Kanadai Magyar Munkás, 1936. május (7. évfolyam, 120-131. szám)
1936-05-02 / 120. szám
TORONTO, ONTARIO, SZOMBAT, 1936. MÁJUS 2. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Öngyilkosság TŰZ Veszler Sándor vörösberétnyi gazda leégett jégvermében a tűzoltók szénné égett férfiiholttestet találtak. A csendőrségi nyomozás megállapította, hogy a holttest Kovács János 39 éves büdszentmihályi születésű nyíregyházi lakossal azonos. Kovács többek előtt kijelentette, hogy mivel három gyermeke tűzhalált szenvedett, nem találja, értelmét az életnek is öngyilkos lesz. .REVOLVER Farkas Lajos 21 éves nyíregyházi asztalosiparos menyasszonyának ablaka alatt agyonlőtte magát. Horváth Mihály győri vendéglős a hétfőre forduló éjszaka mellbelőtte magát és azonnal meghalt. Régóta betegeskedett, ezért menekült a halálba. Sölley Lajos 22 éves segédmunkás, aki a Péterfy Sándor utca 32. szám alatt lévő házban lakik, az Istvánkórház belgyógyászati osztályának ápolása alatt áll. A fiatal munkásember kedden betegágyán forgópisztolylyal mellbelőtte magát. Átszállították a sebészeti osztályra. Állapota súlyos. Tettét betegsége miatt követte el. GÁZ Radó Dávid nyugalmazott MÁV főraktárnak 63 éves felesége régóta súlyos beteg volt. Állapota folyton roszszabbodott, két hete alig tudott enni. Vasárnap az Ügynök utca 9. szám alatt lévő lakásában világító gázzal megmérgezte magát. Amire rátaláltak, már nem volt benne élet. MÉREG A Vilmos császár út 22. szám alatt lévő panzióban lakó Sperlinger Lászlóné az Orsolya apácazárdában nevelkedő 16 éves leányával vasárnap este jelentkezett a Rókus-kórház felvételi irodájában; bejelentette, hogy leányával együtt laminállal megmérgezte magát. Sperlingerné, amikor özvegyen maradt, másodszor egy kereskedőhöz ment férjhez, aki azonban kivándorolt Amerikába és már régóta nem adott életjelt magáról. Súlyos anyagi gondjai miatt követte el tettét. Mindkettőjük állapota könnyű. •KÖTÉL /'Ji I . Dr Lass Andrásné MÁV tisztviselő különváltan élő felesége a húsvéti ünnepekre Budapestre utazott és rokonának, Benczúr Valdemár pénzintézeti központi igazgatónak a Várfok utca 8. szám alatti házban lévő lakásában szállt meg, Bessné a ház harmadik emeletéről levetette magát. A János-szanatóriumba szállították, ahol kedden délután 5 órakor meghalt. Lengyel József VISEGRÁDI UCCA TÖRTÉNELMI RIPORT 17. A diktatúra alatt a parasztok közösen művelték az urasági földeket. Az egyik paraszt, Amerikajárt ezermester, a pompás öreg Banaicz György, akivel különösen sokat tanácskoztunk, szidta a Budapestről leküldött zöldfülű agitátort. . . A fehér terror lemészárolta Banicz Györgyöt sok társsal egyetemben. Sokat hallottam erről az esetről, egy történetet is csináltam belőle, mely Banicz György emlékének had álljon itt. A TIZENHATODIK Hat éve? Nem, hét lesz már nemsokára*), hogy erre járt. .. Most aratásidő van. . . mennyi aranykéve a nagy uradalmi táblákon.. . akkor meg sarjufüvet kaszáltak, ősszel, tizenkilencben. .. Akkor járt erre. .. Az után, amin jött, itt vánszorgott később Pest felé. Itt van az a bokor. Befelé, a szőlők közt van a ház, ahol feküdt. .. Egy hétig, két hétig, talán egy egész hónapig, maga se tudja. .. Milyen közel van a keresztút. Ahol legurult a kocsiról. . . Hány lépés? Háromszáz? Éjfél nem sokkal múlhatott el mikor itt haladt el a