Kanadai Magyar Munkás, 1935. január (6. évfolyam, 45-53. szám)
1935-01-01 / 45. szám
MÁSODIK OLDAL '******$*#***:*c»c*cíc««c*c««c«c»c*c»c»c*e»c*c*e»c»e»e»ae»e»cíce»e*e»e*c*c«c«e»e^c*c«c»Qi Szemelvények írja: J. Balogh A New York Times jelenti, hogy Dr Herbert Levinstein hírneves tudós, a szövetséges hatalmak volt háborús vegyi szakértője, a bristoli Kémiai Intézetben tartott előadásában kifejtette, hogy a gáznak a háborúban való használata a leghumánusabb és leggazdaságosabb. Milyen egyszerű s mégis tudományos megállapítás! A tudomány a kapitalizmus alatt odáig jutott, hogy szemrebbenés nélkül tesznek ilyen és hasonló kijelentéseket. Azt elhisszük, hogy leggazdaságosabb, mert legkisebb költséggel legtöbb embert lehet megölni, megvakítani és nyomorékká tenni. Ami ellenben a humánus oldalát jelenti a dolognak, ebben már ellentétben vagyunk ezzel a tudós professzorral. És hiszem, hogy ellentétes nézeten van az a sok ezer özvegy és árva, akiknek a hozzátartozóit megfojtotta a gáz, ellentétben van az a sok ezer katona is, akit megvalkított a gáz. Igaz viszont, hogy ezek nem sokat számítanak egy kapitalista “tudósnak”, hiszen ezek “csak” munkások voltak, abból pedig van még fölösleges is! * * * * • A kapitalista lapok sokat imák Miss Steele torontói születésű hollywoodi leányról, aki Berlinben járt tanulmányozni a zenét. A názik bebörtönözték kémkedés gyanúja címén s 3 hónapi fogsága után végre kiszabadult s útban van hazafelé. Azok a kisebb-nagyobb tortúrák, amelyeken a politikai foglyok keresztül mennek, annyira közismert már előttünk, annyira hozzátartozója a fascizmusnak, annyira magától érthető és “természetes” dolog a fascizmus alatt, hogy talán fölösleges is leírni. Ellenben van valami, amit érdemes megjegyezni. Mielőtt vizsgálóbíró elé került volna, pár percre becsukták egy cellába, amelyben ítélet előtt és után a foglyok be vannak csukva rövid időre. A falon bevésve, több fascista-ellenes jelszó mellett a következőket találta: “Éljen a Vörös Front! Éppen most kaptam meg a halálos ítéletemet.” A német kommunisták törhetetlen lelke és ereje tör elő e szavakból. ***** Tíz országnak a fascistái jöttek most össze Svájcban Montijukban tárgyalni a fascista politika irányelveit. Hoomaert, a belga fascisták vezére megállapította, hogy a fascizmus ellene van a fajgyűlöletnek. Rámutatott arra, hogy a zsidók hűségesen harcoltak a világháborúban. Mercouris görög “vezér” ezzel ellentétben azzal érvelt, hogy a kongresszus nem foglalkozhat a zsidó kérdéssel, mert ez egyes országnak a belügyeibe való beavatkozását jelentené. A kongresszus elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a fasizmusnak harcolni kell a kommunizmus, mint a szabadságok és erkölcsök rombolója ellen. Micsoda gerinctelen, buta társaság. Elindítják a legvadabb faji gyűlöletet, agyonverik a szegénysorsu zsidókat gyűlöletet szítnak más országok népe ellen s a kongresszusukon kijelentik, hogy ők a faji gyűlölet ellen vannak. Vájjon mi maradna a fascizmusból, ha a belga vezérnek a kijelentését komolyan vennék és végrehajtanák. Elolvadna, mint a tavaszi hó. Annyira azonban mégsem buták, hogy a fajgyűlölet ellen határozatot hozzanak s visszautasítják azt, mint az egyes országok