Kanadai Magyar Munkás, 1935. január (6. évfolyam, 45-53. szám)

1935-01-01 / 45. szám

W ..—.­..­ Éhségfelvonulást tervez, 5,000 segélytábori proli Ismét 300 munkást tettek ki a táborokból, mire a munkásság nagyon elkeseredett. A közvé­lemény a munkások oldalán VANCOUVER, B. C.—A rabszolga táborok szervezete akcióba szólította a nyomorgó munkásokat a földönfutó­vá tett társaik védelmére. Az Unió felszólítására 5.000 munkás lépett a­­zonnal akcióba. A rabszolgatáborok lakóinak ezrei készülnek az urakkal való leszámolásra. Egy hatalmas me­net fog indulni Vancouverbe. Előzőleg a munkások már két hétig követelték és kérték a hatóságokat, hogy hagy­ja abba a fekete listázást és a mun­kások kidobását szervezkedésük miatt, de könyörgés hiábavalónak bizonyult. Most elérkezett az idő, hogy a rab­szolgák valamenyien megmozduljanak azok ellen az urak ellen ,akiknek bő­ven jut pénz a háborúra való felkészü­lésre, de egy cent sem a munkások tisztességes ellátására. A munkások joggal szervezkedtek, hogy nyomorú­ságos helyzetükön javíthassanak. A munkásság december végén gyűléseket rosokban már leng a kínai szovjetek sarló-kalapácsos zászlója Sechwan tartományban Chiang Kai­­shek ellenforradalmi tábornoknak nem sikerült körülzárni a kínai vörös csapa­tokat. A Vörös Hadsereg csaknem min­den fennakadás nélkül halad előre Kweichow tartományban. A vörösök kezében már nagyobb terület van a tartományból, mint a reakciós csapa­tok kezében. Chiang Kai-shek látva a vörösek e­­lőnyomulását, kétségbeesetten könyö­rög a burzsoáziánál több pénzért és csapatokért. A megrémült tábornok mindent ígér a külföldi tőkéseknek is, ha tovább is készek őt hadjáratában támogatni. A burzsoázia azonban már sokat költött és a rekaciós csapatok nem képesek megállítani a Vörös Had­sereget, tartott és mindenütt egyhangúlag a fel­vonulás mellett szavaztak. A segélytáborok munkásai eddig mindig azt hitték, hogy a hatóságok véget vetnek a szervezkedő munkások ellen elkövetett atrocitásoknak, de csa­lódtak, mert az urak célja a munká­sokat éheztetni. A munkások tisztessé­ges életet akarnak a bőség országában és nem fognak a munkások szervezé­sével addig megállani, míg lesz egy szervezetlen rabszolga. Ismét 300 munkást dobtak ki A hatóságok féktelen munkásgyűlö­letükben háromszázával dobálják ki az embereket a táborokból,­akikre azután az éhenhalás vár. Kidobálják az embe­reket, akik tiltakozni mernek az aláva­ló rabszolgatartás ellen, akik fel me­rik emelni szavukat az urak galád tá­madásaival szemben. A harcos mun­kásokra halált akarnak kimérni az urak — éhség általi halált. A táborok parancsnokai azt üzenték a sajtónak, hogy a táborból kitett munkásokért senki sem fog felelőséget vállalni. De (Folytatás a 2. oldalon). AZ EGYETLEN HETENKÉNT ^ ^KAII THE ONLY TWICE­­ Entered as Second Class Matter June 19, 19S1,, By the Post Office Department, OJlawa_ ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------"" ' '■■'■"­-VOLUME VI. ÉVFOLYAM — NUMBER 45. SZÁM TORONTO­­ONT., KEDD, 1935 JANUÁR 1. EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT ____­___________________________________________________________________________________________________________________----------------------------------------------------------------------------------------------------------­RABSZOLGAHAD INDUL VANCOUVER FELÉ ELTÖRÖK A FARMEREK ADÓSSÁGÁT - NEM ITT A Szovjetunióban a kollektív farmerek adósságait meg­semmisítik MOSZKVA, dec. — Táviratilag je­lenti a munkások hazája a kanadai sajtónak ,hogy a Népbiztosok Taná­csának Központi Bizottsága, december 24-iki keltezéssel egy határozatot ho­zott, melynek értelmében, hogy a kol­lektív farmereket még jobb helyzetbe