Kanadai Magyar Munkás, 1935. május (6. évfolyam, 80-88. szám)

1935-05-03 / 80. szám

2-iK OLDAL. ­ Harc a munkásosztály egységfrontjáért - A Y. C. L. harca a szektáriániz­­mus ellen A Y. C. Y. (Ifjú Kommunisták E­­gyesülete) kapott egy kiváló levelet az Ifjú Kommunista Internacionálétól, a­­mely nagy segítségére volt a ligának a szektáriánizmus elleni és egységfront­ért folyó harcában. Úgy gondolom, hogy ezt a levelet el kellene olvasni minden párttagnak és a központi bi­zottság azon tagjainak is, akik még nem olvasták volna el ezt a levelet. Az Ifjú Kommunista Internacionálé­­nak ez a levele a szektáriánzimusnak a legközönségesebb formáját támadja meg, azt a szektariánista ka­­formista munkásokhoz közeledünk. Példának felolvasok egy szakaszt, a­­mely a “Young Worker’-ben megje­lent cikket, amelyet az egységfront kérdésben írtak — kritizálja: “A cikk magában foglalja az alábbi provokáló és politikailag téves meg­jegyzést —“Légy becsületes és gon­dold át. Az egyetlen következetes el­­hatrozás csak az lehet,, hogy lecsatla­kozol a Y. C. L. -be és építed a hatal­mas egységfrontot az éhség, háború és fascizmus ellen.” Provokáló ez a cikk azért, mert felteszi, hogy az if­jú “Jobbi­k nem becsületesek és hogy az ő becsületlenségük az, ami távol tartja őket a Y. C. L.-től .Politikai­lag téves azért, mert azt állítja, hogy csak akkor építheti az egységfrontot, ha becsatlakozik a Y. C. L.-be, sőt azt se, hogy a Y. C. L. maga az egy­ségfront.” Ez a levél igen tanúságos a jobbol­dali oportunizmus elleni veszély ellen is. Idézni fogok belőle egy másik sza­kaszt, ahol ugyanarra a cikkre céloz: “Először is, a cikk ezt mondja: “nem szabad tévedésben lennünk és a refor­mista vezetést és politikát, mint re­akciós és félrevezető politikát le ne leplezzük az egységfront konferenci­án.” Miért ez a nagy “veszély”-től való félelem, amikor világos, hogy az egységfrontot Kanadában legjobban ve­szélyezteti a szocialista ifjúsági szerve­zetek tagjaihoz való barátságtalan kö­zeledés, hogy nem közeledünk hozzá­juk határozott akció programmal." Látják az elvtársak, hogy az Ifjú Kommunista Internacionálé a mi Y. C. L. -nek a gyöngéjére tapintott. Ez a I. K. I.-től való levél érdekes azon ré­sze is, ahol a CCF ifjúsági szerveze­tének és egyéb reformista ifjúsági szervezeteknek a kérdésével és az egy­ségfrontért folyó harcnak helyes al­kalmazásával foglalkozik. Rámutat például: "Ami pedig a reformista ifjúsági szakszervezetbeli ellenzéki csoportok munkáját illeti, hozzá kell komolyan fogni a munkához abban az irányban, ahogy azt a Y. C. L. januári plénuma megköveteli. Ez annyit jelent, hogy vállvetve kell velük harcolnunk egy egységes akció megalakításáért, hogy be tudjuk vonni a szervezetünket az egységfrontba. Abba kell hagynunk a vezető pozíciók­ “megkaparitása” és szervezetnek a “felrobbantása” körül folyó felelőtlen beszédet. Az ellenzé­ki elemeknek úgy kell megjelenni a tagság előtt, mint a szervezet legjobb harcosainak, akik legjobban harcolnak az ifjúság egységéért és követeléseiért, nem pedig úgy, mint "kiábrándult” kommunistáknak, akik “merényletet” terveznek.” Itt a I. K. I. ismét egy kérdésre ta­pintott rá, ahol a YCL harcol az egy­ségfrontért. Azt hiszem, hogy az If­jú Kommunista