Kanadai Magyar Munkás, 1937. december (9. évfolyam, 60-71. szám)

1937-12-02 / 60. szám

1. OLDAL T'*"' Jiflfiitiuwa " " — MAGYAR MUNKÁS Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: Kanadában 1 évre $3.00, 1/2 évre $1.50,­­/4 évre 75 cent, 1 hónapra 25­­., Egyesült Államokba $3.50, más külföldi államokba $4. Minden levelet, csekket és Money Ordert küldjük: KANADAI MAGYAR MUNKÁS, Box 154 Gen. P. O., Toronto, Ont., Canada. — Telefon­szám: Engin 6097 — levélben küldött pénzekért felelősséget nem vállalunk. Kanadai Magyar Demokratikus Front"! P­ETŐFIÉK Pilvax-kávéházi „Közvélemény Asztala“ ele­venedett meg előttünk, mikor a „Kanadai Magyar Demokratikus Front“ nevet felvett, Demokratikus Ma­gyarországért megindult kanadai-magyar mozgalom ke­letkanadai egyesítő konferenciáját tartotta a múlt vasár­­nap Torontóban. A Demokratikus Magyarországért kibontakozó világ­­mozgalom alig fél évvel ezelőtt indult történelmi útjára s különösen fiatal még ennek kanadai visszhangja. S ha e­­mellett még azt is tekintetbe vesszük, hogy a Kanadában szétszóródott magyarság különböző világnézetű népi ré­tegeinek ez az első lépése a tömörülés felé egy mindnyá­junkat érintő közös cél érdekében, akkor bizony határo­zottan kimondhatjuk, hogy a Nyugat és Kelet véleményét egyesítő,torontói konferencia sokat­ igérő volt. A KANADAI Magyar Demokratikus Front célkitűzéseit három főpontban tömöríthetjük a konferencia számos egyhangú határozata alapján: 1. Az egész külföldi magyarsággal egyetemben segí­teni ,a Magyarországon kibontakozó demokratikus erőket az ország demokratikus átalakításában, a szomszéd államokkal megvalósítandó barátságos kapcsolat, majd szövetség létrehozásában — a du­nai népek békéjének, demokráciájának és haladá­sának megvédésére MINDEN imperialista törek­vés ellen. Segíteni a külföldi magyarság demokratikus világ­frontjának megvalósulását a Demokratikus Ma­gyarországért adandó hathatós támogatás érdeké­ben. 3. Kiszélesíteni a Kanadai Magyar Demokratikus Frontot a kanadai magyarság legszélesebb réte­geinek bevonásával, hogy a külföldi magyarság­­gal együtt méltó támogatást tudjon adni a magyar nép jobb jövője érdekében. a­Z EGYSÉGRE való őszinte törekvés kiválóan megnyil­­vánult a Demokratikus Magyarok Párizsi Világkon­­greszusára küldendő delegátusok megválasztásánál is. A konferencia, míg egyrészt jóváhagyta a nyugati konferen­cia által megválasztott VASS Ferenc munkástársunk jelen­tését, ugyanakkor a másik delegátusnak, FRIEBERT An­tal papnövendéket választotta meg nagy lelkesedés köze­pett. A konferencia ebben a kérdésben éppen úgy, mint a többiben, bebizonyította, hogy sem az aggodalmaskodók­nak, sem a csendes, meghúzódó gáncsolóknak, sem pedig A dühöngő rágalom-furiáknak nem VOLT és nem LESZ igaza! Ha a Kanadai Magyar Demokratikus Front központ­jában (Winnipeg) és a tengerpartól­ tengerpartig műkö­dő, keletkezőben lévő és ezután alakulandó helyi bizottsá­gaiban az a bátor és mégis tapintatos megértésre­ törekvés fog uralkodni, ami a torontói konferencián megnyilvánult, akkor a cél érdekében nemcsak a vég óhajtott kanadai ma­gyar egység