segítsék, adósságaikat eltörölték. A kollektív farmereknek ugyanis az ál­lam nagy kölcsönöket adott, hogy modernül felszerelhessék magukat. E­zeket­ az adósságokat törölte most el az állami mezőgazdasági bank. Az eltörölt adósságok összege ki­tesz 435 millió rubelt ,ami egyenlő 378 millió dollárral. A Szovjetunió sajtósa megkérdezi az egész világ földmive­­lő népétől, hogy melyik az a másik ál­lam a világon, mely a Szovjetunióhoz hasonlóan megszabadítja a farmersá­­got az adóságaitól? A proletár állam mindenben a munkások és földműve­sek segítségére siet, mert a kormány a dolgozóké és nem a semmittevőké. A munkások hazája mindent megtesz, hogy az ő mezőgazdaságuk legyen a legelső és legvirágzóbb az egész vilá­gon. Az új rendelet ismét meggyőzte a kollektívákba állott farmereket, hogy a Kommunista Párt egyedül az a párt az egész világon, mely a dolgozók ér­dekeit tartja folyton szem előtt. *A pro­letárok kormánya minden lehetőt elkö­vet, hogy a dolgozók életszínvonalát fokozatosan emelje. A kapitalisták az egész világon ret­tegéssel gondolnak a Szovjetunió hatal­mas fejlődésére és lapjaikban a ha­zugságok áradatát még mindig szór­ják a munkásháza kormánya ellen és a Kommunista Párt ellen. Az igazságot azonban mindig nehezebben fog sike­rülni eltakarni a világ dolgozói elől. A legutóbb visszaérkezett delegáció fogja élőszóban megmondani az igazat a kiváncsi munkásoknak, kiknek élet­színvonala az állati színvonalra sü­­lyedt már Kanadában is. A MUNKÁSOK AGGODA­LOMMAL VÁRJÁK 13.-ÁT A SAAR VIDÉKEN Az osztrák lapok nem jósolnak sikert a náziknak BÉCS, dec.—Dacára annak, hogy az osztrák lapok parancsot kaptak arra, hogy egy­­betűt se írjanak a Saar vi­déken folyó küzdelmekről a lapok mé­gis beszámolnak az eseményekkel és értesítik a világot a történtekről. A Bécsben megjelenő Neue Freie Presse című napilap például egy távi­ratot közölt le december 26.-án, mely szerint a hatóságok azt hiszik, hogy a nácik erőszakoskodása nem teszi lehe­tetlenné azt, hogy kétszer is legyen szavazás a Saar vidéken. A távirat a következő: “Hatósági körök azt hiszik, hogy másodszor is szavaztatni kell a vidé­ken. Maga a francia külügyminiszter jelentette ezt ki a Népliga előtt mon­dott beszédében. A dolgot még vilá­gosabban kifejezte Laval francia mi­niszter Genevában, amikor azt mond­ta, hogy Franciaország nem lenne el­lene egy ismételt szavaztatásnak.” MUNKÁSOK EZREI FOGADTÁK A SZOVJET KÜLDÖTTSÉGET A nagyobb keleti városokat már bejárta a delegáció. Tovább utaznak TORONTO, dec. 29.—Tegnap este az Oddfellows Hall gyorsan megtelt, mert a munkások küldötteit a mun­kások ezrei akarták meghallgatni. E­­lőször a delegáció vezetője Jack Co­wan beszélt. Az út politikai jelentősé­gét fejtegette, valamint azt, hogy a munkások delegációit mint fogadják a Szovjetunióban. “Úgy fogadtak ben­nünket, mint diplomatákat.” Az uta­zás érdekességei között megemlítette a rendkívüli tisztaságot, ami a gyá­raktól a borbélyüzletekig tapasztal­ható. Az alapiparokból küldött delegáltak valamennyien beszámoltak röviden és átfogóan a látottakról és összehason­lították a két ország munkásságának helyzetét, ami moslyt váltott ki a hall­gatókból, minthogy a szovjet munká­sok nevetnének például azon, ahogy egy kapitalista hajóskapitány szokott vizsgálatot tartani. Nevetett a hallga­tóság azon is, hogy a Szovjetunióban már csak az öregek mennek a temp­lomba és nagyon kevés pap, mert a papok nem kapnak fizetést és nem tartják érdemesnek az Isten igéjét in­gyen hirdetni. A delegáció is volt a templomban, mert mindenkinek szabad templomba járni. A delegáció tagjait a város több nagy termében várta a munkásság és amint egyik helyen előadásukat meg­tették, a másik terembe siettek a vá­ros másik részére. A delegációt a mun­kásság mindenütt nagy lelkesedéssel várja és fogadja. Montrealban a hatóságok minden e­­rőszakoskodása ellenére több, mint 3000 munkás sietett a delegációt meg­hallgatni. A Szovjet Barátok Szövetsé­ge 3.000 dollár letétet követelt a ha­tóságoktól, hogy biztosítsa a gyűlés sértetlenségét a terem körül ólálkodó kozákok ellen. Hamiltonban szintén nagy érdeklő­déssel hallgatta a munkásság az új világ érdekességeiről és hatalmas fej­lődéséről szóló jelentéseket. