Kanadai Magyar Munkás, 1937. február (8. évfolyam, 85-96. szám)

1937-02-02 / 85. szám

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------fr- in'V sif^n------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------|-TIZENHÁRMAT HALÁLRA, RADEKET 10 ÉVRE ÍTÉLTÉK IGAZSÁGOS ÍTÉLETET ADOTT A GYŐZELMES SZOCIALIZMUS A trockijizmus minden dolgozónak ellensége; mindnyájunknak küzdeni kell ellene HÁBORÚ- ÉS FASIZMUSELLENES TÁRGYALÁS VOLT MOSZKVA. (Pat Forkin a Daily Clarion moszkvai levelezőjének távirata.) Nyolc óra tárgyalás, megbeszélés után a legfelsőbb bíróság meghozta az ítéletet a trockijista ,párhuzamos szervezetekterében. Radek Károly, Szokolnikov György és Arnold V. V. tíz évi fegyházat, míg a többiek: Pyotokov, Szerebjakov, Muralov, Boguszlavszky, Lifsitz, Knjazev, Norkin, Drobnis, Grase, Sesztov, Puskin, Tarok és Ratajcsak terroristákat halálra ítélték. Radeknek és két társának azért mentették meg az életét, mert nem vettek részt rombolásokban és gyilkosságokban, bár tagjai voltak a Trockij-féle bűnszervezetnek. ★ MOSZKVA. — (Sender Garlin, az amerikai Daily Worker riporterétől). Miután az összes vádak kézen fekszenek, az állami büntetőügyész Visinszky András elmondta összegező beszédét a vádról. A vádlottaknak szabad volt elmondani, amit akartak. Hogy értsék meg a kanadai munkások ezt a tárgyalást? Ezek az emberek a legszörnyűbb büntetők. Bűneik közé tartozik: 10 bányász legyilkolása és 14 megsebesítése a Kemerovo tárnákban; 10 gyermek megölése ugyanitt, akiket a robbanás töltett darabokra; 29 Vöröshadseregbeli embert sebesítettek meg a Sumkln állomáson; Borjazsimov mérnök legyilkolása,aki maga is egy romboló volt, de hazája érdekében megjavult ( aki figyelmeztette társait a rossz következményekre és bűneikre), aki látta, hogy rosszul építenek, hogy az épületek öszszeomlása lehetséges legyen. Mindezeken kívül merényletet követtek el Molotov kormányelnök ellen; 50 millió tonna nyersanyagot hagytak felhalmozódni, hogy a termelést lassítsák; több ezer esetben romboltak a vasutakon és bányákban, valamint a gyárakban, felrobbantva tartályokat és kazánokat; raboltak az állami bankból s a pénzt a büntetők között osztották szét. Idegen hatalmak ügynökeivel szövetkeztek, hogy egy háború esetén rettenetes károkat okozzanak a vasutakon, hajókon, gyárakban, bányákban és mindenütt, ahol csak tudnak. Igazságos tárgyalás Méltányos, demokratikus tárgyalásban részesültek a vádlottak. Az összes vádlottak elismerték, hogy nem voltak kényszerítve a vallomásra, sőt csodálkozásukat fejezték ki azon, hogy ennyi türelmet kapnak. Minden alkalom adva volt a vádlottaknak, hogy visszavonják vallomásukat. Egy sem tette ezt. Minden vádlott megkapta a vádiratok másolatát és tanulmányozhatta azt, mielőtt megjelentek a bíróság előtt. És ezután vallotta be mindegyik a bűnösségét. A tárgyalások alatt a bíró nagyon ritkán szólt közbe. A vádlottak annyi tanút állíthattak elő, amennyit akartak. A vádügyész nem merült testgyakorlatokba mint az szokás a kanadai bíróságon is. Csak egy büntetőügyész volt és három védőügyész. Nyílt tárgyalás" Nagy tömeg vett részt a tárgyaláson. A Szovjetunió minden, részéből jöttek végignézni ezt a tárgyalást és nagyon sok külföld is jelen volt. Voltak itt követelt kapitalista jogi szakértők, stb. .Hangszórók vitték szét mindenk fülébe a beszédeket. A vádlottakat többször figyelmeztették arra, hogy sem a bírónak sem a védőnek nem muszáj felelniük, ha nem akarnak. A tárgyalás mindenképen méltányos volt. Sokkal igazságosabb, mint bármely kanadai bíróságtól elvárhatnánk. Ne felejtsük el, hogy ez a tárgyalás egy kriminális, gyilkos, robbantó banda tárgyalása volt, akik világháborút kovácsoltak, milliók életére törve. Koldulnak a koldusoknak HAMILTON, Ont. Ahelyett, hogy a bankárok lakáson heverő millióihoz nyúlnának, a hatóságok koldulást engedélyeztek az árvízkárosultak felsegélyezésére. A haraltoni rendőrfőnökség „örömmel adott engedélyt" a Tag Day megtartására. 