Kanadai Magyar Munkás, 1936. május (7. évfolyam, 120-131. szám)

1936-05-02 / 120. szám

TORONTO, ONTARIO, SZOMBAT, 1936. MÁJUS 2. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Öngyilkosság TŰZ Veszler Sándor vörösberétnyi gazda leégett jégvermében a tűzoltók szén­né égett férfiiholttestet találtak. A csendőrségi nyomozás megállapította, hogy a holttest Kovács János 39 éves büdszentmihályi születésű nyíregyhá­zi lakossal azonos. Kovács többek előtt kijelentette, hogy mivel három gyermeke tűzhalált szenvedett, nem találja, értelmét az életnek i­s öngyil­kos lesz. .REVOLVER Farkas Lajos 21 éves nyíregyházi asztalosiparos menyasszonyának ab­laka alatt agyonlőtte magát. Horváth Mihály győri vendéglős a hétfőre forduló éjszaka mellbelőtte magát és azonnal meghalt. Régóta be­tegeskedett, ezért menekült a halál­ba. Sölley Lajos 22 éves segédmunkás, aki a Péterfy Sándor utca 32. szám alatt lé­vő házban lakik, az István­­kórház belgyógyászati osztályának á­­polása alatt áll. A fiatal munkásem­ber kedden betegágyán forgópisztoly­­lyal mellbelőtte magát. Átszállították a sebészeti osztályra. Állapota súlyos. Tettét betegsége miatt követte el. GÁZ Radó Dávid nyugalmazott MÁV fő­­raktárnak 63 éves felesége régóta sú­lyos beteg volt. Állapota folyton rosz­­szabbodott, két hete alig tudott enni. Vasárnap az Ügynök utca 9. szám a­­latt lévő lakásában világító gázzal megmérgezte magát. Amire rátalál­tak, már nem volt benne élet. MÉREG A Vilmos császár út 22. szám alatt lévő panzióban lakó Sperlinger Lász­­lóné az Orsolya apácazárdában nevel­kedő 16 éves leányával vasárnap es­te jelentkezett a Rókus-kórház felvé­teli irodájában; bejelentette, hogy le­ányával együtt laminállal megmér­gezte magát. Sperlingerné, amikor öz­vegyen maradt, másodszor egy keres­kedőhöz ment férjhez, aki azonban ki­vándorolt Amerikába és már régóta nem adott életjelt magáról. Súlyos a­­nyagi gondjai miatt követte el tettét. Mindkettőjük állapota könnyű. •KÖTÉL /'Ji I . Dr Lass Andrásné MÁV tisztviselő különváltan élő felesége a húsvéti ün­nepekre Budapestre utazott és roko­nának, Benczúr Valdemár pénzintéze­ti központi igazgatónak a Várfok ut­ca 8. szám alatti házban lévő lakásá­ban szállt meg, Bessné a ház harma­dik emeletéről levetette magát. A Já­­nos-szanatóriumba szállították, ahol kedden délután 5 órakor meghalt. Lengyel József VISEGRÁDI UCCA TÖRTÉNELMI RIPORT 17. A diktatúra alatt a parasztok közösen művelték az urasá­gi földeket. Az egyik paraszt, Amerikajárt ezermester, a pompás öreg Banaicz György, akivel különösen sokat ta­nácskoztunk, szidta a Budapestről leküldött zöldfülű agi­tátort. . . A fehér terror lemészárolta Banicz Györgyöt sok társsal egyetemben. Sokat hallottam erről az esetről, egy történetet is csináltam belőle, mely Banicz György emlé­kének had álljon itt. A TIZENHATODIK Hat éve? Nem, hét lesz már nemsokára*), hogy er­­re járt. .. Most aratásidő van. . . mennyi aranykéve a nagy uradalmi táblákon.. . akkor meg sarjufüvet kaszáltak, ősszel, tizenkilencben. .. Akkor járt erre. .. Az után, amin jött, itt vánszorgott később Pest felé. Itt van az a bokor. Befelé, a szőlők közt van a ház, ahol feküdt. .. Egy hétig, két hétig, talán egy egész hónapig, maga se tudja. .. Milyen közel van a keresztút. Ahol legurult a kocsi­ról. . . Hány lépés? Háromszáz? Éjfél nem sokkal múlha­tott el mikor itt haladt el a kocsi