kocsi és hajnali négykor ebben a bokorban, az út mellett találták meg a menyecskék. . . Nagy harmat volt akkor éjjel, s a bokor alján a fű harmata összefolyt a barna vércsomókkal, amik a karjáról, meg a melléről, a talpáról és a keze csuklójáról kerültek a fűre és a habos rózsaszínű vérrel, ami a száján csurgott. Most újra végigmente a háromszáz lépést a bokortól a nyárfasoros útig. Aztán mégegyszer visszament a bokor felé. . . Hajnalban jöttek az asszonyok. Szőllőskosár a fejükön ,amit a Balatonnál fürdőző uraságnak vittek. Hár- *) Rákosi Mátyás elfogatása idején íródott. man vitték, három nagy fejeskosárral, hogy az uraságnak, aki a parti villában sütkérezik, legyen miben válogatni. . . Egyszer majd még elmegy hozzájuk. . . Emlékszik az arcukra, ahogy meglátják a bokor alján, mikor felemelik . . . aztán sohá, sohá nem emlékezett semmire. Itt a nyárfasor. Arra az éjfélre még emlékszik. Minden munkanapon és minden sugaras vasárnap délután. A forradásokat a csuklóin látja leginkább. Mikor szerszámot vesz a kezébe, mikor kenyérért nyúl, mikor kezetnyújt.. . Ezen az utón jöttek. Két kocsin vittek n nyolc-nyolc embert, ő hátul feküdt a saroglyánál, rajt feküdt az apján, akiben már nem volt élet. Mellette az öccse. . . Előző nap vitték őket-Reggel ötkor kinn kaszáltak rétjükön. Szép sarjufű volt, emlékszik. De azért az öccsének odaszólt az apja: — úgy etess, hogy tavasszal ne kelljen eladni a tehenet. Az öccse nem felelt. Sietni kellett az öreg előtt a kaszával. Mert az öreg morgott: — Mikor én legény voltam, még más virtussal kaszáltunk ám. ő, az előkaszás, visszanéz, hogy mit szól majd az öccse. Ekkor látja a kishugát a gyalogúton szaladva jönni. Sírósan, nagy zihálva jön a kislány, lába, szoknyája lucskosak a harmattól. —Édsanyám küdött, hogy az urak keresték édsapámat, merthogy édsapám is benne vót a kománba. Apja fel se nézett a kaszálásból, csak úgy kérdezte: — Kik vótak azok az urak ? — A kisgróf, aki hadnagy, meg a patikáros, meg a jegyző és urak, katonák, akik nem idevalósiak. — Aztán mit mondott anyád ? — Hogy nem tudja édsapám hova ment, hogy édsapám már tegnap ement — mondotta sírva a kislány. — Édsapámnak meg izeni, szaladjon be hamar az erdőbe, mert az urak errefelé gyűlnek. A Misa-Gyuri-Antal sógor is monta, mikor futottam: „Mond apádnak, elsiessen, mer, a földhözgörbült embert az. . .“ Elakadt a kislány és az öreg folytatta — ,,. . . úri vizslák nyúlnak nézik“. Aztán felegyenesedett, kivette a tokmányból a fenőkövet és amig a kaszáját fente, szólt a lányhoz: — Eregy vissza anyádhoz, mondd meg neki, ne küdözzön téged énhozzám postába. Ha gyülnek az urak, MAGYARORSZÁG ______________________________________________________________________________________________ Fasiszta látogatók Budapesten Mozgolódik az európai fasiszta diplomácia AZ ANGOL DIPLOMÁCIA A SZOVJETELLENI BLOKK FELÁLLÍTÁSÁN DOLGOZIK! BUDAPEST.