Kanadai Magyar Munkás, 1936. szeptember (8. évfolyam, 20-32. szám)

1936-09-01 / 20. szám

2. OLDAL Farmerok Rovata,­­ Családi élet Kanadában Egy család felbomlása a szegénység miatt KTJRQKI, Sask.—Mi mindannyi­an ismertük névből a falunk ko­vácsát Jim Crawfordot. .Hosszú ó­­rákat szokott dolgozni a tűz mel­lett forró nyári napokon és a ke­mény téli időben. Kovács mester­sége volt és nagyon nehezen kellett neki dolgoznia, hogy a családját elláthassa élelemmel, ruházattal és lakáss­al. A keresete nagyon kicsi volt, úgyhogy a létfentartásán kí­­vül alig maradt valami vagy sem­mi, amivel kis házikója után a bér­letet fizethette volna. Az idők rosszabbodtak és a ko­vács mindjobban és jobban eladó­sodott, a bérlet gyülemlett. Két lánya elhagyta az otthont, elment munkát keresni más vidékre. A há­ziasszony követelte a házbért és­ Mr. Crawford kilakoltatásnak né­zett elébe. Végül elhatározta, hogy elmegy a helyi városi tanácsba tá­mogatást kérni, hogy a saját ház telkén egy kis házikót építhessen A városi tanács által igért­ tá­mogatás elégtelennek bizonyult, s költségeket nem fedezte. Mr. Crawford pénz nélkül állt elhatározta, hogy a szerszámjai i­s eladja és elhagyja a falut. Árve­rést csinált és elárverezte az ösz­szes szerszámját, így maradt az­tán nemcsak munka nélkül, de szerszám nélkül is, amivel másho aztán újból kezdene dolgozni. Néhány nappal később elindult Flin Flonra, Manitobába, megláto­gatni az egyik lányát, aki ott dol­gozott. Felesége Torontóba ment a rokonaihoz meg barátaihoz. Később jelentették, hogy Mrr. Crawford Flin Flonon megbetege­dett, kórházba került operáció a­­lá, amibe belehalt. Az otthona u­­tán való erős bánkódása még job­ban elősegítette a halálát. Ez egy tragikus példa a családi élet szétrombolására a kapitalista Kanadában. Példaképen szolgál­hatna mindenki előtt. Ha a kilakol­tatásnak ellenállt volna, mint a­­hogy azt tanácsolták neki, úgy mindezt elkerülhette volna. A reak­ció előtt való meghátrálás soha nem oldja meg a problémát. Egyé­ni akciókkal keveset érünk el, de egységes erővel meg lehet védeni az életszínvonalat és meg lehet menteni a családok szétrombolá­­sát. A népek ezrei állnak hasonló sors előtt és nagy szükség van ha­tározott lépéseket tenni ezek meg­védése érdekében. R. Parfitt Kikelnek az egyházi adók ellen Sokféle adó között az egyházi adó a legfeleslegesebb, de a behajtása a legkíméletlenebb BUDAPEST.­­ Az egyházi adó ország adózói valamennyien csat­kérdése főkérdéssé lett Pest vármegye kisgyűlésén. Többen szó­­vátették, hogy a rossz gazdasági helyzetre való tekintettel embersé­gesebben kellene bánni az adók be­hajtásánál. Különösen az egyházi adók túl magas voltát emelték ki és azt­ hangoztatták, hogy „az egyházközségek sok esetben nin­csenek tekintettel a gazdasági hely­zetre és az adózók teherbíróképes­­ségére." A vármegyei élet egyik vezető embere különösen erős szavakkal sürgette a törvények rendezését, mert, mondta, nem lehet tűrni, hogy az egyházak azt csinálják, amit akarnak. A pestvármegyei kisgyűlésén el­hangzott felszólalásokhoz nem­csak az ország első vármegyei tör­vényhatóságának adózói, hanem az lakoznak. A fizetések, a keresetek esztendők óta lefelé menő irányza­tot követnek, mindenkinek összébb kell húznia magát és szükséglete­ket