és hajnali négykor ebben a bokorban, az út mellett találták meg a menyecskék. . . Nagy harmat volt akkor éjjel, s a bokor alján a fű harmata összefolyt a barna vércsomókkal, amik a karjá­ról, meg a melléről, a talpáról és a keze csuklójáról ke­rültek a fűre és a habos rózsaszínű vérrel, ami a száján csurgott. Most újra végigmente a háromszáz lépést­ a bokortól a nyárfasoros útig. Aztán mégegyszer visszament a bokor felé. . . Hajnalban jöttek az asszonyok. Szőllőskosár a fe­jükön ,amit a Balatonnál fürdőző uraságnak vittek. Hár- *) Rákosi Mátyás elfogatása idején íródott. man vitték, három nagy fejeskosárral, hogy az uraságnak, aki a parti villában sütkérezik, legyen miben válogatni. . . Egyszer majd még elmegy hozzájuk. . . Emlékszik az arcukra, ahogy meglátják a bokor alján, mikor felemelik . . . aztán sohá, sohá nem emlékezett semmire. Itt a nyárfasor. Arra az éjfélre még emlékszik. Min­den munkanapon és minden sugaras vasárnap délután. A forradásokat a csuklóin látja leginkább. Mikor szerszá­mot vesz a kezébe, mikor kenyérért nyúl, mikor kezet­­nyújt.. . Ezen az utón jöttek. Két kocsin vittek n nyolc-nyolc embert, ő hátul feküdt a saroglyánál, rajt feküdt az ap­ján, akiben már nem volt élet. Mellette az öccse. . . Előző nap vitték őket-Reggel ötkor kinn kaszáltak rétjükön. Szép sarjufű volt, emlékszik. De azért az öccsének odaszólt az apja: — úgy etess, hogy tavasszal ne kelljen eladni a tehe­net. Az öccse nem felelt. Sietni kellett az öreg előtt a ka­szával. Mert az öreg morgott: — Mikor én legény voltam, még más virtussal kaszál­tunk ám. ő, az előkaszás, visszanéz, hogy mit szól majd az öccse. Ekkor látja a kishugát a gyalogúton szaladva jönni. Sírósan, nagy zihálva jön a kislány, lába, szoknyája lucskosak a harmattól. —Édsanyám küdött, hogy az urak keresték édsapá­­mat, merthogy édsapám is benne vót a kománba. Apja fel se nézett a kaszálásból, csak úgy kérdezte: — Kik vótak azok az urak ? — A kisgróf, aki hadnagy, meg a patikáros, meg a jegyző és urak, katonák, akik nem idevalósiak. — Aztán mit mondott anyád ? — Hogy nem tudja édsapám hova ment, hogy éds­apám már t­egnap ement — mondotta sírva a kislány. — Édsapámnak meg izeni, szaladjon be hamar az erdőbe, mert az urak errefelé gyű­lnek. A Misa-Gyuri-Antal só­gor is monta, mikor futottam: „Mond apádnak, elsiessen, mer, a földhözgörbült embert az. . .“ Elakadt a kislány és az öreg folytatta — ,,. . . úri vizs­lák nyúlnak nézik“. Aztán felegyenesedett, kivette a tok­­mányból a fenőkövet és amig a kaszáját fente, szólt a lányhoz: — Eregy vissza anyádhoz, mondd meg neki, ne kü­­dözzön téged énhozzám postába. Ha gyülnek az urak, MAGYARORSZÁG ______________________________________________________________________________________________ Fasiszta látogatók Budapesten Mozgolódik az európai fasiszta diplomácia AZ ANGOL DIPLOMÁCIA A SZOVJETELLENI BLOKK FELÁLLÍTÁSÁN DOLGOZIK! BUDAPEST.