áldásait fogjuk élvezni, de példát tudunk mu­tatni a többi országok magyarságának is: hogyan tapos­suk azt az utat, mely a Magyar Kánaánba vezet. Legőszintébb üdvözlet a Kanadai Magyar Demokra­tikus Frontnak! TIM BUCK ÁLLAMFÉRFI ÉS TANÁR T­ORONTÓBAN a napokban egy kapitalista lap dicsérte Tim Buck finomságát és nagy műveltségét. Most egy másik lap a Scarboro Post tett róla érdekes megjegyzést. Egyik vezércikkében többek között a következőket­ írta: „Egyáltalán nem érdekel bennünket Toronto város­házának elöl­járósági bandája. Van vagyonunk a vá­rosban, de sohasem szavazunk vagyonunk nevében. • Ha szavazni akarnánk, egy igazi emberre szavaz­­­nánk, egy államférfire, egy tanárra — Tim Buckra.“ „Menjetek és hasonlóképpen cselekedjetek.“ E­GYRE többen ismerik Tim Buck erényeit és egyre több lap ír róla elismerőleg. Még ellenségei is kezdik elismerni kiválóságát. Intelligens, nagytudású és áldozat­kész férfiúnak ismerik el. Mennyivel inkább el kell hát őt ismernie a kizsákmá­nyolt szegény embereknek, akikért egész életében küz­dött. Kétség nem fér ahhoz, hogy e hó 6-án sokkal több polgár fog rá szavazni, mint valaha. Toronto dolgozó népének szüksége van egy kommu­nista alpolgármesterre. MÁR NEM KELL SZABADSAJTÓ? C­SAK néhány hete annak, hogy az egész ország kapita­lista lapjai annyira követelték a szabadsajtót, amikor azt hitték, hogy Alberta kormánya meg fogja zabolázni a hazudozó kapitalista lapokat. Alberta kormánya nem nyomta el a sajtót és azóta hallgat is a kapitalista sajtó az írás­szabadságról, mert Quebecben nem őket, hanem a dolgozó nép sajtóját érinti az elnyomatás, így hát mélyen hallgatnak a szabadsajtó védelmével. Tisztán állhat most már mindenki előtt, mit akarnak az urak. Szabadsajtot saját maguknak, de nem mindenki­nek: lakatot akarnak a haladó sajtóra. Terjeszd a Munkást — szerezz új előfizetőket! ! KANADAI MAGYAR MUNKÁS Sam CARR: KOMMUNISTÁK MUNKÁBAN II. folytatás Kanada gazdasági és politi- s­kai életében mindinkább jelen­tékenyebb szerepet játszik a Kommunisták Kanadai Pártja. Életünk különböző megnyilvá­nulásában­­kifejtett aktivitása jelentőségét a párt ellenségei is elismerik. Éppen ezért minden művelt munkásnak tájékozódva kell lenni a párt munkájáról, tervéről, céljairól. Sam Carr a párt egyik legki­magaslóbb vezére brilliáns je­lentését óvatos fordusóban ad­juk, hogy az érdeklődő munká­sok tanulmányozhassák annak az embernek a riportját, aki Tim Buck után a kommunista vezérlet első tömegszervezési helyét tölti be. A Szerk. Dicséretére válik pártunknak, hogy Croll Dávid, a reform-liberá­lis, a Hepburn-kormány volt mi­nisztere, választási beszédében megegyezett a párttal abban, hogy a fekete reakció ellen az összes ha­ladó erőket összpontosítani kell. Ma a reakció, Drew ezredesen keresztül, a legvéresebb szájú szó­szólóján keresztül követeli a Sec­tion 98 viszaállítását. Ontario né­pe megadta neki a választ, amikor október 6-án politikai temetést rendezett számára, eltemetve őt a szavazatok tízezres tömege alá an­nak ellenére, hogy a liberálisok is támogatták, csakhogy bejuthasson a parlamentbe, csakhogy legyen ott a tőkéseknek egy véresszájú szó­szólója. Az a 11,000,000 ember, aki Ka­nadát benépesíti, kevés kivétellel szereti a szabadságot és a demok­ráciát. Ez a nép a fasizmus elleni küzdelem jövőbeli ígéretteljes tö­mege, ellensége Drew ezredesnek és mögötte álló 50 sokszoros millio­­mosnak. A VII.