Kanadai Magyar Munkás, 1935. január (6. évfolyam, 45-53. szám)

1935-01-01 / 45. szám

MÁSODIK OLDAL ­'******$*#***:*c»c*cíc««c*c««c«c»c*c»c»c*e»c*c*e»c»e»e»ae»e»cíc­e»e*e»e*c*c«c«e»e^c*c«c»Qi­­ Szemelvények írja: J. Balogh A New York Times jelenti, hogy Dr Herbert Levinstein hírneves tudós, a szövetséges hatalmak volt háborús vegyi szakértője, a bristoli Kémiai In­tézetben tartott előadásában kifejtette, hogy a gáznak a háborúban való használata a leghumánusabb és leggazdaságosabb. Milyen egyszerű s mégis tudományos megállapítás! A tudomány a ka­pitalizmus alatt odáig jutott, hogy szemrebbenés nélkül tesznek ilyen és ha­sonló kijelentéseket. Azt elhisszük, hogy leggazdaságosabb, mert legkisebb költséggel legtöbb embert lehet megölni, megvakítani és nyomorékká tenni. Ami ellenben a humánus oldalát jelenti a dolognak, ebben már ellentétben vagyunk ezzel a tudós professzorral. És hiszem, hogy ellentétes nézeten van az a sok ezer özvegy és árva, akiknek a hozzátartozóit megfojtotta a gáz, ellentétben van az a sok ezer katona is, akit megvalkított a gáz. Igaz viszont, hogy ezek nem sokat számítanak egy kapitalista “tudós­nak”, hiszen ezek “csak” munkások volta­k, abból pedig van még fölösleges is! * * * * • A kapitalista lapok sokat imák Miss Steele torontói születésű holly­woodi leányról, aki Berlinben járt tanulmányozni a zenét. A názik bebör­tönözték kémkedés gyanúja címén s 3 hónapi fogsága után végre kiszabadult s útban van hazafelé. Azok a kisebb-nagyobb tortúrák, amelyeken a politikai foglyok keresztül mennek, annyira közismert már előttünk, annyira hozzátartozója a fasciz­­musnak, annyira magától érthető és “természetes” dolog a fascizmus alatt, hogy talán fölösleges is leírni. Ellenben van valami, amit érdemes megje­gyezni. Mielőtt vizsgálóbíró elé került volna, pár percre becsukták egy cellába, amelyben ítélet előtt és után a foglyok be vannak csukva rövid időre. A fa­lon bevésve, több fascista-ellenes jelszó mellett a következőket találta: “Él­jen a Vörös Front! Éppen most kaptam meg a halálos ítéletemet.” A német kommunisták törhetetlen lelke és ereje tör elő e­ szavakból. ***** Tíz országnak a fascistái jöttek most össze Svájcban Montijukban tár­gyalni a fascista politika irányelveit. Hoomaert, a belga fascisták vezére megállapította,­ hogy a fascizmus ellene van a fajgyűlöletnek. Rámutatott arra, hogy a zsidók hűségesen harcoltak a világháborúban. Mercouris görög “vezér” ezzel ellentétben azzal érvelt, hogy a kong­resszus nem foglalkozhat a zsidó­ kérdéssel, mert ez egyes országnak a belü­­gyeibe való beavatkozását jelentené. A kongresszus elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a fasiz­musnak harcolni kell a kommunizmus, mint a szabadságok és erkölcsök rom­bolója ellen. Micsoda gerinctelen, buta társaság. Elindítják a legvadabb faji gyűlö­letet, agyonverik a szegénysorsu zsidókat gyűlöletet szítnak más országok népe ellen s a kon­gresszusukon kijelentik, hogy ők a faji gyűlölet ellen van­nak. Vájjon mi ma­radna a fascizmusból, ha a belga vezérnek a kijelentését komolyan vennék és végrehajtanák. Elolvadna, mint a tavaszi hó. Annyira azonban még­sem buták, hogy a fajgyűlölet ellen határozatot hozzanak s visszautasítják azt, mint az egyes országok