Kanadai Magyar Munkás, 1935. február (6. évfolyam, 54-61. szám)

1935-02-01 / 54. szám

AZ EGYETLEN HETENKÉNT ICÁN APAI MAGYAR THE ONLY TWICE _________________________________________________ Entered as Second Class Matter June 19, 1931,, By the Post Office Department, Ottasgsr^y.^^--.____________ * ______ VOLUME VI. ÉVFOLYAM — NUMBER 54. SZÁM TORONTO. ONT., PÉNTEK, 1935 FEBRUÁR L jí 'S'll EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT ' ■' 1 ---J. I .. ■ ■■■ ------- ■ ------ ...........­­ ........................................ — —-r r.T^-==--—------—■ ■■ '• Börtönt akarnak adni a port arthuri munkásoknak A Canadian Labor Defense Lea­gue mindent megtesz, hogy meg­mentse őket TORONTO, jan. 31. -- A E. Smith vezetésével tegnap délután egy dele­gáció ment fel a tartományi parla­mentbe a helyettes tartományi ügyész­hez azzal a követeléssel, hogy a port arthumi bebörtönzött segélysztrájkoló munkások ellen emelt vádakat azon­nal ejtsék el. 13 munkás és 3 munkás nő van börtönben­, mert tiltakozni mer­tek a segé­l­ytáb­orokban fennálló em­bertelen viszonyok ellen. C. C. Stewart és C. J. Martin mun­kástársakat akkor tartóztatták le, a­­■mikor óvadékot akartak szerezni a­­zok szabadlábra helyezéséért, akik már börtönbe kerültek. A tárgyalá­sok ma és holnap folynak. Mr. Humphreys tartományi helyet­tes ügyész azzal érvelt, hogy nincs már arra elég idő, hogy az illetékes hatóságokkal éri­nkezésbe lépjen a foglyok kiszabadításáért. Azután az­zal mentegetőzött, hogy neki n­ncs hatalmába a port arthuri rendőrfő­nöknek és bíróságnak utasítást adni. Ezek az urak nem szégyelnek mon­dani még olyasmit sem, amin egy in­telligens ember csak nevetni tud. A helyettes ügyész azzal küldte el a delegációt, hogy majd átvizsgálják az ügyet, illetve a kérelmet és az e­­redményről a CLDL titkárságát érte­síteni fogják. Az osztrák kormány e szocdemeket is elfogja A fascisták már az árnyékuktól is félnek. Már nem bíznak meg a szociáldemokratákban sem. BÉCS, jan. 30. — (ALP) A­­kor­mány minden radikálisabb érzésnek hadat üzent. A szociáldemokraták iro­dalma ellen hajsza indult és ebből ki­folyólag sok szocialistát letartóztat­tak a múlt hét végéig és sok illegális irodalmat megsemmisítettek. Többek között letartóztatták Herr Seilert a szociáldemokraták lapjának az "Arbeiter Zeitung”-nak felelős szerkesztőjét ,azzal a váddal, hogy ő volt az egyik megszervezője a febru­ári nagy felkelésnek. A munkások tüntető ünnepségekkel akarnak meg­emlékezni a múlt évi forradalomról. A kormány felügyelete alá vette a szocialista épületet, a hatalmas Marx Károly házat és átalakítja hotellé. A kormány elrendelte, hogy az óriás munkáspalotában egy­­kathólikus tem­plom épüljön. A munkások az épü­let ablakait beverték kövekkel, hogy tiltakozzanak a kormány erőszakos intézkedései ellen. A tetteseket nem találták meg, de az épület körül la­kó munkásokból sóikat börtönbe vetet­tek. Felső Ausztriában (Reid) ahol nem régen a názik tartottak tüntetéseket, a munkások szovjet zászlót tűztek ki a telefon­póznákra és rengeteg kom­munista irodalmat terjesztettek el a nép között. RÁGALMAZZA JAPÁN A VÖRÖS HADSEREGET Tavaszra mindenáron szeretné Japán megtámadni a Szovjetuniót MOSZKVA, jan. 27.