—Híres vendégei vol­tak a Gömbös-kormánynak e hét vé­gén. Az egyik Marjan Zyndram Kos­­cialkowski, a fasiszta lengyel kor­mány feje, akinek rendőrei csak nem­rég lőttek bele egy temetési menet­be és mészároltak le 21 lengyel mun­kanélküli munkást. A másik pedig Sir Austen Chamberlain, volt angol külügyminiszter, a reakciós, angol konzervatívok egyik feje. Koscialkowski fogadtatásáról még nem érkeztek meg a részletek, de hogy pazar fényességű lehetett, arra bizonyíték a lengyel sajtó elragadta­tása a „nagyszerű“ fogadtatás fölött, mellyel a két rokon nép államfőinek a találkozását ünnepelték. A hivatalos jelentések szerint a lá­togatás nem volt teljesen politikai jellegű, hanem inkább a lengyel kül­politikai függetlenségének a kifejező­­je. Különösen határozottan tagadják azt, mintha egy csehellenes szövetség megalakításáról lett volna szó, habár azt elismerték, hogy a lengyel kor­mány igyekszik befolyását latba vet­ni a román és magyar ellentétek el­simítása és a két nemzet egymáshoz közelebb hozása végett. A magyar külpolitika éle elsősorban Csehszlová­kia ellen irányul, mely egy kölcsönös védelmi szerződést kötött a Szovjet­unióval. Chamberlain a sokat tapasztalt an­gol diplomácia eszközeivel igyekszik az európai szovjetellenes koalíciót e­lősegíteni. Jelentőségteljes e szem­pontból az a tény is, hogy Chamberla­in miután tárgyalásait a magyar fa­siszta vezérekkel, Horthy kormányzó­val befejezte, Belgrádba fog utazni. A jugoszláv kormány közeledése Hit­­lerékhez és a fasiszta német-magyar­­olasz-lengyel blokkhoz köztudomású tény Európában. E két európai államférfi látogatá­sa­ azonban még nem meríti ki a fa­siszta­ reakciós mozgolódásokat Kö­­zépeurópában. Méltó befejezésül a lá­togatások sorozatának, az egykor el­megyógyintézetbe zárt Goering a Reichtag felgyújtója, a legvérengzőbb német fasiszták ,egyike, a jelenlegi német légügyi miniszter fog Buda­pestre érkezni, mint Gömbös sz­emé­lyes vendége és néhány hetet „vadá­szattal fog eltölteni“. Gömbösék ven­dégét május első heteiben várják Bu­dapestre. GYERM­EKTRAGÉD­IÁK Miskolcról jelentik: Molnár László dédesi lakos hároméves Ilona leánya játék közben beleesett az erősen meg­duzzadt Bán-patakba és megfulladt.­­ Bajzáth Olga ötéves bélapátfalvi kislány szüleinek kertjében játszado­zott, ahol éppen a száraz gallyakat é­­gették el. Közben túl közel ment a tűzrakáshoz s ruhája meggyulladt. A kisleány ijedtében szaladni kezdett, a­­mire ruhája lángba borult. A kisleányt kórházba vitték, ahol nemsokára meghalt. BELSŐ REVÍZIÓT: Le Horthy - Gömbös nyo­mor- és háborúgyártó politikájával! VÉGRE EGY KIS KÖZMÜNK­ Azok a városi gyerekek, akik na­gyot sóhajtanak Petőfivel, hogy “Cse­rebogár, sárga cserebogár” —, leg­­többnyire nem is sejtik, hogy erdős, gyümölcsös vidékeken egészen más viszonylatban sóhajtoznak a cserebo­garak miatt. Téli álmukból a talaj­ból három-négy évenkéntt óriási tö­megben rajzanak elő ezek a falánk rovarok és nekiesnek a fiatal lombok­nak, fölfalják, tönkretesznek kertet, ligetet, erdőt s óriási károkat okoz­nak. Védekeznek is ellenük, ezt kü­lönben a törvény is előírja. A legegyszerűbb módja a védeke­zésnek az, hogy kora hajnalban, ami­kor a cserebogarak még dermedten csüngnek a lombok között, alaposan megrázzák a fát, a rovarok lehulla­nak és össze lehet őket gyűjteni a baromfieledelnek vagy trágyának. Szombathelyen nagy ankét volt a városházán, hogy haditervet csinálja­nak az idill nagyobbnak ígérkező cse­rebogárinvázió ellen. Permetezőszer? Hátha megmérgezi a csirkéket is. Vé­gül megállapodtak abban, hogy a cse­rebogárirtást megteszik közmunká­nak­­— az elmaradt építkezések he­lyett is. Kerek 200 pengőt szánnak rá, a felnőttek megrázzák a fát, a gyerekek összeszedik a cserebogarat és beszál­lítják a városházára, ahol minden 1.