Kanadai Magyar Munkás, 1935. június (6. évfolyam, 89-96. szám)

1935-06-04 / 89. szám

KEDD, 1395 JUNIÜS'4. VíLÁGFRONT H­ITLER beszéde nem vezette félre az európai kancellárokat. A brit imperialisták üdvözölték a názi főnök azon buzgó i­­gyekezetét, hogy az ő sajátságos kétszínű módjuk szerint a béke­galamb tollaival ruházkodjanak fel. Stanley Baldwin, a helyettes miniszterelnök, valósággal szét­tépte előre elkészített beszédjének befejező részét és a legédesebb szónoklati tudomány szárnyain ragadtatta magát és beszédje te­­litve volt azzal a közismert emberszeretettel, amely az imperia­lista rabszolgatartókat mindig jellemezte. “Én mindég a világosságot keresem, bárhol is találjam azt meg,” mondta a brit Diogenész Hitler beszédjére utalva, noha az egyedüli világosság, amit abban találhat, csak egy robbantás világossága lehet. “Úgy hiszem, hogy valami világosság van Herr Hitler beszédjében.” Majd így folytatja: “Nekünk egy új megoldást kell találnunk és hiszem, hogy még a tizenegyedik ó­­rában is még a mi életünkben el tudjuk űzni a világról a legfé­lelmetesebb terrort és az emberi találmányok leggyávább meg­­gyalázását, mely valaha létezett.” Ennek könnyet kellene kicsavarni még Bill Sykes-ből is. Ak­kor, ha nem lett volna elrontva egy esetlen körülmény által, a­­mint azt a London Times mondta volna. * * * B­ALDWIN elrettentő beszédjét meghallgatva, Hitlerére vála­szolva az Alsó Ház és a Lordok Háza megértette, hogy bi­zalmukat kell helyezni a pacifista frázisok ezen változatában az­által, hogy “feleletül Hitlernek” megszavazzák a légi erők három­szorosára emelését 1937-ig. Ez 147.300.500 dollárba fog kerülni és a brit munkások bőréből fog kijönni, ugyanakkor a profit Mr. Baldwin osztályának zsebébe megy, amely oly buzgón keresi a “világosságot.” Haroun al Rash­id-nak elmélete szerint a tolvajnak tolvaj­jal való elfogásáról, nagyon sokat tanulhatunk ,ha az olasz fasisz­ták véleményét meghallgatjuk Hitler beszédjéről. Elvégre is Mussolininak nagy gyakorlata van a békéről beszélni és a hábo­rúra készülődni. Az olasz fasisztáknak a véleménye, amint a New York Tim­es mondja: “Olaszország kétségbevonja Hitler ő­­szinteségét.” * * * H­ARRY PILLOTT, a Kommunisták Nagy-Britániai Pártjának titkára, a brit háborús készülődésekről beszélve alaposan alá­­sütött a‘fegyvergyártás forgalmát felülvizsgáló királyi bizott­ságnak. A kommunista pártnak a nevében Pollit elvtárs igazolta, hogy a connaughti Arthur herceg, aki a királyi család tagja, a Vickers Ltd. fegyvergyártó cég öt százalékot biztosító részvényei közül 3000-et tart birtokában.­ Miután egy egész sorozatát sorolta fel az olyanfajta gazdag békeszeretőknek, akik vagyonokat markol­nak fel a háború előkészítéséből, a gyűlésvezető, Sir John Eldon Bankes, félbeszakította és kísérelte megállítani. Pillott elvtárs nem engedte magát és azzal vádolta Bankest, hogy neki még 1000 rendkívüli és 765 közönséges részvénye van az Imperial Vegyipa­rokban, amely vezető szerepet játszik a mérges gázok gyártásá­ban Angliában. így aztán nem csoda, hogy Sir John el akarta hallgattatni Pillott elvtársat. Pillott folytatta. Kimutatta, hogy Neville Chamberlain, kincstári kancellár, 833 rendkívüli és 5.414 közönséges Imperial Vegyiparok részvényének tulajdonosa, St. Andrew püspök pedig 2.100 rendkívüli és közönséges részvényt tart kezében. * * * A WALL STREET bankárai, akiknek a Kínába befektetendő doláraik viszketnek, nem akarják eléini a hivatalos Kuo­mintang újságoknak a Chiang Kai Sheknek a vörös hadsereg és a kínai szovjetek fölött aratott győzelmének jelentését, de még a trockistáknak Chiang Kai Shekkel megegyező azon állítását sem, hogy a Kommunisták Kínai Pártja döntő vereséget szenvedett. Olvassuk el, mit mondottak az imperialista befektetők a Kí­nában történő dolgok felől. A Barron’s Financial Weekly május 20.