Kanadai Magyar Munkás, 1940. augusztus-december (12. évfolyam, 3-24. szám)

1940-08-01 / 3. szám

2. OLDAL KANADAI MAGYAR MUNKÁS CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS 1. a ház a­jánlási törvény­ mellett döntött .•­ „HŰTLENSÉG ÉS ÁRULÁS BURJÁNZIK“, MARSHALL „Quisingek vernek mages helyeken és es­­per kalcspentasért kell fogat adnii a törvénynek „HAMIS FOG NE LEGYEN!" A Mackenzie-Papineau felkelés miatt is sokat kivégeztek hasonló törvény alapján LONDON . Mikor a múlt héten Sir John Anderson belügyminisz­ter a képviselőházban »egy­e­n!;er­!;iróság«-ot akart gyorsan ke­resztülerőltetni, olyan ellenállás nyilvánult meg, mely a kormány vereségét helyezte kilátásba. A javaslat fellebbezhetetlen halálbün­tetésre akart jogot adni a bíróságoknak a háborús zónák civiljei ellen, de a tiltakozásra fellebbezési lehetőséget adó módosítást ígértek. •A tiltakozást »az egyéni szabadság korlátozására irányuló új törekvés« ellen T. E. Harvey, az angol egyetemek független kép­viselője vezette, de még a konzervatív padokból is sok támogatója akadt. OTTAWA — Az az »árulási törvény«, melyet a képviselőház a múlt csütörtökön elfogadott, az első íz­ben mondja ki a halálos ítéletet, noha már számos eset­ben történt Kanadában kivégzés »hazaárulás« címén. E törvény szerint a kanadai ügyben hozott ítéletek után felakasztják, míg az »el­lenséges idegeneket« had­bíróság ítélete­ után kives­ző osztag lövi agyon. *--------------------------------------------------------------------------—— --------------­ban árulás címen 1885 nov. 16-án történt, amikor Louis Rielt a­­kasztották fel Reginában az é­­szaknyugati lázadás vezetéséért. Bruce és Conant M.J. Coldwell parlamenti CCF- vezér módosítását, mely a halál-­­­büntetés helyett életfogytiglani börtönt javasolt, elvetették. Dr. H. A. Bruce (konz., Toronto- Parkdale) a vita folyamán véd­te Conant ontariói főügyészt Mr. Coldwell azon vádja ellen, hogy Mr. Conant »egy rossz adag há­borús hisztériától szenved«. J. A.­ Marshall (Soc. Cred., Camrose) kijelentette: »Quislin­­gek (a norvég náci vezér neve) vannak magas helyeken és az ipar kulcspontjain. Burjánzik a hűtlenség és árulás. Árulási tör­vényünknek kell erre lenni.« »Legyünk biztosak, hogy ezek nem hamis fogak«, szólt közbe T. C. Douglas (CCF, Weyburn). Az új törvény szerint bárki, aki árulás ban, vagy az ellenség ■ fegyveres erőinek segítésében bűnös, kivégzendő; bárki, aki az ország biztonságát veszé­lyezteti, életfogytiglani börtön­re ítélendő. A vita folyamán megállapítot­ták, hogy eddig senkit sem le­hetett árulásért elítélni, ha nem volt brit alattvaló. Ugyanakkor a történelmi adatok azt mutat­ják, hogy számos kivégzés tör­tént árulás címén.­ ­ Történelmi múlt David McLeant (alias Jacob Felt), aki amerikai polgár volt, felakasztották, lefejezték és fel­négyelték Quebecben, mikor 1797-ben belopódzott a kőfallal körülvett városba és lázadást szított. 1838-ban megint számos ame­rikai polgárt ítéltek akasztásra annak a törvénynek az alapján, amelyet az 1837-ben a feudális­gyarmati »Family Compact« el­leni Mackenzie-Papineau felkelés kitörésekor hoztak és amelyet úgy tekintettek, mint »egy tör­vényt e tartomány lakosainak védelmére olyan idegen országok alattvalóitól jövő törvénytelen támadás ellen, amelyek békében vannak őfelségével.