létezik, hanem ezek a nevek alatt a mai rablógazdái még nincs teljes kommunista termelkodáson felépült rendszernek, hely A KANADAI MUNKÁSMOZGALOM MAGYAR SZEKCIÓJÁNAK GYENGESÉGEI ÍRTA: BSALOGH SÁMUEL Be a tömegek közé. Be az üzemekbe! ■ • DR. N. LANDIS • • A Kanadai Magyar Betegsegélyző Szövetség 12-ik osztályának hivatalos orvosa, aki megbízhatóságával a torontoi magyarság pártfogását a mai napig kiérdemelte, kéri továbbra is a Toronto-i magyar mun-kásság támogatását. — • Rendel: d. u. 13 és délután 6 órától 8.30-ig. J Lakás és iroda cím: 387 DUNDAS ST. W. TORONTO ONT. A Telefon: WAverley 6555. í V# s * IGYÁL TEJET AZ JÓ AZ ♦ % EGÉSZSÉGEDNEK !! : *‚ PALVONIZI A COMRADE ;; ’ * Rendeld a tejszükségletedet ‚ ‚ ! ! H. LEVINE ;; ! *‚ hol pontosan kiszolgálnak ‚ ► | % 203 Augusta Ave. Tel: WA 6178 1! ► *|* *5* *|* |* *(• *1* *6* *6* ► | KIFOGÁSTALAN \ tLEVELES DOHÁNYT; ' | VILÁGOS VAGY BARNA, BÉR-’ ♦MENTVE ONTARIOBA IRENDELVE ....... 7 FONT $1.00! ♦QUE. MANN. ___ 6 FONT $1.00; ♦Más államokba.......5 FONT $1.00; | JÓS HORVÁTH ♦ AMHERSTBURG, ONT. ! 1 ♦ ♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<► ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ .:Onie Brown B. E.;; :: <« < ► Barrister, solicitor, Notay ÜA Kanadai Munkás Védelmi Liga. i J! hivatalos ügyvéde. !! * * Dominion Bulding 465 Bay St, |; < »Telefon: ELgin 1517 Rés: EL. 4739o TORONTO, ONT. * DR. J. L. ATKINS Orvos, sebész, szülész. Vérbajok és női betegségek szakorvosa. 349 BATHURST, ST. (Dundas St. W.-el szemben.) Tel.: WAverley 2224 TORONTO, ONT. › ► › ο ~ ‚ н ► ♦ E EGÉSZSÉG AZ ÖN SZÁMÁRA! Ha idegei kimerültek, reumás, gyomorbántalmai vannak, feje lárvái ’* fáj, — vagy bármilyen betegségben szenved, akkor ezeken köny- M nyen és gyorsan segithet a mi GYÓGYNÖVÉNY ORVOSSÁGA jmINK használata által. Térjen vissza az egészség útjára! Kezdjen hozzá most! Díjtalanul adunk tanácsot. I NC. TUDNA BALSAM REMEDIES LIMITED HEAD OFFICE: 436 QUEEN ST. W. TORONTO, ONT. CA^L__________ \ ROSE CAFE ii i * * " ♦ a magyarok találkozó helye ] [ 5 a NYITVA ÉJJEL, S NAPPAL › ¡ 12.263 COLLEGE ST. TORONTO.!! ! * 1»