-i számában a következőt olvashatjuk: “A kínai szovjetek előrehaladása tovább folyik és a kínai ál­lapotoknak uralkodó tényezőjévé vált.” Átugorva Chiang Kai Shek vereségének és a Vöröshadsereg fényes előrenyomulásának leírását, a Wall Street pénzügyi lapjá­nak ahhoz a befejező bekezdéséhez érünk, amelyben megállapítja a helyzetet Szovjet-Kínában és körülötte, “összegezve a mai dátumig: A kommunisták hatalmukba vet­tek egy széles félkör alakú területet, amely Dél-Kweichow-tól Junnan tartományig és a Jangcze felső folyásáig északnyugatra terjed és onnan északkeletre Szechuan és Shensi tartományokon keresztül csaknem a Sárga folyóig. Ennek a félkörnek a belse­jében fekszik Hupeh és Hunan tartomány, ahol a helyi szovjete­ket már régen megalapították. Keletre Kiangsi tartomány és Fukien tengerparti tartomány van, ahol mostanában eredményes kommunista lázadások történtek. A vörös erők nemcsak hogy Kweichow és Szechuan tartományokat uralják, de nagyon való­színű, hogy el fogják foglalni azt az egész vidéket, amely kelet­felé a tengerpartig elterül.” * * * U­GYANAKKOR, mikor a cseh választásokról a kábeljelenté­sek már hozzák a beszámolókat, melyek szerint a fasiszták nagy győzelmet arattak, a posta olyan bizonyító okiratot hozott Prágából, amely a kommunista párt azon fáradhatatlan törekvé­seiről számol be, hogy Csehszlovákia a választások alatt lépjen be az antifasiszta egységfrontba. A Kommunisták Csehszlovákiai Pártjának központi bizott­sága nyílt­ levelet intézett a cseh szocialista pártokhoz (három van belőlük), azok minden tagjához, kerületeihez, vidéki és köz­ponti bizottságához, felhíva őket a fasizmus közelgő veszedelmé­re, amely a választások után oly súlyosan megmutatkozott. A Kommunisták Csehszlovákiai Pártja három ajánlatot tett: (1) A három szocialista párt és a kommunista párt je­löltjeinek névsorát egyesítsék a választásokra úgy, hogy a dolgozó tömegek egyetlenegy szavazata sem legyen elvesztve. KANADAI MAGYAR MUNKÁS KÖZGAZDASÁG TORONTO, jan. 1. — A hét végén úgy látszott, hogy Európában az a­­ranyalapon álló országokban olyan pénzügyi válság áll be, amilyen pár­ját ritkítja. Nagy az izgalom a poli­tikai körökben Flandin francia kor­­mányelnök bukásával kapcsolatban és valószínű, hogy az utána következő kormányelnök és az új kormány is képtelen lesz rendet teremteni a pénz­ügyek körül. Infláció fenyeget egész Európában. Nagyok a bonyodalmak és az elletmon­dások. Kapitalista rendszerben per­sze mindez már nem újság. A „Lon­don Economist" (Londoni Kögazdász) című lap azt hiszi, hogy a helyzetet Svájc fogja megmenteni, ahol új ala­pokra akarják fektetni az ország köz-, gazdasági építményét. Svájcban is várták minden percben a svájci frank deralálását (értéktelenedését). Most el akarják hitetni a néppel, hogy nem lesz infláció, hanem majd elővarázsol­nak egy valamit, ami a pénz felhígí­tásának kikerülésével is jobb viszo­nyokat fog teremteni. A vidéki lakosság, a földművelők és kiskereskedők tele vannak adósággal itt is, ígérnek a svájciaknak fűt-fát, olcsó hitelt, adóság­rendezést és ígé­rik, hogy több turistát fognak az or­szágba hozni. Folynak az ígéretek féktelenül, mert a politikusok szavaza­tokat akarnak. Franciaország pénzének devalválá­sa után a svájci frank devalválása kö­vetkezik, amit a holladi pénz elérték­telenedése fog követni. Az is lehet, hogy a két utóbbi ország pénze hama­rabb lesz devalválva mint Franciaor­szágé. KIKNEK