Kanadai Magyar Munkás, 1948. július-december (20. évfolyam, 1-25. szám)
1948-08-12 / 5. szám
J0. OLDAL AKI ELLENE SZAVAZOTT (Folytatás a 6. oldalról) Eét is kell tennünk, amelyek az amerikaiak által szervezett szovjet-ellenes szövetségben vezető szerepet kényszerítettek ránk. Pedig lett volna könnyebben járható út a számunkra. Több tervgazdaság Angliában és a legszorosabb gazdasági kapcsolatok létesítése a Szovjetunió és a keleteurópai államokkal. Ezek az országok el tudnák látni Angliát élelmiszerrel és szívesen megvásárolnák tőlünk mindazokat a gépeket, amelyekre szükségük van. Az ilyen gazdasági kapcsolat előnyösebb helyzetet biztosítana Angliának. Ilyen körülmények között, mint egyenlő fél tárgyalhatnánk az Egyesült Államokkal. Az ilyen lényegű szoros gazdasági szerződések nagyobb politikai hatalmat és függetlenséget is kölcsönöznének Angliának, amely a többi békeszerető nemzettel együtt küzdhetne a béke megőrzéséért és megakadályozhatná, hogy Nyugateurópa az amerikaiak katonai és haditengerészeti támaszpontjává változzon.« A is AZ OKA, hogy a munkáspárt úgynevezett baloldali képviselői, árulásnak is beillő, szégyenteljes magatartást tanúsítottak a Mai BULGÁRIA . . . (Folytatás a 7. oldalról) több versenyszakaszban, állandóan a legjobban dolgozók sorában van. Egy ilyen versenyszakasz végén megállapítják az élmunkásokat és megjutalmazzák őket. Kitüntetni pedig azokat tüntetik ki, akik egymásután többször kaptak jutalmat, mint élmunkások. Nagyszerű ifjúság ITT TALÁLKOZTUNK először, munkában, az ifjúsági brigádokkal. Barnabőrű, pirospozsgás, erőtől duzzadó, jókedvű fiatal fiúk és lányok dolgoznak brigádokba tömörülve szerte az országban. Útépítésnél, csatornázásnál, ipari üzemek építkezésénél, mezőgazdasági munkálatoknál, mindenütt ott találjuk Bulgária nagyshall-segélyről szóló parlamenti vitában és a szavazásnál? Lester Hutchinson, lassan, elgondolkozva válaszol. Látszik, hogy mélyen fájlalja képviselőtársainak és barátjainak viselkedését. »Sokan tartózkodtak a szavazástól — válaszolja — sokan pedig elismerték azóta, hogy rossz oldalon adták le szavazatukat.« Emeltebb hangon folytatja: »Igen,rossz oldalon szavaztak. Sokan teljesen Cripps beszédének hatása alá kerültek, nem láttak más megoldást. Néhány hónap múlva tisztán fogják látni politikájuk súlyos következményeit. Akkor fogják csak valójában fájlalni, hogy mit tettek. Nem akarom mentegetni őket, de nem szabad elfelejteni, hogy a legféktelenebb politikai hadjárat fenyegette mindazokat, akik a Marshall-terv ellen szándékoztak szavazni. Álcázott kommunistáknak és a Kremlin titkos ügynökeinek kiáltották ki mindazokat, akik nem voltak hajlandók a kormányt követni. Voltak olyanok is, akik féltek a párt egységének megbontásától. A 18 hónap múlva bekövetkező parlamenti választásra gondoltak és bizonyára nem felejtkeztek el a saját pozíciójukról sem.« »Teljesen új politikai irányvonalra van szükségünk«, folytatta fejtegetéseit néhány csésze tea elfogyasztása után. »Amíg azonban a Szovjetunió joggal tart minket az amerikai szovjetszerű fiatalságát. A brigádok fél 7-től 1 óráig dolgoznak, utána ebédidő, két óra pihenés, majd hozzákezdenek a kulturális munkához. Tanulnak, sportolnak, szórakoznak. Nagy érdeklődéssel kérdezgettek bennünket a magyar ifjúság felől. Hogyan veszi ki részét az országépítő munkából? Milyen a politikai fejlettsége? Van-e egységes ifjúsági szervezet? Őszintén megmondtuk, hogy még messze tartunk attól, amit Bulgáriában láttunk. Határtalan a lelkesedés -KiEM VOLNA teljes a kép, ha elhallgatnánk legmélyebb benyomásunkat, amelyet bulgáriai utazásunkban szereztünk. Ez az a mindenkit magával ragadó, határtalan lelkesedés, amely a bulgár népet elönti az országépítés szent ügye iránt, az a minden szemből sugárzó, nagy ellenes szövetség vezető tagjának, addig nagyon nehéz, illetve teljesen lehetetlen az új politika megvalósítása. A mi szocialista