705 új előfizetés a K. Népfrontért A spanyol frontról Rövidesen megalakul az Anna Pauker-tzérosztag Rövidesen új tüzérosztaga alakul meg a nemzetközi brigádnak. Az új osztagba román, francia és más nemzetségű harcosok kapnak majd beosztást. Ezek a milicisták büszkék arra, hogy egységük Anna Pauker nevét kapja és hogy az elszánt román antifasiszta nő zászlaja alatt vehetnek részt a világszabadság spanyol frontjain folyó küzdelemben. Rövid Belföldi Hírek: ll !■ rfl mMm ^ Nagy hideg Nyugaton LUMSDEN, Sask. — Míg a kanadai Keleten a lágy tél havat sem hagy és esik az eső, Nyugaton olyan nagy hideg van, hogy itt többek között egy ember alig tudott levetkőzni, mikor a városba hajtva bement a boltba. Felső kabátja az alsóhoz volt fagyva és a sapkája a fejéhez. Vauxhall, Albertából pedig jelentik, hogy szénhiány miatt bútorokat tüzelnek fel a rettenetes hidegben. (Bányászok meg munka nélkül vannak, mert sok a szén.) Hiába minden törekvésük NEWMARKET, Ont. — Élelmes fiúk és lányok járnak itt esti iskolába, hogy mesterséget tanuljanak. Akik már kitanultak, munka nélkül vannak és a lányok rájöttek, hogy hiába tanultak meg jól főzni és szép ruhákat csinálni, nincs pénz a jó ételek megfőzéséhez és a szép ruhák anyagának megvásárlására. Segélyre csak ennyit OTTAWA, Ont. Míg az ottawai kormány százmilliót sem sajnál fegyverkezésre költeni, a szerencsétlen Nyugat szenvedő népének felsegélyezésére négy és fél millió dollárt irányzott elő. Kapitalista igazság TORONTO. — William Robertson kizsákmányoló vállalkozót 25 dollár pénzbírság kifizetésére ítélte Cowan főbíró, mivel egyik munkáját majdnem ingyen dolgoztatta. Ugyanaznap a rendőrbíróságon Tinker bíró 60 napi börtönre ítélte James Stewart munkanélkülit, mert egy kávéravalót mert kérni Alex. Dean rendőrtől. Esik a születések száma OTTAWA. — Kanada kormányának statisztikai hivatala jelenti hogy minden nagyvárosban esik a születések száma, bár 1936-ban többen házasodtak, mint az előző évben, viszont a halálozási arány ijesztően emelkedett. (Bizonyára a kapitalisták „visszatérő prosperitása" miatt.) Bérharcra készülnek a kanadai vasutasok A 10 százalékos bérvágás előtti fizetéseket követelik OTTAWA. A vasutasok hely szervezeteinek elnökei konferenciára gyülekeznek, hogy megbeszéljék, hogyan indítsák meg a harcot a régi bérek visszaállításáért, bérharccal, vagy más módszerekkel. Ha megindul a vasutasok bérharca legalább 116,269 ember fogja megbénítani a vasúti forgalmat, melynek tiszta haszna — mint a capital sta lapok jelentik — egyremelkedik. A vasutasok már régen követelik vissza légi bérskálájukat, de szép szóra sohasem szoktak hallgatni a vérszívók, akiknek tiszta jövedelmét a lakosság megrablása adja. Nemcsak a munkások, de jogi és gazdasági szakértők is azt tartják, hogy a harcot megnyerhetik, mert a vasutak jövedelme emelkedik és emlekedik az államháztartás jövedelme is, és ha a kormány képes volt milliókkal kisegíteni a részvényeseket a válság idején, segítse most ki az éhbérekért dolgozó munkásokat is. Az utóbbira azonban nem lesz szükség amennyiben maguk a vasutak is képesek fedezni a magasabb bérek kiadásait. A vasúti bárók persze azt állítják, hogy nem bírják ki a magasabb bérek kifizetését. A számok, a jövedelmük kimutatása azonban