—Híres vendégei voltak a Gömbös-kormánynak e hét végén. Az egyik Marjan Zyndram Koscialkowski, a fasiszta lengyel kormány feje, akinek rendőrei csak nemrég lőttek bele egy temetési menetbe és mészároltak le 21 lengyel munkanélküli munkást. A másik pedig Sir Austen Chamberlain, volt angol külügyminiszter, a reakciós, angol konzervatívok egyik feje. Koscialkowski fogadtatásáról még nem érkeztek meg a részletek, de hogy pazar fényességű lehetett, arra bizonyíték a lengyel sajtó elragadtatása a „nagyszerű“ fogadtatás fölött, mellyel a két rokon nép államfőinek a találkozását ünnepelték. A hivatalos jelentések szerint a látogatás nem volt teljesen politikai jellegű, hanem inkább a lengyel külpolitikai függetlenségének a kifejezője. Különösen határozottan tagadják azt, mintha egy csehellenes szövetség megalakításáról lett volna szó, habár azt elismerték, hogy a lengyel kormány igyekszik befolyását latba vetni a román és magyar ellentétek elsimítása és a két nemzet egymáshoz közelebb hozása végett. A magyar külpolitika éle elsősorban Csehszlovákia ellen irányul, mely egy kölcsönös védelmi szerződést kötött a Szovjetunióval. Chamberlain a sokat tapasztalt angol diplomácia eszközeivel igyekszik az európai szovjetellenes koalíciót elősegíteni. Jelentőségteljes e szempontból az a tény is, hogy Chamberlain miután tárgyalásait a magyar fasiszta vezérekkel, Horthy kormányzóval befejezte, Belgrádba fog utazni. A jugoszláv kormány közeledése Hitlerékhez és a fasiszta német-magyarolasz-lengyel blokkhoz köztudomású tény Európában. E két európai államférfi látogatása azonban még nem meríti ki a fasiszta reakciós mozgolódásokat Középeurópában. Méltó befejezésül a látogatások sorozatának, az egykor elmegyógyintézetbe zárt Goering a Reichtag felgyújtója, a legvérengzőbb német fasiszták ,egyike, a jelenlegi német légügyi miniszter fog Budapestre érkezni, mint Gömbös személyes vendége és néhány hetet „vadászattal fog eltölteni“. Gömbösék vendégét május első heteiben várják Budapestre. GYERMEKTRAGÉDIÁK Miskolcról jelentik: Molnár László dédesi lakos hároméves Ilona leánya játék közben beleesett az erősen megduzzadt Bán-patakba és megfulladt. Bajzáth Olga ötéves bélapátfalvi kislány szüleinek kertjében játszadozott, ahol éppen a száraz gallyakat égették el. Közben túl közel ment a tűzrakáshoz s ruhája meggyulladt. A kisleány ijedtében szaladni kezdett, amire ruhája lángba borult. A kisleányt kórházba vitték, ahol nemsokára meghalt. BELSŐ REVÍZIÓT: Le Horthy - Gömbös nyomor- és háborúgyártó politikájával! VÉGRE EGY KIS KÖZMÜNK Azok a városi gyerekek, akik nagyot sóhajtanak Petőfivel, hogy “Cserebogár, sárga cserebogár” —, legtöbbnyire nem is sejtik, hogy erdős, gyümölcsös vidékeken egészen más viszonylatban sóhajtoznak a cserebogarak miatt. Téli álmukból a talajból három-négy évenkéntt óriási tömegben rajzanak elő ezek a falánk rovarok és nekiesnek a fiatal lomboknak, fölfalják, tönkretesznek kertet, ligetet, erdőt s óriási károkat okoznak. Védekeznek is ellenük, ezt különben a törvény is előírja. A legegyszerűbb módja a védekezésnek az, hogy kora hajnalban, amikor a cserebogarak még dermedten csüngnek a lombok között, alaposan megrázzák a fát, a rovarok lehullanak és össze lehet őket gyűjteni a baromfieledelnek vagy trágyának. Szombathelyen nagy ankét volt a városházán, hogy haditervet csináljanak az idill nagyobbnak ígérkező cserebogárinvázió ellen. Permetezőszer? Hátha megmérgezi a csirkéket is. Végül megállapodtak abban, hogy a cserebogárirtást megteszik közmunkának— az elmaradt építkezések helyett is. Kerek 200 pengőt szánnak rá, a felnőttek megrázzák a fát, a gyerekek összeszedik a cserebogarat és beszállítják a városházára, ahol minden 1. 