Internacionálénak ezt az intését a YCL nem nagyon vette szívére, sem pedig a párt nem segí­tette a YCL-t az egységfronté­rt folyó harc vezetésében. Ennek a levélnek a vétele után is megismétlődtek a hi­bák. Van egy példa rá, ahol a YCL egységfront ajánlatot tett a CCF ifjú­sági csoportjának s a követeléseket 49 pontban foglalta össze. Ugyancsak a levél vétele után történt meg, hogy a YCL mesterségesen próbálta kép­viseletét növelni a CCYM konven­cióján, amely persze csak újabb ellentétekhez, új szakadáshoz ve­zetett s ami még súlyosabb alkalmat ad a CCYM tagságának arra, hogy a YCL “olcsó politikájáról” “betolako­dásról” beszéljenek. Mindenki meg­fogja érteni a YCL ezen példájából, hogy mennyire fontos harcol­ a szek­tariánizmus ellen. Egy pillanatig sem mondjuk, hogy nem kell harcolni az opportunizmus ellen és az sincs kizár­va, hogy jogyodali oppotunista kinö­vések lehetségesek a UCL-ben, ha azo­kat élesen nem támadjuk. A “balol­dali” szociál­reformista program elmé­lete, CCYM-en belüli baloldali szociál­­reformista ellenzék elmélete az olyan í­­rányzat, hogy fegyverszünetet kössünk a CCYM-re azért, hogy onnan YCL tagokat verbuváljunk, vagy pláne, hogy építsük a CCYM-et — szintén kifejlődhetnek és az ilyen irányzatok ellen harcolni kell. De akkor, mikor próbáljuk korigálni a YCL gyöngesé­­geit, a jobboldali oppotunizmus elleni harcunkat úgy kell irányítani, hogy az segítsen bennünket még súlyosabb csa­pást mérni a szektariánizmus minden formája ellen. váROS MONGOVA JAPÁNNAL SZEMBEN (BEFEJEZŐ RÉSZ) 90.000 szerzetes Az új köztársaságnak az ösvénye nem volt mindég ilyen sima és na­gyon sok tévedést is csináltak. 1927- ben a vezetés úgy a kormányban, mint a Néppártban a jobboldaliak kezébe csúszott, akik feltartották a feudaliz­mus elleni forradalmat, Japán és Ame­rika segítségével ki akarták fejleszte­ni a kapitalizmust az országban. Hála Gendun energiájának, aki a néppárt­nak a titkára — és egy kis csoport elvtársnak, — a jobboldaliak vissza let­tek verve és a vezetés a pártban a baloldaliak kezébe csúszott át. A bal­oldaliak is csináltak hibákat. Azt hit­ték, hogy a nomád mongol törzseket azonnal szocializmusba lehet vezetni, továbbá, hogy azonnal össze lehet tör­ni a kolostorok uralmát, stb. Az egyházi kérdésnek Mongóliában óriási jelentősége van, mivel a lakos­ságnak a száma alig valamivel több mint 700,000 s ezekből több, mint 90,000 él budhista kolostorokban, amelyeknek mindegyike központja az úgynevezett tanácsnak (Dzsassza). Az az igyeke­zet, hogy a szerzeteseket erőszakkal visszakényszerítsék a világi életbe, hogy mechanikus úton alakítottak kol­lektív farmokat és marhatenyésztő -te­lepeket ,olyan emberekből, akik nem értették meg annak fontosságát — o­­da vezetett, hogy a kormány a nép nagy tömegei előtt elveszítette a bi­zalmát. Gendun ismét elkeseredetten harcolt az egészéges irányzatért s ebben az e­­setben úgyszólván egyedül. 