meghazudtolja őket. St. Catharinesben nem dolgoznak, ha esik az eső télen Hajlandók dolgozni, de nem állatok módjára ST. CATHARINES, Ont. — A segélymunkásokat a kőtörmelék előállításán dolgoztatják. Ez a munka megállt a múlt hét végén, mert 150 ember kimondta, hogy ha esik a hideg téli eső, nem dolgoznak. Emiatt mindnyájuktól megtagadták a segélyt. A General Workers Union felvette az ügyet, felment a városházára javasolva a munkások visszavételét, különben bajok lehetnek. A hatóságok makacskodtak s az emberek visszamentek a kőrakáshoz, de addig fel nem veszik a munkát, míg a város reakciós elöljárósága vissza nem adja a lefogott segélyt és zavartalanul nem adja azt tovább mindenkinek. Olyasmit követel a város a segélyesektől, amit a tartományi kormány nem. Tudott dolog, hogy amikor a tartományi kormány inspektora látogatást tesz a házaknál a családfőknek otthon kell lenniök. Ezt azonban nem tehetik meg mikor a város minden idejüket leköti, annak dacára, hogy a segélynek csak egy kis hányadát szeti. Lehetetlenné teszi azonkívül azt is, hogy a munkások kimehessenek munkát keresni. Ha a város nem hajlandó tisztességes bánásmódban részesíteni a segélyeseket, az ügy a tartományi kormány elé kerül. Háborút, nem gyarmatot MELBOURNE, Ausztrália.—W. H. Hughes volt miniszterelnök megtámadta azokat, akik Németországnak gyarmatot akarnak adni, mert „Németország nem fog a gyarmatokkal sem békét hagyni a vágnak, mert neki háború kell, nem gyarmat." % r 5 / 4 as / it r^Sl l—I ^ Minden dolgozó egységét a nyo-Februar 10-én zárunk! ^ JT W T 'A^T 'WJF* W mór, fasizmus és háború ellen! Idáig bejött 705 új előfizetés K jf | Jr '^jik Al nyelvű lap Kanadában, mely a dolgozók | | '?: 1 W Jfm érdekében küzd Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the r’ust Office Department, Ottawa, Ontario • ___________________*; •., jg§ Vol. VIII. Évfolyam — No. 85. Szám. Toronto, Ontario, Kedd, 1937 február 2. Egyes szám ára 8 cent No pasaran! har-jonc zzár.':: u f.a-ír.- rzr.í pj&v'fö No pasaran! ■ (A köztársasági Spanyolország! segítőnek.) Magyar szöveg: KOMAT Aladár, Zene: ............................. ARMA Pál. 1. 1 Milliók javáért, boldog szabadságért állunk nehéz fegyverbe mi. Kemény a hitünk, akár a kö, mivelünk épül az új idő! Fölharsan a szánk: No, no pasaran! 2. Ágyúval és tankkal, vad garázda haddal húzzák, ölik a népet ők. Robbanó bomba, hulló acél: gyereket asszonyt , nem kímél. Fölharsan a szánk: No, no pasaran! 3. Messzi, közel tájról megered a tábor. Madridba ér és sorba áll. Száz nyelven dördül torkán a szó, de egy, mit röpít: a jó golyó! Fölharsan a szánk: No, no pasaran! 4. Sokunk dőlt már a sírba. Behantoltjuk sírva mind a halottat rendre ott. De ime moccan, kiált a holt: , „Rohamra testvér! Oszt zárd asort!" Fölharsan a szánk: „ No, no pasaran! 5. Szabad földet, békét! Mikor érjük végét a nagy biroknak társaink? Ha kell, ne érjen csúfos halál! Rohamra! Rajta! Akár az ár! S tetté lesz a szó: SI PASAREMOS! .....* : -• • írt. t»;- de^ izc-'se..'.i..- tan!: m lj-imL ba* mi. IllÉl I.:- i.iir.j c tini., $ o he.' c. 1:0.!