külpolitikánknak le kellene törni azokat a korlátokat, amelyeket szovjet-ellenes magatartásunk állított fel. Az angol nép egyetlen külpolitikája csak a szocialista fellépés lehet, amely lehetővé teszi a Szovjetunióval és a keleteurópai demokráciákkal való gazdasági és politikai együttműködés kiépítését. Az ilyen politika békét jelent az egész világnak és függetlenséget Angliának is.A TESTER Hutchinson ma még csak egyike azon keveseknek a munkáspárt parlamenti frakciójában, akik tisztán látják a kormány helytelen külpolitikáját és azon változtatni akarnak. Ma még csak egyike azoknak, akik semmit sem törődnek a kormány és a munkáspárt jobboldali vezetőségének haragjával. Holnapra az angol dolgozók háborúellenes küzdelmének egyik vezető tagja lehet. Hutchinson képviselő hű maradt a családi hagyományokhoz, munkásmozgalmi múltjához és az indiai börtönökben bizonyára többször megismételt fogadalmához, hogy minden erejét és egész életét a munkásosztály felszabadulásának és a szocializmus építésének fogja szentelni. 1.A szeretet, amelyet a bulgár nép vezetői és elsősorban Dimitrov iránt tanúsít. A magyar kormányküldöttség tiszteletére a szerződés megkötése alkalmával rendezett szófiai nagygyűlésen mindnyájan éreztük: itt széttéphetetlen kötelékek fogják egybe a népet a vezetőkkel. Itt valóban eggyé kovácsolódtak a dolgozók, a lakosság minden rétege. Itt mindenki tudja, hogy a nehézségek csak átmenetiek, hogy együttes erőfeszítéssel gyorsan legyőzik azokat és biztos léptekkel haladnak az anyagiakban itt többet nyújtó jövő felé. A bulgár népet átitatja, felemeli a nehéz harcokkal megszerezett szabadságnak a tudata. Megbecsülik ezt a drága kincset, tudnak élni vele és ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy Bulgária továbbra is ott fog haladni a szabad nemzetek első sorában. A MAGYAR és román nép közös múltjának ezer esztendejére népelnyomó uraik határtalan nemzeti sovinizmusa nyomta rá bélyegét. A két nép sohasem harcolt egymás ellen, — saját érdekeiért — mert érdekeik azonosak voltak. De harcolt egymás oldalán valahányszor saját ügyéért kellett harcolnia. Egy táborban volt a magyar és román paraszt Budai Nagy Antal és Dózsa György oldalán . Rákóczi kurucai elsősorban nem magyarok, szlovákok és románok voltak, hanem kurucok, elnyomott, megzsarolt, kiszipolyozott jobbágyok — nemzetiségre való tekintet nélkül. De találkozott e két nép a közös csatákban Horia seregében is Zaránd, Hunyad, Torda és Kolozs alatt. Varga Katalin, a hős magyar asszony Erdélyben egyaránt szólította harcba az elnyomott magyar és román bányászokat. És nem hiányoztak a román szabadságharcosok Bem seregéből sem. A román és magyar nép története — szabadságharcosok története. Szabadságharcát a két nép az erdélyi tájakon sohasem vívta különkülön, vagy egymás ellen, hanem mindig a közös — magyar és román — népelnyomó ellenség ellen. 1848- ban Nicolas Balcescu, a nagy szabadságharcos, aki egy személyben Petőfije és Kossuthja a román népnek, minden erejét arra fordította, hogy megteremtse az egyetértést a magyar és román forradalmárok között, akiket végül is a Habsburgok intrikája és a szívük mélyén szunnyadó sovinizmus letérhette a forradalmi útról. Magyarországnak két útja van — mondotta ekkor Balcescu, — vagy arisztokratikus és zsarnoki lesz Ausztria oldalán,vagy demokratikus lesz és akkor együtt kell haladnia a románokkal. A híres lenini tétel — »nem lehet szabad az a nép, amely másokat elnyom« — igazát bizonyítja a két nép történelme. A magyar földesúr és a román bojár uralma elnyomást jelentett mindkét nép számára, a román nép felszabadulása pedig egyúttal az erdélyi magyarság szabadságát is. AZ ELSŐ: JOGEGYENLŐSÉG A DEMOKRATIKUS Románia első reformja — földosztást, államosítást és tervgazdálkodást is megelőzve — a nemzetiségi kérdés megoldására irányult. 