kell megszorítani, csak az a­­dók maradnak magasak és az a­­dók élén is az egyházak követelé­sei, a behajtás ridegségével, kímé­letlenségével és embertelenségével. Az egyházi adó az, melynek fe­leslegességét mindenki érzi, de a­­mely jelenleg mindenkire kötele­ző. Még választhatsz kuvasz! (A kuvasz augusztus 11. száma elismerte, hogy a spanyol Nép­front nyereségével folynak a har­cok. Erre a kuvaszi megjegyzés­re írta K. D. farmertestvérünk az alanti verset). * * * öd dögletes kuvasz, belőled most mi lesz? A spanyol Népfrontnak győzelmet jelentesz? Tán büdös a berek, a kuvaszék körül? Ennek már mindenki iszonyúan örül. ők drága kuvaszka, nincs minden elveszve. Én is kutya voltam, a gazdáid őre. Horthy-inas voltam, érette gyilkoltam. Horthyt ottan hagyni, neked is időd van. Horthy-hóhér­ok, ha meg is fizetnek, ha erőnk elfogyott, akkor félre tesznek. Átkozott kuvaszka tanult fentiekből, mert a leszámolás jön már mindenfelől. Jaj lesz kuvaszoknak, tőkés gazdáikkal. Pusztulni fognak ők, urakkal, papokkal. — Kozma Dénes, nyugati farmer. Egy tönkrement farmer levele Igen tisztelt szerkesztőmunkás­­társak! Ezennel felkérem a munkástár­­sakat, hogy a lapomat tartsák vissza, amíg új címet nem kül­dök. De nehogy azt gondolják, hogy nem kell a lap. Itt küldök az előfizetésére három dollárt és ötven centet üdvözletre a Munkás­nak, mivel én idáig nem vettem ki részemet a munkából, mert elő­ször is termésem nem volt már három esztendeje, a feleségem há­rom hónapig beteg volt azután meghalt és ez betetőzte a többi bajokat. Ebből meg lehet érteni a helyzetemet. Az a szerencsém, hogy csak egy gyermekem maradt. Többet nem írok csak még any­­nyit, hogy itt minden farmer a tönk szélén áll és olyan sötét a jö­vője, amilyent csak a legsötétebb­nek el lehet képzelni. Tisztelettel: — Egy tönkrement farmer. A szorgalom meg­hozza jutalmát MOSZKVA.­A dniepropetrovski tartomány haladó kollektíva vezé­re, Braun, aki 83 bushel magas minőségű búzát termeltetett ki a­­keronként a kollektívájukon, dicsé­rő levelet kapott M. A. Chernov, a Szovjetunió földművelésügyi nép­biztosától, aki egyúttal az 1937-iki mezőgazdasági kiállítás bizott­ságának elnöke is. A levél megjegyzi, hogy a föld­művelésügyi népbiztos és a kiállí­tást előkészítő bizotság könyvalak­bak­ fogja kiadni Braun és kollek­tivistái tapasztalatait .Braun irányt mutató példaként fog szerepelni az 1937-i mezőgazdasági kiállí­táson, a Dniepropetrovsk tarto­mány földművelésügyi osztálya és a tartományi kiállítás bizottsága értesítést kapott, hogy Braunt tá­mogassák a kiállítandó anyag elő­készítésében. . őrizetére bízott A halálba akart menekülni a kilakoltatás elől Napok egy tanító életéből BUDAPEST. — A lakásnyomo­rúság napról-napra újabb és ú­jabb tragédiákat okoz. Alig múlt el nap anélkül, hogy ne zajlottak volna le tömeges kilakoltatások és hogyha a főváros augusztus else­je óta föl is függesztette a ma­gánházakban bérelt szükséglaká­soktól való kitelepítést, azért a háztulajdonosok, természetszerű­leg, továbbfolytatják eddigi gya­korlatukat és a legszörnyűbb­nél­ Megdöbbentő adatok a tanoncok élet- és munkaviszonyairól — Budapest, Magyarország — A legutolsó népszámlálás most megjelent adatai szerint Magyaror­szágon minden hatodik munkás