1932 ő­­szén győzelmesen került ki ebből a harcból és egy új vezérkart választot­tak meg a kormányban és Néppárt­ban. A kollektív farmok és a vallás elleni erőszakos fellépés kérdését elej­tették és olyan politikát fogadtak el, amelynek alapján a kapitalista ellenes fokozatos átalakítás váltotta fel a szo­cializmusnak erőszakkal való behozásá­nak politikáját. Azóta óriási fejlődést tettek meg ta­nítás, egészségügy és általános kultúra terén. Az árukat piacra való vitele és szétosztása meg van szervezve az e­­gész országban, továbbá a kormány­nak van egy rendkívüli szervezete ar­ra, hogy magános kereskedőkkel is foglalkozzon. Az első gyárak megkezd­ték a munkát Ulan-Bator-Khoto-ban és most van egy kis, de jól szervezett mongol munkásosztály, amely garan­cia lehet arra, hogy a kapitalista-elle­nes elemek fogják az ország ügyét győ­zelemre vinni. Nagyon jó motor­szállítási rendszer van az egész országon keresztül és ki­tűnő munkát végeztek az állati beteg­ségek megszüntetése terén is. A Népköztársaságnak a Vörös Had­serege ma egy nagyszerűen fegyelme­­zet mechanizált haderő, amely kiter­jedt hadműveletet képes lefolytatni motoros felsze­rlése, lovassága, tüzér­sége és repülőgépeinek a segítségével. A vezetése kiváló és a japánok akár maguk akarnak támadni a Népköz­­társaság ellen, akár pedig Belső Mon­golian bérenceik, a szerzetesek és mon Pénzküldések, affidavit, hajójegyek. LEGJOBB ÁRFOLYAMOK. KÁBELDU CSAK 25 CENT. ALEX A. KELEN LIMITED 1456 CITY HALL AVENUE MONTREAL, QUE. Kétszer évente nagy sorsolás készpénznyereményekkel.­­ óhaza! bélyegek. KANADAI MAGYAR MUNKÁS A MUNKÁSOSZTÁLY TÖRTÉNETE 1. Kimutatja, hogy amíg a kapitalista ipar és kereskedelem fejlődik, a munkások nyomora nő. 2. A politikai hatalom megragadása. 3. Minden erőnk nemzetközi egyesítését. 4. Úgy, hogy minden országban szekciókba tömörültek. 5. Az Általános Központi Tanács, mely időközönként konven­ciókon megtárgyalta a proletárküzdelem legfontosabb prob­lémáit. 6. A Második Internacionálé mellőzte az I. Internacionálé lé­nyegét, míg a III. Internacionálé annak alapján világpártot szervezett. Az Internacionálé történetének első részlete. Az Internacionálé első kongresszusa 1886 szeptemberében volt megtartva Genevában. A delegáltak nagy többsége Francia­­országból és Svájcból érkezett proudhonisták voltak. Ezekkel szembekerültek az Angliából érkezett delegátusok, akiket Marx készített elő a kongresszusra. Amikor az Internacionálé alkotmányának változtatásáról e­­sett szó, a proudhonisták azt követelték, hogy az Internacionálé ne vegyen fel tagjai sorába olyan munkásokat, akik nem testi munkával keresik kenyerüket. Ugyanekkor az is szóvátétetett, hogy a munkások és a tőkések nemzetközileg együtt dolgozzanak azon, hogy béke legyen a munkás és a tőkés között, mert a proud­honisták ellene voltak a bérharcoknak s javasolták a közös segítő szervezetek megalapozását. A nőmunkások kérdése körül telje­sen reakciós álláspontra helyezkedtek. Hallani sem akartak arról, hogy a nők részt vegyenek a társadalmi életben és a termelésben. “A nőnek a tűzhely mellett a helye”, volt a felfogásuk. A nőket kalandoroknak tartották, akiknek nem szabad orrukat a nemzet­közi proletárok mozgalmába ütni. A kongresszus azonban a pro­udhonisták legtöbb javaslatát elvetette. A Marx által kidolgozott téziseket a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ezek a tételek úgy tanítottak a szak­­szervezetekről, mint a munkásmozgalom központjairól, melyek ve­zetnek a gazdasági harcokban egészen odáig, amikor majd eltö­röljük a bérrendszert az egész világon. A szakszervezetek ezen szerepét még ma is így tanítja a Kommunista Internacionálé. 