— (ALP—Im­­precorr)—A mun­káskormány­­hivata­losan nevetségesnek állítja azokat a híreket, melyek japán híresztelés sze­rint azt állítják, hogy a vörös had­sereg repülői japán területekre száll­tak volna. A japán hadvezetőség az­zal vádolja a Szovjetuniót, hogy 4 repülőgépet küldött mancsuriai terü­letekre kémkedni sőt lövöldözni a la­kosságra Pogranichnajában. A szov­­jet kormány abszolút esztelen­ségnek nyilvánította ilyen hírek terjesztését arról a hadseregről, mely sohasem fog munkásokra lőni, ha az imperi­alisták által küldött munkások őket meg nem támadják. ULAN BATOR KHOTO, Mongó­lia, jan. 27.—(ALP)—A mongol nem­zeti köztársaság miniszterelnöke és a köztársaság külügyminisztere hivata­losan hazugságnak bélyegezték a vi­lágsajtóban Japán inspirációjára író­dott rágalmaz cikkeket, melyek célja a közvéleményt a Szovjetunió ellen fordítani. Kitalált mese, hogy a szov­jet csapatok­­készülnek, Mancsuriába betörni. Nem igaz, hogy mongol ha­tárőrség behatolt mancsuriai terület­re Bor Nor tó környékén, mint ahogy azt a japán lapok világgá­­kürtölték. A mongol kormány bizottságot fog kinevezni azzal a céllal, hogy az elfe­ledje az igazságot a japánok rágal­mával szemben. Tény, hogy a hatá­ron súrlódások vannak, de sohasem az oroszo­k által van az kezdeményezve. Japán provokál állandóan. Január 24.-én egy órakor a határ­őrség Donup parancsnoksága alatt patrolozta a Bor Nor tó környékét, a­mikor egyszerre észrevettek 17 fegy­veres­­embert két kilométerre maguk­tól közel Hab­iasume mellett mongol területen járkálni. Ezek a katonák Donup mongol határőrségi parancsnok szerint Mancsuk­ából jöttek át. . Amikor Donup megközelítette őket, hirtelen egy mancsukuo­i csapat táma­dott és őt elfogták. Donup védekezett, de hamarosan agyonlőtték. A mongol és mancsukuoi csapatok között harc támadt, és miután mindkét oldalon veszteséget szenvedtek, a támadók visszavonultak a maguk területére. Nyilvánvaló, hogy Japán szeretné a Szovjetuniót háborúba keverni, ha lehet a kora tavaszra. Résen kell ál­lamunk a Szovjetunió megvédésére! KERESZTYÉN IGAZSÁG LONDON, Anglia, jan. 29. -i (AL­­P) Nairobiban a kenya törzsből 7 benszülöttet kivégeztek az angolok, mert azok egy fehér telepest meg­gyilkoltak amikor annak házát akar­ták kirabolni. Ugyanekkor egy fehér megölt egy­­benszülöttet, aki neki dol­gozott. Belefojtotta a vízbe, amiért őt csak 5­­havi fegyházra ítélték. Ez­után történt ez a rablás, melyből ki­folyólag­­hét benszülöttet felakasztot­tak azok a fehér urak, akik elrabol­ták a bennszülöttek mindenét és rá­­kényszerítették őket, hogy a fehér úr palotájába törjenek. Ilyen az istenes fehérek igazsága. LÁZADNAK A BELGRÁDI DIÁKOK BELGRÁD, jan. 31. — (ALP) A belgrádi egyetem hallgatói, akiket internáltak, miután azok a rossz vi­szonyok ellen fellázadtak a koncent­rációs táborban, közel Visegrádhoz egy boszniai vidéken, most éhség­­sztrájkba léptek. Semmit sem vesz­nek magukhoz. Elhatározták, hogy mn (folytatás a 6. oldalon) KISÜZLETESEK ÉS MUNKÁ­SOK EGY TÁBORBAN LONG BRANCH, Ont., jan. 30. — Hónapok óta dúl a harc a segélyvágá­saik