fi­atalkorú. Apró em­berkék mögött, akiknek még az iskolapadban vol­na a helyük, reménytelenül becsu­kódnak a vegyészeti gyárak, a textilüzemek, a téglagyárak félel­metes kapui. Imbolygó díványokon meggörnyedt derékkal cipelik a malterealádát. Pinceműhelyek mé­lyen késő éjszakáig sürgölődnek, forgolódnak. Húsbavágódó kötelek­kel nehéz, megrakott kocsikat húz­nak a város egyik végéről a másik végére. Páriasorsuk már gyermek­korukban rájuk nyomja a korai ro­bot szörnyű bélyegét. Az OTI utolsó két esztendőben végzett vizs­gálatainak szomorú eredményei i­­gazolják, hogy a dolgozó gyerme­kek és tanoncok testhosszúságban, súlyban, mellbőségben, izomerőben mélyen alatta vannak a munka szenvedéseit, nem ismerő hasonlóko­rú gyermekek testi méretének. A proletár emberpalánták a szü­lői ház nyomorúsága következté­ben meggyengült testtel kerülnek a munkahelyekre. Az egészségtelen műhely, a nehéz k­.munka, a hosszú munkaidő, az elégtelen táplálko­zás és a zsúfolt lakás csak fokozza testi és szellemi romlásukat. Az elmúlt évben 1208 tanoncon vég­zett iskolaorvosi vizsgálat állapí­totta meg, hogy 984-en rendszeres kezelésre szoruló betegségben szen­vednek. külözésekkel küzdő családokat te­szi ki a szabad ég alá, hogy a nyo­morúságukat még ezzel is fokoz­zák. Augusztus 13-án délelőtt a Ila­­jos ucca 25. számú házban jelent meg a hatósági végrehajtó, hogy özvegy Balogh Józsefné bútorait kirakassa a lakásból. Baloghné nem volt­ odahaza, amire a házfel­ügyelő maga nyitotta ki a lakást, a végrehajtó munkásai pedig meg­kezdték a szegényes holmik kira­kását. Már éppen végeztek a kila­koltatással, amikor lélekszakadva megérkezett Baloghné. Kiderült, hogy a Rókus-kórházban járt,mert súlyosan beteg és föl akarta magát vétetni ápolásra. Az egyik szom­szédasszony utánament és értesí­tette arról, hogy közben a bútorait kirakják a lakásból. Baloghné két­ségbeesetten sietett haza, hogy a kilakoltatást valamilyen módon el­halasztássá és amikor meglátta, hogy elkésett, kétségbeesetten föl­rohant a ház harmadik emeletére és keresztül akarta vetni magát a folyosó korlátján. A végrehajtó és a melléje rendelt rendőr Ba­loghné után rohant és együttes e­­rővel az utolsó pillanatban tudták megakadályozni a szerencsétlen asszonyt végzetes tettének végre­hajtásában. Baloghné a nagy izgalmak u­­tán elájult és hasztalan próbálták éleszteni, nem sikerült magához téríteni,úgyhogy végül is a mentők szállították a szerencsétlen asz­­szonyt kórházba. Írta: MORVAY GYULA A szemben ülő egyre sűrűbben nyúlt kabátja belső zsebéhez, vé­gül kihúzta az írást és átnyújtotta nekem, hogy nézzem meg: ma kell-e mennie és jó ügyben kell-e menni­e? Megnéztem az idézést: minden rendben volt. A többit az ember mondta el röviden: ■— most megyek tárgyalásra. — igen, látom az idézésből. — csúnya por ez kérem, nagyon csúnya por. — mi lehet az? — három szál barackfácskám volt. Már hatodik éve nevelgettem őket s ezen a nyáron az egyiket letörték, de úgy, hogy az egész koronát elvitték. Otthon leszedték a barackot, a fa tetejét meg meg­tüzelték. Nem tudtam meg, hogy ki tette pedig kerestem. Már csak két fácskám maradt. Három nap múlva a második fát tőből lefű­­­részelték és elvitték. Barackostól törzsestel együtt. Megtudtam hogy ki volt, feljelentettem, pedig félek