­ 300 darab cserebogárért fizetnek két fillért, összesen 13.000.000 cserebogár­ra számítanak. Kétszáz pengő! De ez a bőkezű terv csak egy napig tar­tott. Mert még ezt is megtakarítják. "Szombathely bölcsei másnap hozott határozatuk értelmében fölkérik a ve­­gyesdandárparancsno­kságot, hogy a cserebogárirtás céljaira rendelje ki a katonaságot és ugyancsak megkérik a testnevelési tanácsot, hogy vonja bele ebben a “közmunká”-ba a leven­téket "S. .. .Cserebogár, sárga cserebogár.. Béremelést vívtak ki a keszthelyi sztrájkolok A siófoki épitőmunkások küz­delme is hozott valamit! KESZTHELY.—Úgy a siófoki, mint a keszthelyi építőmunkások sztrájkb léptek, hogy tűrhetetlen súlyos hely­zetükön javítsanak. A siófoki építő­munkások sztrájkja két napig tartót és 15 százalékos béremelést értek el A keszthelyi építőm­unkások sztrájk­ja súlyosabb körülmények között tör ki, a munkáltatók tudni sem akartak béremelésről. Zala megye főispánja Tabódy és a járási főszolgabíró vetet­ték magukat közbe, hogy a munkál­tatók leüljenek a tárgyalóasztalhoz. Kollektív szerződés jött létre, amely szerint a még be nem fejezett építkezési munkálatoknál a két éven aluli gyakorlattal rendelkező kőmü­ves és ácsmunkás órabére 38 fillér, a felszabadulástól számított két éven túl pedig 44 fillér. Azoknál a munkáknál, amelyeket április 9-től kezdtek meg, az ó­­ra­bér 44—50 fillér. Akkordmunka nem vállalható. A kollektív szerződés rendezi a pótdíjai kérdését is, ezek között a toronymun­kásoknál, gyárkéményépítésnél, lógó állványok és kútmunkáknál 50 szá­zalékkal, vízben végzett munkálatok­nál 30 százalékkal emelkedik az óra­bér. A keszthelyi építőmunkások ezt az eredményt összetartásuknak és egysé­güknek köszönhetik. • A VILLAMOS tehát megdrágul és megdrágul a víz ára is. Ez már biztos! A polgármester mondta. És mint valami győzelmi hírt, úgy adják tudtul, hogy viszont a gáz és a villany ára változatlan marad. A víz és villamos árának is változatlannak kellene maradnia.Leg­­alább is! A villany árát pedig le kel­lene szállítani. Mód is volna rá. De nem is erről van most szó. El­sősorban a villamostarifa emeléséről kell beszélni, amely valósággal me­rényletszámba megy a dolgozó Buda­pest zsebe ellen. Még nem döntötték el, hogy mennyivel emelkednek, de a polgármester azt állítja, hogy az e­melkedés elkerülhetetlen. Megírtuk, már egyszer, hogy a ta­rifaemelésre csak a BESZKÁRT fizet­het rá, mert ha a polgármester szerin­t viteldíjemelés elkerülhetetlen, úgy éppen ilyen elkerülhetetlen lesz az­­­ezőközönség számára, hogy lemond­jon a villamoson való­­utazás kelleme égről. Megszaporodik tehát nem a a­­ESZKÁRT bevétele, hanem a gyalo­ros emberek száma. Azok a szerencsétlen munkások, al­kalmazottak vagy a külvárosokba ül­d­özöttek kénytelenek lesznek számot­tetni teherbíróképességükkel és kény­elenek lesznek megállapítani, hogy nem bírják a magasabb tarifát. Gya­­gosan vágnak majd neki a munka­helyükhöz, gyalog mennek majd, mer nem mondhatnak le egy fillérükre sem, mert nem vállalhatnak többlet kiadást. De nemcsak ezekről van szó. Mos mindenki kétszer nézi meg a garas­zben a nyomorúságos világban és a­mikor másodszor nézi meg, akkor le­mond arról, hogy villamosra szálljon . BESZKÁRT betát nem nyer a V­eldíjemeléssel, hanem veszít. Ma ma világszerte ismert tapasztalat, hogy drágasággal semmiféle vállalatot sza­nálni nem lehet. Csak az olcsóság va­rázserejének érintésére emelkedik : forgalom. A