belügyeibe való be­avatkozást. A kommunisták üldözése nem beavatkozás a többi országok bel­ügyeibe. Ebben az egész társaság megegyezik. Ez az igazi és egyetlen cél­juk, harcolni a munkásság élcsapata a kommunista párt ellen, hogy mega­kadályozzák a munkásság felszabadulását. így hull le a lepel a fasizmus­ról, így vetik le lassan az álarcot lépésről lépésre. Hiába az erőlködés urak, a nemzetközi munkásmozgalmakat sohasem fog­játok megakadályozni. Minél jobban kapálództok annál jobban sülyedtek bele a mocsárba. Hiába dühöngtök, gyilkoltok a végső győzelem a mi ke­zünkben van! * * * * * Boris bolgár királynak van a kastélya parkjában egy mérföld hosszúsá­gú keskenyvágányu vasútja. Amint a kapitalista lapok írják, a királynak legnagyobb örömet okoz, ha barátait felültetheti erre a “királyi különvonat­­ra” és végigvezetheti azt a parkon. Úgy látszik, hogy Bulgáriában az uralkodónak nincs más gondja, mint az, hogy mozdonyvezetősdit játszon. Azt hiszem, hogy némi kiábrándulás ez azoknak, akik még ma is azt hiszik, hogy a királyok vezetik az országot. Nagy gyerekek ezek ilyen és ehhez hasonló játékszerekkel. Nem is volna semmi kifogásunk a játékuk ellen, ha annak az árához nem milliók szenve­dése fűződne, így azonban kénytelenek vagyunk fellépni ellenük s azon len­ni, hogy játékszereiket átadjuk azoknak, akikhez az jobban i­s illik — a mun­kás gyermekeknek. ***** “Ki támogatja a “vörös” iskolát Csikágóban?” kérdezi a “Chicago Ame­rican” nevű csikágói újság. Ez alatt a nagy betűkkel írt focím alatt cik­ket közöl a csikágói munkás iskoláról. A legnagyobb erőlködés mellett sem tud rábizonyítani egyebet, mint azt, hogy azt nagyrészben szervezetek és egyének támogatásából tartják fenn. “A jelenleg folyó tíz hétig tartó kurzusra több mint 1000 fiatal férfi és nő iratkozott be, hogy a kommunizmus eszméjét megtanulja és tovább vigye a tömegekhez.” “De a Csikágói Munkás Iskola sokkal távolabbra terjeszti ki fenyegető befolyását, mint ez a kis 1000 tagból álló tanulmányozó hadsereg, akik ve­zérek lesznek az “osztályharcban”. Felhívást intéz az olvasóihoz, hogy lehet-e tovább tűrni “jó polgárnak”, hogy nyíltan tanítsák a munkásokat a forradalmi harcra. Rámutat arra hogy a munkásság csak forradalmi úton veheti át a hatalmat és azt az utat ajánlja is. Nem kedves Chicago American, a kommunisták nem csinálnak titkot eb­ből, annál az egyszerű oknál fogva, mert nem akarunk hazudni a munkások­nak és tisztába vagyunk vele, hogy másképen a munkások, mint erőszakkal nem kerülhetnek hatalomra. Eddig minden rendszerváltozás erőszakkal tör­tént, annál kevésbé várható tehát, hogy éppen ennek a rendszernek a meg­változtatása lehetséges lenne békés után, amikor nem arról van szó, hogy e­­gyik kizsákmányoló átadja a hatalmat a másiknak, hanem egyenesen arról, hogy megszüntetve minden kizsákmányolást, az elnyomott osztály kerüljön hatalomra. “Mit tanulnak az agitátorok?” mondja tovább. “A jelenlegi sztrájk­­harcok elemzése” “A Szovjetunió belépése a Nemzetek Ligájába”, “Új Amerika” stb., stb. Nem utolsó dolog: “Az imperialista háborúnak polgárhá­borúvá való átváltoztatása’ sem.” “A csikágói munkás iskola élénken részt vesz a külső harcokban is. Mint például a november 24.