ellen ebben a városban. Groll a múlt év végén azt üzente a munká­soknak, hogy tehetnek, amit akar­nak, de ágyneműt és edényt, vala­mint segélyemelést nem kapnak. Most a munkások mellé állt a város minden kisüzletese a magasabb se­gélyért való­­követelésükben. Erre Croll elrendelte, hogy a 18 százalékos segélyvágást vissza kell vonni azon­­­­nal. EGYESÜLT A SVÉD MUN­KÁSSÁG STOCKHOLM, Svédország, jan. 29 . (ALP) A járási választások már­ciusban fognak kezdődni az ország­ban. A munkások több konferenciá­­zás után elhatározták, hogy “Mun­kás Párt” név alatt egy táborba hoz­zák a szavazó munkásokat. Az indít­ványt a kommunista párt központi bizottsága hozta, melyet a munkások elfogadtak. A cél: egyesíteni a kom­munista, szocialista és szociáldemok­rata munkásokat. Demonstrál a munkásság a hős Rákosi Mátyásért A rettenetes faseista terror da­cára is kimegy a munkásság szeretett vezéréért tüntet­ni az utcákra BUDAPEST.­­ Január 12.-én szombaton este a Mária­ Terézia Té­ren a kivonult munkásság­­nagy feltű­nést keltett. Este hat órakor, amikor a forgalom a legnagyobb a térről szétágazó utcákból tüntetés csopor­tok jöttek a tér felé. A térre érve egy nagy sereget képeztek a munká­sok és haladtak a Központi Telefon Állomás felé. A menetből felrepültek a vörös zászlók ezzel a felírással: “Éljen a proletárdiktatúra!" és “Sza­­badságolt Rákosi Mátyásnak és a töb­bi politikai foglyoknak!” A menet­­után rohant a szimpatizá­ló munkásság és a demonstrációban részvevők száma állandóan dagadt. Amikor a menet már veszedelmessé vált a hatóságokra, rendőrséget pa­rancsolta­k ki a munkások ellen. A ren­dőrök brutális támadásának a mun­kások ellentálltak. A munkások közül sokan a kerékpárjaikat dobták a felé­jük tolakodó rendőrök elé, akik kö­zül egyet megsebesít­ettek. 12 mun­kást elfogtak és vasárnap reggel már a rendőrség politikai osztályán kihall­gatták őket. Prágában szétverték a Rákosi tüntetést Prága, jan. 14. — A munkásság tüntetést rendezett Rákosi Mátyás ki­szabadításáért szombaton, január 14.­­én. Amikor a hatóságok megtudták, hogy a munkásság mire készül azon­nal parancsot adtak ki a demonstrá­ció szétverésére és a szervezők elfo­gására. Prága rendőrfőparancsnoka a következőt üzente: “Egy ilyen tüntetés veszélyeztetné a közbiztonságot ,minélfogva az meg­engedhetetlen”. A munkásság erre visszaüzent a rendőrségre, hogy a tün­tetést betiltani a rendőrség­­képtelen lesz, mert a munkásság vezéréért min­denáron ki fog vonulni az utcákra. A munkások elhatározták, hogy ezen túl még erőteljesebben harcolnak a rendőrterror ellen és a forradalmi ve­zérekért. AMIT EGY KIS PIONÍR TETT A ‘MUNKÁSÁÉRT Guelphről egy iskolás kisleány “Collection Box”-ot küldött­­be szer­kesztőségünkbe. A kis gyűjtő ska­tulyát körülnéztük. Minden oldalán­­bibliai idézeteik voltak, melyek arra buzdítottak, hogy a methodista misz­­sziós papok munkáját támogassa a “jókedvű adakozó.” A kislány szülei tudják, hogy mit csinálnak a papok a kínai és afrikai néppel: tudják, hogy azért járnak köz­tűz, hogy szolgákat csináljanak belő­lük a kapitalistáknak, akik vérüket szívják. A kislány is tud már erről valamit, mert azt mondta, hogy