1945 február 7- én született meg a Nemzetiségi Statútum, tehát olyan időben, amikor a kormányban még helyet foglaltak a reakció erői és igyekeztek gátat vetni a reformoknak, köztük a nemzetiségi kérdés demokratikus szellemben való megoldásának is. Ez a reform elsősorban a Román Kommunista Párt érdeme, amely marxista-leninista jellegének megfelelően követelte a nemzetiségi kérdés valóban demokratikus megoldását. A Nemzetiségi Statútumhoz hasonlóan az új alkotmány is biztosítja a magyarság egyenrangúságát. Az alkotmány 16-ik és 18-ik szakasza így szól: »A Román Népköztársaság minden állampolgára nemre, nemzetiségre, fajra, vallásra vagy műveltségi fokra való tekintet nélkül, egyenlő a törvény előtt. A faji, vagy nemzetiségi gyűlölet bármilyen hirdetését vagy megnyilvánulását törvény bünteti. Minden állampolgár nemre, nemzetiségre, fajra, vallásra, műveltségi fokra való tekintet nélkül, beleértve a katonákat, bírákat és köztisztviselőket, választójoggal bír és bármely állami szervbe beválasztható.« A demokratikus erők harcának eredményeként alakult meg 1945- ben a nemzetiségi minisztérium. A minisztérium felállítása és a Statutum életbelépése óta három év telt el. A magyar és román nép együttélésének történelmi távlatában három esztendő természetesen rövid időszak. Tekintetbe véve azonban az elért eredményeket, ezalatt a három év alatt igen sok történt. ADATOK MUTATJÁK A TÖRVÉNYHOZÁSBAN 35 képviselője van a romániai magyarságnak. Az egyik alelnöki és jegyzői tisztet magyar képviselő tölti be. Közoktatás, kulturális élet és művészet terén a magyarság egyenjogúságát bizonyítják az alábbi adatok: Az elmúlt tanévben 2071 magyar tannyelvű, elemi iskola és óvoda, valamint 184 magyar tannyelvű középiskola működött, 4205 tanítóval és 2035 tanárral. Kolozsvárott 1945 július 1-én nyílott meg a Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem bölcsészeti és irodalmi, jogi és közgazdasági, természettudományi, orvosi és gyógyszerészeti kara. A magyar nyelvű sajtót 12 napilap, 10 hetilap és 25 időszaki folyóirat képviseli. Székelyföldön megnyílt az Állami Székely Színház, Nagyváradon a Magyar Népi Szövetség Színháza, amelyet az állam támogat, Aradon a Magyar Munkásszínház, Szatmáron a Magyar Népi Színház és Kolozsvárott a Dolgozók Színháza. A prózai és zenei oktatást a Kolozsvári Magyar Állami Zeneakadémia látja el. 42.484 MAGYAR PARASZT KAPOTT FÖLDET A NEMZETI reformot nyomon követte a földosztás. Az első világháború után az Oroszországi Októberi Forradalom hatására Romániában is kénytelenek voltak földet adni a parasztságnak. A 9,1 millió hektár szántóföldből azonban csak 3,5 millió hektár került a parasztság kezébe. Az 1945. évi demokratikus földreform végkép felszámolta a feudalizmust. 1.400.000 hektár földet osztottak fel 726.000 paraszt között. A földreform döntő lépés volt Románia gazdasági és politikai szerkezetének átalakításában. Ez különösen szembetűnik, ha tekintetbe veszük, hogy a háború előtt a nemzeti jövedelem 75 százalékát a mezőgazdaság szolgáltatta. A magyarság egyenjogúsága gazdasági téren is megvalósult. A földosztásnál figyelembe vették az igényjogosultak nemzetiségi megoszlását. Erdélyben és Bánságban 42.484 magyar nemzetiségű állampolgár között 51.949 hektár földet osztottak szét. Románia gazdasága a német rablógazdálkodás és a háborús károk következtében, rendkívül nehéz helyzetbe jutott a felszabadulás után. Az egész Európára kiterjedő aszály mezőgazdasági termését alaposan megtizedelte. 1946 nyarán az ipari termelés a háború előttinek alig 50 százalékát érte el. Az eredményes újjáépítést ennek az inflációs időszaknak gazdasági anarchiája komolyan veszélyeztette. Az államhatalom építő törekvéseit a spekuláció minduntalan elgáncsolta. A munkafegyelem meglazult, a munkateljesítmény igen alacsonyra esett vissza. Nyoma sem volt Romániában annak a lázas munkának, a ROMÁNIÁBAN ÍRTA GARAMVÖLGYI ANDRÁS KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1948 AUGUSZTUS 12. CSÜTÖRTÖK