-IK VILÁGKONGRESSZUS Világpártunk Hetedik Kongresz­­szusa 1935 júliusában folyt le. En­nek a nagyjelentőségű gyülekezet­nek az éléről, ünnepélyes megha­tottsággal adta ki harsány felhí­vását az egész világ dolgozó népé­nek Dimitrov György, a leipzigi hős, hogy küzdjünk a barbarizmus hullámai ellen, a sötétség erői a fasizmus ellen, mely hatalmába a­­karja hajtani az egész világot. A Hetedig Kongresszus örökre nagy­jelentőségű fejezete lesz a nemzet­közi mozgalom történelmének. A­­míg a kongresszus a szocializmus, tehát a demokrácia hívének val­lotta magát, hangsúlyozta, hogy hajlandó harcolni a demokrácia legmagasabb formájának kiter­jesztéséért és annak a demokráciá­nak a megvédéséért, amelyet az e­­lőbbi generációk nagy áldozattal kivívtak. Franciaország Népfrontja és an­nak dicsőséges vívmányai, a spa­nyol Népfront és az általa a fasiz­musra leadott hatalmas ütés, a kí­nai nép egysége, melynek ütései alatt reszket a japán imperializ­­­mus, a nagysikerű szakszervezeti mozgalom, valamint a munkanél­küli munkások megszervezésének sikere, nemkülönben az a tény, hogy az egész Északamerika né­pe félremagyarázhatatlanul tanú­­jelét adja a demokrácia iránti ra­gaszkodásának, valóban történelmi fejlemények, amelyek új remény­séggel töltenek el bennünket és az egész világ győzelem elé tekintő munkásnépeit. Ilyen eredményei vannak a mi világkampányuknak melynek célja egyetlen demokrá­­ciát védő hatalmas táborba tömörí­teni a népet s ezt a mozgalmat a mi Hetedik Világkongresszusán­­ kezdeményezte, de folytatták mindazok, akiknek kedves a sza­badság, akik szeretnének halálos csapást mérni a fasizmusra. A kommunisták azok, akik mindenek felett hajlandók harcolni a fasiz­mus ellen, életüket kockára téve s ha kell feláldozva, a kommunisták mindenek felett,a félelmet nem is­merő vezérnek. BEFOLYÁSUNK KANADÁBAN Mi kanadaiak képviselve voltunk a Hetedik Világkongresszuson öt küldött által, akik a kongresszus menete irányításában aktív részt vettek. Hogy a kongresszus nagy érdeklődést­­válltott ki a kanadai népben, azt talán leginkább az bi­zonyítja, hogy a legnagyobb napi­lapok sokáig foglalkoztak vele és amikor megtörtént a nagy torontói beszámoló, Toronto egyik leghatal­masabb terme úgy megtelt hallga­tókkal, hogy százaknak nem jutott férőhely. Stewart Smith azután, hogy elmondta beszámolóját Onta­rió fővárosában, elment, hogy más városokban is beszámoljon. A kongresszus üzenetét más váro­sokban is nagy érdeklődéssel hall­gatták. Dimitrov György elvtárs beszé­dét ezer és ezer példányban oszto­gattuk szét, olvasták azt egész Kanadában, Halifaxtól Vancouve­rig. Internacionálénk VII. Kongresz­­szusa segített bennünket abban, hogy a legnagyobb feladatunkra, a széles néprétegek egyesítésére for­dítsuk figyelmünket, arra egyesít­sük minden erőnket. Kanadában egyesítenünk