Kanadai Magyar Munkás, 1941. július-december (13. évfolyam, 1-24. szám)

1941-10-22 / 15. szám

SZERDA, 1941 OKTÓBER 22. KANADAI MAGYAR MUNKÁS A REPÜLŐMUNKÁSOK UNIÓJA TERMELÉSI TERVET AJÁNL A munkások, az igazgatóságok és a kormány együttműkö­désével javasolják a termelés fokozását MONTREAL — Egy jelszó mögé sorakozva: »Novem­ber! A repülőgéptermelés fokozásának hónapja, a szö­vetségesek győzelméért!« 6000 montreáli szervezett re­pülőgépgyári munkás kampányt kezdett a múlt héten a termelés fokozására, hog­y elősegítse Kanada háborús törekvését. A több mint 100 műhely­­bizalmi gyűlésén, akik az International Association of Machinist 712. csoportjá­nak tagjai, egyhangúlag és lelkesedéssel fogadták Ro­bert Haddow szervező részletes jelentését, s mindjárt terveket fektettek le, hogy a Fairchild, Noorduyn, Federal és a Vickers üzemek igazgatóságait javasla­tokkal keresik fel a termelés fo­kozásával kapcsolatban. »Ennek egy totális háborúnak kell lennie«, hangoztatta Mr. Haddow. »A demokrácia sokkal erősebb totális háborút tud meg­szervezni, mint Hitler. Hitler megdöntése az emberektől, a gé­pektől, az egységtől és a munka­tempótól függ. Kanada azért nem képes­ ma haditermelését a ma­ximumra emelni,, mivel a mun­kásság nem foglalhatja el a neki kijáró helyet a tervezésben, ,a ve­zetésben és az ellenőrzésben, or­szágunk háborús törekvésében. Ezen változtatni kell. Minél ha­marább tesszük, annál jobb lesz.« Miután hangsúlyozta, hogy »eb­ben a legkritikusabb órában Hit­ler közvetlen veszéllyel fenyegeti Kanadát is,s rámutatott arra, hogy sem egyetlen üzem, sem e­­gyetl­en munkás nem lesz képes arra, hogy ezt az alapvető dolgo­kat­­ végrehajtsa, hacsak együtt­működésre nem lépnek az igaz­gatóságok, a kormány és a mun­kások, a repülőtermelés közös cél­ja körül. JAVASLATOK Az unió tervezete, a termelés emelésével kapcsolatban a következő javaslatokra lett ala­pozva, mondotta Haddow: 1. Közös konferenciák a mun­kások, az igazgatóság és a kor­mány részvételével, az uniónak a termelés javítására szóló módo­zataival az idő- és anyagveszte­ség és a kivl­tmaradások csök­kentésére. 2. A munkásokból és az igaz­gatóságból összetevődő állandó bizottság létesítőd minden üzem­ben, a termelés gyorsítása terve­zésének céljából. 3. Nagyobb bizalom megterem­tése az igazgatóság, munkások és a kormány között, a munká­­sok jogának demokratikus elis­merésével a kollektív egyezke­désre. 4. A munkabérskáláknak és munkaviszonyoknak megjavítása a quebeci üzemekben, hogy egy­­vonalba­ essenek amazokéval. 5. Hasonló programok elősegi-š♦ títése a kormány által más üze­mekben, legyen ez az intézkedés a­ törvényes biztosíték a kollek­tív egyezkedés jogához és b) a háborús ügyeket intéző tanácsok­ba és biztosságokba munkás kép­viselők kinevezésére. Mr. Haddon határozottan meg van győződve arról, hogy a mun­kások támogatni fognak ilyen programot. »Dolgozzunk kemé­nyebben«, mondta, »hogy ezzel egy történelmi lépést tegyünk a­­zon további cél felé, hogy Quebec átlagon aluli bérrátáját elmoz­dítsuk Kanada ipari felépítmé­nyéből.