MENNYI PÉNZE VAN? Csak egynéhány példát hozunk fel ebben a rovatban, hogy a munkások és a szegényfarmerek lássák, hogy ez a válság nem általános válság, mert a gyárosok nem érzik ezt. A kapitalis­ta válság minden terhét reánk rakják az utak. A Laura Secord cukorkagyárnak közel 2 millió dollár készpénze van a bankban és értékpapírokban. Seag­ram szeszgyárnak egy és fél millió dol­lárja van készpénzben és 15 millió dol­lárja van azonnal eladható árukban fektetve. A Dome bányatársulatnak 12 millió dollár készpénze van. A Hol­linger Aranybánya Társulatnak 6 mil­lió dollárja van, amikor e sorok íród­nak. Oldalakat tudnánk tele Írni e­­zeknek a milliomosoknak neveivel, a­­kiknek még több kell s hogy több le­gyen állandóan a munkabérek levágá­sán törik a fejüket és ha a munkások nem egyeznek velük, akkor csendőrt, rendőrt és sztrájktörő huligánokat küldenek ellenük és vezetőiket azon­nal kommunistáknak bélyegzik és le­tartóztatják. OLCSÓBB LETT AZ ÁLLAT A HÉT VÉGÉN Torontóban az árak sokat változtak a hét végén, de nem felfelé. Csak a sertéshús ment fel egy kissé, de azu­tán esett az is. Jó tehenet vettek 5 dollárért darabját több esetben a vá­sárlók. A városba hozott kitett mar­hák átlag 35 dollárért mentek dara­bonként. Ezen a héten a Dominion­­ban 5.930 szavasmarhát, 3.367 sertést és 3.260 bárányt fogyasztottak el. A szarvasmarha átlag 6 dollárjával ment a vásáron, 100 fontonként. A ta­vaszi bárányok 10 dollárjával fonton­ként és az idősebb birkák átlag 2 dol­lárjával 100 fontonként. A sertések átlag fontonként 10 centjével keltek el a torontói állatvásáron. ESETT A BÚZA ÁRA Nagyon lassan ment minden a viin­­nipegi tőzsdén. Nagyon rossz volt a kereslet. A csendes tengeren csak ke­vés búza úszott, 200 millió bushet vesz­tegel a kikötőkben. Liverpoolban (Anglia) szombaton reggel egy kissé megélénkült a vásárlás, ami egy kis áremelést hozott, aminek hatása az esés után egy nyolcad cent emelkedés­ben Winnipegen is meglátszott. CHICAGÓBAN VISSZAESETT MIN­DEN ÜZLET. Mikor a legfels­őbb bí­­róság Roosevelt NRA néven ismert hülyeséget, amivel a népet lehet soká­ig bolondítani, törvénytelennek nyilvá­nította, hogy Rooseveltet a kudarc szé­­­gyenétől megmentse, egyszerre 2 cent­tel esett a búza ára. A kanadai elevátoroknál a követke­ző készpénz árakat fizettek a hét vé­gén: 86 centet az elsőosztályú északi búzáért, 82 centet a másodikért, 80 és fél centet a harmadikért és 76 cen­tet a negyedikért, míg az ötödik osz­tályú búzáért 69 egész és egyharmad centet fizettek. Az árpa ára hasonló sorrendben a következő volt a hét vé­gén: 50, 49, 47%, 42% és 40 bushelen­­ként Az ontariói búza legmagasabb ára 80 cent volt, míg a legalacsonyabb 56 cent. Az árpa ára Ontarioban 40— 42 cent között váltakozott minőség sze­rint. Az északi zab ára pedig 43—47 cent között volt minőség szerint. BAB ARAK ONTARIO BAN CHATHAM, Ont., jun. 1. — A Wes­tern Ontario bab piacozó hivatal a tiszta fehér bab árát bushelenként $1.64-ben állapította meg. A kézzel ki­fejtett és sértetlen szemek bushelját 2 dollárért vették. Kereskedők bár­mely farmernek ígértek a tiszta fehér babért $1.50-et bushelenként és a tisz­ta sárga babért $1.75 centet. PÉNZPIAC Az amerikai dollár 98 centet ér a hét végén­, az angol font 4 dollár és 92 centet; a román lej 1 és fél cenetet; a magyar pengő 30 centet; a cseh ko­rona 4 centet és az osztrák schilling 19 centet ért a hét végén. ELINDULT A KAMPÁNY, GURUL A RUBEL Irta: Vörös Szikra Dolgozók ünnepén indult El a mi “Munkás” kampányunk. Testvérek előre az út, Ellen előtt ne hátráljunk. Nyúljatok az erszénytekbe Sajgó, kérges tenyerekkel, Adjátok a kampányunkra Keserves-koplalt centeket Hadd hulljon keservek könnye Magyar úri bitangoknak, Kiket guta üssön meg már örömére munkásoknak. Bizony kuvasz szerkesztője, Bácskai, Horthy legénye, Mindig többen ébredezünk S te mehetsz majd a fenébe. Dr. H.H. Hershfield Orvos és Sebész: specialista a nőgyógyászatban, aranyé­res csomók eltávolításában operá­lás nélkül, nemi betegségek g gyógyításában. Vér és Vizelet vizsgálat Egészségügyi tanácsokkal­­szolgálunk MAGYARUL BESZÉLÜNK. 