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar mun­kások levelekben külön is beszámolnak a gyűlések sikeréről és a munkások véleményéről a Szovjetuniót illetőleg. ISMÉT GYŐZTEK A kínai vörösök A kapitalista lapok nem dicsek­szenek a vörösök előnyomulá­sával HONKONG, dec. 28. — A Kínai Vö­rös Hadsereg győzelmesen vonult ke­resztül Kwiechow tartományon. Teg­nap a tartomány fővárosa alá értek.­­ A tartomány fővárosában Kweiyang­­-­ban a reakciósok és külföldi papok ré­­­mülten szaladgáltak jobbra és balra.­­ A Kuomintang parancsnokok azt ta­nácsolták a missziós papoknak, hogy­­ hagyják el a várost, mert a vörösök valószínűleg elég erősek ahhoz, hogy a várost bevegyék. Valójában a város már a vörösök kezében van. A fővároshoz közel eső nagyobb vá GOLYÓT KAPOTT A 13 ELLENFORRADALMAK MOSZKVA, dec. 30. — Lapunkban már felsoroltuk azok neveit, akiket Kirov elvtárs meggyilkolásával kapcsolatban letartóztattak. Most ezeket a Trotzky bandájához tartozó ellenforradalmi vezéreket kivégezték. A munkás háza hivatalos lapja kijelenti, hogy a munkások hazája nem fél az ellenforra­dalmároktól és legyenek bárkik, akik a kapitalisták szolgáltába szegődnek, ir­galmatlanul golyót kapnak. A gyilkos Nikolajevet is kivégezték, miután az mindent kivallott. Hiába tiltakoztak Anglia munkásáruló vezérei, a szovjet munkások követelésére nem száműzték az ellenforradalmárokat, hanem kivégezték őket Leningrádon. A burzsoázia sajtója felkiálltott az egész világon és nem késik rámon­dani a szovjet igazságszolgáltatására az embertelenséget. A kapitalisták te­hetetlen dühökben szeretnék a munkásságot a Szovjetunió ellen fordítani, de a munkásság az egész világon azt feleli erre, hogy még a magját is kiirtani a munkások ellenségeinek. Nem sikerült és nem is fog sikerülni a munkások ellenségeinek a munkások kormányát soha megbuktatni. MERÉNYLETET TERVEZTEK JOSEPH STALIN ELLEN IS A jelentések szerint Kirov gyil­kosa már bevallotta, hogy a Szov­jet Unió vezéreinek legyilkolása után Trotzky, Zinovjev és Kame nev vették volna át a vezetést. — Fokozódik a szovjet munká­sok haragja a gyilkosok ellen NEW YORK, N. Y. — Ideérkezett jelentések szerint Kirov elvtárs gyil­kosa merényletet szőtt letartóztatott társaival együtt­­ Stalin, V Molotov és Kaganovich elvtársak élete ellen is. A jelentést a United Press és más ka­pitalista hírszolgálati irodák adták le. A jelentés szerint Leonid Nicolaev, Kirov elvtárs gyilkosa, beismerte a szovjet vádügyész előtt, hogy a terro­rista csoport, amelynek tagja volt, a fent említett szovjet vezérek meggyil­kolása után Leon Trotzkyt, Gregory Zinovjevet és Lev Kamenevet akarták a Szovjet Unió élére állítani. Ezzel egyidőben jelentik azt is, hogy Nikolaev ismételten meglátogatott egy meg nem nevezett külföldi kon­zulátust Leningrádon, ahonnan állító­lag 5 ezer rubelt kapott. A gyilkos ebből az összegből 4500 rubelt adott a terror­csoport vezérének és 500 ru­belt magának tartott meg. A terroristáknak két csoportja volt. Az egyik Leningrádon végezte munká­ját. A másik csoportnak állítólag az lett volna a feladata, hogy Stalin elv­társat meggyilkolják. MOSZKVA. — Az orosz munkások és kollektív farmerek számtalan gyűlé­seket rendeznek ,ahol határozati javas­latokban követelik a gyilkos terroris­ták szigorú megbüntetését a Szovjet kormánytól.