Kanadai Magyar Munkás, 1940. január-július (11. évfolyam, 72-101. szám)
1940-01-04 / 72. szám
kanadai-------------------------------------------MUNKÁS ^ Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the Post Office Department, Ottawa, ^}atano v VOL. XL ÉVF. — No. 72. SZÁM TORONTO, ONT., CSÜTÖRTÖK, 1940 JANUÁR 4.A3^Sn EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------/ --------------------------------------------------------------- TORONTO NEM AKAR FASIZMUST! A NÉP ELVETETTE A HEPBURN-CROSS TERVET ÉS A VÁROSI BANKÁROK TRAFIK-JAVASLATÁT A háborús ellenpropaganda és elszigetelés megbuktatta a munkások jelöltjeit, de a nép az ő javaslataikat tette magáévá BlANCAN ERŐS ELLENFÉL VOLT Stewart Smith kiesett, de javaslatait elfogadta a nép és a reakciós Balfourt is kibiktatta TORONTO, sőt egész Kanada történelmében még soha nem folyt le választás olyan megtévesztő atmoszférában, mint a hétfői városi szavazás. Ezt fényesen igazolja az a látszólagos ellentét,hogy míg a munkásjelölteket — az egyetlen W. T. Lawson (4. kerületi iskolaszéki tag, 3069 szavazattal) kivételével — nem választották iti, dQulg d IGlVGlGll 4 KG!*edésre a munkásjelöltek javaslatai szerint szavaztak elsöprő többséggel a választók. A nagylapok és a rádió részéről bojkottált munkásjelölteket részben sikerült «moszkvai ügynökök»-nek feltüntetni és a választójog megvonásával kiritkított szavazókat a «polgárháború»-tól elijeszteni, de nem sikerült őket demokratikus, évenkénti választójoguk gyakorlásáról lemondatni. Ezzel magyarázható meg az, hogy míg az ellenőri tanácsba a volt négy ellenőrt választották vissza (Cowboy, McNish, Hamilton, Wadsworth) és Balfour ötödiknek, Smith pedig (19.699 szavazattal) hatodiknak maradt le (Harding hetedik, 6585) , addig a kérdésekre így szavaztak: 1. A községi választás háborús felfüggesztése ELLEN — 61.636 többséggel (80.563—18.927). 2. A kétévenkénti községi választás ELLEN 42.414 többséggel (70.997—28.583). 3. Az uj szennyvizemésztő-telep építése MELLETT — 37.767 (ellene 12.328). 4. A villamossvasut és utak építése ELLEN — 25.365 (mellette 21.364). RÁDIÓ-BOJKOTT A NÉPÉRT — A NÉPPEL! 1940! EZ UJ ESZTENDŐ REGGELÉN s minden bizonnyal : egy új élet hajnalán, egy jobb év reményében és egy boldogabb élet akaratával köszöntjük olvasóinkat s általában az egész kanadai magyarságot. S e remény és akarat tettekre váltását, a jobb évet és boldogabb életet ebben az új formában is a régi módon akarjuk tovább szolgálni: a népért a néppel! Olvasóink előző írásainkból tudják, hogy e jelenlegi hetilap-formára az erőnkön egyelőre kívülálló tényezők miatt kellett áttérnünk, hogy így a rendelkezésünkre álló eszközökkel továbbra is tántoríthatatlanul és félreérthetetlenül szolgálhassuk a kanadai magyarság kulturális fejlődését, gazdasági jobblétét, politikai és emberi szabadságát. Hetilappá válásunk tehát nem megalkuvást, nem eddigi irányelveinknek a feladását jelenti — mint azt bizonyára minden jóakaratú és nyitottszemű ember megláthatja — hanem a megváltoztatásra váró körülményekhez való alkalmazkodást jelzett célunk érdekében. * Kétségtelen, hogy a nyílt és lappangó ellenségeink is tudják ezt. Ezért nem is várjuk, hogy ők dicséretet mondjanak e lépésért. (Az ő dicséretük a legbiztosabb jel lenne arra, hogy nem jó úton járunk!) A mi és a nép nyílt ellenségei nem titkolt és lekicsinylő kárörömmel nézik ezt a lépést; olvasóink és saját éhesdisznó