1. Mikor tartotta az Internacionálé első kongresszusát és hol? 2. Kik voltak többségben az első kongresszuson? 3. Mit akartak a proudhonisták? 4. Ki adott irányt és egészséges felfogást az Internacionálé­­nak? ÚJABB 20 MILLIÓ HÁBORÚS CÉLOKRA AZ ANGOL PARLAMENT ELŐTT Német- és Franciaország meg­tiltja a külföldi repülők útját egyes területek felett NÉMETORSZÁG LOVAT VÁSÁROL LONDON, Anglia, április 27.—(ALP) —Újabb $20.000.000 van ismét napiren­den háborús költségekre. A legújabb hírek szerint megint növelni készülnek a légi flottát. Ez csak egy hozzátol­gos hercegek, vezetésével akarnak tá­madni, nem lesz könnyű dolguk és nem lesz “keresztülsétálás”, mint aho­gyan Mandzsúria elfoglalása alkalmá­val történt. Az egész néppel fogják magukat szemben találni, amely ké­szen várja a percet, amikor harcolhat nemzeti létének megvédéséért. A Mongol Népköztársaság egy de­mokrata állam, a népnek a diktatúrája az élősdiek és feudális függvényeik el­len. Boldogulást teremt a saját népé­nek és olyan tényező, amelynek nagy jelentősége van a keleti népek törté­netében. (A fenti cikket a "Soviet Russia To­day" című folyóiratból vettük át, a­­melynek olvasását ajánljuk az angolul beszélő olvasóinknak. Annak terjesz­tése előbbre viszi a munkásság nagy ügyét. Egyes szám 5 cent. Évi előfi­zetés 50 cent. Megrendelhető a magyar központokon keresztül is.)­dás ahhoz a $98.000.000-hoz, amit a par­lament márciusban szavazott meg a ki­rályi légi erők 25 rajjal való növelé­sére. Hogy még milyen más járulékokat told ehhez az angol háborús iroda,nyil­vánosságra jön a következő napokban. Az angol militaristák azzal okolják meg a fokozatos fegyverkezést, hogy rohamosan érik a háborús helyzet E­­urópában. A jelek sezrint az egész szárazföldi és vízi erők kiépítését gyor­sítani fogják. A német kormány rendeleteken ke­resztül felhatalmazza a katonai ható­ságokat bármilyen területek kisajátítá­sára, amelyek katonai célokra szüksé­gesek. A rendelet különlegesen is megemlít területeket a határok mege­rősítésére. Hogy Németország a Ver­sailles-i békeszerződés megszegésével előkészíti a határok megerősítését, a­­melyekkel a katonai mozdulatokat a­­karja takargatni, abból a berlini hiva­talos kijelentésből született meg, hogy külföldi repülőknek nem engedik meg bizonyos területek fölött átrepülni. U­­gyanilyen rendeleteket adtak ki Fran­ciaországban is, mert a német repü­lők járnak alacsonyan a határ mege­­rősítési munkálatok felett. Arról is hírek érkeztek, hogy a skan­dináv országok a lovak kivitelének be­tiltásáról tárgyalnak, mert az utóbbi hetekben Németország roppant mére­tekben vásárolja azokat. Miért szerezheti be nálunk élelmiszereit a legjutányosabban ? Azért, mert a nagy vállalatoktól minden hét végén mi kedvezményes árban kapjuk egyes áruinkat. Például: füstölt sonka 15 cent fontja; borjú szelet 16 cent (combja); szalámi 30 cent; virsli 14 cent. TEHÁT HA OLCSÓN AKAR VÁSÁROLNI, KERESSE FEL: United Butcher and Grocer 326 Queen St. W., Toronto, Ont. — Phone WA 9900 J. BARJAK, TULAJDONOS. Az Etter McDougal fűrésztelep 25 mérföldre van Winfield-től. A jelen időben vagy 109 munkás dolgozik itt. A munkabér