­­ Minden egyes gyűlé­sen lehet látni azt a határtalan lelke­sedést, amellyel a munkások pártjukat és szeretett vezérüket, Stalint körül­veszik. A gyűléseken ugyanakkor ki­fejezést nyert a legmegkapóbb form­á­ban az az őszinte fájdalom, amellyel Kirov elvtársnak meggyilkolását fo­gadják. Ennek a szeretetnek, odaadás­nak tudható be az, hogy a munkások könyörtelen eljárást követelnek mind­azok ellen, akik bármilyen formában is támadni merik a Szovjet Uniót és annak vezéreit. A munkások tudják, hogy minden ilyen támadás ellenük, az épülő új szo­cialista társadalom ellen irányul. ÚJ KAMPÁNYBAN AZ OLASZ CSAPATOK Tovább mennek Mussolini paran­csára Abyssiniában az olajért GENEVA, dec. 27 — Új nagy olaj­leletekre bukkantak Abyssiniában. Az olasz csapatok támadásra kaptak pa­rancsot, hogy az olajvidéket hatalmuk­ba kaparítsák. Mussolini sürgeti a gyors elővonulást. A fascista csapatok mindent megtesznek, hogy a parancs­nak eleget tegyenek. Jaj a négerek­nek, ha ellent mernek állani a gyor­san előrenyomuló olasz fascistáknak. Az imperialista banditák mészárolják az útjukba kerülő fekete népet. Az olajban gazdag vidéket az olasz EGYRE NŐ A VÁLSÁG JAPÁNBAN, MÍG A SZOVJET­UNIÓ MEGTÁMADÁSÁRA ELŐKÉSZÜLETEKET TESZ Azzal nyílt meg a parlament, hogy a fascisták katonai dik­tatúrával fenyegetőztek TOKYO, dec. 28.—Amíg a kormány válsággal küzd, sztrájkok és paraszt­felkelések egymást érik az imperia­lista Japánban, a parlamentben ros­­kasztó háborús kiadásokat szavaztak meg. Japán történetében eddig nem volt hasonló méretű háborús költeke­zés és a háború még nem is dúl csak némi részbe. Egy billió yent (228 millió dollár) költenek a szárazföldi, tengeri és légi hadseregre. Azt mond­ják, hogy azért szavaztak meg ekkora összeget hadi célokra, mert az Egye­sült Államok azt kiprovokálta nagy méretű tengeri építkezésével. A tengerészet vezetősége még több pénzt akar, hogy felvehesse minden tekintetben a versenyt Amerikával, a­­hol Roosevelt mindenre kész, hogy az amerikai imperialisták érdekeit meg­védelmezze. Roosevelt semmibe vette a legutóbbi angliai tengerészeti kon­ferenciát, melynek az lett volna a cél­ja, hogy továbbra is megtartsák a washingtoni szerződést. Ez tulajdon­képen az oka annak, hogy Japán fel­rúgta a washingtoni szerződést, mely­nek értelmében Japánnak jóval kisebb tengeri erőt szabad volna tartani, mint­ Amerikának, vagy Angliának. Japánnak amíg készül a háborúra sok baja akad a munkásokkal és a nyugtalankodó parasztsággal. Maga a japán­­kormány elismeri, hogy a la­kosságnak már közel 30 százaléka é­­hezik a városokban és a vidéken is. A katonai klikk, ha a kormány me­részel több segélyt adni a nyomorgók­nak és nem adja ezt a pénzeket a had­sereg céljaira, akkor államcsínnyel megragadják a hatalmat és kikiáltják a katonai diktatúrát. A lakosság éhe­zik és nem hallgathat, miért is biz­tosra vehető, hogy a katonai diktáto­rok kezébe kerül a hatalom, ha a bur­zsoázia életét menteni akarja. A NÉMETORSZÁGI PRO­TESTÁNS LELKÉSZEK A SAAR KÉRDÉSRŐL A protestáns ellenzéki papok félnek Hitler bosszújától BERLIN, dec.