-i csikágói tüntetésben, ahol segélylevágás ellen és­­készpénz segélyért vonultak fel a városházához. Nem láttad az iskolának a nevét a tüntetést rendező nyoc szervezett között, de annak tanítói ot volak az élén és irányították azt.” Mi úgy gondoljuk, hogy még a tanítványok is. És azt hisszük, hogy ez a legnagyobb bűne a csikágói munkás iskolának. Jó munkát kell, hogy végezzen a munkás iskola, hogy ennyire magára zúdította az urak haragját. Egyébként valószínűnek tartom, hogy a mun­kás iskola vezetősége csak köszönetét fejezheti ki ennek az ellenforradalmi lapnak, hogy a “jó polgárok” figyelmét felhívta a munkás­iskolára. A TORONTOI MUNKÁS ZENEKAR A “MUNKÁSÁÉRT A torontoi Munkás Zenekar, hogy bebizonyítsa a lapjához való ragasz­kodását ,dec. 22.-én a saját rendezésé­ben egy “CIGÁNY BÁLT” tartott a “Munkás” javára, ami a Munkás Klub helyiségében volt megtartva. A mulat­ság tiszta jövedelme $5.00 volt ami a torontói kvótához számítva, át lett adva a “Munkás”-nak. A zenekar tagjai ezúton mondanak köszönetet a támogatásért mindazok­nak, akik részt vettek a mulatságon és segítették sikerre vinni az össze­jövetelt A jövőben is azon leszünk, hogy minden alkalmat megragadva la­­­punkat a legmesszebbmenőkig támo­­gassuk. Kérjük a többi munkás zene­karokat, kövessék példánkat. A­­Munkás Zenekar. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Munkásosztály története. Francia forradalom 1789-99 L AZ ELSŐ IDŐSZAK: A nagyburzsoázia forradalma (1789—92) Gazdasági ziláltság a forradalom kez­detén. Franciaországban a kapitalista fejlő­dés és a feudális rend között létrejött ellentéteket különösen az 1783-ik évtől kezdve lehetett tisztán látni. Ennek az évnek felétől a Francia Forradalom kezdetéig nagyon nehéz gazdasági helyzet szállta meg az országot. Ek­­kor történetírói borzalmas képeket fes­tenek arról az állapotról, melyet be­tetőzött az 1788-as és 1789-es rossz termés. “Két hónapig”, írja az egyik törté­nész, “a föld hóval és jéggel volt ta­karva. Vidéki munkások, földművesek, kézművesek és a gyári munkások kép­telenek voltak dolgozni a rendkívüli kemény fagy miatt. Aki nincs itt az nem is tudja elképzelni, hogy a lakos­ság mit szenved.” A parasztok és a többi szegények a városban és falvakban azt panaszol­ták, hogy kenyérhez jutni lehetetlen­ség. A szegény rétegek kétszer mentek éhségfelkelésbe, mialatt a burzsoázia is nyugtalankodott, mert az angol­­francia kereskedelmi szerződés (Eden szerződés) után az angol versenyt na­gyon megérezték. Nyíltan kijöttek az­zal, hogy a kiváltságos osztályok he­gemóniáját meg kell törni éppen úgy, mint megtörték azt Angliában a 17-ik században. A gazdasági válság útján bekopog­tatott hamarosan az állami pénzügyi válság is, ami gyorsan mindig kétség­beejtőbb méreteket öltött, amit a kor­mány politikájának lehetett szintén kö­szönni. Egyik pénzügyiminiszter a má­sikat váltotta fel az állásban, de egy sem volt képes arra, hogy elég pénzt szerezzen az állami adósságok fedezé­sére, az államháztartás egyensúlyban tartására. Az állam csődje elkerülhe­tetlen volt országos méretekben. Nec­­ker pénzügyiminiszter 1781-ben e­­lőször hozta nyilvánosságra az állam hatalmas kiadásait és gyenge bevéte­leit. XVI. Lajos második pénzügyimi­­nisztere, Calonne, szintén képtelen volt a hiányokat