300 darab cserebogárért fizetnek két fillért, összesen 13.000.000 cserebogárra számítanak. Kétszáz pengő! De ez a bőkezű terv csak egy napig tartott. Mert még ezt is megtakarítják. "Szombathely bölcsei másnap hozott határozatuk értelmében fölkérik a vegyesdandárparancsnokságot, hogy a cserebogárirtás céljaira rendelje ki a katonaságot és ugyancsak megkérik a testnevelési tanácsot, hogy vonja bele ebben a “közmunká”-ba a leventéket "S. .. .Cserebogár, sárga cserebogár.. Béremelést vívtak ki a keszthelyi sztrájkolok A siófoki épitőmunkások küzdelme is hozott valamit! KESZTHELY.—Úgy a siófoki, mint a keszthelyi építőmunkások sztrájkb léptek, hogy tűrhetetlen súlyos helyzetükön javítsanak. A siófoki építőmunkások sztrájkja két napig tartót és 15 százalékos béremelést értek el A keszthelyi építőmunkások sztrájkja súlyosabb körülmények között tör ki, a munkáltatók tudni sem akartak béremelésről. Zala megye főispánja Tabódy és a járási főszolgabíró vetették magukat közbe, hogy a munkáltatók leüljenek a tárgyalóasztalhoz. Kollektív szerződés jött létre, amely szerint a még be nem fejezett építkezési munkálatoknál a két éven aluli gyakorlattal rendelkező kőmüves és ácsmunkás órabére 38 fillér, a felszabadulástól számított két éven túl pedig 44 fillér. Azoknál a munkáknál, amelyeket április 9-től kezdtek meg, az órabér 44—50 fillér. Akkordmunka nem vállalható. A kollektív szerződés rendezi a pótdíjai kérdését is, ezek között a toronymunkásoknál, gyárkéményépítésnél, lógó állványok és kútmunkáknál 50 százalékkal, vízben végzett munkálatoknál 30 százalékkal emelkedik az órabér. A keszthelyi építőmunkások ezt az eredményt összetartásuknak és egységüknek köszönhetik. • A VILLAMOS tehát megdrágul és megdrágul a víz ára is. Ez már biztos! A polgármester mondta. És mint valami győzelmi hírt, úgy adják tudtul, hogy viszont a gáz és a villany ára változatlan marad. A víz és villamos árának is változatlannak kellene maradnia.Legalább is! A villany árát pedig le kellene szállítani. Mód is volna rá. De nem is erről van most szó. Elsősorban a villamostarifa emeléséről kell beszélni, amely valósággal merényletszámba megy a dolgozó Budapest zsebe ellen. Még nem döntötték el, hogy mennyivel emelkednek, de a polgármester azt állítja, hogy az emelkedés elkerülhetetlen. Megírtuk, már egyszer, hogy a tarifaemelésre csak a BESZKÁRT fizethet rá, mert ha a polgármester szerint viteldíjemelés elkerülhetetlen, úgy éppen ilyen elkerülhetetlen lesz azezőközönség számára, hogy lemondjon a villamoson valóutazás kelleme égről. Megszaporodik tehát nem a aESZKÁRT bevétele, hanem a gyaloros emberek száma. Azok a szerencsétlen munkások, alkalmazottak vagy a külvárosokba üldözöttek kénytelenek lesznek számottetni teherbíróképességükkel és kényelenek lesznek megállapítani, hogy nem bírják a magasabb tarifát. Gyagosan vágnak majd neki a munkahelyükhöz, gyalog mennek majd, mer nem mondhatnak le egy fillérükre sem, mert nem vállalhatnak többlet kiadást. De nemcsak ezekről van szó. Mos mindenki kétszer nézi meg a garaszben a nyomorúságos világban és amikor másodszor nézi meg, akkor lemond arról, hogy villamosra szálljon . BESZKÁRT betát nem nyer a Veldíjemeléssel, hanem veszít. Ma ma világszerte ismert tapasztalat, hogy drágasággal semmiféle vállalatot szanálni nem lehet. Csak az olcsóság varázserejének érintésére