kell a szocialista, C. C. F. és a kommunista munkáso­kat. Bárha sok akadályt találtunk az egyesítés útjában, törhetetlenül vittük tovább a munkát, minden faluban, városban, tartományban és az egész Dominion­ban, ahol al­kalom nyílott erre. Voltak sikereink. Sok még, a ten­nivaló mégis. Segítenünk kell szo­­cialista testvéreinket abban, hogy megértsék, miszerint elszigeteltsé­günkkel nem segíthetnek saját sorsukon és segíteni kell őket ab­ban, hogy ne engedjenek a trockis­­ta befolyásának, amely vissza a­­karja őket tartani attól, hogy ere­jüket a többi munkások erejéhez adják, a fasizmus győzelme előse­gítésére. Pártunk nevében jelentjük ki, hogy mi soha nem fogunk meg­szűnni munkálkodni, amíg csak el nem érjük a­­ dolgozó nép szilárd egységét, a kommunisták és a CCF egységét, azt az egységet, a­­mely úgy a mi pártunk, mint a CCF tekintélyét és erejét növelni fogja, népünk a dolgozó nép hasz­nára. VILÁGPÁRTUNK BÜSZKE MÚLTJA Internacionálénknak irigylésre­mél­tó rekordja van. Mivel odaadó, hatékony és­ lojális, annyira gyűlö­lik a fasiszták, tőkések és haszon­lesők, hogy szeretnék megölni. Saj­náljuk azt a tényt,­hogy vannak a dolgozó nép között még mindig o­­lyanok, akik a saját osztályuk el­lenségeivel tartanak és tovább tá­madják a mi Internacionálénkat. Kanada népe számára úgy mint ezelőtt, most is kijelentjük, hogy: III. Pártunk Hetedik Konvenciója ó­­ta a szakszervezeti mozgalom nagy lépéseket tett előre. 1930-ban mi, kommunisták, bátran szembe­néztünk a tényekkel, megállapítva, hogy a szakszervezeti mozgalom távolról sem bírta betölteni a rá­ja háruló felelősséget, nem bírta a széles tömegeket, sőt a radikális elemeket kezdte kizárni a tagok sorából, hogy lehetetlen legyen a szakszervezeti elvekben változáso­kat behozni és mi ekkor teljes e­­rőnket a szervezetlen munkások megszervezésének adtuk, dolgozva Kanada számos iparágában. Sohasem volt célunk a dualunio­­nizmus. Sohasem adtuk fel leg­­több reményünket, miszerint eljön az idő Kanadában, amikor lesz szakszervezeti egység. 1931-től 1935-ig a Workers’ Unity League valami 45.000 munkást szervezett meg. A szakszervezeti mozgalom maga vezette le a győzelmes sztáj­­kokat, vívott ki eredményeket a fa-, szövő- és más iparokban, va­lamint a bányákban­. Nagy válto­zások állnak most be a szakszerve­NINCS SEMMI TITOKZATOS, REJTELMES A MI INTERN­A­­CIONÁLÉNKBAN­. Internacioná­­lénk az egész világ kommunista pártjainak szövetsége, abból a cél­ból, hogy­­ erejét összpontosítsa, Marx és Lenin tanításait haszno­sítsa a dolgozó emberiség számá­ra. Pártunk elvei a dolgozó nép é­­letszükségletein alapszanak. Éppen úgy, ahogy a Family Com­pact hazudott tudatosan 1837-ben, amikor megvádolta a szabadság és egyenlőség bátor harcosát Wil­liam Lyon Mackenzie­ és társát Louis Papineaut, hogy az ameri­kaiak bérencei, úgy ma a Drewk, Bennettek, Holtak és Flavellek az­zal vádolják pártunkat, hogy Moszkva ügynöke. Büszkék, vagyunk a mi Interna­­cionálénkra. Tudja a világ, hogy joggal vagyunk rá büszkék, hiszen a mi pártunk adott a világ dolgo­zó népének olyan bátor embereket, hatalmas tudású embereket, mint