%$ . VJ. lünk • - pül C ej jj£ i- c!o! Fő 1- ^ FRANCIAORSZÁG KÉSZEN VÁRJA HITLER BANDITÁIT Elismerik, hogy a német fegyverek jobbak, mint a franciák PÁRIZS, Franciaország. A képviselőházban lefolyt nagy honvédelmi viták alatt a reakciós képviselők kifejtették, hogy Németország az utolsó három év alatt háromszor annyit költött hadfelszerelésre, mint a francia nemzet s fegyverei ennélfogva sokkal jobbak a francia fegyvereknél. Beszéltek Németország nagyszerű katonai országutáról és teljes készenlétről, de a francia honvédelmi miniszter, Daladier nem ijedt meg. Kijelentette, hogy Franciaország készen várja a német támadást. Vonatkozva a híres Maginot-féle földalatti erődítményláncolatra ezt mondta: „A mi erődítményeinkből képesek leszünk bármilyen hirtelenül jövő támadást visszaverni." „Billió és bilió márkát költöttek a németek a katonai repülészetre", mondta Henri de Keralis ellenzéki képviselő. Szerinte Németországnak van 2,000 katonai repülőgépe, míg Franciaországnak csak 1,250, rosszabb, gyengébb repülőgépe. Andre Beauguitte képviselő a 20,000 mérföldet kitevő német katonai műutakról beszélt. Ezek az utak a képviselő szerint 35 és 50 láb szélesek és ezen utakon kívül most kezdenek építeni 5 ezer mérföld hosszú utakat, melyeknek szélessége 65, némely helyeken pedig 100 láb lesz. Az útkereszteződéseknél hidak, illetve alagutak teszik szükségtelenné a megállást. Ugyancsak ő figyelmeztette a francia kormányt arra, hogy a német csapatok sokkal tökéletesebben vannak motorizálva, mint a franciák. „Következetes azt feltételezni, hogy az elsőnek támadó német csapatok brutálisan és tömören jönnek a nagy gyalogság mellett, nagyszerű motorizáltságuknál fogva", mondta Beauguitte képviselő. MEGHALT KOMJÁT ALADÁR Párizsi magyar testvérlapunktól, a Szabad Szótól tudatják velünk a lesújtó hírt, hogy Komját Aladár, a kiváló magyar forradalmi író, meghalt. Komját és Arma, a két je-'-----------------------------------------les magyar forradalmi művész neve nem ismeretlen előttünk. Olvasóink bizonyára emlékeznek, hogy a jan. 19-i lapszámunkban az első oldalon közölt Madrid Határán, Komját és Arma közös szerzeménye. Ugyanez áll az itt hozott No pasaran !-ra is. ★ Komját Aladár 1910 óta vesz részt a munkásmozgalomban. A háború alatt a szocdempárt balszárnyában harcol. Kezdettől fogva tagja a kommunista pártnak, 1918-ban megalapítja az Internacionálé című folyóiratot, melynek első szerkesztője. A magyar irodalom frontján ő lép fel először a háború ellen Kiáltás c. verskötetével. Az emigrációban Egység címen Bécsben, majd Berlinben megjelenő forradalmi revüt ad ki. Ebből a folyóiratból indult ki a Magyar Forradalmi Írók Szövetségének megalkotására induló mozgalom. Ennek e szövetségnek ő a megalapítója. 1930-ban a forradalmi íróív harkovi világkongresszusán ő tartotta koreferátumot a há-born kérdéséről. Megjelent munkái: Kiáltás (Bu-dapest, 1917), Szabadulás (Bpest, 1918), Új Internacionálé (a kommün alatt, Budapesten), Mindent akarunk (Moszkva, 1931). Munkatársa több baloldali lapnak és folyóiratnak, a párizsi Szabad Szónak is. Arma Pál zeneszerző és zongoraművész. Hangversenyein saját szerzeményei mellett nagyrészben magyar zeneszerzők, mint Bartók, Kodály, Kadosa, stb. műveit játsza. Szovjet zeneszerzők műveit is előadja. Különösen tömegdalai nagyjelentőségűek. A nemzetközi brigádok Spanyolországban állandóan ének-1 lik dalait, a Thaelmann-battalion az ő Thaelmann-dalára marsol, a spanyol rádiókban naponta ének- 1 lik dalait spanyol és katalán nyel ven. A Szovjetunó rádióinak műsorán gyakran hallhatók kórusai és dalai a legkülönbözőbb nyelven. Komját meghalt, de örökbecsű munkái megmaradtak nekünk. Versei, dalai ma az „ezernyelvű, EGYSZIVI brigád“ ajkán szól diadalmasan, visszhangra talál világszerte, de különösen a magyar szívekben, ezerszeres erővel fog szólni a felszabadult magyar milliók ajkain és szívében. KOMJÁT HINÍHATATLAN! Fellázadtak Kampányunk véget ért, a katonák febr. 10-én számolunk el Két olyan hatalmas megmozdulás, mint a spanyol demokrácia támogatása és a K. M. Munkás kampányának fényes sikerrevitele, mutatja azt a fordulópontot, amely Magyarkanadában