kiküszöbölni. Deficittel zárt az államháztartás tovább. Úgy állt már az ország pénzügyileg, hogy a bevétel felét a felvett kölcsönökre járó kamatok ették meg, miért is út meg új adókat voltak kénytelenek a népnek bemutatni. A miniszter kény­telen volt végre azt ajánlani a király­nak, hogy hívjon össze egy rendkívüli gyűlést, melyen a feudális nagybirto­kok képviselői mondják meg, miként tudnák a királyt kisegíteni a pénzügyi rend visszaállításában. Összejött a francia előkelőség a feudális arisztok­rácia, de amikor ez a gyűlés, mely 1797-ben tartatott meg, képtelen volt a királynak annyi pénzt rendelkezésé­re bocsájtani, amennyi szükséges lett volna az adósságok kifizetésére, akkor kénytelenek voltak összehívni azt a régi általános országgyűlést, mely nem gyülésezett 1614 óta. Kérdések: 1. Mikor vált élessé a harc a fejlődő kapitalizmus és a régi feudalizmus kö­zött? 2. Mikor kezdődött meg a feltörekvő burzsoáziát is érintő válság? 3. Mikor mondott a feudális arisz­tokrácia teljes csődöt ? PIONÍROK rovata WE GREET TIM BUCK The Young Pioneers of Canada greet their comrade Tim Buck and welcome back to the ranks of the workers, knowing that we too played our part forcing the authorities to set him free. When Tim Buck was imprisoned, many of us were still youngsters and may be not long in the Pioneer mo­vement. We have learnt many things since then, have grown older and have helped in our own way to make the fight for Comrade Tim’s release come to a succesful conclusion. We collected signatures to-gether with our adults comrades; saing our songs about Tim Buck, popularized his name to many other workers and farmers children. Perhaps the best thing we did was to grow much stron­ger and spread our influence. This is what Comrade Tim Buck will be most pleased with. We can say to him: “When you went in, we did not give up the fight. We have recruited many more members, we have won demands in certain schools for free milk, lun­ches, clothing, etc. We have issued our own magazine “ALWAYS READY” which is very popular and helps us to grow larger. We mean to do more things to help the Young Pioneers to grow twice as large as they are at present." All these things make Tim Buck feel that it was not in vain he spent nearly three long years behind the grim pri­son bars fighting for us inside. The knowledge that we were fighting for his release and helping to get him out by spreading our organization, kept up his spirit. WELCOME BACK AGAIN COM­RADE TIM BUCK! WE YOUNG PIONEERS WILL HELP YOU CARRY ON THE FIGHT! Magyar Gyógyszertár Bármire van a sokaége, Ír­jon az alábbi címre, kérjen árjegyzéket: 151 Ontario Street, Eaat Montreal — Que. Tel.: LA. 7538 ÉHSÉGFELVONULÁST TERVEZ 5,000 SEGÉLYTÁBORI PROLI ( Folytatás az első oldalról) a munkások nem állatok és nem lesz­nek kivert kutyák, hanem szervezked­nek az embertelen elnyomatás ellen. A nép a munkásokkal érez Azonnal a felvonulás elhatározása után egy nagy bizottság lett megvá­lasztva azzal a megbízással, hogy az utazás terveit dolgozzák ki. Egy nagy bizottság a városba ment, hogy a ki­zárt munkások eltartásáról gondoskod­jon. A bizottság a városban behirdet­te a hatóságok aljas cselekedeteit és a nép a munkások mellé állott. A ka­pitalista