belügyeibe való beavatkozást. A kommunisták üldözése nem beavatkozás a többi országok belügyeibe. Ebben az egész társaság megegyezik. Ez az igazi és egyetlen céljuk, harcolni a munkásság élcsapata a kommunista párt ellen, hogy megakadályozzák a munkásság felszabadulását. így hull le a lepel a fasizmusról, így vetik le lassan az álarcot lépésről lépésre. Hiába az erőlködés urak, a nemzetközi munkásmozgalmakat sohasem fogjátok megakadályozni. Minél jobban kapálództok annál jobban sülyedtek bele a mocsárba. Hiába dühöngtök, gyilkoltok a végső győzelem a mi kezünkben van! * * * * * Boris bolgár királynak van a kastélya parkjában egy mérföld hosszúságú keskenyvágányu vasútja. Amint a kapitalista lapok írják, a királynak legnagyobb örömet okoz, ha barátait felültetheti erre a “királyi különvonatra” és végigvezetheti azt a parkon. Úgy látszik, hogy Bulgáriában az uralkodónak nincs más gondja, mint az, hogy mozdonyvezetősdit játszon. Azt hiszem, hogy némi kiábrándulás ez azoknak, akik még ma is azt hiszik, hogy a királyok vezetik az országot. Nagy gyerekek ezek ilyen és ehhez hasonló játékszerekkel. Nem is volna semmi kifogásunk a játékuk ellen, ha annak az árához nem milliók szenvedése fűződne, így azonban kénytelenek vagyunk fellépni ellenük s azon lenni, hogy játékszereiket átadjuk azoknak, akikhez az jobban is illik — a munkás gyermekeknek. ***** “Ki támogatja a “vörös” iskolát Csikágóban?” kérdezi a “Chicago American” nevű csikágói újság. Ez alatt a nagy betűkkel írt focím alatt cikket közöl a csikágói munkás iskoláról. A legnagyobb erőlködés mellett sem tud rábizonyítani egyebet, mint azt, hogy azt nagyrészben szervezetek és egyének támogatásából tartják fenn. “A jelenleg folyó tíz hétig tartó kurzusra több mint 1000 fiatal férfi és nő iratkozott be, hogy a kommunizmus eszméjét megtanulja és tovább vigye a tömegekhez.” “De a Csikágói Munkás Iskola sokkal távolabbra terjeszti ki fenyegető befolyását, mint ez a kis 1000 tagból álló tanulmányozó hadsereg, akik vezérek lesznek az “osztályharcban”. Felhívást intéz az olvasóihoz, hogy lehet-e tovább tűrni “jó polgárnak”, hogy nyíltan tanítsák a munkásokat a forradalmi harcra. Rámutat arra hogy a munkásság csak forradalmi úton veheti át a hatalmat és azt az utat ajánlja is. Nem kedves Chicago American, a kommunisták nem csinálnak titkot ebből, annál az egyszerű oknál fogva, mert nem akarunk hazudni a munkásoknak és tisztába vagyunk vele, hogy másképen a munkások, mint erőszakkal nem kerülhetnek hatalomra. Eddig minden rendszerváltozás erőszakkal történt, annál kevésbé várható tehát, hogy éppen ennek a rendszernek a megváltoztatása lehetséges lenne békés után, amikor nem arról van szó, hogy egyik kizsákmányoló átadja a hatalmat a másiknak, hanem egyenesen arról, hogy megszüntetve minden kizsákmányolást, az elnyomott osztály kerüljön hatalomra. “Mit tanulnak az agitátorok?” mondja tovább. “A jelenlegi sztrájkharcok elemzése” “A Szovjetunió belépése a Nemzetek Ligájába”, “Új Amerika” stb., stb. Nem utolsó dolog: “Az imperialista háborúnak polgárháborúvá való átváltoztatása’ sem.” “A csikágói munkás iskola élénken részt vesz a külső harcokban is. Mint például a november 24.