a gyűjtött pénzt nem adja biz’ a pa­poknak, hanem a “Munkás”-nak, így kapott a mi lapunk G. Ch. pio­­nik­enánykán keresztül a kampány végével 59 centet. Meghalt Kujbyshev MOSZKVA. — Valérián Kujby­shev elvtárs, a Szovjetunió Kom­munista Pártja központi bizottsá­gának és a politikai barájának tag­ja, a Népbiztosok Tanácsának al­­elnöke, Moszkvában rövid betegség után elhunyt. A Párt nagyértékű munkást és harcos fáradalmárt vesztett benne. Temetése, melyről a munkás állam gondoskodik, a Vörös Téren lesz. Az egész Szov­jetunió gyászolja Kujbyshevet, a­­kit szívbaja ölt meg. KITÜNTETTÉK MONTREAL POLGÁRMESERÉT LONDON, Ont., jan. 30. — Houde montreali polgármestert ez a város “A VÁROS SZABADSÁGA” címmel tüntette­­ki a városi tanács indítvá­nyára. Houde a montreali faseista bandák szervezője, aki a huliigánokat egy falkába hozza az úgynevezett Labor Club­okba, hogy velük a har­cias munkások szervezeteit háborgat­tassa. Féktelen faji gyűlöletet A názik a röplapok ezrein ke­resztül szítják a gyűlöletet a zsidók ellen MUNICH, Németország, jan. 31. — (ALP) Zsidó-ellenes bojkott indult meg Németországban január 29.-én­. A názik a nagy zsidó üzleteket körül állják és a vevőket megakadályozzák a vásárlásban. Ez azt jelenti, hogy a zsidó-ellenes botrányokat kiterjesztet­ték Bajorországra is, ahol eddig nem történt semmi komolyabb baja a zsi­dóiknak. Streicher és Nüremberg há­­zi vezérek rosszul érzik magukat, mert a munkásoknak nem adták meg lobbant lángra Hitler ur amit ígértek és a nép haragját a zsi­dókra szeretnék lecsapolni. Herr Streicher Münich-be jött és magával hozott rengeteg röplapot és irodalmat, mellyel a zsidók ellen lází­tanak. A saját lapját hirdette meg­vételre a középületekre ragasztott fel­iratokon. A zsidókról gúnyképeket ra­gasztottak a falra a bibliájuk mellé rajzolva egy názi kést. Úgy látszik a­­názik őrjöngése nem­ hagy alá, hanem új hullámokat ver, minél jobban érzik a vesztüket. A ná­zi vezetők az uccán meneteket ren­deznek és nagy feliratokon rágalmaz­zák a zsidókat. Tim Buck 3.500 munkás előtt mondta el első választási programm-beszédét Lapunk jan. 29-iki számában rövid hírben az első oldalon megemlítettük Tim Buck előadását, mely feleletül szolgált Bennett választási rádióbe­­szédeire. A hatalmas előadás lapzár­takor történt és csak annyit írtunk e­­lőző számunkban, hogy a munkásve­­zérek a mi érdekeinkért az­­állhatatos küzdelmet tovább vívják, annak da­cára, hogy a rendőrség állandóan fe­nyegeti őket. R. B. Bennett miniszterelnök a ma­ga színében volt bemutatva 3.500 mun­kásnak. Buck leleplezte a jövő fas­­cista vezérét Bennettiben. A kommu­nista választási hadjárat első lövését leadta Tim Buck a kapitalista “refor­mok” ellen. A­­kiváló­­kommunista ve­zér beszédét a zsúfolásig megtelt te­rem munkássága kitörő lelkesedéssel fogadta. Különösen nagy volt a lel­kesedés, amikor Buck a megjelent CCF munkásokat egységfrontba hív­­ta. Ezek a munkások hangosak, kiál­tották, hogy hajlandók egy nagy mun­kástáborban küzdeni az urak faseizá­­lódása ellen. A megjelent munkások ujjongva adták tan­ujelét annak, hogy a közös mu­­kánfront megszervezésére hajlandók az