Dimitrov, Sztálin, Thaelmann, Ma­­nuilsky, Kuusinen, Passionária, Di­az meg Kína nyolcadik kerületi hadosztálya és sok másokat, akik bátran harcolnak az elnyomatás ellen, akik nem engedik, hogy el­pusztuljunk az arany áradata a­­latt. A Kommunista Internacionálé Hetedik Kongresszusa határozatai olyan életbevágóak ma, mint vol­tak, amikor először közölték azt a világgal és kincse lesz az az em­beriségnek a jövőben ism­zeti mozgalomban. Az American Federation of Labor növekedése, a nemzetközi vezetők által elért si­kerek feleslegessé tették azt, hogy a Wakers’ Unity League külön­­váltan dolgozzon. Beolvadt a ka­nadai szakszervezeti mozgalom főáradatába és a nemetközi szak­­szervezetek ezután a Trades Cong­ress of Canada név alatt működ­tek együtt. Mmhelyt megadták ne­künk, kommunistáknak az alkal­mat, elkezdtünk hűségesen dolgoz­ni a szakszervezetekben és Kana­da szakszervezeti munkásai kezd­tek bennünket tisztelni és szeret­ni. Hetedik konvenciónk idején a­­ kanadai szakszervezeti mozgalom nem volt egységes, küzdő cso­portok álltak egymással szemben. Ma örvendenünk kell a kanadai szakszervezeti munkások százezrei­vel, hogy a szakszervezeti egység valósággá vált az utolsó két év a­­latt. A katolikus munkások harci­as sztrájkokat vezetnek le és hisszük, hogy nincs messze az az idő, amikor a katolikus szakszer­vezetek szintén csatlakoznak a Egységes szakszervezeti mozgalom 1937 DECEMBER 2. Dicsőséges sikerek kanadai életünk­­ frontján Olyan áldozatkészséget tanúsít Kanada magyar népe, aminőre nem volt még példa HATALMASODIK FRONTUNK MINDEN SÍKON t -rUíc.ATSZJ.K., hogy a fasizmus vadállati erőszakossága a bar­bár úri világ végét kezdi jelenteni, ami után jön a mi korunk, a szebb és jobb kor. És minél vadabb a re­akció, annál jobban és gyorsabban szerveződik a védelmi front. Annyi dicső siker jelzi már a mi világunk közelségét, hogy alig lehet felso­rolni. Ami eszesség az emberekben, az most mind közös táborba tömö­rül, mert ami csak vadság az em­­berekben, az is eggyé szervező­dik. A munkásság összefog s ez az erő magával ragadja az eddig sem­legesen viselkedő becsületes polgá­ri köröket is, kimutatva nekik, hogy ami szép és jó a hagyomá­nyokban, azt mind a dolgozó em­berek mondhatják öröküknek. Ál­lásba helyezkednek a védelmi fron­ton a tenyérrel és elmével dolgo­zó emberek és a másik oldalon csak a renyhék, csak a társadalmi tervek és azok becstelen bérencei maradnak. Erős, hatalmas fizikai és szellemi tábor nyújtja ki vona­lait, terjeszti ki harci terepét. An­­ti­fasiszta megmozdulás mindenfe­lé! Spanyolország, Franciaország és Mexikó nyakára lép a tűz és gyilok ördögeinek, a Szovjetunió gyökerestől tépi ki az építő ember ellenségét, még a legmélyebb rej­tekhelyéből is, Kína népe halált­­megvetően védekezik és így mehet­nénk tovább sikereket mutatva ki Amerikában és Nagybritániában is. Az úri világ legügyesebb dema­gógjainak sem hisz mindig a nép. Hiába állította be Mussolini ma­gát az olasz nép megváltójának, hiába mondta Hitler, hogy a náciz­musban szocializmus is van, hiába fecsegik az angol u­rak, hogy ők a demokrácia védelmezői, hiába