-i csikágói tüntetésben, ahol segélylevágás ellen éskészpénz segélyért vonultak fel a városházához. Nem láttad az iskolának a nevét a tüntetést rendező nyoc szervezett között, de annak tanítói ot volak az élén és irányították azt.” Mi úgy gondoljuk, hogy még a tanítványok is. És azt hisszük, hogy ez a legnagyobb bűne a csikágói munkás iskolának. Jó munkát kell, hogy végezzen a munkás iskola, hogy ennyire magára zúdította az urak haragját. Egyébként valószínűnek tartom, hogy a munkás iskola vezetősége csak köszönetét fejezheti ki ennek az ellenforradalmi lapnak, hogy a “jó polgárok” figyelmét felhívta a munkásiskolára. A TORONTOI MUNKÁS ZENEKAR A “MUNKÁSÁÉRT A torontoi Munkás Zenekar, hogy bebizonyítsa a lapjához való ragaszkodását ,dec. 22.-én a saját rendezésében egy “CIGÁNY BÁLT” tartott a “Munkás” javára, ami a Munkás Klub helyiségében volt megtartva. A mulatság tiszta jövedelme $5.00 volt ami a torontói kvótához számítva, át lett adva a “Munkás”-nak. A zenekar tagjai ezúton mondanak köszönetet a támogatásért mindazoknak, akik részt vettek a mulatságon és segítették sikerre vinni az összejövetelt A jövőben is azon leszünk, hogy minden alkalmat megragadva lapunkat a legmesszebbmenőkig támogassuk. Kérjük a többi munkás zenekarokat, kövessék példánkat. AMunkás Zenekar. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Munkásosztály története. Francia forradalom 1789-99 L AZ ELSŐ IDŐSZAK: A nagyburzsoázia forradalma (1789—92) Gazdasági ziláltság a forradalom kezdetén. Franciaországban a kapitalista fejlődés és a feudális rend között létrejött ellentéteket különösen az 1783-ik évtől kezdve lehetett tisztán látni. Ennek az évnek felétől a Francia Forradalom kezdetéig nagyon nehéz gazdasági helyzet szállta meg az országot. Ekkor történetírói borzalmas képeket festenek arról az állapotról, melyet betetőzött az 1788-as és 1789-es rossz termés. “Két hónapig”, írja az egyik történész, “a föld hóval és jéggel volt takarva. Vidéki munkások, földművesek, kézművesek és a gyári munkások képtelenek voltak dolgozni a rendkívüli kemény fagy miatt. Aki nincs itt az nem is tudja elképzelni, hogy a lakosság mit szenved.” A parasztok és a többi szegények a városban és falvakban azt panaszolták, hogy kenyérhez jutni lehetetlenség. A szegény rétegek kétszer mentek éhségfelkelésbe, mialatt a burzsoázia is nyugtalankodott, mert az angolfrancia kereskedelmi szerződés (Eden szerződés) után az angol versenyt nagyon megérezték. Nyíltan kijöttek azzal, hogy a kiváltságos osztályok hegemóniáját meg kell törni éppen úgy, mint megtörték azt Angliában a 17-ik században. A gazdasági válság útján bekopogtatott hamarosan az állami pénzügyi válság is, ami gyorsan mindig kétségbeejtőbb méreteket öltött, amit a kormány politikájának lehetett szintén köszönni. Egyik pénzügyiminiszter a másikat váltotta fel az állásban, de egy sem volt képes arra, hogy elég pénzt szerezzen az állami adósságok fedezésére, az államháztartás egyensúlyban tartására. Az állam csődje elkerülhetetlen volt országos méretekben. Necker pénzügyiminiszter 1781-ben először hozta nyilvánosságra az állam hatalmas kiadásait és gyenge bevételeit. XVI. Lajos második pénzügyiminisztere, Calonne, szintén képtelen volt a hiányokat