a történelmi fejlődés haladó iránytacsináló élő tényezővé válhasson minden jobb jelentős jövőt váró kanadai magyar érdekében. Siessünk a beküldéssel! Az elszámolásnak és pénznek legkésőbb február 10-re bent kell lenni a szerkesztőségben, hogy az üzletvezetőség a leggyorsabban meg tudja ejteni a kampány végleges elszámolását. Tanuljuk meg a gyors és pontos munkát, mert mindig több és több megoldandó feladatok várnak ránk. A történelem rohamléptekkel halad és csak gyors, szervezett együttműködéssel tudjuk elkerülni a feltorlódást, Ha központi kérdéssé való előlépését, ugrását jelzi. Halifaxtól Vancouverig, ér vissza, soha nem vert még ekkora hullámokat a történelmi tudat ébredése, mint most az utolsó napokban. Az eddig elfojtott, eltitkolt, sokszor szégyenlett „Miért ? Kiért ?“ határozott „Tudni akarom!“-má nőtte ki magát a nyomor, bizonytalanság és a felvilágosító munkás pergőtüze alatt. Kampányunk sikere nagyban ennek az ébredésnek tudható be De munkástársaink kitartó és áldozatkész munkája nélkül ez a fordulópont még nagyon sokáig a bizonytalanság homályában maradhatott volna. Azonban úgy lapunkra, mint munkástársainkra most vár még csak igazán nagy, alkotó munka. E történelmi ébredést anyujára tudatossá tenni, hogy alapja lehessen egy Magyarkanada minden becsületes magyarját felölelő Kanadai Magyar Népfrontnak, hogy határozott, történelem A keletafrikai szolgálatra jelentkezett 1500 katonával amikor közölték az olasz tisztek, kint a nyílt tengeren, hogy Spanyolországba szállítják őket, fellázadtak és a hajót hazakényszerítették Olaszországba. Amikor a hajó Barlettában horgonyt vetett, számos katona megszökött. A többi, akinek nagy része az északi tartományokba való, kisebb csoportokba osztva zárt kocsikban folytatta útját, hogy ezzel elejét vegyék az újabb szökéseknek. Új autókat kapott Dr. Bethune orvos „Tim“ és „Ben“ olvasható az új kocsikon Madridból jelenti a kanadai orvosi misszió, hogy megkapták az új mentőautókat. Épp most szerelik fel azokat minden szükséges kellékekkel. Az autók kanadaiak és kanadai munkások által összeadott pénzek voltak megvásárolva. Tim Buck és Rev. Ben H. Spence után, aki a kanadai spanyol demokráciát védő bizottságok központi ügyvezető titkára, „Tim“ és „Ben" olvasható e két jeles kanadai kommunista, illetve CCF harcos tiszteletére. Dr. Bethune, aki az orvosi csoport feje, táviratában értesítette Torontót, hogy minden centet nagyon hasznosan tud felhasználni. Ha túl sok pénz menne, akkor más irányban époly hasznosan tudná azt felhasználni. Táviratában kéri a kanadai népet, hogy mindenféle kannázott élelmiszert fogadnának Kanadából. Lengyelországból nem kaphat ruhát Franco Sztrájkba mennek a lengyel munkások VARSÓ. Csak most fejeződött be egy egész sor bérharc a lengyel szövőiparban és most új harc fenyegeti a gyárosokat, amennyiben a munkások készek abbahagyni a munkát, ha a lengyel gyárak Franco bandáinak ruhát Bialistokban a munkások jegyzéket nyújtottak be a gyárosoknak, figyelmeztetve őket arra, hogy ne szállításának ruhát Franco bandáinak, ha azt akarják, hogy a lengyel munkások dolgozzanak nekik. Abban az órában, mor a munkások megtudják, hogy Franco rendelésére egyenruha indult meg, sztrájk lesz. A gyárosok erre a felszólításra azt felelték, hogy az egyenruhák Franciaországba és Angliába mennek. Kanadai Magyar NÉPFRONTÉRT mindannyian! , y w ■»»» se 'r we T "w [Rövid Külföldi Hírek! » nifci i*« ki iéi ki «ái A' 38.000 halott CHICAGO. — Az Egyesült Államokban 38.500 ember halt meg az autóbalesetekben és 11 millió sebesült meg az elmúlt évben. Legalább 400,000 ember lett életére munkaképtelenés majdnem mind a 11 millió súlyosan szenvedett a sérülés miatt. 