­ Sok kanadait is kivégeztek az 1837-es felkelés miatt emelt áru­lás vádja alapján: Peter Matth­­ewst és Samuel Lountot Toron­tóban; hat embert Londonban; 12-öt Prescotton és másokat Nia­garán és Kingstonban. A legutóbbi kivégzés Kanada­civileket a bíróságokon egy ---------------------------------* „KÍSÉRTET gyötri ii FASISZTÁKAT“ Leland Stowe kábel jelentése a Chicago Daily New­shoz és a Toronto Starhoz BUKAREST, júl. 25. — Most, hogy az orosz hadsereg erősen befészkelte magát Besszarábiába és a Duna torkolatánál, a követ­kező mozdulat a szovjet balká­ni terjeszkedési programban va­lószínűleg megtörténik a közel­jövőben. Az egyedüli kérdésnek az látszik, hogy várjon a Krem­lin diplomáciai nyomásra és rá­­ijesztésre fogja-e korlátozni ak­cióját és várjon Románia, Bulgá­ria vagy Törökország lesz-e a­­ központi céh i * f­­ ? fUjj­xTJ " • Moszkva megragadta azt az aranyalkalmat, amit Hitler fegy­veres légióinak Britániával való elfoglaltsága nyújtott. A legerő­sebb szovjet propagandakam­pányt, melynek a balkáni orszá­gok 20 év óta alá voltak vetve, most vezetik a román, bolgár és jugoszláv paraszttömegek között. Míg Hitler utazó ügynökei a bal­káni politikusoknak és tőkések­nek udvarolnak, Sztálin sejtszer­vezői nagy eréllyel és sok ered­ménnyel dolgoznak a proletárok között, akiket Berlin arra szánt, hogy »elnyomott fajok« legyenek az új, nácifikált Európában. Egy héten belül, hogy Moszk­va Besszarábiát elvette Románi­ától, a Szovjetek gőzhajójáratot létesítettek föl a Dunán és a Bal­kán parasztterülete szívén át e­­gészen fel Belgrádig. Sok szalmát forgat a szél, mint például az a tény, hogy a Szov­jeteknek öt vagy hat motorizált hadosztálya állomásozik a Prut folyó mentén az új szovjet-román határon, és az az állandó jelen­tés, hogy az oroszok vízi-száraz­­földi tankokat vontak össze a Duna torkolata közelében. A román kormány annál in­kább érintve van, mert 222 ro­mán tisztet, akiket Besszarábia orosz megszállásakor fogtak el, máig sem engedtek el. Bukarest képtelen volt bármi ígéretet is nyerni elbocsátásukra. A meg­szállás idején hat román had­osztály »olvadt el« a kaotikus ál­ /""" 1——-------------------------­Kodály Zoltán Amerikába jön CHICAGO — Kodály Zoltánt, aki a nemrég Amerikában szereplő Bartók Bélával e­­gyütt halhatatlan érdemet szerzett a magyar és más du­nai népek népdalainak felku­tatásával és összegyűjtésével, nemkülönben a magyar zene­művészet demokratizálásával, a Chicago Symphony Orchest­ra felkérte, hogy a zenekar 50. évfordulója alkalmából sze­mélyesen vezényelje alkalmi szerzeményét. Az előzetes tervek szerint Kodály vezényelni fogja ame­rikai látogatása alatt a new­­yorki filharmonikus és a cle­velandi szimfonikus zenekaro­kat is. Folyik a harc az életnívóért Több helyen béremelést nyer­tek — Másutt követelése­ket állítanak fel VANCOUVER — 62 centes órán­kénti minimum-béralapot állapí­tott itt meg az International Woodworkers of America itteni uniójának bérkonferenciája. Egy, a tárgyalások­­, alapjául szolgáló szerződéstervezetet állí­tottak össze, amely gondoskodik a kollektív egyezkedésről és a vitás ügyeknek Békés után való elintézésére történő­­ intézkedés­ről; az idősebbségi jogról; a sztrájkok és kizárások ügyében való intézkedésről; másfélszeres bérről a túlórázásért és kétsze­resről az ünnepnapokon, a biz­tonsági bizottság elismeréséről stb. ,Amherst, N. S. — A Canadian Car and Foundry üzem közel 150 alkalmazottja, akik egy rövid sztrájk után minimum béralapot és 10 százalékos béremelést nyer­tek, Foreman W­age szervezőn keresztül egy SWOC Lodge-ba szervezkedtek be, jelentette Silby Barrett, a SWOC kanadai kerü­leti igazgatója.