a pörösködéstől. Ezért megyek tár­gyalásra. Ha mindenkinek lenne elég gyü­mölcsfája, ha mindenki könnyen hozzájutna a barackhoz, nem len­ne lopás, nem lenne ilyesfajta és lopás. Csendesen zörög a vonat, az ember hallgat. Nem is zavarom őt, maga mondja: — egész úton a nyári szomorú­ságom van az eszembe. Tudja: ahány fát látok ott kint, az mind a barackfáimat hozza eszembe. És elfordul, hogy ne kelljen ki­néznie a vonatból. * * * Tardoskedden voltam. Említet­ték, hogy hallgatták legutóbbi rá­diófelolvasásomat. Mindenben e­­gyetértettek velem, csak az nem tetszett nekik, hogy az öregasz­­szonyokról olyan nagyon igazul beszéltem. — hogyan kellett volna beszél­nem a novellában ? — egy kicsit meg lehetett volna szépíteni sorsunkat — mondta egy idősebb ember. Nem szép a mi sor­sunk, fáj, hogyha egészen őszin­tén tudomást szerez róla a világ. Belső világunknak talán ez az első aktivitása, mert érző észreve­­vés ez. Ez a lelki munka már rá­jött valamire, felismert valamit és a jóvátételt ígérgetik (tudat alatt) akkor, amikor szégyenli sorsát. Rosszul esik nekik, hogy a közön­ségnek még az is fáj majd, ha az ő­lőre sorsukról valóban igaz ké­pet hall. * -j! * Érsekújvárba utaztam. A vona­ton elém került egy arc. Megdöb­bentem. Valahol láttam ezt az em­bert, de nem tudom, hogy hol. Éppen átmentünk a Vág folyón, mikor az ember felkelt, megsimí­totta kis kecskeszakállát, rámne­vetett és bemutatkozott: — Oszip Oszipovics. Csak ezt mondhattam rá, mert megismertem őt. — Julij Francovics Morvay. Egy ember, egy darab kép nap­jaimból újra elém tárult. Érettsé­gire készültem Budapesten, ami­kor az egyik napon Barcsay-ucca 6-os számú lakásomra, Peck cipész bácsihoz hivatalos pecsétes levelet hozott a posta. A csehszlovák kon­zulátus értesít, hogy eleget kell tennem katonai kötelezettségem­nek, jelenjek meg a konzulátuson sorozás végett. M­ásnap Kopp osz­tályfőnök úrtól elkértem magam és elmentem a konzulátusra, ahol már többen voltunk. Ezredes-orvos jött, barackot nyomott fejemre, hogy mit akarok itt a könyvek­kel? — sorozásra jöttem, utána me­gyek órára. — Ige­en? Kérem, azonnal! Csak az inget kellett levetnem, mert sokat tornáztam, izmos mell­kasom alkalmassá tett. Éppen tör­ténelem óra volt, mikor visszamen­tem. Kopp tanár úr megkérdezte: — hát bevettek? — igen bevettek. — be is fogsz vonulni? — okvetlen. Az orosz nyelvvel már hetedikes koromban foglalkoztam. Teljesen magamtól tanultam. Dr. Nagy I­­ván nyelvtanából tanultam és —■ emlékszem — Dr. B. Gy.-höz men­tem el, hogy vizsgáztasson: tudok­­e oroszul. Mikor beállítottam el­csodálkozott : — mit óhajt? —­• szíveskedjék kikérdezni, tu­dok-e oroszul? Nézett, kérdezett, azt hitte hogy elmebajos vagyok, de aztán oro­szul szólt hozzám, feleltem, majd íratott velem. Két hibát csináltam. Azóta aztán többször is felmen­tem. Érettségi után hazajöttem. A parkani állomáson, pitná voda­t ki­abált a gyerek. Nem értettem. Még azon ősszel bevonultam Tere­­zinbe az első huszárezredhez, más­nap Prágába kerültem az ezred első századához. Rövidesen felke­restem a prágai oroszok helyét a "Zemgort”. Az első ember, akivel találkoztam, Oszip Oszipovics új­ságíró volt, így mutatkozott be. A­­lig tudtam vele beszélni. Most érez­tem, hogy milyen nehéz egy nyel­vet egyedül