25.000 ember készül bérharcra WASHINGTON. A John L. Lewis híres munkásvezér CIO néven ismert szakszervezete legalább 25.000 szénbányászt visz bérharcba, ha a bérfizetéseknél meg nem szűnnek a visszaélések. 250.000 lakos indult ki Madridból A madridi hadvezetőség elrendelte a város civil lakosságának kényszerkiszállítását. Egy-kettőre 250 ezer lélek került ki a városból 160 ezer gyermekkel, hogy helyet készítsenek a világ minden tájáról érkező védelmi századoknak. Tom Mooney harcol SAN FRANCISCO. — Tom Mooney, a csaknem negyedszázad óta igazságtalanul börtönben szenvedő ember az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elé viszi ügyét hogy életfogytiglani börtönéből kiszabadulhasson. A vele együtt frame up“-olt W. K. Billings szintén harcol a szabadságáért. Terjed a bénulás Őszentségén VATIKÁNVÁROS. — A Krisztus földi helytartójának kiújultak a fájdalmai. Lábán a bénulás lassan terjed, legjobb orvosainak minden jóakarata ellenére, őszentsége 20 fontot fogyott, mióta beteg. Orvosai véleménye szerint, ha a pápa szíve környékére is áthat a bénulás, akkor már nem lehet remény életéhez. Féltik a brit tiszteket LONDON, Anglia. Egy csoport brit tengerésztiszt látogatta meg Spanyol-Marokkót, de a melkai repülőtérre nem engedték, mert nem akarták, hogy meglássák, mennyi német tiszt és katona van ott. Újabban beérkezett előfizetések: Handsworth, Sask................ 4 Melville, Sask.................. 3 Otthon, Sask................. 2 Rosedale, Alta............ 2 Calgary, Alta.................. 2 New Waterford, N. S. 2 Hamilton, Ont................ 2 Racina, Wis. USA ..... 1 McKim, Sask................... 1 Mistatim, Sask......... 1 Plain View, Sask............... 1 Bender, Sask................. 1 Aerial, Alta...................... 1 Wayne, Alta.................. 1 Picture Butte, Alta....... 1 Diamond City, Alta. 1 Toronto, Ont.................... 1 Gait, Ont........................... 1 Lynedock, Ont............ 1 Legutóbbi kimutatás 67G Összesen ............ 705 Thaelmann szól a börtönből is Hisz a német munkások felszabadító erejében “Jó állásba helyezkednek az elvtársak?” kérdezte Thaelmann Ernő egyik volt fogolytársát, akivel együtt szenvedett a Moabit börtönben , aki már szabad lett azóta. “Azt mondtam, hogy igen és ő nagyon örült ennek,” mondja a volt náziáldozat. "Amikor azt látta, hogy nagy fájdalmaim vannak, megfogta a kezem és arra kért, hogy feszítsem meg minden erömet és minden jobban lesz. “Szo■itsd elvtárs az ajkadat, mert jön az idő, amikor minden másképen esz,” mondta Thaelmann. "Bátorág elvtárs, bátorság,” intézte hozzám biztató szavait. Ez a volt názirab elmondta Párizsban, hogy Thaelmann, akit a német nép úgy szeretett, hogy 1 millió szavazattal ajándékozott meg a legutolsó szabad választáskor, teljesen el van szigetelve minden börtönlakótól. Csak az őreit áthatja, akik csak fasiszta lapokat visznek be hozzá, de azokat is megcenzúrázva, nehogy Thaemann láthassa, miképen győz a fancia népfront a kiváltságosokelett. Naponta csak 20 percet mehet ki a friss levegőre sétálni. Akkor segíedül. Senkit nem lát, hogy senki még csak ne is köszönhessen neki. Thaelmann egy volt rakparti munkás. Hamburgban építette a szakszervezetet és lett rajongva szeretett vezére a német dolgosoknak. Mikor Hitler hatalomra került, nem menekült el a véres banditák elöl, akik aztán börtönbe vetették és ott tartják közel négy éve. A világ munkásainak tiltakozása mentette meg a haláltól. Nem volt azonban a munkások megmozdulása elég erőteljes arra, hogy kiszabadítsák.