­­ Az üzem vezetősége ígéretet tett a kollektív egyezkedésre irá­nyuló kooperációra, mondotta Waye. Toronto — A Canadian Gene­ral Electric Lansdowne üzem munkásai megkapták itt a túl­órázásért követelt másfélszeres bért, miután tömegesen szervez­kedtek be a United Electrical, Radio and Machine Workers U­­nióba. Ugyanúgy megkapták az 5 centes bonuszt az éjszakai mun­kások részére és a leghosszabb heti munkaidőt 50 órában állapí­tották meg. Trenton—Miller Dick, a SWOC, Lodge 1231 elnöke, a magasabb megélhetési költségeknek megfe­lelő béremelésért és kollektív e­­gyezkedésért nyújtott be köve­telést egy átiratban az egyez­tető tanácshoz, lapotok közepett. Feltételezik, hogy a közkatonák nagy része egyszerűen átment az oroszok­hoz. Ismeretes, hogy olasz diploma­ták, akik súlyosan aggódnak, kö­zölték riadalmukat Hitler közeli társaival, kik azt mondták nekik, hogy ne aggódjanak túlságosan, de a fasisztákat bolsevizált bal­káni államok kísértete ki hozzá. A KÉPVISELŐHÁZ ELFOGADTA A MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁST M­rs. Nielsen és mások kérését is elvetették­ ­OTTAWA — A munkanélküli biztosítás (melynek főbb hiányosságára múlt számunkban rámutattunk — A sszerk.) a törvényesítés felé h­alad, miután a képviselő­­­ház hétfő este elfogadta és h­ányzik még a jóváhagyás. A Kanadai Gyárosok Szövetségének és a Kana­­­­dai Kereskedelmi Kamará­nak egyes tagjai éles tá­madásban részesültek, mi- t kor e biztosítást a háború után­­i­ra próbálták elodázni. C. H. Millard, a kanadai CIO titkára és a szövetségi kormány­­gépezet munkás-kellékügyi Osz­tályának tagja, valamint Rév. Norman S. Dowd, az All-Cana­­dian Congress of Labor titkára, sürgették a törvényjavaslat ha­ladék nélküli beiktatását. Mr. Millard ugyan kijelentette, hogy szeretné, ha olyan munkásokat is érintene a törvény, mint a fa­kitermelő és egyéb szezonmunká­sok, de most a fődolog az, hogy végre érvényre lépjen az intéz­kedés s aztán meg lehet tenni a szükséges változtatásokat. Clarence Gillis (CCF), a par­lament egyedüli CIO-tagja, kije­lentette, hogy a törvényjavaslat megkülönböztetés a halászok és matrózok nagy csoportja ellen, mikor a Canadian Seamen’s U­­niontól kapott tiltakozó távira­tot felolvasta. Az I. W. W. bri­tish columbiai tanácsa arra sür­gette a kormányt, hogy a favá­gókat is vegyék fel a törvénybe, ami a házban nagy támogatásra is talált, de nem jutott érvény­ A. W. Roebuck (k­b., Toronto- Trinity) rámutatott, hogy Tom Moore, a Trades and Labor Cong­ress elnöke, azt mondta, hogy »‘túlságos« lenne azt kérni, hogy a sztrájkban lévő­ munkások is kapjanak biztosítási járulékot, mert akkor annyira elleneznék az érdekeltek, hogy meghiúsíta­nák a törvénybeiktatást. C. E. Johnston (Soc. Cred., Bow River) azt mondta, hogy meglepődött azon, hogy a ban­kok ki akartak bújni e törvény alól, mert »nem ismerek egy ipart sem az országban, amely rosszabb béreket fizetne, az ál­taluk csinált profithoz viszonyít­va.« Úgy gondolta, hogy a ban­károk »szégyelhetnék magukat«. »Nem-ki­vánatos« McLarty munkaügyi miniszter­­ »végtelenül nem-kivánatosnak és nem-okosnak« nyilvánította Mrs.