vízdíjat 25 százalékkal akarják ■melni, ez szintén balfogás. A vízd­í­jnak megdrágítása megdrágítja a kást és a háziúri vexatúráknak vi­lságos vízözönét idézi föl. A háziúr­iák parancsára a házmesterek ma­­kénytelenek lesznek még azt is e­lnőrizni,­­hogy a­ háziaszonyok milyen irtartalmú fazékban forralják a vi­zet. Hányszor mosakszanak és menn­­yi vizet isznak. Pedig a víz olyan közszolgáltatás, amely szorosan ösz­­szefügg a közegészségüggyel. Ha már a főváros kénytelen szanál­ni — aminthogy nem kénytelen — ne ilyen utakon keresse azt a bizonyú pénzügyi egyensúlyt. Keresse másutt ott, ahol megtalálhatja. A dolgot,a Budapest zsebe üres, onnan semmit nem lehet már kivenni. Öt rendőr kardja és egy bicska •Hétfőn délután Csepelen, a­ Horthy Miklós út és a Duna utca sarkán lé­vő vendéglőben Dzubnai József szállí­tómunkás egy régi adósság miatt ösz­­szeveszett barátjával, Nonn Józseffel A szóváltásból verekedés támadt, a­mire az alkalmazottak mindket­tőjüket kituszkolták az uccára. Dzub­nal ott kirántotta bicskáját és rátá­madt Nornra. Döme István rendőrfő­­törzsőrmester a verekedőket szét a­karta választani, amire az ittas álla­potban lévő Dzubnal a rendőrre tá­madt és vállon szúrta. Döme segítsé­gért sípolt és csakhamar a helyszínre érkezett Fábián II. János és Rátka István kerékpáros rendőr is. Dzubnal ellenük fordult és Fábiánt nyakán, Rátkait kezén megsebesítette. Mér két rendőr érkezett a helyszínre és ö­ten karddal tettek ártalmatlant Dzubnakt, aki olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy a mentők az Ist­ván-kórházba szállították. Döme Ist­vánt és Fábián II. Jánost a mentők a közbiztonsági kórházba szállítot­ták. Dzubnai ellen hatóság ellen el­követett erőszak címén eljárás indult | ROSE CAFE I A a magyarok találkozó helye­n NYITVA ÉJJEL S NAPPAL. f .1. 263 COLLEGE ST. TORONTO. | DR. H. HERSHFIELD orvos és sebész, specialista nőgyó­gyászatban, aranyér és nemibeteg­ségek gyógyításában. Magyarul is fogad rendelőjében: 100 Bord Brd. TEL. 26600, B­LAK, 202707. WINNIPEG, MAN. DR. D. SCHULMAN, M. D. L,, M., C., C. Orvos és sebész Office Phone: 4356; Res. 2935. No. 2. Hopkins Block Cor. 20th St. W. and Ave A. SASKATOON, SASEL 3. OLDAL VILÁGFRONT Miért rúgták ki Call­est? A­z “elmaradott” Mexikó tette a vi­lág egyik leghaladóbb lépését, mikor felpakolta a fasiszta diktátor­jelöltet, P. E. Calles generálist egy gyorsan szálló gépmadárra és átre­­pültette a határon oda, ahol megnyu­godhat azoknak kebelén, akiknek szol­gált. Elküldték az Egyesült Államok imperialistáinak kebelére. Hogy Calles tábornok ne legyen út­ján egyedül, mellé rakták szárnyse­gédeit is . Nem éppen fontos említeni, de a­­zért jellemző, hogy mikor Callesre benyitották az ajtót, kényelmes ágyá­ban fekve épen a minden fasiszták bibliáját, Hitler könyvét (Mein Kampf—Az én harcom) olvasta. Ta­lán éppen ennél a szakasznál tartott: "A világ kapitalizmusát csak a Szov­jetunió feldarabolásával lehet meg­menteni.’ ’ Calles generális képviselte Mexikó legreakciósabb bandáit, ő képviselte a leggazdagabb feudális földbirtoko­­sokat, gazdagodni vágyó kapitalistá­kat, akik fejleszteni akarták Mexikót a maguk javára és a munkások, meg parasztok teljesebb kizsákmányolásá­ra, akik szerettek volna idegen kapi­talista erővel féktelen uralomra szert tenni a nép fölött. Ezeket segítették az amerikai és brit imperialisták, a­­kiknek kezében van Mexikó vasutai, bányái és olajmezői. Egy ideig tart Cardenas elnök egy darabig tűrte Calles okvetlenkedéseit és erőössze­­vonását. Engedte, hogy Calles Mexi­kóban maradjon addig, míg nyíltan nem szervezkedik a kormányzat meg­döntésére, mely határozottan fasiszta­ellenes kormány. Ellenben Calles puszta jelenléte ins­pirálta követőit a bosszúra. Meggyil­koltak követői tanítókat a legna­gyobb kegyetlenkedéssel, fülüket le­vágták stb., mert szocializmust mer­tek tanítani, így írták ezt meg a re­akciós kanadai lapok maguk is. Azokat a szegény földműveseket, a­­kik harcra mertek kelni a földesurak­nál, lelőtték. Egy ideig a szigorúbb büntetéseket elkerülve, bátrabbakká ettek és vasutakat kezdtek robbant­­tatni, számos utas életét oltva ki, lomhákat dobtak a munkások gyűl­éseire. Megkísérelték megölni T. Li Toledanot, a Mexikói Munkások Szöv­­­vetsége vezérét. Magától értetődik, hogy mindezt a gonosztettet Calles­­nek kell felróni. De azok, kik vezették ezeket a kihágásokat, szünet nélkül összeköttetésben állottak Calles tá­bornokkal. Követelték kirúgását .Hosszú hónapokon át követelte az antifasiszta Népfront, a munkások és parasztok szervezete és a Kommunis­ták Mexikói Pártja Mexikó 1. számú fasisztájának kutasítását. Eleinte meg se hallgatta Cardenas a nép követelését. Valószínűleg nem akart túl gyorsan cselekedni. Nem tud­ta pontosan, mekkora ereje van Cal­­lesnak. Végül mégis leszámolásra ke­rült a sor. Cardenas tudatára ébredt annak, hogy ha Callest tovább is meg­tűri Mexikóban, az egyet fog jelente­ni kormánya gyengeségével, vagy leg­alább is azt a benyomást fogja adni az antifasiszta táborban és a fasiszta táborban is, ami újabb merényletekre fogja őket bátorítani a nép ellen. Végül meghozták a határozatot, hogy Caliesnek mennie kell. Kiment Navarro tábornok Caleshez 100 ka­tonával. Ott találták hatalmas föld­birtokán Szanta Barbarán. Mikor be­­értek hozzá, kényelmes ágyában, se­lyem hálóruhában feküdt és olvasta Hitler “Mein Kampf” című könyvét. Calles alig tiltakozott. Tudta, hogy miatta sok munkás és földműves vére folyt, tudta, hogy ő felelős sok ember haláláért. E gyilkos múltja adott o­­kot arra, hogy imperialista barátai­hoz­ toloncolják az Egyesült Államok­ra. Csendben rúgták ki GARD­ENAS kormánya nem akarta Callest egy nyilvános tárgyalásra arcolni, mert nem akarta megszé­gyeníteni sem őt, sem az amerikai musrializmust, sem a római katholi­­tus egyházat, véres m­unkájuk kite­­egeté­sével. Tudtul adták ezt Calles­­nek, aki megértette ezt és csendben elhagyta az országot azonnal. Amikor a nép megtudta, hogy Car­denas kitoloncoltatta Callest az or­szágból, táviratok özönével keresték fel őt, hogy örömüket fejezzék ki Calles kirúgásán. A nép túlnyomó többségének akaratát cselekedte Car­denas. Mexikó szenátusában ( parla­ment felsőházában) a baloldali blokk kimutatta, hogy Calles háromizben csinált zavart az országban, mióta Cardenas van hatalmon. Ellene vol­tak, hogy a fasiszták tovább is ga­rázdálkodjanak. 1935 júniusában Calles megkísérel­te Cardenas kibuktatását a szakszer­vezetek ellene fordításával. Ugyanez év novemberében visszaérkezvén a hírhedt Hearst társaságából (Egye­sült Államok) Mexikóba, megkezdte dinamitrobbantásait a munkások el­len. Erre a­ munkájára az említett amerikai burzsujklikk serkentette, mindenféle támogatást ígérve a kom­­munisták ellen.

Next