lapok ennek láttára nagyon hallgatnak az egész dologról. Röpla­­pokkal, beszédekkel sőt a rádión ke­resztül is hirdették a munkások kétség­beejtő helyzetét. A CCF szervezetek­hez tartozó munkások nagy segítséget 1935 Írta: Horváth Mancika, wellandi pionír Ezerkilencszázharmincöt! ünnep... Te a népnek reményhajnala? Remény az Újban, összetört népnek újra Remény lett a vigasztaló dala. Jön az újév. Borult az ég. Elborult és ki sem derül, Mig minden rab fel nem hevül! Nem kell remény többé nekünk, Forradalmi harcba megyünk! H. Ne reméljünk az uj évbe’ Elég volt már az ópiumból! Remény helyett uj erővel előre. Szivünkben egy láng égjen: KOMMUN! Ott van remény, Kommun fényén. Maradjon az ó, az ó-ban Uj kell nekünk uj világban. Nem remény, a kin a szolgaság! De remény a proletár új világ! HL Sok proletár vezér vére folyt a múltba’ Mentek bátran a veszélybe értünk. A sok vér és harcra ha veszett is, de újra Itt az idő, hogy harcra keljünk! Fel a harcra, Be a Pártba! Minden munkás jöjjön velünk, Álljunk ide, itt a helyünk. Mindnyájan az egységfrontba állva Csapást mérünk, burzsoáziára. IV. Reszketnek az urak előre már tőlünk, Tudják! Ez lesz nekik: végső óra, Mikor ledobjuk mind a rabszolga igát, És fent lobog majd Lenin zászlója. Szivünk dobog... Érte dobog! A zászlót magasra tartjuk, Kutyák ellen igy harcolunk. Harsogva proletárok jelszavát: “Éljen a Párt, a Kommunista Párt!” RÉPAMUNUSOK FIGYELMESE SZEMÉRMETLENÜL RABOLJÁK A CUKORRÉPA TERMELŐKET (Harmadik cikk.) 1934 január 17.-én a nyugati répa­termelők harcos szövetsége a “Leth­bridge Northern Beet Growers Asso­ciation” W. H. Childress elvtárs veze­tésével és a Lethbridge Northern Irri­gation District (állami osztály) támoga­tásával a farmerek folyamodványban — sok-sok aláírással — Ottawához fordultak, hogy a cukoriparba tekint­sen bele a federális kormány. A folyamodványban mely a cukorbá­rók garázdálkodásának megkorlátozá­­sát követelte, a miniszterelnökhöz R. B. Bennetthez volt intézve. A kérvényt egy delegáció személyesen vitte Otta­wába, ami 1,100 dollárba került. A kérelmet Bennett elé helyezték, de valószínűleg hiába, mert a kérvény ez óta már a papírkosárba került. A FARMEREK EBBE NEM NYUGODTAK BELE Egy bizonyos idő múlva W. H. Child­ress felírt Ottawába Hon. H. Stevens akkori kereskedelmi miniszterhez, hogy meg tudja mi történt a kérvény­nyel, melyet ennek a minisztériumnak kellett volna Bennettnek átadni. Ste­vens azt válaszolta, hogy ő sohasem kapott kérvényt, mely a cukoripar fe­lülvizsgálását kérte volna a kormány­tól. Bennett tehát nem adta át a kér­vényt az illetékes minisztériumnak. A farmerek ezzel sem voltak mege­légedve, írtak ismét és most már a Combines Investigation Act hivatalá­nak főnökéhez .Innen is az a válasz ér­kezett vissza, hogy ez az iroda sem ka­pott semmiféle kérvényt a farmerektől (itt is csak ülnek az urak, de semmit sem csinálnak). Még most sem voltak a nyugati far­merek a dologba belenyugodva, írtak magának Bennettnek, hogy megtudják mi lett a kérvénnyel, melyről azt ígér­te, hogy komoly megfontolás tárgyává teszi ? A főméltóságú Bennett minisz­terelnök úrtól még ma sem kaptak — közel egy év után — választ. Bizonyá­ra eldobta a farmerek kérelmét, mert utálja a farmereket és a