Kanadai Magyar Munkás, 1935. július (6. évfolyam, 97-100. szám)

1935-07-02 / 97. szám

2-iK OLDAL. Kampány Rovat Ne zárjuk a kampányt félsikerrel 319 előfizető és 1256 dollár hiányzik még, jelenti lapunk igazgatója. Egyes osztályok jól dolgoztak. JELENTÉS A KAMPÁNY ÁLLÁS­ÁRÓL Írta: Betty Schaeffer Az eredeti tervek szerint a Munkás háromszori megjelenéséért folyó kam­pány véget ért június 30-ikán. A kam­pány meghosszabbítását több városok­ból kérték ami után a szerkesztőség úgy határozott, hogy két héttel később zárjuk le a kampányt, tehát július 15- ikén. Az alant közölt kimutatást a két hónapi eredményről formál képet, természetes csak arról az eredményről, amit már beküldtek az osztályok. An­nak hallatára, hogy a kampányt meg­hosszabbítottuk, több helyen visszatar­tották a pénzt, hogy az egészet egy­szerre küldhessék be 15-ike után. Eddig 1744-t nyugtáztunk el össze­sen a kampány kvótájába, a lefekte­tett kvóta kiegészítésére még szüksé­ges összehozni $1255.92-et, amely ösz­­szeg jóval több mint az eddigi ered­mény, azért a szerkesztőségnek még sincs oka megijedni, mert a $2000 meg lehet július 15.ig. Ezt azért bátorko­dunk mondani, mert az a tény, hogy osztályaink kérték a meghosszabbí­tást, bizonyítja azt, hogy harcos szer­vezeteink nem hajlandók félsikerrel be­zárni a kampányt, hanem a legjobb al­kalmat akarják felhasználni arra, hogy lehetővé tegyék a Munkás há­romszori megjelenését. A szerkesztőbizottság hetekkel a kampány kezdete előtt megfontolva tervezte a kvóta kivetést. Az akkori előfizetők száma nem volt elég bizto­síték arra, hogy biztosítva legyen a lap, amikor háromszor jelenik meg, a­­zért láttuk szükségesnek előfizetések­re is kvótát kivetni. A kimutatás szemlélése után azt le­het megállapítani, hogy ezen a téren súlyosabb a helyzet, a cél elérésétől nem csupán a két hét választ el. 2 hét alatt lehetetlen megszerezni a 319 előfizetőt, ezt mondják sokan. Mik is az indokok? A tavasszal a munkások kimennek a városból farmokra, ez gyengíti is a városi szervezetek ere­jét, de nem szükségszerűleg. Ha a vá­rosi munkások a rendes összeköttetést fenntartják azokkal, akik kimentek, a munkát éppen úgy végezhetik kint a munkahelyen, mint hogyha a városban volnának. Egyes osztályok nagyszerű munká­jára kell itt rámutatnunk, hogy példa­képen szolgáljon azok előtt, akik hi­hetetlennek tartják a fenti állítást. FORT WILLIAM-ról már sokat ír­tunk a múltban is és akik figyelték kampányainkat, tudják, hogy bár nem régen alakult osztály ezt mégis a győz­tesek között szerepelt a két utóbbi kampányunkban. Ebben a kampány­ban is már behozták a rájuk kivetett $75-t. Pedig nézzük meg, mi a hely­zet Fort William­ban: ez egy kis osz­tály, tagjai ritkán vannak bent a vá­rosban egyidőben, a magyar lakosság is szétszórtan él. Az osztály gondos­kodik arról azonban, hogy mindig le­gyen bent a városban egy jó szervező titkár, aki központosítva kiosztja a munkát és a tagság ott hajtja végre, ahol akad a vidéken, de elvégzik és pontosan beszámolnak a titkárjuknak a végzett munkáról. Ez a kipróbált munkaterv bevált Fort Williamban és nem elvetendő a többi osztályok által sem. A fort williami tagtársak a nyá­­­­ri kampánytól nem ijednek meg, mert van egy jól megszervezett csoport, a­­melynek a tagjai nyárban kint a