800 Boyd Bldg. — Winnipeg, Man (2) Közös antifasiszta védelmi bizottságokat válassza­nak mindenfelé a négy párt tagjai azért, hogy a munkások gyűléseit és tüntetéseit egységesen megvédhessék a fasiszta terror ellen. (3) A kommunista párt a fasiszta tervek meghiúsítását a legjobb eszköznek tartja. A szocialista pártok és a burzsoázia együttműködésének azonnali elvetése és felbontása; azonnali közös küzdelem a fasizmus, éhség és háború ellen. A kom­munista párt kijelenti, hogy készen áll bármikor a szocialista pártok képviselőivel találkozni e küzdelem azonnali egységé­ről és lehetőségéről tárgyalni. Ezeket az ajánlatokat a szocialista pártok elvetették. Vigad a cukorgyáros, de búsul a répakapás Irta: Kovács István, albertai répamunkás A raymondi gyárosoknak Milliókkal tele zsebe. Ha itt unják, elutaznak Vadregényes csodás Banffre. Vadregényes erdők mélyén, Ciprusoknak tövében, Hogyha mi itt nélkülözünk, Van ott minden bőségben. Henyél és mulat a gyáros, Télen, nyáron egyaránt, Mig a kapás töri testét, Nevet annak nyomorán. Cukorgyároshoz hasonló Sok rabló ül nyakunkon, Pedig a sok milló munkás ülhetne az urakon. Hej, testvérek, ti kapások, Rongyosok, robotosok, Ha ti egymást megértnétek, Szűnne a nyomozatok. A kapások színe-java Kezdi érteni egymást. Szervezkednek döntő harcra Megváltani a kapust. 3-iK OLDAL. Kérdezzetek-Feleljvik Olvasóink, közül legtöbben ta­lálkoztak már ezzel a kifejezés­sel: gordiuszi csomó. Ezt a ki­fejezést akkor használjuk, ami­kor valami nagyon kemény kér­dés megoldásáról van szó. Az i­­lyen, — legalább is látszólag,— nehezen megoldható kérdéseket gordiuszi csomóknak nevezzük. E kifejezés keletkezésének történelmi alapja van. (Ha nem is a valóságban, de mondailag.) Gordius egy ókori kisázsiai vá­ros. A csomó pedig egy kötélen kötött hatalmas csomót jelent, amely Dáriusz perzsa király har­ci szekerére volt rákötve. Ez a csomó arról volt híres, hogy sen­ki sem tudta megoldani. Végül azonban Alexander, — magyarul Nagy Sándor,— a macedónok if­jú királya a perzsákkal vívott Gordius melletti csatában kard­jával vágta ketté a Dáriusz ki­rály harci szekerére kötött hí­res csomót * * * A gordiuszi csomóval rokon­­értemlü kifejezés a Kolumbus­­ tojása. Akkor használjuk, am­­­mikor valami nehéznek gondolt, de egy kis leleményességgel könnyen megoldható kérdést a­­karunk jellemezni. Ennek a kifejezésnek is meg­van a maga történelmi keletke­zésének háttere. Valahogy olyanformán történt a dolog, hogy egyesek kezdték lekicsinyelni Kolumbus vállalko­zásának és sikereinek értékét. Erre Kolumbus az okoskodók e­­lé egy tojást tett és mondta ne­kik, hogy, ha olyan nagyon oko­sak, állítsák meg a végén a to­jást Persze minden kísérletük kudarcot vallott. A nagy eről­ködéseken mulatva végül Kolum­­­busz vette kezébe a tojást és al­­■ ját az asztalhoz ütve megállítot­ta azt. (A tojás feneke betö­rött és azért állt meg olyan könnyen.) Az okoskodók persze nagyot néztek, de azt mondták, hogy úgy könnyű megállítani. És Kolumbusz éppen azt akar­ta demonstrálni (szemléltetni), hogy Amerikát is csak úgy le­hetett felfedezni, hogy a föld gömbölyűségének elvéből kiin­dulva le kellett vonni azt