munkásokat. Farmerek és munkások! Ez az em­ber és annak pártja jön most ismét hozzátok a szavazatokért. Nemcsak ő, hanem jönnek a többi pártok is. Jön a liberális párt és a CÖF szavazato­kért,mert hivatal kell nekik és a busás jövedelem. Mind a három párt bebizto­nyította már közhivatalokba került tagjain keresztül, hogy bankárokat, gyárosokat és nem a termelő munkást képviselik. A nép többségét feláldoz­zák egy maroknyi bankár oligarchiájá­nak. A farmereknek és a munkásoknak szervezkedni kell, hogy a kormányt rákényszerítsék a cukorbárók bűnei­nek kiteregetésére. A városi munkás­ság harcos szervezetei már rákénysze­rítették a kormányt arra ,hogy a sző­lőbárók és cipőbárók mérhetetlen jö­vedelemről számot adjanak. Stevens volt kereskedelmi miniszter nem a ma­ga jószántából, hanem a forradalmi munkásság követelésének nyomása am­iatt fogott a vizsgálathoz, mely kimu­tatta, hogy amíg a dohánytermelő far­merek és a gyárban dolgozó munkások nélkülöznek, addig a gyárosok foly­ton több milliót raknak a bankokba. Répamunkások ne felejtsétek el, hogy amíg ti évente legfeljebb 200 dol­lárt tudtok keresni kínos munkátok­kal, (e sorok írója is kapált répát ke­leten és tudja mi a répam­unka) addig a gyáros 421,400 dollár hasznot vág zsebre. Minden 200 dollár után, amit ti kaptok, a gyárosok közel fél millió dollárt csinálnak. Ezért van az, hogy az a munkás, aki megtermeli a répát és a cukort nem tudja azt megvásárol­ni, amikor kávéjába, vagy teájába sze­retne egy kevéssel többet tenni. Mi tudjuk, hogy az urak és a papok akkor tartanak titeket jóknak, ha e­­zért a rablásért dicséritek őket. Mun­kások ti önmagatoknak és osztályotok­nak nem akarhattok rosszat s ezért szervezkednetek kell. Az urak és a pa­pok érdeke nem a ti érdeketek, ők el­keseredetten harcolnak az ő érdekei­kért. Nektek is harcolnotok kell a ti érdekeitekért, nem egyénileg, hanem szervezetbe tömörülve. nyújtottak a küzdelemben. Vancouverben a fascista erők is megmozdultak, de a munkások sem lesznek restek ha a leszámolásra kerül a sor. A nyomorból már elég volt és az urak barbárságukkal átlépték a ha­tárokat. Dr. H. H. Hershfield Orvos és Sebész, specialista a nőgyógyászatiban, aranyeres csomók eltávolításában operá­lás nélkül, nemi betegségek gyógyításában. Magyarul beszélünk. 800 Boyd Bldg., — Winnipeg, Man. KEDD, 1935 JANUÁR 1. Szerkesztői üzenetek J. B. Wayne. — A “Kiáltó Szó”-ra már válaszoltunk elég bőven, így nem szükséges a közlése. Ha azt akarnék, hogy a feleleteket mind közöljük úgy munkáslevélnek nem is maradna hely. A. Molnár, Enderby B. C. — Máskor ne pocsékolja centjeit más újságokból ki­írt versek beküldésére. Mi szívesen közöljük a munkások által írott ver­seket ha az megfelelő, de nem az ilye­neket. Napraforgó György, Welland — Levelében választ kér, de nem írta meg a címét és Wellandoin Napraforgó nevű katholikus embert senki sem is­mer, miért is képtelen vagyok levelére válaszolni. Pengő Lei Dinár Korona Schilling ÁTUTALÁS POSTÁN VAGY TÁVIRATILAG GORDY&CO. 23-25 BEAVER STREET NEW YORK, USA ÁRAINKKAL, PONTOSSÁGUNKKAL ÉS AZ ÁTUTALÁS KIVITELÉNEK GYORSASÁGÁVAL ÖN IS MEG LESZ ELÉGEDVE. A HAZAI HIVATALOS NYUGTÁT MEGKÜLDJÜK. ÍRJON Még MA PÉNZÁTUTALÁSI OSZTÁLYUNKHOZ. KERESSE FEL CÉGÜNKET HA NEW YORKBA JÖN.

Next