« Van önnek olyan ismerőse, aki még nem olvasta a Mun­kást? Díjtalanul küldünk neki mutatványszámot, csak írjon érte. SZOVJET NŐK ÉS A HÁBORÚ JOBBRA: Anna Schetyinyina egy­ szovjet gőzhajónak a parancsnoka. Sok nő szolgál kereske­delmi hajón a Szov­jetunióban, de a hadihajókon való szolgálatból ki van­nak zárva. (Lásd bővebben az alanti cikkben.) BALRA: Koraion a nagymama egy nagy kollektív ser­tésfarm vezetője Ukrajnában. A ná­cik közeledtére ki­adta a rendeletét hogy az el nem szállítható sertés állományt minden egyébbel, aminek az ellenség hasznát vehetné — meg kell semmisíteni. (Mindkét képet, az alanti cikkel e­­gyütt a »Look« nevű folyóiratból vettük át.) Írta: Anna Louise Strong (A világhírű haladó amerikai író­nő a Szovjetunióval kapcsolatos kérdések szakértője.) Harminc millió szovejt nő áll készen arra, hogy segédkezet nyújtson hazája védelmében a ná­ci betörők ellen. Legnagyobb részük a front mögött teljesíti feladatát, a farmokon, gyárak­ban és hivatalokban. Azonban ez­rek vannak belőlük a frontokon is a Vörös hadsereg kiegészítő csapataiban. A hadsereg kórházkülönítmé­­ nyei tele vannak női orvosokkal. Nagyon sok nő van a hadsereg kellékszállító egységeiben, a köz­lekedésnél, valamint a technikai századokban. Ugyanakkor ezrek vannak, akik mint pilóták telje­sítenek szolgálatot, kórházgépe­ket vagy anyagszállítókat vezet­ve. A ténylegesen harcoló csapa­tokban azonban nincsenek nők. Az oly sokat publikált »Halál­­zászlóaljak« és »Vörös Amazo­nok«, nem egyebek ártatlan re­géknél. Mindamellett, az orosz nőknek bőven van tennivalójuk, mióta a németek Keletre­ törtek. Az első náci támadás azokra szakadt, akik közvetlen a határ­mentén laktak feleségeikkel és családjaikkal. Az asszonyok nyomban a segédcsapatok szolgá­latába álltak s megkezdték az anyag szállítását csatasorba álló férjeiknek. Ahogy a betörők elő­renyomultak, ezekből a nőkből sok az erdei táborokba vonult a férfiakkal s segédkezet adtak ne­kik a partizán harcokban. Az orosz nők, hőstetteikkel má­ris drámai és páratlan fejezetet írtak a modern háború történel­mébe. Parasztlányok náci ejtő­ernyősöket ejtettek fogságba. Be­kerített vörös egységeket felsze­reléssel láttak el, sőt biztonságba vezették asszonyaik. A női orvo­sokat és gépészeket a fronti tűz­ben ünnepük vitézségeikért. Az a nyilvánvaló szerep, amit a nők betöltenek Oroszország ha­digépezetében, természetes folyo­mánya a szovjet életben betöltött helyzetüknek. A Vörös hadsereg­be aszerint a szabály szerint lép­nek be, mely a békeidőbeli mun­kájukat is megszabja, az egész­ségi állapotnak megfelelően. A szovjet alkotmány a férfival egyenlő jogot biztosít a nőnek »politikailag, társadalmilag és gazdaságilag«, de­ arra már nem képes, hogy fizikailag is egyen­lővé tegye. Nem mintha gyen­gébbek lennének, inkább másfé­lék. Egyes esetekben sokkal na­gyobb szívóssággal rendelkeznek, de könnyen letörhetek hirtelen megerőltetéssel. Minden nő szabadon választja meg a foglalkozását, hacsak az orvos nem találja azt ártalmas­nak. Az ólom­szakmák mind tilt­va vannak a részükre, mivel az ólommérgezés különös