dol­gozó munkások között sokkal jobb munkát tudnak végezni, mint a vá­rosban máskor, amikor pénz nélkül várják a munkások a munkaszezont. Ajánljuk ezt a tervet Brantford, Calgary, Regina, Guelph és a többi o­­lyan városoknak, ahol a kampány mun­kájában hanyatlás van amiatt hogy­­ a tagok kint vannak munkán. Említésre méltó itt az a rohammun­ka, amit végeztek tagtársaink Port­­ Colborne-, St. Catharines-, East Wind­sor-, Chatham- és Saskatoonban. Itt már az előfizetés szerzésben a kvótát végrehajtották 100%-on is felül. A ki­mutatásban feltüntetett ELSŐ CSO­PORT is majdnem 50%-ra emelte a kvótát. A forradalmi munkában szá­mításba jönnek az egyének is, méltá­nyoljuk külön-külön egyes osztály ro­hammunkáját, de a kollektív munká­nak az eredménye jöhet végeredmény­ben számításba és addig amíg a kimu­tatásban csak 36%-os eredményt tu­dunk felmutatni, addig egy osztály sem mondhatja azt, hogy eleget tett. De különösen figyelmükbe ajánljuk a­­zoknak az osztályoknak, ahol még semmit sem tettek a kampány érdeké­ben, még egy rövid jelentést sem küld­tek a központba, hogy azonnal nevez­zenek ki egy rendkívüli bizottságot, a­­mely képes lesz új tervekkel a tagsá­got megmozdítani és a kvótát július 15.-ig elérni. KAMPÁNY KIMUTATÁS Július 15.-éig szerezni kell 319 előfizetőt és $1255.92.-t! EDDIGI EREDMÉNY: JÚLIUS 15.-IG SZEREZNI KELL. Első csoport Windsor 17 előfizető $80.92 .......................... 13 előfizetőt $19.08 Montreal 10 " 64.30 30 ” 35.70 Hamilton 13 " 53.25 22 " 46.75 Toronto 14 ” 30.50 11 ” 69.50 54 ” $228.97 76 ” $171.08 Második csoport Winnipeg 11 ” 69.26 .......................... 4 ” 5.74 Fort William 75.01 .......................... New Waterford 1 ' 50.00 .......................... 4 •’ 25.00 Niagara Falls 1 ” 41.46 9 ” 33.51 East Coulee 11.65 .......................... 5 ” 63.35 Welland 8 ” 1.00 17 ” 74.00 Taber ................... 5 ” 75.00 Drumheller 2 ” .......................... 3 ” 75.00 Wayne .................. 5 “ 75.00 23 ’’ $248,38 .......................... 52 ” $426.63 Harmadik csoport Driftwood 9 ” 39.25 1 " 10.75 Lethbridge 5 ” 48.05 .......................... 5 ” 1.95 Saskatoon 5 ” 12.20 37.80 Port Colborne 21 ” .......................... 60.00 Chatham 5 ” 3.00 47.00 Brantford 1 ” .......................... 14 ” 50.00 Calgary 2.55 20 47.45 Regina .......................... 10 “ 50.00 Guelph 5 " 50.00 46 ” $105.05 55 ” $344.95 Negyedik csoport St. Catharines 13 ” 12.50 12-5ß Elast Windsor 8 ” 3.83 21.17 London 1 ” 5.00 .......................... 4 20.00 Spiritwood 1.00 8 24.00 Vancouver 3 ” 19.50 .......................... 2 8,8ß Kitchener 15.00 5 10.00 Raymond .50 5 ” 2450 Mistatim 5 ’’ 25 00 Woodridge 8 25.00 Edmonton 5 ” 2800 23 ’’ $57.33 36 ” $192.67 ötödik csoport Carbon 9 " ......................... ” 1800 Delhi 6 ” .......................... 4 " 1500 Bellevue 2.50 10 ” 12*8® Galt 1.90 5 ” 13-10 Langton 16.90 8 Nanaimo 7.00 10 ” 8-°° Nordegg 12.50 28ß Tilley 2.60 10 ” t2-60 Harrow 4.95 5 " 1005 Springhill 10 " 1800 Coalhurst 10 ” 1500 Sydney 10 ” 1800 Tillsonburg .......................... 