kiküszöbölni. Deficittel zárt az államháztartás tovább. Úgy állt már az ország pénzügyileg, hogy a bevétel felét a felvett kölcsönökre járó kamatok ették meg, miért is út meg új adókat voltak kénytelenek a népnek bemutatni. A miniszter kénytelen volt végre azt ajánlani a királynak, hogy hívjon össze egy rendkívüli gyűlést, melyen a feudális nagybirtokok képviselői mondják meg, miként tudnák a királyt kisegíteni a pénzügyi rend visszaállításában. Összejött a francia előkelőség a feudális arisztokrácia, de amikor ez a gyűlés, mely 1797-ben tartatott meg, képtelen volt a királynak annyi pénzt rendelkezésére bocsájtani, amennyi szükséges lett volna az adósságok kifizetésére, akkor kénytelenek voltak összehívni azt a régi általános országgyűlést, mely nem gyülésezett 1614 óta. Kérdések: 1. Mikor vált élessé a harc a fejlődő kapitalizmus és a régi feudalizmus között? 2. Mikor kezdődött meg a feltörekvő burzsoáziát is érintő válság? 3. Mikor mondott a feudális arisztokrácia teljes csődöt ? PIONÍROK rovata WE GREET TIM BUCK The Young Pioneers of Canada greet their comrade Tim Buck and welcome back to the ranks of the workers, knowing that we too played our part forcing the authorities to set him free. When Tim Buck was imprisoned, many of us were still youngsters and may be not long in the Pioneer movement. We have learnt many things since then, have grown older and have helped in our own way to make the fight for Comrade Tim’s release come to a succesful conclusion. We collected signatures to-gether with our adults comrades; saing our songs about Tim Buck, popularized his name to many other workers and farmers children. Perhaps the best thing we did was to grow much stronger and spread our influence. This is what Comrade Tim Buck will be most pleased with. We can say to him: “When you went in, we did not give up the fight. We have recruited many more members, we have won demands in certain schools for free milk, lunches, clothing, etc. We have issued our own magazine “ALWAYS READY” which is very popular and helps us to grow larger. We mean to do more things to help the Young Pioneers to grow twice as large as they are at present." All these things make Tim Buck feel that it was not in vain he spent nearly three long years behind the grim prison bars fighting for us inside. The knowledge that we were fighting for his release and helping to get him out by spreading our organization, kept up his spirit. WELCOME BACK AGAIN COMRADE TIM BUCK! WE YOUNG PIONEERS WILL HELP YOU CARRY ON THE FIGHT! Magyar Gyógyszertár Bármire van a sokaége, Írjon az alábbi címre, kérjen árjegyzéket: 151 Ontario Street, Eaat Montreal — Que. Tel.: LA. 7538 ÉHSÉGFELVONULÁST TERVEZ 5,000 SEGÉLYTÁBORI PROLI ( Folytatás az első oldalról) a munkások nem állatok és nem lesznek kivert kutyák, hanem szervezkednek az embertelen elnyomatás ellen. A nép a munkásokkal érez Azonnal a felvonulás elhatározása után egy nagy bizottság lett megválasztva azzal a megbízással, hogy az utazás terveit dolgozzák ki. Egy nagy bizottság a városba ment, hogy a kizárt munkások eltartásáról gondoskodjon. A bizottság a városban behirdette a hatóságok aljas cselekedeteit és a nép a munkások mellé állott. A