a­­karja a háborút szervező impe­rialista világ ellopni a Szovjet­unió békét munkáló jelszavait, a népek nem hisznek nekik. Minden­korra nem lehet becsapni a né­pet. Sokkal okosabb már a nép, mint az úri világ gondolja. Ezt a tényt azonban ők nem láthatják meg. Az erőszak, durvaság, ember­irtás hívei utolsó leheletükig úgy beszélnek, írnak és tesznek, mint­ha a nép az a régi volna, amellyé ők akarták nevelni. Tények, bizonyítékok MÉLY MEGHATOTTSÁGGAL, Lr*­ kimondhatatlan örömmel je­gyezzük le, amit vasárnap láttunk Torontóban Világtörténelmet meg­értő, saját hazájuk történelméért lelkesedő, új történelmet formáló magyar delegáltak jöttek össze Keletkanada majdnem minden ma­gyarlakta városából egy olyan konferenciára, amely a szenvedő, dolgos magyar népet azok közé a haladó nemzetek közé akarja állí­­tani, akik küzdenek az egész vi­lág demokráciájáért, emberséges antifasiszta világért. Láttuk, tapasztaltuk, mi a csendben figyelő nemdelegáltak sokkal jobban talán, mint a tár­gyalásokkal elfoglalt küldöttek, milyen értékes, sokat jelentő, ellen­séget figyelmeztető tanácskozás, konferencia volt ez. A keleti vá­rosok eddig ismeretlen értelmes emberei szólaltak meg. Nyugat nagyszerű embereket mutatott be. Otthonról könyörgő népünk ügyét Kanadában olyan értékes kanadai magyarok vezetésével karoljuk fel, mint Friebert Antal, Szőke István, Szebik Károly tiszteletes, Vass Ferenc, Erdős József, Szabó Lajos, stb. A delegáltak mind ér­tékes emberek voltak és a konfe­rencia kitörő lelkesedéssel ismer­te fel a tennivalókat különösen Friebert theológus nívós szónok­latában. Wágner Sándor értelmes elnöki vezetése sokat segített a konferencia sikerében. -p’Z volt a napok egyik fényes ■*­’ magyar sikere, a másik pedig a Kanadai Magyar Munkás kam­pányának biztató folyása. Áldozat­kész emberek neveit hozza min­den számunk. Fáradhatatlan em­berek, Patyán Mihályok, Varga La­josok, Hop Bernátok, Tulákok, Hu­­szárnék, ügyes női csoportok, ha­ladó ifjúsági szervezetek (Toronto ifjúsági csoportja vasárnap rende­zett sikeres kampánymulatságot) az előfizetésmegújítók,új előfizetők A franciaországi fasisz­ta összeesküvés bizo­nyítékait láthatjuk ké­pünkön, amint a rend­őrség emberei kocsira rakják a párizsi Am­pere utca egyik ma­gánházban talál fegy­vereket és lőszert, neveit jelenthetjük minden szám­ban. Hol fogunk megállani? Célnál leszünk-e hamarosan? Ezt kérde­zi nálunknál nagyobb érdeklődés­sel az irigy és rettegő reakció. Annyira kiterjed a háborúellenes demokráciáért küzdő magyar tá­bor, hogy a reakciós lapoknak maholnap nyomuk sem lesz a ma­gyar otthonokban? Elpusztítjuk a dolgozó ember kihasználásának, butításának minden eszközét és nem élhetnek meg a társadalom parazitái? Ezt kérdezi a reakció. Igen, a kanadai magyarság meg­mozdul széles fronton, hogy segít­sen a világméretekben dolgozó ha­ladó erőknek abban, hogy vége le­gyen a dolgozó nép rabszolgaságá­nak, vége legyen az állatias úri vi­lágnak és tömeggyilkosság undok szellemét megfojtva a béke és jó­lét világa köszönhessen be. A HARMADIK fényes sikerünk, •L •*- hogy a Spanyolországban küz­dő kanadai