hatással van a nőkre és a magzatra. A nők részére meg van tiltva, hogy nehezet emeljenek, s azt sem en­gedik meg nekik, hogy csataha­jókon szolgáljanak azonban so­kan vannak alkalmazásban a ke­reskedelmi hajózásnál s tisztek is valnak belőlük. Minden hivatás­beli foglalkozás nyitva áll előt­tük. Az egész ország orvosainak 60 százalékát a mérnököknek pe­dig 37 százalékát teszik ki. A szovjet nők majdnem mind férjhez mennek, legnagyobb ré­szük fiatalon, a huszas éveikben s ez a legtöbbnél tartós marad. A törvényes válás aránylag köny­­nyű, de­ egy nő, aki gyakran vá­lik, megvetést vált ki maga iránt. Ugyanígy járnak a céltalanul ka­cérkodó lányok is. A lányoktól elvárják hogy komolyan vegyék a szerelmet, s férjhezmenve gyer­mekeket neveljenek s minden e­­rejüket a további feladatuknak szenteljék. Mikor egy dolgozó nőnek — a­­kikből 19,000.000 van a mezőgaz­daságban és 11,000.000 a gyárak­ban és hivatalokban — csecse­mője van, fizetett szabadságot élvez. Mikor visszatért a munká­ba, gyermekét a bölcsődében hagyja a munkaórák alatt, este pedig hazaviszi. Amellett hogy dolgoznak és gyermekeket nevelnek, a szovjet nőknek egy harmadik foglalko­zásuk is van — a politika. Ma, 500 000 nő van a hely, ■­mány­­zatokban, 277 pedig a szovjet leg­felsőbb tanácsában . Hason­­ló a mi kongresszusunkhoz, így látjuk mi Jegyzi: M­ed­gyesi Sándor XJOGY az Eckhardt-féle »Független Magyaror­szágért!« mozgalom mögé bújt úriembereit céljai népi és demokratikus szempont­ból nem tiszták, az szent. Akkor indították meg a mozgalmat, amikor a demo­kratikus országok népei é­­let-halál harcukat vívják a nácizmus ellen, mégis: a »függetlenek« terjedelmes »kiáltvány !«-ában a »de­mokrácia« vagy »demokra­tikus« szavak elő sem for­dulnak. A kiáltvány oly történel­mi magyar neveket emle­get, amelyek világszerte is­mertek a szabadságharcok­ból. »Magyarország — a ki­rályság . . . « mondja Eck­hardt, és ennek a király­ság-szakasznak a kalapja alá nyomja Rákóczit, Pető­fit és Kossuthot, történel­münk legkirályellenesebb és éppen ezért legnépsze­rűbb alakjait, nyilván csal­éteknek, hogy a magyarság gyanútlanul kapja be a »ki­rályság« horgot. A Churchill - Roosevelt nyilatkozat 3-ik pontjára hivatkozva — »mindazok szuverén jogai és önkor­mányzata helyreállittassék, kiket ezektől erőszakkal fosztottak meg« — úgy ma­gyaráz a kiáltvány, hogy a békekötés után a grófi u­­ralmat helyezhessék ismét a magyar nép nyakára. De hisz ilyen »alapon« Laval, Franciaország fő-főárulója is jogot formálhat majd francia kormány alakításá­ra ! Hogy az egész Eckhardt­­mozgalom milyen irányban mozog, azt sejteni lehet ab­ból is, hogy Ottó, aki pedig magyar király akar lenni, nemrégen azt mondta Van­couverben, hogy az Eck­hardt-féle mozgalmat »min­den magyarnak, akik az a­­merikai partokon találtak menedéket, támogatni kell«. Hitlerizmus helyett habs­­burgizmus — ez az Eck­­hardték célja. A magyar népnek mindkettőből volt már több, mint elég! A NÁCI gépezetnek fon­­tos, hogy a nép szapo­rodjon, az anyák is kom­mandó szóra szüljenek, fő­leg fiúgyermekeket. A gó­lya nénit szolgálatba állít­ják amúgy náci módra. És nemcsak házasságon belül, hanem kívül is. Külön felhívást intéztek a német leányokhoz, hogy ők se maradjanak tétlenek ezen a téren és szüljenek házasságon kívül, ha belül nincs lehetőségük. »Nem engedhető meg« — szól a parancs —, »hogy a hábo­rúi folyamán a születések száma ne emelkedjék. Áru­ló minden germán leány, a­­ki elkerüli azt a kötelessé­gét, hogy minél több gyer­meket szüljön.