kapitalista lapok ennek láttára nagyon hallgatnak az egész dologról. Röplapokkal, beszédekkel sőt a rádión keresztül is hirdették a munkások kétségbeejtő helyzetét. A CCF szervezetekhez tartozó munkások nagy segítséget 1935 Írta: Horváth Mancika, wellandi pionír Ezerkilencszázharmincöt! ünnep... Te a népnek reményhajnala? Remény az Újban, összetört népnek újra Remény lett a vigasztaló dala. Jön az újév. Borult az ég. Elborult és ki sem derül, Mig minden rab fel nem hevül! Nem kell remény többé nekünk, Forradalmi harcba megyünk! H. Ne reméljünk az uj évbe’ Elég volt már az ópiumból! Remény helyett uj erővel előre. Szivünkben egy láng égjen: KOMMUN! Ott van remény, Kommun fényén. Maradjon az ó, az ó-ban Uj kell nekünk uj világban. Nem remény, a kin a szolgaság! De remény a proletár új világ! HL Sok proletár vezér vére folyt a múltba’ Mentek bátran a veszélybe értünk. A sok vér és harcra ha veszett is, de újra Itt az idő, hogy harcra keljünk! Fel a harcra, Be a Pártba! Minden munkás jöjjön velünk, Álljunk ide, itt a helyünk. Mindnyájan az egységfrontba állva Csapást mérünk, burzsoáziára. IV. Reszketnek az urak előre már tőlünk, Tudják! Ez lesz nekik: végső óra, Mikor ledobjuk mind a rabszolga igát, És fent lobog majd Lenin zászlója. Szivünk dobog... Érte dobog! A zászlót magasra tartjuk, Kutyák ellen igy harcolunk. Harsogva proletárok jelszavát: “Éljen a Párt, a Kommunista Párt!” RÉPAMUNUSOK FIGYELMESE SZEMÉRMETLENÜL RABOLJÁK A CUKORRÉPA TERMELŐKET (Harmadik cikk.) 1934 január 17.-én a nyugati répatermelők harcos szövetsége a “Lethbridge Northern Beet Growers Association” W. H. Childress elvtárs vezetésével és a Lethbridge Northern Irrigation District (állami osztály) támogatásával a farmerek folyamodványban — sok-sok aláírással — Ottawához fordultak, hogy a cukoriparba tekintsen bele a federális kormány. A folyamodványban mely a cukorbárók garázdálkodásának megkorlátozását követelte, a miniszterelnökhöz R. B. Bennetthez volt intézve. A kérvényt egy delegáció személyesen vitte Ottawába, ami 1,100 dollárba került. A kérelmet Bennett elé helyezték, de valószínűleg hiába, mert a kérvény ez óta már a papírkosárba került. A FARMEREK EBBE NEM NYUGODTAK BELE Egy bizonyos idő múlva W. H. Childress felírt Ottawába Hon. H. Stevens akkori kereskedelmi miniszterhez, hogy meg tudja mi történt a kérvénynyel, melyet ennek a minisztériumnak kellett volna Bennettnek átadni. Stevens azt válaszolta, hogy ő sohasem kapott kérvényt, mely a cukoripar felülvizsgálását kérte volna a kormánytól. Bennett tehát nem adta át a kérvényt az illetékes minisztériumnak. A farmerek ezzel sem voltak megelégedve, írtak ismét és most már a Combines Investigation Act hivatalának főnökéhez .Innen is az a válasz érkezett vissza, hogy ez az iroda sem kapott semmiféle kérvényt a farmerektől (itt is csak ülnek az urak, de semmit sem csinálnak). Még most sem voltak a nyugati farmerek a dologba belenyugodva, írtak magának Bennettnek, hogy megtudják mi lett a kérvénnyel, melyről azt ígérte, hogy komoly megfontolás tárgyává teszi ? A főméltóságú Bennett miniszterelnök úrtól még ma sem kaptak — közel egy év után — választ. Bizonyára eldobta a farmerek kérelmét, mert utálja a farmereket és a