fiúk, minden nemze­tiség legjobb fiainak elküldhetjük $5,000 értékű karácsonyi ajándé­kunkat. Hétfőn reggel jelentette szerkesztőségünknek a Friend of the Mackenzie-Papineau Battalion központi irodája, hogy Kanada ha­ladó népe szorgalmasan teszi meg az utolsó szükséges intézkedéseket, hogy a nagyszerű ajándékrako­mány elindulhasson. Kifejezhetetlen büszkeséggel je­lenthetjük, hogy a zászlóalj bará­tainak központja a magyar népet a legjobbak között emlegeti. A dol­lárok tízesével, húszasával száza­sával jöttek be a magyar központ­ba is, hogy tudják meg a magyar fiúk a demokrácia spanyol front­ján, hogy mi velük érzünk. Aktivitás, harc és áldozat min­denfelé. Munka és áldozat a ma­gyar demokráciáért, a Kanadai Magyar Munkásért, a Spanyolor­szágban harcoló hőseinkért. Ezt jelenthetjük mi, ez a mi munkánk múlt heti összegezése. Csoda lesz hát, ha őrjöngve fog bennünket támadni a reakció? Mi lesz a jutalom? !­­INDEN áldozatosságunkért, minden haladó magyar em­ber a spanyol demokrácia fegy­veres győzelmét óhajtja jutalom­ként. A sötétséggel gigászi erővel kell megküzdenünk. Sokat tettünk eddig ellene, de nem eleget. Még egységesebb, még teljesebb felso­­rakozásra van szükség, persze nemcsak a kanadai magyarság táborában, hanem mindenütt. Anglia mindannyiszor kisegíti a süllyedő nácikat és olasz fasisz­tákat, valahányszor rászorulnak a spanyol fronton. Kereskedelmi kap­csolaton át segítik őket, a spa­nyol királyság visszaállítását tá­mogatják, Franco diktátorságát emlegetik, kiegyezésről firkálnak, stb. Mielőtt itt célhoz érnének, má­sutt is meg akarják erősíteni a fasizmust. Hitleréknek gyarmato­kat ígérnek, Mussolininek más brit érdekeket készek feláldozni, Euró­pa feldarabolását célzó összeeskü­véseket nem gátolják, Japánt passzív magatartásukkal az ár­tatlan kínai nép legyilkolására bá­torítják. Győzelmük mégsem lesz. ■pRANCO uralmát nem garantál­­hatja Anglia uralkodó klikkje. Spanyolország mindenre kész fél­milliós hadereje minden fronton megveri, visszatartja az ellensé­get. Életerőt, létjogosultságot de­monstrál a spanyol demokrácia. Leverni nem engedjük. Újabb ez­rek mennek önként a lojalista tá­borba.-Élelemmel és ruhával­ tá­mogatjuk őket, hogy lesöpör­hes­sék a fasizmust a spanyol térkép­ről. Spanyolország népe sohasem fog kiegyezni Franco idegen hor­dáival. Kommunisták, szocialisták, anarchisták és köztársaságiak úgy összeforrnak az ország területi és politikai integritásának megvédése érdekében, hogy az angol reakci­ós klikk furfangja csütörtököt fog mondani. Nem veszhet el Spanyolország népe szabadsága. Minden ország szabad népe ereje meg fogja ezt akadályozni és mi, magyarok, ö­­rökké büszkék leszünk, hogy ki­vettük részünket a Szovjetunió, Franciaország, Csehszlovákia, E­­gyesült­ Államok, Anglia, stb. né­pével a spanyol demokrácia vé­delmében s általa az egész világ hasznos népe szabadsága érdeké­ben. Meg lesz a mi jutalmunk. Tud­ják meg Horthy itteni ügynökei, hogy az emberiséget nem hagyjuk állattá tenni, ártatlan népeket nem hagyunk megbecsteleníteni, hogy véget fogunk vetni annak a világ­nak, amely az egyéni érvényesü­lés