« És mivel csak leányokkal ezt nem le­het megoldani, a legények­hez is szól a parancs, így: »S.S.-osztagosok! Mielőtt é­­leteteket adjátok a Führe­­rért, ajándékozzátok meg gyermekkel a népet!« Fiatal leányok vívják majd különleges náci elle­nes harcukat. Sok közülük bizonyára az őrültek házá­nak falai közé jut, mások az öngyilkosságot választ­ják. De kétségtelen, hogy a többség más utat választ, ők lesznek a náciellenes Ifront legnagyobb női hősei. ❖ * * * * * ALEX. A. KELEN 1456 CITY HALL AWE., MONTREAL, QUE. Állami hivatalos munkaközvetítés. Real Estate. Élet-, tűz-, baleset- és automobilbiztosítások! Házat, telket, farmot vásároljon általunk. MEGTAKARÍTOTT pénzét elhelyeztük 5%-os kamat mellett ■ A­ÍZÁSRA (Mortgage). ANGLIA ÍGÉRETE (Folytatás a 4. oldalról) ben, állhatatos hitük Oroszország iránt, hazaszeretetük, mely arra készteti őket, hogy inkább el­pusztítsák örökségüket, semhogy a barbár betörő kezére engedjék esni, kiváltotta úgy az ő-, mint az Újvilág növekvő bámulatát. Mégis, komoly óra ez, sötét sors. Oroszország vad hatalmak legnagyobb összefogásával néz szemben, amit a világ valaha is ismert — Finnország, Románia, Magyarország, Olaszország, és mindenekfölött Németország, a gyilkosság, rablás és gyújtoga­tás kötelékében, végig söpör a vi­lágon, egyik nemzetet a másik után hódítva meg, mig az egész emberiség le nincs törve és a tör­ténelemben páratlan mártirságba nincs hajtva. Oroszország seregei most bor­zasztó veszélyben vannak. Halál­tusája szívfacsaró és bizonyára hosszú lesz, de népének morálja töretlen. Ellenállásuk erős. El­szántságukat nem lehet letaposni. Egy hadsereg ők egy zászló a­­latt egyesülve azzal a képesség­gel, hogy megvédjék magukat és­­ megverjék ellenségüket. Előttünk­­ áll a ragyogó önfeláldozás orosz­­ látványa — szétlőtt otthonok, felforgatott tűzhelyek, elpusztí­­í­tott farmok. Követhetünk-e el mulasztást önmegtagadásunkban itt, hogy ezeknek a barátainknak­ és szö­vetségeseinknek vigaszt ne nyúj­tanánk ott? Nem tehetjük. Le fogunk mondani a külföldi éle­lemről, ha a hajókra szükség lesz Oroszország számára. Fel fogjuk adni minden kényelmünket, ha a munícióra szükségük van váro­saik védelmére. Együtt viseljük velük a borút és megosztjuk ve­lük a napfényt. Sztálint fenn kell tartani. A Szovjetuniót képessé kell tenni arra, hogy a tavaszi hadjáratba a háború munícióinak — minde­nekfölött tankoknak, antitank­­ágyuknak, repülőgépeknek és légelhárító ágyuknak — elegen­dő kellékével léphessen bele. E­­zek azok az ígéretek, amiket Sztálinnak mi Moszkvában tet­tünk az önök nevében. Ezek a­­zok az ígéretek, amiket be kell váltanunk. 13. OLD­Al­

Next