munkásokat. Farmerek és munkások! Ez az ember és annak pártja jön most ismét hozzátok a szavazatokért. Nemcsak ő, hanem jönnek a többi pártok is. Jön a liberális párt és a CÖF szavazatokért,mert hivatal kell nekik és a busás jövedelem. Mind a három párt bebiztonyította már közhivatalokba került tagjain keresztül, hogy bankárokat, gyárosokat és nem a termelő munkást képviselik. A nép többségét feláldozzák egy maroknyi bankár oligarchiájának. A farmereknek és a munkásoknak szervezkedni kell, hogy a kormányt rákényszerítsék a cukorbárók bűneinek kiteregetésére. A városi munkásság harcos szervezetei már rákényszerítették a kormányt arra ,hogy a szőlőbárók és cipőbárók mérhetetlen jövedelemről számot adjanak. Stevens volt kereskedelmi miniszter nem a maga jószántából, hanem a forradalmi munkásság követelésének nyomása amiatt fogott a vizsgálathoz, mely kimutatta, hogy amíg a dohánytermelő farmerek és a gyárban dolgozó munkások nélkülöznek, addig a gyárosok folyton több milliót raknak a bankokba. Répamunkások ne felejtsétek el, hogy amíg ti évente legfeljebb 200 dollárt tudtok keresni kínos munkátokkal, (e sorok írója is kapált répát keleten és tudja mi a répamunka) addig a gyáros 421,400 dollár hasznot vág zsebre. Minden 200 dollár után, amit ti kaptok, a gyárosok közel fél millió dollárt csinálnak. Ezért van az, hogy az a munkás, aki megtermeli a répát és a cukort nem tudja azt megvásárolni, amikor kávéjába, vagy teájába szeretne egy kevéssel többet tenni. Mi tudjuk, hogy az urak és a papok akkor tartanak titeket jóknak, ha ezért a rablásért dicséritek őket. Munkások ti önmagatoknak és osztályotoknak nem akarhattok rosszat s ezért szervezkednetek kell. Az urak és a papok érdeke nem a ti érdeketek, ők elkeseredetten harcolnak az ő érdekeikért. Nektek is harcolnotok kell a ti érdekeitekért, nem egyénileg, hanem szervezetbe tömörülve. nyújtottak a küzdelemben. Vancouverben a fascista erők is megmozdultak, de a munkások sem lesznek restek ha a leszámolásra kerül a sor. A nyomorból már elég volt és az urak barbárságukkal átlépték a határokat. Dr. H. H. Hershfield Orvos és Sebész, specialista a nőgyógyászatiban, aranyeres csomók eltávolításában operálás nélkül, nemi betegségek gyógyításában. Magyarul beszélünk. 800 Boyd Bldg., — Winnipeg, Man. KEDD, 1935 JANUÁR 1. Szerkesztői üzenetek J. B. Wayne. — A “Kiáltó Szó”-ra már válaszoltunk elég bőven, így nem szükséges a közlése. Ha azt akarnék, hogy a feleleteket mind közöljük úgy munkáslevélnek nem is maradna hely. A. Molnár, Enderby B. C. — Máskor ne pocsékolja centjeit más újságokból kiírt versek beküldésére. Mi szívesen közöljük a munkások által írott verseket ha az megfelelő, de nem az ilyeneket. Napraforgó György, Welland — Levelében választ kér, de nem írta meg a címét és Wellandoin Napraforgó nevű katholikus embert senki sem ismer, miért is képtelen vagyok levelére válaszolni. Pengő Lei Dinár Korona Schilling ÁTUTALÁS POSTÁN VAGY TÁVIRATILAG GORDY&CO. 23-25 BEAVER STREET NEW YORK, USA ÁRAINKKAL, PONTOSSÁGUNKKAL ÉS AZ ÁTUTALÁS KIVITELÉNEK GYORSASÁGÁVAL ÖN IS MEG LESZ ELÉGEDVE. A HAZAI HIVATALOS NYUGTÁT MEGKÜLDJÜK. ÍRJON Még MA PÉNZÁTUTALÁSI OSZTÁLYUNKHOZ. KERESSE FEL CÉGÜNKET HA NEW YORKBA JÖN.