Kanadai Magyar Munkás, 1940. január-július (11. évfolyam, 72-101. szám)

1940-03-28 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK, 1940 MÁRCIUS 28. KANADAI MAGYAR MUNKÁS A gyermekvédelem kérdése írta HEVES Bence (Befejező rész) Az Egyesült Államok nagy­vá­rosaiban élő gyermekek helyzeté­ről igen nehéz az összefoglaló kép. Megfigyelte viszont az er­kölcsi és társadalmi veszélyben forgó gyermekeit megmentésére legalkalmasabbnak mutatkozó módszereket. Hozzátette azonban, hogy ugyanezek a módszerek nem válnak be feltétlenül más orszá­gokban is. Amerikában három eszköz bizonyult megfelelőnek. Az első, az Európában is is­mert, Amerikában igen elterjedt szabad felügyelet rendszere, amit Európában a felügyelettel megbí­zott törvényszéki kiküldöttek ön­kéntes munkaerőt, Amerikában pedig egy fizetett, hivatásos tes­tület tagjai gyakorolnak. A má­sik a látogató tanítónők, akik nem azonosak az iskola egészség­ügyi alkalmazottaival. A látogató tanítónő szoros kapcsolatot tart fenn az iskolával, ismeri a gyer­mek tanulási nehézségeit. Szere­pe: meglátogatni otthonában a gyermeket és felkutatni a tanul­mányi előhaladásában gátló moz­zanatokat, összeműködik a sza­bad felügyelet kiküldöttjeivel és más szociális munkásokkal, taná­csot ad a gyermek szüleinek. Működésük nagyon érdekes, Mile Chaptal azonban kételkedik ab- , ban, hogy ez a forma más or­szágokban is hasonló jó eredmé-­­ nyekkel járna.. A harmadik: a női rendőrügynökök rendszere.­­ Némely városban igen kifejlődött intézmény s természetesen meg­élő,­­, nem pedig büntető a tevé­kenysége. Megakadályozza a bű­nözésben a gyermekeket, felku­tatja és hazavezeti az eltűnt leá­nyokat, ellenőrzi a mulatóhelye­ket. Vannak színes rendőrök is, akik ugyanúgy, mint fehér kar­­társnőik, mozgási szabadságuk megőrzésére, nem viselnek egyen­ruhát. Pár európai országban szerzett tapasztalatairól Chaptal kisas­-­­­szony a Népszövetség 1931. évi­­ ülésén számolt be. Elmondta töb­­­­bek között, hogy Dániában nincs­­ kiskorú bíróság. 14 éves korig a­­ gyámtanács foglalkozik az ifjú bűnözőkkel s az erkölcsi társa­dalmi veszélyben forgó gyerme­kekkel. Tizennégy évnél idősebb, de még ifjúkorú bűnözők ügye a felnőttek, bíróságának hatásköré­be tartozik s a gyámtanács szo­ros együttműködésben a bírósá­gokkal, megelőző akciókkal küzd az ifjukoruak bűnözése ellen. Dániában az elhagyatott, tör- I vénytelen és árva gyermekeket csoportosan olyan öreg kisasszo­nyoknál helyezik el, akik úgy er­kölcsileg, mint anyagilag rendel­keznek a szükséges eszközökkel, így ezek a gyermekek közvetle­nebb kapcsolatba kerülnek az é­­let­tel, mint zárt intézetben. Olaszországban egy 1925-ben hozott törvény rendezi a gyer­mekvédelem kérdését. Az ilyen irányú küzdelem azonban olyan országban, ahol igen népesek a család­ok, felettébb nehéz. Németországban érdekes intéz­mény az ifjúsági hivatal, s igen széleskörűek a születés-csökke­nés elleni intézkedések. A gya­korlati munkát illetőleg egyetlen országban sem talált Chaptal kis­asszony olyan jól megszervezett társadalmi szervezeteket, mint itt. Szerinte főleg az újranevelés, a szabad felügyelet és az abnormá­lis gyermekek segélyezése terén értek el eredményeket Eredmények és feladatok A nemzetközi gyermekvédelmi bizottság jelentéseit, valamint a gyermekvédelem más adalékait összegezve, megállapíthatjuk,hogy hatékonyabb intézkedések főképp a jogi részben történtek, bár e­­zek sem lépték túl sehol se a re­form jellegét. Az összes orszá­gokból pontos adatok vannak a törvénytelen gyermekek helyzete és a házassági korhatár rendezé­séről. Széleskörű munka biztosí­totta a gyámság és a kiskorú ide­genek állampolgár­sági kérdését.­­ Említésre méltó módon gondos- s­kodtak a gyermekek részére­­ szánt mozidarabok ügyéről s ki­­t terjedt az a munka is, amit a s vak gyermekek körében végeztek.