urak egységfrontjával szemben. Az egységfront indítványt S. O. Smith a “WORKER” szerkesztője ol­vasta­ fel, amit kitörő lelkesedéssel fogadtak. S. O. Smith, aki a gyűlést vezette egy másik indítványt olvasott fel,­­melynek értelmében a megjelent munkásság követelte a politikai fog­lyok (n­orandai bányászok stb.) azon­nali szabadlábra helyezését. Egyhan­gúlag elfogadta az­­indítványt a mun­kásság. Sam Carr, aki Kingstonban volt Tim Buck elvtárssal együtt, a kom­munista választási kampány­­vezetője, aki kijelentette beszédében, hogy a kommunisták 14 kerületben­­állítanak jelöltet a következő föderális választá­sokra. Tim Buck — mint már la­punk erről beszámolt, — Winnipegre megy s mint jelölt fog küzdeni a ka­pitalisták programja ellen. A winnini-­i­pegi­­munkások, valószínűleg jelölni fogják Tim Buck elvtársat. Carr elvtárs beszédében erőteljesen tiltakozott a rendőrség állandó fenye­getése ellen. Megmondta miért ta­gadták meg a kommunistáktól a rá­diót a választási­­kampány alatt, sőt a rendőrség azt is megmondta a mi vezéreinknek, hogy tartsák vissza ma­gukat a harcoktól, mert ők még tör­vényesen rabok. Carr kirántotta zse­béből a­­börtön elbocsátó levelét és azt mondta, ha azt elveszik is tőlünk és ha vissza kell is menni, akkor sem fogünk a harcban megállni. Mi még a börtön falai mögül is tudunk vezet­ni a küzdelemben. Kiengedtek a bör­tönből, de mi ezért még nem alku­szunk meg a kapitalistákkal, mert semmiért sem alkuszunk meg velük. Tim Buck egyszerű, de mélyen járó előadásában elemezte Bemnett prog­ramját. Kifejtette a­­liberálisok és a CCF látszólagos harcét. Világos lett az előadás folyamán, hogy a három kapitalista párt célja azonos, a vereke­dés csak azért folyik közöttük, hogy eldöntsék, ki vezessen a fa­scizmus fe­lé. “Lehet, hogy ez lesz az utolsó kam­pány Kanadában,” jelentette ki Buck, “mert a fascista diktatúra közel van, mely megszünteti a választásokat, de nekünk harcolni kell most, hogy ez a választási­­kampány legyen a legjobb, melyre Bennett örökre emlékezzen.” “Bennett a kormányzat élére került 1930-ban. Eltöltött öt évet azzal, hogy a munkások rovására és a far­merek óriási­­kárára meggazdagította az amúgy is gazdagokat. Ma Ben­nett ismét a nép elé áll szavazatokért, azzal az ígérettel, hogy most javíta­ni, reformálni fog az állapotokon.Azt mondja Bennett, hogy a kanadai po­litikának új vonalat fog szabni, vagy­­kimérni. Ez azt jelenti, hogy az osz­tályban­ még élesebb lesz. Azok, a­­ki­k a kapitalizmust meg akarják men­teni, még erőteljesebben fognak haz­­(folytatáa a 6. oldalon.) AZOKHOZ, AKIK KIVÁNCSIAK, KAMPÁNYUNK VÉGEREDMÉNYÉRE Kampányunk i— ii két hetes meg­hosszabbítást is beleértve—már két héttel ezelő­tt (­jan. 15.)