óránként 15 cent, napon­ta 10 órát kell dolgozni. Ebből a nyo­morúságos keresetből 75 centet vonnak le az étkezésre naponta és 10 centet a biztosításra, így 65 cent marad egy napi munká­ért. Ebből a pénzből kell,hogy a mun­kás vásároljon magának ruhát, do­­hányt és más dolgokat, amire szük­sége van. Az utóbb­i hónapokban né­mi javulás volt észlelhető az érkezés terén, de még messze állunk attól, hogy jónak mondhassuk. Az edények, amit az asztalra használnak ronda, lekopott zománcú, a főzéshez pedig a régi, zsí­ros kannákat használják. A lekás kérdés kegyetlen rossz. Az alvóhelyek egymás fölé épített priccsek a termek szűk befogadó képességűek. Fürdőhelyiségek nincsennek, sem ru­haszárító hely. Szóval a telepen élő munkások helyzete kimondottan rossz, alá vannak kényszerítve a munkások a rabszolga sorshoz hasonló bánásmód­nak, amiben a buszok vezetnek. A fent említett helyzeten csak úgy tu­dunk javítani, hogyha egy erős szer­vezetet alakítunk, amelyen keresztül kiharcoljuk a jobb bánásmódot. Er­dőmunkások­ Brenton és Finfield kör­nyékén, kövessük az ontarioi és a B. C.-i erdőmunkások példáját a szervez­kedéssel. Tegyük magunkévá a jel­szót: Minden munkás legyen tagja a uniónak és minden tag legyen szerve­zője a uniónak. Egy munkás. MEGHÍVÓ A Kanadai Margyar Munkás és Far­mer Klub 23. osztálya, Brantfordon, a 25 George St.-en levő Munkás Hallban táncmulatságot rendez má­jus 4.-én a nemzetközi összmunkás­­szervezetek támogatására. Mindazok, akik jól akarnak mulat­ni és a munkásmozgalmat támo­gatni óhajtják, ne feledkezzenek meg e dátumról. A zenét Sam Kenyeres zenekara fogja szolgálni. Belépő­jegy: 25 cent Mindenkit szeretettel várunk. Tisztelettel : a RENDEZŐSÉG. (VÉGE) ALACSONY MUNKABÉR ÉS ROSSZ BÁNÁSMÓD AZ ALTA­-I KEMPEKEN PÉNTEK, 1935 MÁJUS 8. MARSUL A KÍNAI VÖRÖS HADSEREG (Részlet Agnes Emedlynek “Chaina's Red Army Marches” című könyvéből)­­. Az utolsó napon a hangulat még har­­ciasabb volt, mint bármikor eddig. Az Internacionálé dallama végigcsengett a gerendás hallban. A delegátusok fe­szesen állva, feltartott ököllel énekel­tek. A delegátusok akkor is állva ma­radtak, amikor az első Kínai Szovjet Köztársaság tagjainak a neveit ol­vasták fel. Itt a Központi Végrehaj­tó Bizottságban, a Népbiztosok Taná­csában és a Forradalmi Haditanács­ban Kína legképzettebb és ügyesebb vezérei voltak beválasztva. Magának a Központi Végrehajtó Bizottságnak 46 tagja volt. Ipari munkások,­­parasz­tok, mezőgazdasági béresek, katonák, párttagok, szervezett munkások és szovjet vezérek. Ennek a bizottság­nak az elnökévé Mau Tse-Tungot, a párt titkárát választották meg. Hsi­ang Ling shanghai-i nyomdász és Chang Kou-tau a pártnak a vezére let­tek az alelnökök. Ez a három ember állt az újonnan megalakult munkás ál­lamnak az élén. Chu Teh páratlan ka­tonai vezér egyhangúlag lett megvá­lasztva a Központi Forradalmi Kato­nai Tanács elnökének és a Vörös Had­sereg főparancsnokának. Miután a kormány összes tagjainak a neveit és adatait felolvasták Mao Tie-tung előre jött az emelvényre és összegezte a kongresszusnak a munká­ját, teljesítményeit és céljait. Magya­rázta a forradalom céljait és azt a nagy felelőséget, amely a kongresszus tagjaira hárul. Nagyon sokan közü­lök egy felülvizsgáló