emelkedik : forgalom. A vízdíjat 25 százalékkal akarják ■melni, ez szintén balfogás. A vízdíjnak megdrágítása megdrágítja a kást és a háziúri vexatúráknak vilságos vízözönét idézi föl. A háziúriák parancsára a házmesterek makénytelenek lesznek még azt is elnőrizni,hogy a háziaszonyok milyen irtartalmú fazékban forralják a vizet. Hányszor mosakszanak és mennyi vizet isznak. Pedig a víz olyan közszolgáltatás, amely szorosan öszszefügg a közegészségüggyel. Ha már a főváros kénytelen szanálni — aminthogy nem kénytelen — ne ilyen utakon keresse azt a bizonyú pénzügyi egyensúlyt. Keresse másutt ott, ahol megtalálhatja. A dolgot,a Budapest zsebe üres, onnan semmit nem lehet már kivenni. Öt rendőr kardja és egy bicska •Hétfőn délután Csepelen, a Horthy Miklós út és a Duna utca sarkán lévő vendéglőben Dzubnai József szállítómunkás egy régi adósság miatt öszszeveszett barátjával, Nonn Józseffel A szóváltásból verekedés támadt, amire az alkalmazottak mindkettőjüket kituszkolták az uccára. Dzubnal ott kirántotta bicskáját és rátámadt Nornra. Döme István rendőrfőtörzsőrmester a verekedőket szét akarta választani, amire az ittas állapotban lévő Dzubnal a rendőrre támadt és vállon szúrta. Döme segítségért sípolt és csakhamar a helyszínre érkezett Fábián II. János és Rátka István kerékpáros rendőr is. Dzubnal ellenük fordult és Fábiánt nyakán, Rátkait kezén megsebesítette. Mér két rendőr érkezett a helyszínre és öten karddal tettek ártalmatlant Dzubnakt, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a mentők az István-kórházba szállították. Döme Istvánt és Fábián II. Jánost a mentők a közbiztonsági kórházba szállították. Dzubnai ellen hatóság ellen elkövetett erőszak címén eljárás indult | ROSE CAFE I A a magyarok találkozó helyen NYITVA ÉJJEL S NAPPAL. f .1. 263 COLLEGE ST. TORONTO. | DR. H. HERSHFIELD orvos és sebész, specialista nőgyógyászatban, aranyér és nemibetegségek gyógyításában. Magyarul is fogad rendelőjében: 100 Bord Brd. TEL. 26600, BLAK, 202707. WINNIPEG, MAN. DR. D. SCHULMAN, M. D. L,, M., C., C. Orvos és sebész Office Phone: 4356; Res. 2935. No. 2. Hopkins Block Cor. 20th St. W. and Ave A. SASKATOON, SASEL 3. OLDAL VILÁGFRONT Miért rúgták ki Callest? Az “elmaradott” Mexikó tette a világ egyik leghaladóbb lépését, mikor felpakolta a fasiszta diktátorjelöltet, P. E. Calles generálist egy gyorsan szálló gépmadárra és átrepültette a határon oda, ahol megnyugodhat azoknak kebelén, akiknek szolgált. Elküldték az Egyesült Államok imperialistáinak kebelére. Hogy Calles tábornok ne legyen útján egyedül, mellé rakták szárnysegédeit is . Nem éppen fontos említeni, de azért jellemző, hogy mikor Callesre benyitották az ajtót, kényelmes ágyában fekve épen a minden fasiszták bibliáját, Hitler könyvét (Mein Kampf—Az én harcom) olvasta. Talán éppen ennél a szakasznál tartott: "A világ kapitalizmusát csak a Szovjetunió feldarabolásával lehet megmenteni.’ ’ Calles generális képviselte Mexikó legreakciósabb bandáit, ő képviselte a leggazdagabb feudális földbirtokosokat, gazdagodni vágyó kapitalistákat, akik fejleszteni akarták Mexikót a maguk javára és a munkások, meg parasztok teljesebb kizsákmányolására, akik szerettek volna idegen kapitalista erővel féktelen uralomra szert tenni a nép fölött. Ezeket segítették az amerikai és brit imperialisták, akiknek kezében van Mexikó vasutai, bányái és olajmezői. Egy ideig tart Cardenas elnök egy darabig tűrte Calles okvetlenkedéseit és erőösszevonását. Engedte, hogy Calles Mexikóban maradjon addig, míg nyíltan nem szervezkedik a kormányzat megdöntésére, mely határozottan fasisztaellenes kormány. Ellenben Calles puszta jelenléte inspirálta követőit a bosszúra. Meggyilkoltak követői tanítókat a legnagyobb kegyetlenkedéssel, fülüket levágták stb., mert szocializmust mertek tanítani, így írták ezt meg a reakciós kanadai lapok maguk is. Azokat a szegény földműveseket, akik harcra mertek kelni a földesuraknál, lelőtték. Egy ideig a szigorúbb büntetéseket elkerülve, bátrabbakká ettek és vasutakat kezdtek robbanttatni, számos utas életét oltva ki, lomhákat dobtak a munkások gyűléseire. Megkísérelték megölni T. Li Toledanot, a Mexikói Munkások Szövvetsége vezérét. Magától értetődik, hogy mindezt a gonosztettet Callesnek kell felróni. De azok, kik vezették ezeket a kihágásokat, szünet nélkül összeköttetésben állottak Calles tábornokkal. Követelték kirúgását .Hosszú hónapokon át követelte az antifasiszta Népfront, a munkások és parasztok szervezete és a Kommunisták Mexikói Pártja Mexikó 1. számú fasisztájának kutasítását. Eleinte meg se hallgatta Cardenas a nép követelését. Valószínűleg nem akart túl gyorsan cselekedni. Nem tudta pontosan, mekkora ereje van Callesnak. Végül mégis leszámolásra került a sor. Cardenas tudatára ébredt annak, hogy ha Callest tovább is megtűri Mexikóban, az egyet fog jelenteni kormánya gyengeségével, vagy legalább is azt a benyomást fogja adni az antifasiszta táborban és a fasiszta táborban is, ami újabb merényletekre fogja őket bátorítani a nép ellen. Végül meghozták a határozatot, hogy Caliesnek mennie kell. Kiment Navarro tábornok Caleshez 100 katonával. Ott találták hatalmas földbirtokán Szanta Barbarán. Mikor beértek hozzá, kényelmes ágyában, selyem hálóruhában feküdt és olvasta Hitler “Mein Kampf” című könyvét. Calles alig tiltakozott. Tudta, hogy miatta sok munkás és földműves vére folyt, tudta, hogy ő felelős sok ember haláláért. E gyilkos múltja adott okot arra, hogy imperialista barátaihoz toloncolják az Egyesült Államokra. Csendben rúgták ki GARDENAS kormánya nem akarta Callest egy nyilvános tárgyalásra arcolni, mert nem akarta megszégyeníteni sem őt, sem az amerikai musrializmust, sem a római katholitus egyházat, véres munkájuk kiteegetésével. Tudtul adták ezt Callesnek, aki megértette ezt és csendben elhagyta az országot azonnal. Amikor a nép megtudta, hogy Cardenas kitoloncoltatta Callest az országból, táviratok özönével keresték fel őt, hogy örömüket fejezzék ki Calles kirúgásán. A nép túlnyomó többségének akaratát cselekedte Cardenas. Mexikó szenátusában ( parlament felsőházában) a baloldali blokk kimutatta, hogy Calles háromizben csinált zavart az országban, mióta Cardenas van hatalmon. Ellene voltak, hogy a fasiszták tovább is garázdálkodjanak. 1935 júniusában Calles megkísérelte Cardenas kibuktatását a szakszervezetek ellene fordításával. Ugyanez év novemberében visszaérkezvén a hírhedt Hearst társaságából (Egyesült Államok) Mexikóba, megkezdte dinamitrobbantásait a munkások ellen. Erre a munkájára az említett amerikai burzsujklikk serkentette, mindenféle támogatást ígérve a kommunisták ellen.