­­ Nielsen (North Battleford, egy­­­­ség) azon módosító javaslatát, hogy töröljék azt a szakaszt, mely az ipari viták miatti mun­kanélkülieket megfosztja a biz­tosítási járulékoktól. Mrs. Nielsen javaslata támo­gatására levelet olvasott fel a Canadian Full-Fashioned Hosiery I Workers’ Uniontól és a National Union of Industrial and Domes­tic Gas Workerstől. csak a szenátus részéről hi- AKCIÓ INDUL A „KIS LAKAT TÖRV.“ ELLEN Millard CIO-titkárt és Mus­tin tanácsost megbüntették a póttörvény alapján NEW TORONTO —. (CNN) — New Toronto unió-ellenes »Kis Lakat Törvényé«-t e héten arra használták, hogy ítéletet hozza­nak C. H. Milliard, a kanadai CIO titkára és az országos m­unkás­kellékügyi osztály tagja, vala­mint Alfred Mustin kitcheneri tanácsos, az United Rubber Wor­kers’ kerületi tanácsának elnöke ellen olyan röpirat terjesztésé-­­­ért, amely ismerteti a kormány azon tanácsrendeletét, mely elő­írja a munkások jogát a kollek­tív szerződéshez háború idején. Most akció készül a póttörvény eltörlésére azon az alapon, hogy az érvénytelen. Három CIO-tiszt­­viselő ellen ugyanezen póttör­vény alapján emelt azon váda­kat, hogy »kényelmetlenséget és nyugtalanságot« okoztak, az elő­ző héten elejtették. Úgy Millardot, mint Mustint névlegesen 1 dollárra és a költsé­gek fizetésére ítélték, miután a rendőrfőnök a bíróságnak kije­lentette, hogy a póttörvény sza­kaszát csak a röpiratoknak a munkásoknak a gyár kapuiban való osztásának a megállítására használták. A főnök azt is beis­merte Andrew Brewin unió-taná­csos (a Civil Liberties Associa­tion titkára) kérdései alatt, hogy a póttörvényt 1938-ban hozták, amikor röpiratokat osztottak ki a Goodyear - gumimunkásoknak és az unionizmus javairól egy hangszórós teherautóról beszél­tek hozzájuk. Millard azt vallotta, hogy mi­után egy rendőr elvette a röpirat egyik példányát, egy hivatalnok jött ki és még kettőt vett el. Azután érkeztek meg a rendő­rök. Miután kijelentette, hogy a té­nyek nem kérdésesek és hogy a röpiratok a háborús törekvésnek szervezkedés által való támoga­tásának sürgetésére osztották. Brewin azt a vádat emelte, hogy ez a póttörvény unió-ellenes in­tézkedés és »a szabadszólás és szabadsajtó időtisztelte jogainak megsértése«. Megjegyezte, hogy a póttörvényt azért hozták, hogy uniók ellen használják. Lawson fisszézta álláspontját TORONTO — A Globe and Mail egyik hírében közzétette a múlt héten, hogy levelet kapott W. T. Lawson iskolaszéki tagtól. Mr. Lawson cáfolta azt, hogy elhagy­ta volna Torontót s az iskola­szék gyűléseiről való távollétét igy magyarázta: »E napokban az igaz megmondása bűn, interná­lással büntethető. Ennél az ok­nál fogva távoltartottam magam a szék gyűléseiről. Ha nem tu­dom teljesíteni a Ward 4 válasz­tói iránti kötelességemet, nem az én hibám, hanem azé a kor­mányé, mely ezeket a diktátori módszereket választja háborús irányelveivel szemben való min­den ellenzésnek elhallgattatásá­ra. Nincs szándékomban lemon­dani a tanácsban való székem­ről.« MAGYAR KÜLDÖTTSÉG: FINN ENGEDMÉNY Az orosz fővárosban magyar kereskedelmi küldöttség érkezé­sét várják. Kallio finn elnök megerősítet­te az új szovjet-finn kereskedel­mi szerződést. Finnország u­­gyanakkor megengedte, hogy az oroszok finn vasutakon közle­kedhessenek a Hangénél lévő o­­rosz tengeri bázishoz, abba is beleegyezett, hogy a finn-orosz háború idején megerősített, Finn­ország és Svédország között lévő Iland-szigetet is leszereli és nem engedi át harmadik hatalomnak. Az oroszok időnként felülvizsgá­latot tehetnek a szigeten.

Next