—A templomokban a lelkészek nyíltan kijelentik a szószé­kekről, hogy az egész egyház és a po­litikai ellenzék fél attól, amire Hitler készül, ha a Saar lakossága a füg­getlenség mellett szavaz. Veszély fe­nyegeti az ellenzéket akkor is, ha a Saar Hitler uralma alá kerülne, ami azonban aligha fog megtörténni. A “Lehangoltak Ligája” nevű szer­vezethez tartozó lelkészek vasárnapon­ként az oltárról hangoztatják félelmü­ket, mert szerintük a megpróbáltatá­sok ideje csak ezután fog jönni a né­met népre. Reither lelkész, aki a ber­lini kathedrális evangélikus papja, prédikációjában többek között ezeket is mondta: “Attól félek, hogy sokan közöttünk most ünnepük utolsó ad­­ventjüket.” Hitlerék fenyegetnek minden módon hogy a Saar visszakerüljön Németor­szághoz. Ha a vidék a függetlenség mellett szavaz, az újabb vereséget fog jelenteni Hitleréknek és ez az amitől Hitlerék félnek. HATÁRZÁRLAT A SAAR-VI­­DÉKEN SAARBRÜCKEN.­­ A népszövetsé­gi hatóságok december 26.-án határ­zárlatot léptettek életbe a Saar-vidé­ken, mely január 13-ig, a népszavazás napjáig marad életben. A zárlat célja az esetleges rendbontó elemek beható­lásának megakadályozása. Csak azok kapnak bejöveteli engedélyt, akiknek halaszthatatlanul fontos dolguk van a vidéken. A városokban nagy a lakás­hiány, minthogy körülbelül 50 ezer itt született egyén jött vissza külföldről, sokan közülük Amerikából, hogy a sza­vazáson részt vegyenek. LÖVÖLDÖZNEK A JAPÁNOK A SZOVJET HATÁRŐRSÉGRE Mindenáron okot keresnek a japánok arra, hogy szovjet területre mehessenek HARBIN, Mandzsúria, dec.—Az u­­tolsó két hétben felújultak a japán ka­tonák provokációi a határ mentén. A mind gyakrabban szovjet területekre beszemtelenkedő japán katonák rálö­völdöznek a vörös határőrségre. Most a provokációkkal annyira mentek már hogy a japán tisztek vezetése alatt ál­ló mandzsuriai csapatok, Vladivostok­­tól 50 mérföldre átkeltek a Whushakou kormány már magáénak is tekinti, mint ahogy azt az újonnan készült és kiadott olasz térképek mutatják. A többi imperialisták is fenik a fogukat új olajmezőkért. Ezért folyik a véres háború Délamerikában is a paraguayi­ak és bolíviaiak között. Itt valójában az amerikai és angliai imperialisták vannak harcban báb­államaikon keresz­tül. Az olasz csapatok épp úgy, mint a délamerikaiak el vannak látva a leg­modernebb hadifelszerelésekkel. Az o­­laszoknak kitűnő erejükkel könnyen lehetséges a gyors előhaladás. A benn­szülött burzsoázia fél fegyvert adni az elnyomottak kezébe, mert polgárhábo­rújától tart, miért is inkább hagyják az olaszokat bevonulni és ellentállás helyett a Népligához könyörögnek se­gítségért. A mandzsúriai kormány is ezt tette és így kerültek a japánok az ország teljes birtokába. Van kilátás arra, hogy az olaszok teljesen elfoglal­ják Abyssiniát a folyón és bementek a folyó által kört vett szovjet szigetre. A mandzsuria csapatok körülvették a vörös katoná­kat és le akarták őket fegyverezni. A szovjet katonák hajlandók voltak he­lyük­et elhagyni, de fegyvereiket nem adták fel. Japán imperialistái ezen a környé­ken nagyon lázasan készülnek egy tá­madásra. Tervük a nagy orosz erő­dítményt, Vladivostokot elfoglalni, mi­után tovább vonulnának beljebb a szovjet területekre, feltéve, ha ellent­állásba nem ütköznének. A japán mi­litaristák nagy méretekben erősítik meg a csapataikat mindennemű had­felszerelésekkel. Építik a repülőtere­ket és a kórházakat. Különösen mióta Kirov elvtársat meggyilkolták a ké­szülődések sokkal lázasabban folynak a munkások hazája ellen. A mandzsúriai oldalról nem szűnnek meg rálövöldözni a szovjet határőrök­re, hogy valamiképen lövést csikarja­nak ki a szovjet katonáktól, mire a ja­pánok készen volnának a támadásra. Mialatt folynak a támadásra való e­­lőkészületek, Japán 250 földművest a­­kar letelepíteni a szovjet határ men­tén, amire 50 millió yent (14 millió dollár) kész költeni a kormány, hogy így is megerősítse magát. A háború elkerülhetetlen a távol -ke­leten. Japán addig nem nyugszik, míg meg nem támadja a Szovjetuniót. Az egész világ munkásságának készülni­­kell a Szovjetunió megvédésére már most úgy, hogy szervezeteinkbe hoz­zuk a munkásokat.

Next