15.00 Caledonia 8 15.00 Milkriver 8 15.00 15 ” $48.25 109 ” $178.65 Keverék 20 ” 56.10 összes eddigi eredmény 181 " $744.08 HELYREIGAZÍTÁS Lapunk június 18. számában a wind­­sori választási csdatok közé tévedés csúszott be. Reginald Morris nem lett beválasztva az iskolaszékbe, mert a jelölését érvénytelenítették a hatósá­gok. ”Az előharcos szerepét csak a párt tudja betölteni, melyet" megfelelő elmélet irányit". ("Mit tegyünk?”.) KANADAI MAGYAR MUNKÁS OLVASÓINK FIGYELMÉBE!­ (Kedves olvasóink közül leginkább azokhoz fordulunk itt, akiknek nincsen alkalmuk a magyar munkásszervezetek­kel állandó összeköttetést fenntartani és igy talán nincs is lehetőségük üdvözlő jegyekhez jutni.) MUNKÁSTÁRS! Küldtél-e már üdvözletét a HATÉVES KANADAI MAGYAR MUNKÁS-nak, mely május elsején kéthónapos kampányt indított, hogy hetenként HÁROMSZO­RI megjelenését lehetővé tegye?! Segítsd MAGYAR-KANADÁ-nak egyetlen forradalmi lapját, mely tanít és irányít téged a munkásosztály felsza­badító harcában ! NÉV: ................................................................................................. CÍM: _______________________________________________ összeg­e ..................... (Vágd ki ezt a szelvényt és a MUNKÁS-nak szánt centjeiddel együtt küld be.) Klubjaink országos konvenciója felé­ ­■ központosítva és igy a forradalmi mun­­­kát sem vihették egységesen előre. 1931 április 16.-án egy egyesítése konfe­renciát hívtunk Hamiltonban a már működő 6 osztály tagságából, ahol ki­mondottuk a klubok egyesítését, azok országos méretekbe való szervezését és megválasztottuk klubjaink első Orszá­gos Intéző Bizottságát. Már három országos konvenciónk volt Klubmozgalmunk történelmében az egyesítési konferencián kívül 3 orszá­gos konvenciót jegyezhetünk fel. Há­rom konvenciót, ahol a delegáltak i­­gyekeztek a legjobbat tenni, a legjobb javaslatokat és legjobb határozatokat hozni, hogy klubmozgalmunkat lapun­kat és a forradalmi mozgalmat általá­ban minél hatalmasabbá tehessük. Sok jó határozatokat hoztunk ezeken a konvenciókon, amiknek nagyobb része csak határozat maradt a vezetőgárda gyengesége miatt. Úgy a központban, mint az osztályoknál hiányzott egy o­­lyan vezető gárda, amely tervszer­ű mun­kájával képes lett volna a kanadai magyar munkások széles tömegeit a munkásszervezetek köré csoportosíta­ni. Ha hibát követtünk el eddigi kon­vencióinkon, az ok az volt, hogy politi­kailag nem mérlegelték a rendelkezé­sünkre álló forradalmi erőt, nem néz­tük meg jól, hogy kit mire, milyen munkamezőre alkalmazhatunk, nem ké­pességük szerint osztottuk be őket, ha­nem efölött a rendkívüli fontosságú tény fölött fölényesen átsiklottunk, mintha nem ettől és csakis ettől a ténytől függne mozgalmunk fejlődése­ vagy stagnálása. Ez természetesen sú­lyos politikai hiba volt. Emeljük 4. országos konvenciónk politikai nívóját Ennek a 4. országos konvenciónak különbözni kell minden eddig meg­tartott konvenciótól. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az élcsapat és a delegáltak általában jól fölkészül­nek a konvencióra. Fölkészülnek nem hosszú beszéddel, hanem a hibák és az eredmények rövid, de annál tisztább elemzésével, hogy azoknak okai min­denki előtt tisztán látható legyen. Je­lentést kell tenniök arról a forradal­mi hajtóerőről, ami osztályuknál ren­delkezésükre áll. Nem kicsi aprósá­gokkal kell a konvenció elé jönni, ha­nem csak olyanokkal, amit az osztá­lyok maguk nem képesek megoldani, hogy így a jó tervek és a nehéz