álmaik elé a bukás makkját szeretnék festegetni. A mi és a nép lappangó ellenségei pedig arra szeretnék felhasználni ezt az alkalmat, hogy olvasóink és támogatóink szívébe a kétség magvait és a ráijesztés ördögét lopják be. Szerencsére, a lap élete és munkája tőlünk, de különösen olvasóinktól és támogatóinktól függ, nem pedig nyílt és lappangó ellenségeinktől. A mai helyzet — tagadhatatlan és szem előtt tartandó — kiválóan alkalmas arra, hogy a nép ellenségei a nép «barátjai»-vá igyekezzék magukat feltornászni. Mi azonban nem félünk. Sőt: bízva bízunk! Nekünk — amellett, hogy tetteinket a lehetőségekhez és képességünkhöz képest mindig igyekszünk a legtisztábban és legőszintébben a nép elé tárni — van egy másik nagy erősségünk is. És ez nem más, mint rendíthetetlen hitünk a néptömegek ítélő és alkotó erejében. Az ehhez az ítélőképességhez szükséges látókört akarjuk mi a jelen formában is szélesíteni a kanadai magyarság körében, hogy fel tudja ismerni igazi barátait és igazi ellenségeit, hogy alkotóerejét még tudatosabban és helyesebben, a tétovázás és megtévesztés veszélye nélkül tudja felhasználni úgy sajátos kanadai-magyar, mint a tágabb értelemben vett kanadai közérdekekben; továbbá, hogy éppen ezeken át a legnagyobb segítséget tudja adni úgy saját dunamedencei magyar népe-nemzete, mint az egész dolgozó, fizikai és szellemi értékeket termelő emberiség jobb sorsához. Ez az út tövisekkel van tele, ma inkább, mint valaha. Az embernek a mai körülmények között nehezebb az emberhez embernek maradni, mint bármikor ezelőtt. De éppen ezért van fokozott szükség a nevelő, nehézségeket feltáró, lehetőségeket megvilágító szóra. S mi bátran vállaljuk továbbra is ezt a nagy felelőséggel járó feladatot, az elmenyitogató és átvilágító szó feladatát, mert rendíthetetlenül hiszünk egy jobb és boldogabb élet lehetőségében, közeledtében. * * * Ez új formában a régi úton a régi eszközökkel akarunk továbbra is harcolni eddigi célkitűzéseinkért, a nép mindig legkorszerűbb és legközvetlenebb érdekeiért. Éppen ezért helyénvalónak találjuk leszögezni: Magyarok voltunk, vagyunk és maradunk! De nem a sovinizmus más népeket lenéző és gyűlölő értelmében. Ezért a kanadai nép egész tarkaságával egynek érezzük magunkat s azzal együtt a magunk boldogulását és boldogságát az egész világ népeinek boldogulásán,, békéjén, szabadságán, egyszóval: boldogságán belül keressük és munkáljuk. Ez a mi újévi hittételünk. A FINN ÉS MÁS FORRÁSOK GYŐZELMEKRŐL, AZ OROSZOK ,SEMMI JELENTŐSÉRŐL SZÓLNAK Lenin-rendet kapott a vörös hadsereg vezérkari főnöke „SEGÍTIK A FINN MUNKÁSOSZTÁLYT“ HELSINGFORSI, oslói, koppenhágai és más jelzésű hírek szerint e napokban ismét roppant győzelmeket arattak a Ryeo Rity finn kormányának a csapatai az «éhező», «rongyos» és «hidegetembító» orosz csapatok felett. Moszkva, TJOSR. — A vörös hadsereg január 2-i kommünikéje jelenti, hogy légiharcban két finn repülőgépet lőttek le, de «semmi jelentős» nem történt a harcvonalban. A szovjet hatóságok továbbra is figyelmen kívül hagyják a finn győzelmi jelentéseket. «A dicsőséges vörös hadsereg nemesen segíti a finn munkásosztályt az elnyomóik elleni küzdelemben», írta a Pravda. Egy január 3-i szovjet katonai kommüniké jelenti: «Semmi jelentés nem történt a fronton. A kedvezőtlen idő miatt a szovjet légierő csak felderítő repüléseket végzett. Ugyanakkor rádión keresztül mondották az orosz népnek,hogy a finnek