és meggazdagodási vágy oltá­rán feláldozza a dolgozó emberek millióit. Ez lesz a mi jutalmunk, ezt fogjuk megkapni legközelebb Spa­nyolországban. A magyarországi demokrácia, a Kanadai Magyar­ Munkás és a spanyolországi hő­sök áldozatos barátai aránylag rö­vid időn belül megkapják jutal­mukat, a durva, kegyetlen reak­ció minden erősködése ellenére. (R. A. S.) „Takarítás“ a fasiszták után Bíróság elé állítottak egy montreali fasisztát (Folytatás az 1. oldalról) a szakszervezeti mozgalom, ami­kor az országos elnököt is várták Ottawából, de nem jelenhetett meg betegsége miatt. Helyette R. J. Tallon az országos szakszervezeti mozgalom titkára mondta a főbe­­szédet, hevesen megtámadva a banditizmust szervező Duplessist, megüzenve neki ,hogy a CIO ügyé­be ne avatkozzon, mert a szak­­szervezetek belső ügye, amit majd az AFoIL, TLC stb. fognak elin­tézni. „Egyébként a munkások ad­dig fognak szervezkedni, amíg a miniszterelnök el nem törli a la­kat-féle törvényt,“ jelentette ki az országos titkár. Mr. Tallon beszédét rádió vitte szét az országban, de nem teljes egészében, mert a kormány megbí­zottja megcenzúrázta a rádióállo­máson. FASISZTA A BÍRÓSÁG ELÉ MONTREAL. — Újabban egy előkelő egyházi férfi támadta meg a miniszterelnököt az úgynevezett „lakat-törvény" (padlock law) al­kalmazása miatt. Rév. Robinson a polgári jogok csúnya megtámadá­sának tartja a tökésérdekek ilyen Canadian Trades Congress-hez, hogy amíg ők neki adnak segít­séget, ők is segítve legyenek ál­tala. Kanada szakszervezeti vezé­reinek ígérjük, hogy mi, kommu­nisták, hűséggel fogunk dolgozni a szakszervezeti mozgalomban, hogy építeni fogjuk a szakszerve­zeteket és szervezni fogjuk a szervezetlen munkásokat, hogy mindnyájunk szent ügyének mun­kásai lehessünk. (Folytatjuk) szemérmetlenül történő védelmezé­sét. Ugyanakkor a Civil Liberties U­nion a bíróság elé hurcolta­­ Lambert dr. hírhedt fasisztát , zsidógyűlölőt, mert lázadásra u­szította embereit. Az elfogatási parancsot, illetv­­eidézési eljárást szombaton adtál ki ellene. Dr. Lambert volt az, a­ki a szélhámos diákokat lázadás­ra uszította, hogy Victor Jakhon­tov altábornagy népgyűlését Ray­nault polgármester ne engedje megtartani azon a címen, hogy : diákok akkor lázadni fognak és baj lesz. Maga Ennis rendőrhadnagy, ak szolgálatban volt, amikor az al­tábornagy beszélni akart, vallotta be, hogy Lambert fasiszta izgató vezér felment az egyetemre, hogy 2,000 diák közül fellármázzon né­hány százat, aki vele az arénába hajlandó felvonulni a Jakhon­toi generális gyűlése megtámadására Úgy akart Lambert eljárni, hogy amikor a Mount Royal Arénában az orosz generális beszélni kezi a fiuk behatolnak és a gyűlést fel­oszlatják. Ugyanekkor a montreali Giles United Church hivatalosan megin­dította a kampányt a hírhedt la­kat­törvény ellen és a törvényt szégyenteljesen alkalmazó minisz­terelnök ellen. A Giles United Church készen áll a szakszervezeti mozgalom mellé csatlakozni, hogy a polgári jogok ellen támadó miniszterelnök megkapja a neki kijáró választ. „A jelen pillanat leg­főbb követelménye a mun­kásosztály egysége“ — Dimitrov.

Next