szer­vezeti problémák megoldására legyen elégséges idő. Nehéz szervezeti problémák várnak megoldásra Eddigi konvencióinkon keveset fog­lalkoztunk azzal a nehéz kérdéssel, hogy hogyan tudjuk a szervezeteink ré­szére megszerzett új tagot megtarta­ni. Mert sokkal könnyebb tagokat sze­rezni akármelyik szervezetünk részé­re, mint azokat meg is tartani. Erre még eddig nem találtunk helyes meg­oldást. És éppen ezért van az, hogy a jelenben sem rendelkezünk oyan ál­landó taglétszámmal, mint amennyit a körülmények, különösen ma ebben a bonyolult gazdasági és politikai hely­zetben megengednének. Ennek az az oka, hogy erőinket nem jól osztottuk el, hogy gyűléseinket és általában a szervezeti életünket nem tudtuk elég barátságossá és kívánatossá tenni a még tőlünk távol álló munkások részére is, hogy a barátság helyett ellenséges­kedünk a vallásos munkásokkal, hogy nem a legfontosabb gazdasági szükség­leteink alapján vitatkozunk velük, ha­nem vallásukat támadjuk és, hogy gyű­léseinket sokszor apró-cseprő szemé­lyes ügyek intézésére használjuk ahe­lyett, hogy helyes önkritikát monda­nánk munkáink fölött, takargatni pró­báljuk őket, amivel aztán természetes hogy mozgalmunk fejlődését gátoljuk. Ebből a szempontból tapasztalatokkal meggazdagodva kell a konvenciónkról távozni minden delegáltnak. A szervezeti és munkások megszervezéséért Sok más szervezeti problémát is meg kell oldanunk ezen a konvenci­ón. A nők, gyermekek, egységfront, műkedvelő körök és a különböző cso­portok helyes megszervezését, de külö­nösen nagy súlyt kell fektetni a még szervezetlen munkások mgszervezésé­­re. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy ezen a konvención a forradalmi hajtó­erőt jól megbíráljuk és képességük szerint osszuk be őket, a legjobb szer­vezőinket küldjük a még szervezetlen munkások megszervezésére, a lgjobb­­jainkat tesszük szerveezteink élére, a­­miáltal szervezeteink fejlődését bizto­sítjuk. Ennek a 4. országos konvenciónk­nak az önkritika jegyében kell lefoly­ni, hogy így hibáinkat és gyengesége­inket egészségesen megbírálva, a kon­vencióról távozva képesek legyünk a Kanadába vándorolt magyar munká­sok tízezreit a forradalmi munkásmoz­galom építőivé tenni. Emeljük klubjaink 4. országos konvenciójának politikai nívóját ! írta: Nyerky Gyula Amikor hosszas vitatkozás és ter­­vezgetés után az első klub osztályun­kat megszerveztük 1930 október má­­sodikán, akkor még sok nehézséggel és gyengeséggel kellett megbirkóz­nunk. Akkor még forradalmi lapunk, a Munkás is csak ifjúkorát élte. Alig végzett 15 hónapos felvilágosító és szer­vező munkát a Kanadába üldözött ma­gyar munkások között, akik még ak­kor, a prosperitás utolsó és kapita­lista világválság első esztendejében ne­hezebben értették meg a Munkás és a munkásszervezetek nélkülözhetetlen­ségét, amiért is lapunk csak nagy ne­hézségek és áldozatok árán volt ké­pes hetenként egyszer megjelenni, sőt­­ az is előfordult, hogy egymásután két-­­­szer is elmaradt, mert az akkor kö­réje csoportosult kicsi gárda nem volt képes több áldozatot hozni és így klub­jaink szervezése is — amiben a Mun­kás nagyban segítségünkre volt — csak lassan haladt előre. Azonban a legnagyobb baj az volt, hogy nem volt elég erős és jól megszervezett vezető gárdánk, mely jól értette volna a