szíve «egyöntetűen ver a hősi vörös hadsereggel», amely felszabadításukat végzi. Az 1939-ről szóló újévi összegezésben a bemondó kijelentette, hogy a szövetségre irányuló tárgyalások Britániával és Franciaországgal «azon egyszerű oknál fogva» omlottak össze, «hogy sem Franciaország, sem Británia nem kívánták annak eredményre vezetését». A szovjet leadások továbbra is figyelemmel fordulnak Norvégia és Svédország dolgozói felé, akik — a szovjet leadók szerint — «méltatlankodnak» ama segítség miatt, amit kormányaik a «fehér finneknek» adtak. Az új év kezdetével a szovjet kormány a legmagasabb orosz kitüntetést, a Lenin-rendjelt ajándékozta Boris Mikhailovics Saposnikov tábornoknak, a vörös hadsereg vezérkari főnökének, «a vörös hadsereg hadműveleteinek eredményes irányításáért». Nagy kitüntetésben részesült 48 parancsnok és politikai munkás a vörös hadseregben végzett munkáért. Kisebb kitüntetést kapott 469 munkás. ÚTBAN VAN CSÁKY BUDAPEST, jan. — Gróf Csáky István magyar külügyminisztere hét végén «vakációra» megy az olaszországi San Remóba. Bizonyos körök szerint Csáky olasz vezetőkkel fog tárgyalni afelől, hogy Olaszország milyen segítséget hajlandó adni Magyarországnak Erdély visszafoglalására Romániától. A munkásjelöltek elleni rádióbojkott kihatását elég jól felmérhetjük Duncan polgármester-jelölt esetével, aki — bár a nagylapok bojkottálták — leginkább rádió-programbeszédeivel érte el azt, hogy 58.353 szavazatot kapott az újra megválasztott Day polgármester 62.021 szavazatával szemben. A nagylapok és a rádió bojkottja szinte lehetetlenné tette azt, hogy a munkásjelöltek az ellenük külpolitikai térről szedett rágalomhadjárati «érveket» és ijesztgetéseket ellensúlyozzák, építő községi programjukat a széles tömegek előtt ismertessék. Az egész választás fényesen igazolja, hogy a reakció a háborús előnyeit mindenáron saját céljai keresztülvitelére akarja felhasználni, de azt is, hogy a nép készen áll jogainak megvédésére. A szavazás maga, kisebb szabálytalanságoktól eltekintve, simán folyt le. 46 urnát 11 óra után vittek a városházára azzal az általános kifogással, hogy nem tudták az ügyet hamarább elintézni. Sőt egy urna csak éjfél után került a városi jegyzőhöz. Egy urnát pedig tévedésből az üresekkel együtt a városháza padlására vittek és onnan kellett visszahozni. Nő AZ ELLENZÉK A torontói választással Torontó az élére állott annak a sorozatnak, amely a Hepburn Cross «módosítási» tervezet elleni állásfoglalást képviseli Ontariószerte. Egyedül Ottawa szavazott a kétévenkénti választások mellett. Ellene szavazott: Hamilton (3:1 arányban), Chatham (2:1), Brantford, London, Ingersoll, Belleville, (2:1), Kitchener, stb. 8 japán repülőt lőttek le Kína védelmi erői A hét elején a harcok tovább folynak északon és délen NANNING NEM SIKER CSUNGKING, Kína. A hét elején a harcok tovább folytatódtak Kwangtung tartomány északi részén. Kantontól északra a kínaiak sikeresen védtek ki egy japán légitámadást, mely mindössze 15 percig tartott a múlt szombaton és amelyben a 18 japán vízirepülőgépből a kínaiak 8 gépet lőttek le Lucsau mellett. Ugyanakkor azt is jelzik katonai megfigyelők, hogy a japánok részéről Nanning elfoglalása délen nem jelent túlságos nagy sikert, mert annak megtartása a kitartó kínai támadás révén egyáltalán nem bizonyos. Semleges megfigyelőknek az a véleménye, hogy «a városnak a kínaiak által való visszafoglalása nem lehetetlen.»