megtanulni. Minden másik szava ismeretlen volt. Két hé­t múlva azonban már megérthe­­tően társalogtunk. Rövidre rá a század könyvtárosa lettem. Szor­galmasan tanultam csehül és ta­nultam az orosz szavakat. Jirásek után jött Volker, Brezina, Babel és Ivanov. Ma találkoztam ezzel az ember­rel, aki egy egész életképet hozott elém. Idegesebb, szakálla őszebb, soványabb és egyre kevesebb a hite. Második mondata Oroszor­szág. Várom, hogy mit mond. Kék szemei a nyitra dombok felé mene­külnek, arra van kelet és csügged­ten mondogatja: a vége. Elkéstünk és én is el­kértem. ők már megelőztek min­ket. A munkával, a munkával előz­tek meg azok minket Julij Fran­covics. Nem is kérdeztem, hogy hová megy, Érsekújvárban ő is leszált és kezet fogott velem, aki Prágá­ban számára akkor az egyetlen vengerecet jelentette, akivel 15 hónapig találkoztam, aki új szava­kat magyarázott. • — de szvidanje! — de szvidanje, mondom, de azt sem tudom, hogy mikor is lesz az a viszontlátás. hamis pénzt hozott forgalomba Büntetésből magasabb állás­ba helyezték Bodolay Károly rendőrkapitány volt Budafokon s mint ilyen úgy vigyázott a rendre, a mások pén­zére, hogy azokat egész egyszerű­en zsebre vágta. Ugyanis eme dísz­példánya a „kitűnő" rendőrségi testületnek mint rendőri büntető bíró a kihágási pénzeket és a kü­lönféle engedélydíjakat kezelte s ezeket az összegeket nem a hiva­talos kasszába, hanem a saját cél­jaira fordította. Ezt leleplezték s a büntetése azt volt, hogy jobb s magasabb állásba helyezték át Bu­dapestre. Azonban a kapitány úr tovább garázdálkodott, most már a nála letétbe helyezett hamis pén­zeket is forgalomba hozta. A legérdekesebb most az, hogy a rendőrség azon vitatkozik, hogy a kapitány urat letartóztassa-e? A TRAKTOR ALATT Pásztor Imre 35 éves jobbágyi napszámos Szurdokpüspöki község­ben, a cséplőgép tolatása közben, véletlenül a traktor és a cséplőgép közé ugrott. Pásztor fejét a trak­tor a cséplőgéphez szorította, aki az azonnali orvosi segély ellenére meghalt. Kanadai Magyar Munkás Nem bírta tovább a szenvedést A halálba keresnek menedé­ket a beteg és munkanélküli­ségbe kergetett öreg munkások Kispesten, a Rákóczi utca 16. szám alatt lévő ház udvarán a porolóállványon fölakasztva, hol­tan találták Vangel Ferenc 75 é­­ves piaci árust. Tettét gyógyítha­tatlan betegsége miatt követte el. A Miskolc közelében, Ormos­pusztán lévő lakásáról néhány nap­pal ezelőtt eltűnt Tar­padi Antal 65 éves bányász. Eltűnését bejen­­tették a rendőrségen, amely meg­indította a nyomozást és ennek so­rán az ormospusztai erdőben rá­találtak a szerencsétlen bányamun­kás holttestére. A vizsgálat meg­állapítása szerint Tarpadi dinamit­­patrónt tett a szájába és fölrobban­totta magát. A dinamitpatrón a halálraszánt ember fejét teljesen szétroncsolta. Állat az emberben A zülöttség legalacsonyabb fokára süllyedt apa Lúgosról jelentik. A ber­istyei csendőrség letartóztatta Alexandra Mária 22 éves leányt, aki több fej­szecsapással meggyilkolta apját. A leány a csendőrségen megdöbben­tő vallomást tett. Elmondotta,hogy az apja már évekkel ezelőtt erkölcs telen életre kényszerítette, úgy­hogy két gyermeke született a sa­ját apjától. Közben több kérője akadt, de az apja azokat mind el­kergette a háztól. Legutóbb ismét megkérte egy