szer­vezés mesterségét, a forradalmi esz­ménk tanítását, a meglevő szervezetek helyes vezetését és továbbépítését. Eti­nek aztán az lett a következménye, hogy voltak osztályok, amelyek több­,­szor is majdnem szétestek, sőt olya­nok is, amelyek megszűntek működni. Mindez a vezetőgárda és az élcsapat gyengesége miatt történt. Egyesítési konferenciát tartottunk De mindeme nehézségek és gyenge­ségek dacára, munkához fogtunk és hathónapos nehéz — jó szervezők hiá­­nyábani — munkánk után 6 klubosz­tályt szerveztünk Dél-Ontarioban. Mert klubmozgalmunk mindidáig nem volt Gyilkossági kísérlettel rablással és testi sértéssel vádol a hamiltoni segélyhivatal egy munkás anyát a bíróság előtt azért, mert követelni merte az őket megil­lető segélyt. Június 25-ikén kint volt a segélyiro­­da hivatalnoknője Mrs. Schönberger gyikok rendesen szokták,­­ hogy ha­­munkástársnőnél, s mint ezek a föl­­érdemeljék —, kísérletet tett arra, légükért a gazdájuk simogatását ki­­,hogy az amúgy is nyomorúságos se­gélyből valamit lefaragjon. A kétgyermekes anya kétségbeesé­sében oda állt az ajtóhoz és nem akar­at kiengedni a hivatalnoknőt, amig ki nem adja neki az őt megillető segélyt Az ebből támadt kis csete­paté után a leány kiadta a segélyt. Ezt az alkal­mat azonban a segélyiroda nem mu­lasztotta el, hogy mindjárt példát n© statuáljon s azonnal teljes apparátus­sal felvonult a rendőrség igénybevéte­lével. A vád: ‘­Gyilkossági kísérlet, e­­rőszakos támadás és rablás.” Az a­­nyát azonnal bevitték a börtönbe, két piciny gyermekét pedig, akik közül az egyik 4, a másik pedig 18 hónapos, be­vitték a menhelyre. Nem első eset Hamiltonban, hogy a kétségbeesett helyzetbe jutott segé­lyesek hasonlóképen szerezték meg a segélyüket a segélyiroda hivatalnokai­tól, akiknek nagy részéből minden em­­beri érzés hiányzik s a segélyre szo­rult munkásokat úgy tekintik, mintha azok nem is emberi lények volnának. Eddig a relief hivatal szemet hunyt ezeknek az eseteinek, mert érezték, hogy a közönség hangulata harcias s nincs erkölcsi alapjuk a támadásra, most azonban úgy látszik, hogy tak­tikát változtatott és példát akar­ mu­tatni a többieknek is, nehogy a segély­levágás ellen lázadni merjenek.A krí­zis mindjobban szorítja a kapitalista államháztartást, azonkívül készülnek a háborúra és az elégedetlenkedők ellen felállított rendőrség létszáma is állan­dóan nő. A kiadás ezekre a célokra szaporodik, a bevétel pedig fogy. Hon­nan faragjanak hát le? Természete­­­sen, hogy a munkásokon l©gelsösorban pedig a segélyen lévő munkásokon kell eret vágni. Hogy ez nem megy olyan egyszerűen, arra ők számítanak, dehát erre való a rendőrség és bíró­ság. Hamiltonban könnyen fog ez menni, gondolták, mivel a munkanél­küliek csak nagyon gyöngén vannak szervezve. A munkanélkülieket gondolkozásra kell, hogy serkents© ez a példa. Meg kell látnunk ebből a szervezkedés fon­tosságát, meg kell tanulnunk ebből a példából, hogy csakis szervezett erö­­v©l tudjuk felvenni a harcot a kapita­lista államgépezet ellen. Egyenként hiába tiltakozunk, hiába lázadunk és hiába könyörgünk. A kapitalizmus­nak nincs szíve, könyörtelenül elnyom­ja az egyéneket államgépezeten ker©sz tül. Még ebben a szent demokráciá­ban, amiben itt élünk is, csak egy fontos: hogy meglegyen a látszata az igazságosságuknak. Egy