­­ Az egészségügy terén egyedül­­ a fertőző gyermekbetegségek el­­­­leni védőoltások megszervezésé­­­­nél találunk a lakosság széles ré­tegeit felölelő nagyszabású intéz­kedéseket. Ezzel szemben a mély­­rétegek gyermekeinek elemi gaz-­­ dasági-szociális-egészségi gondo­­zottsága alig mutat jobb képet, mint a múlt században. A gyári termelés s a női mun­­ka elterjedése szükségszerűen ki­­pattantotta a napközi gyermek­­otthonok és bölcsődék létesítésé- I nek ötletét, viszont ez a hatha­tós rendszer nem terjedt el a­­ szükségletek arányában. A gyermekvédelem csak a fe­lületen mozog. Az általános, mélyreható gyermekvédelem még mindig megoldásra vár. Anyák és gyermekek a Sz.U.-ban »A nők a Sz. U.-ban a gazda­sági, állami, kulturális, társadal­mi és politikai élet minden te­rén egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal.« (Az új alkotmány 122. paragrafusa.) A szovjethatalom egyik első rendelete a nők egyenjogúságáról szólott. A polgárháború és az interven­ció éveiben ezer és ezer nő küz­dött fegyverrel a kézben. A mun­­kásnők és parasztasszonyok a legnagyobb bátorsággal tűrték az iszonyatos nyomort és nélkülözé­seket, minden erőt és eszközt a front támogatására mozgósítva. Az imperialista háború és a polgárháború által szétzüllesztett gazdaság újjáépítésének idősza­kában a szovjet nő ezzel a jelszó­val menetelt: Minden szakács­nőnek tudni kell az államot igaz­gatni«.­­■ Ezekben az években százezer és millió asszony fejlesztette ki gazdasági tapasztalatait és segít­ségére volt a szovjeteknek a szük­ség és a kulturálatlanság, az e­­lőítéletek és a rabszolgaszokások elleni küzdelemben. Anyavédelem Milyen jogokat kapott a szov­­jetnő a szocialista forradalom győzelmétől és hogyan használta fel azokat? A tömegek n­övekedő jólétének bizonysága az élelmiszerek és használati cikkek fogyasztásának hatalmas növekedése. A lakbért a lakás nagysága, a családfenntartó keresete s a gyer­mekek száma szerint állapítják meg. Az a lehetőség, hogy a mun­kásanya gyermekét bölcsődében vagy gyermekkertben helyezheti el, szintén nagy anyagi támoga­tást jelent. A gyermekek­ csekély összegért jó ellátást, és­ ruházatot kapnak. Sokgyermekes családok számára a gyermekek elhelyezé­se ingyenes. A társadalombiztosítás költsé­gei a gyermekellátás területén 1929. évi 3,2 millióról 1933-ban 709 millióra emelkedtek. A dol­gozó anya saját kímélésére s a gyermek gondozására 2 havi sza­badságot kap a szülés előtt s to­vábbi 2 havi szabadságot a szü­lés után; ez idő alatt teljes bért húz. A sokgyermekes családok álla­mi támogatása oly magas, hogy a gyermekek ellátásának teljes költségei fedezve vannak. Az anya- és gyermekvédelem, a nővédelem s a velejáró magas női munkabérek biztosítják, hogy a Szovjetunióban nemcsak vidám munkásnők, de boldog anyák is vannak.­­ A cári Oroszország földbirto­­­­kain keserves volt a földmunkás­­nők­ élete. Munkavédelemről szó­­sem volt. Nyomorúságos bérekért napi 18—20 órát kellett dolgoz­­­­niuk. A mezőgazdaság kollektiv lizá­­­­lása, a gépek bevezetése a pa­­r­rasztasszonyok helyzetében is ala­­­­pos változást okozott. A cári O­­­­­oszországban a paraszt asszony­­ egész életében rabszolga volt. Az­­ asszony gyakran a mezőn szülte­­ meg gyermekét és azon módon­­ folytatta a munkáját. Az állam és a kolh­ozok min­denfelé a saját költségükön épí­tenek bábaképzőket. Az egész­ségügyi népbiztosság adatai sze­rint a nagy októberi forradalom 1­20. évfordulója alkalmával 893 új csecsemőgondozót, 327 bábakép­nyitottak meg­. A cári Oroszországban tanács­adókról, csecsemőgondozókról, gyermekkertekről a falun még csak nem is hallottak. Mindez költséges úri passziónak számí­tott. A parasztasszony gyerme­két kénytelen volt munkaképte­len vénasszonyok, vagy 7—8 éves ■ lánygyermekek gondjára bízni.Ma­­ a kolh­ozparasztasszony nyugod-t­tan végezheti munkáját a me­zőn és a kertben, mert, már 1936-­­ ban a falvakon 4.451.000 gyer­­­­meket­­gondoztak az állandó nyári csecsemőgondozókban, 401.517­­ gyermeket a gyermekkertekben és több mint 8,2 milliót a nyári játéktereken.