legény, de az apja ezt is elkergette. Efölötti elkese­redésében végzett az apjával, mert már nem bírta tovább a szörnyű életet. RÁZUHANTAK ,A TÉGLÁK A Drasche-téglagyár Külső Jász­berényi úti telepén az iparvágány egyik téglahordó csillé­ja kisiklott és fölborult. A zsúfolásig megra­kott csilléből a téglák Hamar Illés 43 éves gyári munkás jobboldalára i­uhantak. Hamart súlyos állapot­ban szállították a Horthy Miklós­­kórházba. Előfizetőink figyelmébe­­v címváltozás esetén nem fog eltévedni egy-két lapszám, ha ponto­san közöljük a kiadóhivatallal vagy a helyi postakihordóval úgy a régi, mint az új címet. CÍMVÁLTOZÁS Kanadai Magyar Munkás, Box 154 G. P. O., Toronto, Ont., Can Mivel címem megváltozott, kérem a lapot az új címemre irányí­tani. Régi cím: Név -------------------------------------------------- ------------­Ucca-------------------------------------Város -----------------------------------------­Új cím: Név ------------------------------------------------ ---------------­Ucca-------------------------------- Város ----------------------------------------­- Megölte csecsemőjét Egerből jelentik. Az egri Irgal­­masok kórházában hosszabb ideig kezelték az elmebajos Kiss József­­nét, akit csak néhány héttel ez­előtt bocsátottak el gyógyultan. Egy héttel ezelőtt Kissné leány­­gyermeket szült és vasárnap éppen kislányát szoptatta, amikor hirte­len újból kitört rajta az elmebaj és csecsemőjét teljes erőből a pad­lóhoz vágta. A szerencsétlen kis­gyermek szörnyethalt. Kissnét is­mét beszállították a kórház elme­osztályára. ­ TANULJUNK!­­ AZ IPARI FORRADALOM KÖVETKEZMÉNYEI — A CHARTISTA MOZGALOM JELLEGE ÉS LEGFŐBB JELLEMVONÁSAI Az 1832-es reform — kiaknázza a burzsoázia a munkás­mozgalmat Azért, mert szociális elgondolásait békés úton remélte elérni, mert nem bízott a proletáriátus szer­vezett erejében, mint olyanban, mely az egész társa­dalmi rendszert átformálhatja, holott a proletáriátus szenvezett harca nélkül ez lehetetlenség, és mert a társadalmi rendszer átformálására vonatkozó tervei­be az uralkodó tőkésosztályt is beleavatta. V. A munkásság huzamosabb időn keresztül ridegen vi­seltetett Owen ideájával szemben.­­ 1824-ben azonban nö­vekvésnek indult a ko­operatív mozgalom Londonban, de az angol proletariátus között széleskörben elterjedt politi­kai érzéketlenség folytán csak 1832 elején kezdt­ek na­gyobb figyelmet fordítani Owen tanítására és ez termé­szetesen a politikai küzdelmet is háttérbe szorította. Owren ko-operációs tervezete gyorsan terjedt a munkások, de különösen a kapitalizmus által kirabolt kistermelők kö­zött. Jegyezzük meg mindjárt azt is, hogy Owent joggal nevezzük a „ko­operáció atyjának.“ Körülbelül 1830-ban ko-operatív társulatok kezdtek alakulni, valamint „csere vásárok“, „közös munkás-bankok“, melyeknek közremű­ködésével remélte Owen a munkástagok terményeinek „igazságos kicserélését“. És nem meglepő, hogy ezek a cserebankok gyorsan összeomlottak. De e mozgalomnak más oldala is érdekel bennünket: a „csere vásárok“ adta szolgálatot fölhasználhatta az a kis csoport szerencsésebb munkás és kiskereskedő, akik független mesterekké rendelték magukat fölküzdeni. En­nek jellemzése fontos az akkori ko­operativa lapjából ezt idézni: „Ha a ko-operativák győzelmeskednek, tagjaikat a munkásosztályból a birtokosok osztályába emelik.