dolog van, a­­mitől félnek — a munkásság szervez­kedése. Tudják jól, hogy csak addig létezhetnek, amíg a munkásság nincs megszervezve. A munkásság szerve­zettsége az ő végüket jelenti. Min­dent megtesznek tehát, hogy ezt meg­akadályozzák. Hazud­nak, erőszakos­kodnak és ha kell még adnak is, csak hogy a munkásság ne szerv©zkedjen. Amíg szervezetlenek vagyunk, addig gorombák, szívtelenek, amikor szerve­zett erővel lépünk fel velük szemben, mindjárt “emberségesek” “jószívűek” lesznek.­­ Az ügyet a Munkásvédelmi Liga ha­miltoni Rákosi csoportja vette kezébe s mindent megtesz arra, hogy ezt a munkástársnőt, akit a hamiltoni se­gélyiroda a fenti arcátlan vádakkal a­­kar behálózni­ — megmentse. A legközelebbi tárgyalás ebben az ügyben július 3.-án, szerdán lesz a ha­miltoni rendőrbíróság előtt. Felkérünk minden munkástársnőt és munkástár­sat, aki át tudja érezni ennek az anyá­nak a helyzetét, jelenjen meg a tár­gyaláson s jelenlétével tiltakozzon az elítélése ellen. Niagara Falisi munkások Rákosiért — Niagara Falisi jelentés — Mi, a magyar munkásszervezetek jú­nius 24-ikén este 8 órakor a Magyar Munkás Hallban nyilvános népgyűlést tartottunk, ahol a jelenlevők nagy ér­deklődéssel hallgatták egyik szervező előadónkat, aki előadásában helyesen megmutatta a két társadalmi rendszer — kapitalista és kommunista — kö­zötti különbséget; beszélt általában az egész kapitalista világ politikai esemé­nyeiről, fasizmusról, a kapitalista világ elnyomottairól és a szabad Szovjetunió munkásai­ról. Másik helybeli szónokunk hasonlóan kielégítette a figyelmes hallgatókat be­szédjével, ki röviden és érthető szavai­ban két világ harcára mutatott rá és érthetően magyarázta meg. Az egyik a kapitalista világ az “Ö”, mely kihaló­ban van a saját bűneiben vergődve rőt­had. A másik a Szovjetunió az “Új”, mely napról-napra épül. A gyűlési vezető az előadás befejez­tével szintén rámutatott, hogy a kapi­talisták által reánk kényszerített nyo­morból a rothadt kapitalizmusból a nemzetközi kommunizmus mutatja a kivezető utat, és csak úgy lábalhatunk ki belőle, ha a fenti megváltónkra fi­gyelünk de nem a maradiság, a reak­ció kufárjaira. Ismertette Rákosi Má­tyás közeledő tárgyalását amidőn har­­­­­cos vezérünk ismét az osztálybiróság elé áll és ítélkeznek felette, kit a mun­kásságnak kell megvédeni, azoknak, kik megvédték már eddig is a halál­tól, azoknak, kik megvédték Dimitro­­vot. A gyűlés egyhangúlag fogadta el a határozati javaslat elküldését a ma­gyar kormány külképviseleteinek a magy. kir. konzuloknak, Winnipegre és Montrealira, melyben követeltük to­vábbítását. A m. kormány Töreky-ta­­nácsának szintén az alábbi táviratot küldtük el. Palace of Justice Burlapest Hungary C\o Töreky-Tanács. SH, niagara fallsi magyar munká­sok tiltakozunk RÁKOSI MÁTYÁS elitélése ellen, követeljük azonnali szabadonbocsájtását. Niagara Falls, Ont. A gyűlésen a jelenlévők egyhangú­lag elfogadott gyűjtéséből befolyt $3.30 amelyből a táviratért $3.14-t fizettünk, valamint a két konzulátushoz küldött határozati javaslatért 6 centet fizet­,­tünk. A maradványt — 10 cent — a MVS javára adjuk. Kanadai magyar munkások! Csele­kedjetek, tegyétek meg kötelességte­­ket. Küldjétek tiltakozó táviratokat. VÉDJÜK MEG RÁKOSIT! Egy jelen volt. KEDD, 1935 JÚLIUS 2.

Next