­­ A nő a Szovjetunióban általá­­­­nos tiszteletnek örvend mint em­ber, mint dolgozó és mint anya. A család komoly és jelentős­­ ügy. A nő házi rabszolgaságából és élethossziglani­­lekötöttségéből­­ a család két ember, férfi és nő szabad kötelékévé vált, akiket a szeretet, a barátság és a közös munka fűz össze.­A szocialista rend és a szovjet-­­ polgárok elválaszthatatlan tulaj­■ tíonsága a gyermekekről való i­s gondoskodás és az anyák megbe-­­csü­lése. Kök a falun P­ENGŐ, LE DINÁR ÁTUTALÁSRA ENGEDÉLYT KAPOTT A KANADAI ÁLLAMI CONTROL BOARDTÓL S TELJES GARANCIÁ­VAL TOVÁBBIT PÉNZKÜLDÉSEKET SEMLEGES ORSZÁGOKON ÁT. Családok, menyasszonyok részére BEVÁNDORLÁS! ENGEDÉLYT szeres ALEX. A. KELEN LIMITED 1456 CITY HALL AVE., MONTREAL, BLUE. kábeldíj $b­o KERESZTÖLTÉSES törlő­minták. Mintaszám: 2499. A minta­­készlet 7 különböző, átlag 4%XT% hüvelykes mintát és a szük­séges utasításokat tartalmazza. Ara: 20 cent (bélyegekben is beküldhető). Megrendel­­hető: K. M. Munkás, Bök 154 G. P. O., Toronto, Ont. 13. OLDAL ÍGY LÁTJUK Mi Jegyzi SZŐKE István IZZÓKNAK a tudósítók­­nak nagy része, akik Pár hónappal ezelőtt lehe­tetlennél lehetetlenebb »je­lentéseket« küldtek mint harctéri tudósítók, de a legtöbbször talán csak a helsinkii kávéházi asztalok­tól, most mélységesen hall­gatnak. De mivel a »külö­nös« helyzetet mégis meg kell egy kissé magyarázni,­­ egyesek töredelmes beisme­rést és elismerést hallatnak. Leland Stowe, a North American Newspaper Alli­ance tudósítója pl. igy ir: HELSINKI, márc. 21._ Szovjet - Oroszország Vörös hadserege . . . sokkal jobb had­sereg, mint a külföldi szakér­tők valaha is gyanították. ..* itteni katonai megfigyelők ál­talában egyetértenek ebben. A diplomatákkal együtt, az o­­rosz-finn háború egyik legfon­­­­tosabb leckéjének tartják ezt . . . « » . . . a Vörös hadsereg e­­gyik végső teljesítménye még mindig káprázatban tart sok katonai attasét Finnország­ban. A Karélia-földszoroson a» szovjet csapatok erőteljes és sokszor rettentő offenzívat ♦ uftak t­egezni febr. 1-től a há­­b­m­­égeig, és egy nagysza­bású, hat-n­etes offen­ziva bá-. ina.atos telje-it.nény bármely, háborúban . . . Ezt a titokza­tosságot talán hosszú ideig nem fogják tudni megmagya­rázni . . . « Mivel a finn kérdés kö­rül úgyis oly sok mesét hal­lottunk, nem lenne-e jó a »titokzatosság« felderítésé­hez is egy mesét használni. Mi például nagyon ajánl­­juk ebből a célból a múlt számunkban megjelent »A MEDVE« címűt. A befeje­ző szavak különösen a r.u­­­álisnak tűnnek fel: »A medve az erdő szélét­re jött, kinézett és morgot. Nagyobb volt, mint gondol­ták.« Értesítés & NŐK VILÁGA ezúton értesíti volt kanadai előfizetőit, hogy az elmaradt hátralékokért és egyes példá­nyokért járó összegek bekol­­lektálásával Mrs. J. Koronyit (20 D’Arcy St., Toronto, Ont.) bíztuk meg és felkérjük azon volt kanadai olvasóinkat, akik hátralék címén tartoznak la­­­punknak, hogy azt erre a cím­re szíveskedjenek befizetni. Mivel lapunk nem mehet be Kanadába s sok olyan előfize­tőnk van, akiket a meg­ nem­­küldött lapokért valamiképen kártalanítani szeretnénk, s mi­vel a Nők Világa ezt anyagi helyzeténél fogva csak úgy te­heti m­eg, ha hátralékosai ele­get tesznek kötelezettségük­nek, — ezért hátralékosainkat kérjük fel arra, hogy bennün­ket ezen becsületbeli kötele­zettségünkben segítsenek. Tisztelettel: A Nők Világa kiadóhivattala GRIMASZ A NYELV­­ Feleség: No, drága betegem, megnézte az orvos a nyelvedet, a­­mikor idegbaj miatt megvizs­gált? Férj: Nem. De azt a gyógymó­dot ajánlotta, hogy a tiéd pihen­jen. * * * • A CENZÚRA ELŐNYE Költő: Mi van »Az én szerel­mem« című versemmel, főszer-* kesztő úr? Főszerkesztő: Kitűnő vers, igaz­­zán ragyogó. Sajnos, a cenzúrát nem engedélyezte.

Next