“ Igaz azonban az is, hogy Owen a munkanélküliek részére is akart termelő ko-operativát. Annak idején, mikor a munkások a politikai akcióktól elfordultak, a szakszervezetek népszerűsége e­­melkedett, s Owen befolyása efölött is nagy volt. 1834- ben megalakították a hatalmas Egyesített Nemzeti Szak­szervezetet, mely kommunista vonalon, a ko­operáció módszerével akarta a társadalmi rendszert át­transzfor­­málni. Az a felfogás terjedt el a munkások között, hogy a kapitalizmust parlamenti küzdelem nélkül is megszün­tethetik — amellyel egyszer már becsapták őket — egy­szerűen a szakszervezetek megerősítésével. Szakszerve­zeteiknek földet kellett volna venni mezőgazdasági ko­­­operatívák fölállítására, valamint ipari termelő ko­opera­­tivákat, kereskedelmi szövetkezeteket és képző tanfolya­mokat szervezni. S amíg Owen békés forradalomról és az osztályok kibékítéséről­ álmodozott, addig a munkásság mozgalma túlnőtte őt­. Csak ellentétek fejlődtek ki közöt­te és a szakszervezetek között, de különösen a balololdali szindikalisták között. A hatalmas Nemzeti Szövetség még az évben összeomlott. Majd Owen mindjobban elidegene­dett a munkásmozgalomtól. A chartista mozgalom fejlő­dése közben gyakran élesen ellenezné e mozgalmat, azzal vádolva a chartistákat, hogy „a gazdagok ellen kiváltott ellenszenv nagyban hátráltatja a szocializmus megvaló­sítását e birodalomban,mert a birodalmon a szeretetet és i­­­­gazságosságot gyűlölködéssel elérni nem lehet.“ (Owen 1856-ban meghalt). 1. Hogyan akarta Owen közös társadalmát meg­valósítani ? Ha­jószerencsét­lenség a Dunán Gáláéból jelentik. A romániai Cernavoda közelében a sűrű köd­ben a „Duna" nevű magyar hajó beleütközött a „Ceaslau" nevű ro­mán vontató gőzösbe. A román hajó az összeütközés folyamán kettétört és legénysége csak úgy tudta életét megmenteni, hogy va­lamennyien azonnal a vízben ugrot­­tak. A „Duna“ kimentette a román hajó legénységét, úgyhogy a ka­tasztrófának emberekben nincs ál­dozata. A román hajó az összeüt­közés után né­hány perccel elsüly­­lyedt. Szerkesztői üzenetek J. K., Fort Erie, lOnt.: Név aján­latát nem közöljük, mivel minden megjegyzés nélkül két sorban négy nevet is ajánl. Amúgy annak idején az ajánlatot figyelembe vesszük. * * * L. JR., Milt River, Alta.: Nem az a célunk, hogy a névajánlatokkal mennél több nevet összegyűjtsünk, hanem az ajánlott nevek mellett állást foglalni. * * * Minden véleménynyil­vání­tónak, akik a névcserével kapcsolatban ír­nak: Kérjük a munkástársainkat, hogy egy név mellett foglaljanak állást és nem három-négy mellett, mint ahogy azt többen megtették a múltban. A többi névajánlással úgy állunk, mint aki a választáson mindenkire akar szavazni, pedig csak egy szavazati jog van. * * * Mrs. M., Lethbridge, Alta.: I­gazán nem látjuk szükségesnek, miért kellene helyreigazítást, hozni abban az ügyben. A kerületi díjból a $1.25-öset, vagyis a másodikat nyerte meg leánya és azt Mrs. M. nem volt hajlandó elfogadni, hanem azt ajánlotta, hogy küldjék el a Munkásnak. Ha a leánya tette vol­­­­na az ajánlatot, akkor annak a neve alatt jött volna be a pénz és úgy is közöltük volna. A díjakat a végzett munka után adta a ke­rület minden díjnyertesnek. Québeci parlamentbe bevonul Duplessis Az új miniszterelnök meg­nevezi új kabinetjének tagjait QUEBEC, aug. 27.