­­végetért. Mindenki sejti, ha nem­­ is tudja, hogy kampányunk sikerrel zárult. Mindenki várja az utolsó kimutatást, mely visszatükrözi majd sok mun­kánk dicséretre méltó eredményét. Azok a munkások, akik a legnehe­zebben dolgoztak lapjukért, sem fog­ják hinni, addig iámíg még nem lát­ják, hogy milyen eredményeket le­het elérni öntudatos munkával, még akkor is, amikor a munkásságnak annyi anyagi tehetsége sincs, hogy a legelemibb életszükségleteket meg­szerezhesse magának. Kibeszélhet­et­len szegénységben élnek sokan, kü­lönösen a farmvidékeken, ahol még segélyt sem­­kapnak, és lapjukat mé­gis támogatták. Ennek megvan az oka. Kampány­cikkünk­ben írni fo­gunk erről részletesen Jelen számunkban akartuk erede­tileg közölni kampányunk eredmé­nyét, de­­nem akarjuk elhamarkodni a végző kimutatás közlését azért, hogy alkalmat adjunk minden osz­tálynak arra, hogy minden előfize­tést és minden centet beküldjön la­punkhoz a pontos és igazságos ki­mutatás elkészítése kedvéért. A következő számunkban a hato­dik oldalon fogunk érni kampá­nyunkról. ‘A VÖRÖS HADSEREG NEM SZORULT ZSOLDOSOKRA’ Háromszáz munkás tüntető sztrájkot rendezett. — Rendőr­ség szállta meg a gyárak környé­két. — Általános sztrájktól fél a kormány BUDAPEST. — Az a hősiesség, a­mellyel Rákosi Mátyás védi önmagát és a forradalmi becsületét a rágalma­zó vádak ellen, nem maradt hatásta­lanul Budapest szervezett­­gyári mun­­kásságára sem, melynek körében egy­re erősebb mozgalom indult meg egy általános sztrájkért, melynek célja Rákosi Mátyás megmentése. Rendőr­ség és csendőrség szállta meg a vá­ros minidedi fontosabb pontját, mikor híre terjedt annak, hogy egy gyárban 300 munkás beszüntette a munkát, hogy aláírhassa azt a határozati ja­vaslatot, mely szabadságot követel Rákosi részére. A munkások általá­nos sztrájkot követelnek a szociálde­mokrata szakszervezeti vezérektől, a­kik azonban azzal térnek ki a köve­telés elől, hogy nem tehetnek semmit mindaddig, míg a vezetőség hivatalo­san nem intézkedik. Maga a tárgyalás hétfőn azok sor­sa körül forgott, akiket 1919-ben a Vörös Hadsereg tetten ért és kivég­zett, mint a román és cseh imperialis­ta hadsereg kémeit. Ezeknek a “meg­gyilkolásával” vádolják elsősorban Rákosit, bár a bíró maga is­­bevallot­ta, hogy azokat, akik­ a kivégzéseket ténylegesen elrendelték és végrehajtot­ták, már rég elítélték és megbüntet­ték. Rákosi ellen az a vád, hogy­ “e­­gyetértett” ezekkel a kivégzésekkel és így gyilkosnak kell tekinteni.­­Ez a vád­­is összeomlott, mikor Rá­kosi elmagyarázta, hogy a népbizto­soknak semmi közük sem volt ezek­hez a kivégzésekhez, mert ezeket csak a Vörös Hadsereg vezetősége rendelhette el Abban az időben pe­dig, mikor a Vörös Hadsereg politi­­kai megbízottja volt, a­­fronton har­colt és nem­ volt összeköttetésben a­­zokkal, akik a­­kémkedési ügyeket in­­tézték,Herczegih tanú teljes mérték­ben megerősítette Rákosi vallomását. Mikor azonban Rákosi megkérdezte Herczeghből, hogy milyen szerepet játszott az olasz katonai megbízott a magyar ellenforradalomban, Szemák elnök nem engedte­­meg a tanúnak, hogy erre válaszoljon. “Igaz-e” — kérdezte a bíró — “hogy maguk orosz aranyon szervez­ték meg és fizették a Vörös Hadsere­get?” “A Vörös Hadseregnek nem volt szüksége bérelt zsoldosokra”—felelte emelt hangon Rákosi.­­ “A pénzen felbérelt zsoldosok nem lettek volna képesek olyan hősiességre, mint a mi vörös katonáink. Sőt még a fog­lyok is, akiket ejtettünk, szívesen a­­dakozta­k a Kommunista Párt harci alapjára.” Szemák elnök erre a vá­laszra elvörösödött és más irányba terelte a kihallgatást.

Next