a kö­vetkeztetést, hogy nyugat felé in­­­dulva is el lehet Indiába jutni (Kolumbus mindhalálig nem tu-No de azért, hogy ne sírjál, Te jó és nemes Bélácska, Keresztapa mindig lehetsz a dollároknak sirató­ja. Keresztelhetsz dollárt rubelra, Ha akad, aki befalja Aljas hazugságaidat, Munkásgyalázásaidat. Én is küldöm ,más is küldi A sok ifjú dollárkákat, Hej, a Miki, Horthy Miki, Elveszti a munkásokat Vigyázz dollár, mikor gurulsz, Mert, ha meglát most a Béla, A keresztelő nagy kuvasz, Neved átváltja rubelra. A dollárok mégis mennek Reakció bosszújára, A dollárok mégsem félnek Menni “Munkás” pénztárába. dott arról, hogy új világrészt fe­dezett fel és azzal a tudattal halt is meg, hogy India keleti part­jait érte el nyugat felől.) Nagyon szemléltetően mutat­ja ez be azt a tényt, hogy elmé­leti tud­ás nélkül nincs helyes gyakorlati megoldás. * * * “Forradalmi elmélet nélkül nincs helyes forradalmi gyakor­lat." * * * Nagyon gyakran használt ki­fejezés az: struccpolitika. Akkor használjuk, amikor valaki olyan következtetéseket von le és úgy viselkedik, hogy egyes nagyon is fontos tényezőket teljesen figyel­men kívül hagy. A struccra való hivatkozás on­nan veszi alapját, hogy az afri­kai strucc­madár úgy próbál a Szahara sivatagon végig pusztí­tó Számum szél elől menekülni, hogy fejét a homok alá dugja. Nem tud előle menekülni és úgy gondolja, hogy ha ő nem látja a közelgő veszélyt, akkor a veszély már meg is szűnt. Persze a leg­többször a strucc politikáját az­zal tetőzi be, hogy homokhegyet épít a strucc felé. Struccpolitikát űznek azok a munkások is, akik azért, hogy ma még dolgoznak ,nem akarnak szervezkedni, nem akarnak for­radalmi szervezetek tagjává vál­ni, mert úgy érzik, hogy ők kivé­teles egyének. Igaz, hogy a munkanélküliekhez képest nekik még aránylag jobb dolguk van, mert, ha ki is vannak zsákmá­nyolva, a kezekbe kerülő centek felhasználásakor maguk döntik el, hogy melyik lyukat dugják be vele. De nem tudják vagy nem akarják megérteni, hogy a kapitalista rendszer rendszerte­lensége kérlelhetetlen velük szem­ben is és a háború és fasizmus kegyetlen Számomra semmi ki­vételt nem fog tenni dolgozók és nem dolgozók között. Ezek el­len csakis a dolgozó és munka­­nélküli dolgozók egységének a­­célfrontja és nem a struccpoliti­ka használ. * * * Napóleon, a nagy hadvezér és demagóg, egyiptomi hadjárata alkalmával a piramisok tövében így kezdte katonáihoz intézett lelkesítő beszédjét a piramisokra mutatva: Katonák, négyezer év néz le rátok. A piramisok ókori egyiptomi uralkodók (fáraók) temetkezési helyei. Hatalmas kőkockákból lettek fölépítve, melyeknek a Ní­luson való átszállítása és a rop­pant magasságba való emelése az akkori technikai felkészültség­gel ma is óriási kérdőjelként áll. Azt azonban határozottan tud­juk, hogy tengernyi szenvedés és milliókra menő rabszolgahalál árán építették fel ezen elpusz­títhatatlan kőkolosszusokat. El­képzelhetjük a hatalmas kocka­köveket, melyeket gömbölyű ge­rendákon henger­retnek az eléje fogott rabszolgák ezrei, kiket a kocka tetején álló főhajcsár kor­bácsa irányít és az oldalt álló alhajcsárok lándzsái hajszolnak halálra, hogy frissebb ezreknek adják át a kő, forróság, homok és “emberi” vadállatiassággal szembeni biztos halálküzdelmet. A piramisokat úgy építették, hogy annak belsejében a lehető legtekervényesebb folyosók (la­birintusok) vezettek ahhoz a helyhez, ahová a fáraók bebal­zsamozott hulláját helyezték el. Nagyon sokan hallottak már ar­ról olvasóink közül, hogy a régi egyiptomiak balzsamozó tudo­mánya ma is páratlanul álló. A bebalzsamozott 1.000—4.000 é­­ves hullákat múmiáknak nevez­zük.

Next