körútra fognak menni a szovjet területeken, mielőtt még hazatérnének. Míg a szovjet te­rületekről érkezett delegátusoknak az a kötelességük, hogy az új törvények­nek érvény­t szerezzenek, addig a fe­hérek kezében lévő területekről érke­zett delegátusok visszatérnek ismét o­­da és dolgoznak ott a legnagyobb fe­hér terror dacára is. Az ő kötelessé­gük nem csak az, hogy szervezzék a munkásságot, hanem ismertessék a kongresszuson történteket és azt, hogy milyenek a viszonyok a szovjet terüle­teken. Mindenkinek harcolni kell a saját helyén és a kommunista pártba vetett rendíthetetlen hittel megterem­teni egy szilárd forradalmi frontot. MAU TSE TUNG-ot követte az a de­legátus, aki a kínai néphez intézett manifesztumot olvasta fel. Ez a mani­­fesztum elmondja a Kuomintagnak a szerepét, amely nem egyéb, minthogy az imperializmus hóhérának szegődött el és próbálja letagolni a kínai mun­kásság forradalmát, azt, amely egyedül képes felszabadítani Kínát az idegen járom alól. Befejezésül háborút hir­det a japán imperializmus ellen. Fel­hívja a kínai népet arra, hogy önkén­tes osztagokat alakítsanak, vegyék el a fegyvert a kínai urak bérenceitől és indítsák meg a hadjáratot a külföldi imperialisták és azok hóhérai, a Kuo­mintang és annak szervezete, a nan­­kingi kormány ellen. " * Ezt követte egy másik manifesztum, amely a Szovjetunióval való szolidari­tást fejezte ki és még egy a világ pro­­letariátusához és a külföldi irományok­hoz, hogy a Szovjet-Kína össze akar­ja törni az imperialista államok ellen­őrzését Kína fölött, ,ki akarja kerget­ni az idegen hadseregeket Kínából, vissza akarja az összes idegen kézen lévő területeket és megszüntetni az i­­gazságtalan szerződéseket. Nem vál­lal felelőséget azokért a kölcsönökért és teljesítményekért, amelyet a külföl­di államok a nankingi vagy n­egyobb mi­litarista kormánynak adtak. A világ munkásságához intézett manifesztum felhívja azokat a kínai tömegek har­cának támogatására. Délután sok vörös hadseregbeli és szovjet vezér beszélt és este a delegá­tusok ismét megígérték, hogy életüket a forradalom ügyének fogják szentel­ni. Közeledett az éjfél és befejezésül eljátszották az Internacionálét. Miu­tán az utolsó szót is elmondták, az e­­gyik delegátus felállt és kiáltották: “Fegyverrel védd meg Szovjet Kínát!” Ezer torokból jött rá egyszerre a vá- Ezzel az első Össz-Kínai Szovjet Kínát!” Ezzel az első Össz-Kínai Szevjet Kongresszus befejeződött és a fiatal Kínai Szovjet Köztársaság hősiesen in­dult a jövő felé. “UNITY” a Workers’ Unity League hivatalos lapja, megjelenik havonta egyszer. Minden munkásnak olvasni kell e lapot ha az ipari szervezkedés kér­désével meg akar ismerkedni. Elő­fizetés 50 cent egy évre, egyes szám ára 5 cent. Rendelhető: 162 John Street, Toronto, Ont. **************************2 DR. N. LANDIS A Független Betegsegélyző Szövetség 12.-ik osztályának hi­vatalos orvosa. Kéri a magyar munkásság támogatását. Telefon: WAverley 6556. Lakás cim: 887 Dundas St. W. TORONTO, ONT. DR. D. SCHULMAN, M. D. L., AI», 0«, C. Orvos és sebész Office Phone: 4356; Res. 2935. No. 2. Hopkins Block Cor. 20th St. W. and Ave A. SASKATOON, SASK. PÉNZÁTUTALÁSOK a világ minden részébe G. M. ROSE & CO. 23-25 BEAVER STREET NEW YORK

Next