—Hon. (mél­­tóságos) Maurice Duplessis, aki a választások alatt vezette a konzer­vatívokkal együtt a legromlottabb liberálisok ellen fellázadt liberáli­sokat is, tegnap megnevezte új ka­binetjének tagjait. Miniszterelnök és tartományi fő­ügyész: Maurice Duplessis; Földek és erdők minisztere: Os­car Drouin; Munkaügyi miniszter: William Tremblay; Tartományi kincstárnok: Martin Fisher; Közmunkaügyi miniszter: John Bourque; Tartományi titkár: J. H. A. Pa­quette; Országútü­gyi miniszter: F. J. Leduc; Bányászat és halászat miniszte­re: Onesime Gognon; Közigazgatási miniszter: Joseph Bilodeau; Kereskedelmi miniszter: Joseph Bilodeau; Gyarmatosítási miniszter: H. L. Auger; Földmivelésügyi miniszter: Bona Dassault. Tárcanélküli miniszterek: T. J. Coonan, Gilbert Layton és Antonio Elie. Tegnap délben mondott le a ki­bukott Godbout-kormány, hogy vé­ge legyen annak a liberális rezsim­nek, mely majdnem négy évtizeden keresztül rabolta a francia népet és hogy új rablóknak adja át a he­lyét. ^ “Piknikek A F. B. Sz. niagara fallsi ma­gyar, német, szlovák és olasz osz­tályai közös rendezésében egy nagy szabású szezonzáró piknik lesz ren­dezve Niagara Fallson, a fenti osz­tályok pénztára javára 1936 szept. 6-án. Sport és egyéb szórakoztató programszámokról, valamint ízle­tes ételekről gondoskodva van. A zenét három zenekar: u. m. a rádiós zenekar, a közkedvelt ifjú­sági zenekar és az olasz Grant ze­nekar fogja szolgáltatni. A piknik szónoka Oscar Morgan ifjúsági szervező lesz. A piknik a szokott helyen, a Car­­burandum melletti kis erdőben lesz megtartva, mellre mindenkit szere­tettel hív meg a Közös Piknikbizottság. * * * Langton és körzete­dománymun­­kásai vasárnap, szeptember 6-án az Ilku-féle farmon, a 13-as út sarkánál a MUNKÁS javára sze­zonzáró PIKNIKET rendeznek, melyre minden környékbeli dolgo­zót, úgy farmert mint munkást, szeretettel meghív a r­endezőség. ELADÓ Elutazás miatt azonnal eladó így jókarban lévő, tiszta, 9-szo­­bás lakás-berendezés. A laká­­­­s kiadó a város legjobb részé­ben 25­ dolláros havi bérlettel. Joseph Fereric,y 12 Grange Ave., Toronto, Ont, FIGYELEM MUNKÁSTÁRS! ELSŐSORBAN A TE ÉRDEKED, hogy megbízható céggel utald át pénzedet PENGŐBEN, DINÁRBAN, KORONÁBAN, LEIBEN LEGMAGASABB ÁRFOLYAMON LEGGYORSABBAN, tehát küldd azt [ LUKÁCS SÁNDOR engedélyezett hajójegy-­­ és pénzküldő irodája útján. 246 James North, Hamilton, Ont. CABELDIJ 25 CENT­I GYORS KÁBEL — 35c. — ÁTUTALÁSOK ga­rantáltan 4 NAP alatt a címzettnek otthon kiutalva. 1936 szeptember 1. (FOLYTATJUK) TUDJA-E,­­ hogy New York város hit éle­tében legtöbb a római katholi­kus és a zsidó. Minden 40 temp­lomlátogató közül 17 a róm kath.,­­17 pedig zsidó, míg­­ más felekezetekhez tartozói száma mindössze 6, de minden 40 tempolmbajáró közül 30 van olyan, aki­ nem tartja magá­nakbuzgónak;­ ­ hogy az első 25 cigarettát , gyufát árusító automatát Le­ningrádon gyártották és ma gyakorlatban is vannak hasz­nálva a város különböző része­in; h­ogy Kanada legelső postahiva­tala Halifaxban nyílt meg 1755 ben; hogy az S betű­ volt az első rádióüzenet, ami keresztül jöt az óceánon Angliából­­Signa Hill, Newfoundlandba 1901 de­cember 12-én.

Next