Kanadai Magyar Munkás, 1949. január-június (20. évfolyam, 26-51. szám)

1949-06-16 / 49. szám

’ 4 ^. _l__, ---------------- A ------------------------------­Egysége* KAN AD AG Y A R népi akciót kell k A M M ' jfc! gy » A JT demokratikus kovácsolni a Sk Ak I I Ik világbékét reakció ellen! \ kell teremteni! Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the Post Office Department, Ottawa, Ontario^v;' ^^^ VOL. XX. ÉVF. — No 49. SZÁM TORONTO, ONT., 1949 JUNIUS 16. CSÜTÖRTÖK P EGYES SZÁM­ARA 5 CENT .......................... 11 — ■ - 1 ---- -..........- -----------------------------------------V- Ghit'h­­ -------­----------------------——--------­ MUNKÁDÉRT, A BÉKÉÉRT SZAVAZZ MUNKÁSOKRA! KANADA NÉPE JÚNIUS 27-én választ. Ezen a napon minden választópolgárnak újra lehetőség adatik arra, hogy demokratikus választói jogát gyakorolja és szavazatával szóljon bele az ország sorsát, a nemzet jövőjét irányító politikába. A demokrácia elve azt diktálja, hogy minden szavazópolgár arra a pártra, programra vagy jelöltre sza­vazhasson, amelyiket felfogása, józan ítélőképessége szerint a legjobbnak tart. Ugyan­úgy megvan az a demokráciaadta jogunk is még, hogy pártok és jelöltek, valamint a­­zok támogatói és szószólói álláspontjukat, programjukat a nép elé vigyék, hogy azok bíráljanak, ítéljenek és meggyőződésük szerint válasszanak. Ezért mi, éppúgy mint a múltban, ebben a választásban is megmondjuk nézetün­ket. Álláspontunkat, célkitűzéseinket mindenki ismeri: azt, hogy mindig a haladás ol­dalán álltunk, mindig a dolgozó nép kenyerének, szabados­ságának, békéjének ügyéért harcoltunk — és ezt mind­végig igazolta a történelem. Magyar-Kanadában a több­séget kitevő baloldali és haladó magyarság az, akikhez szólunk, akikkel együtt harcolunk, akiket képviselünk. De a nép sorsát irányító kérdések, nemkülönben az előttünk s­zálló országos választás kérdései, nemcsak ennek a réteg-­­­nek a kérdései, hanem az egész kanadai magyarságé is. Éppen ezért felelősségtudatot és jogot érzünk arra, hogy­ a választási kérdésről az összes magyarsághoz szóljunk,­­ hisz nagyon jól tudjuk, hogy a kanadai magyarság döntő­ többsége kétkezi dolgozó ember, akiknek ha a nézete ma még nem is, de a sorsa ugyanaz, mint a haladó táborban álló, aktív politikai harcot folytató magyarságé. EZ A BALOLDALI tábor tudata és felelőssége érzésével bizalommal tekint e választás elé, mert az élet valóságából meríti hitét, meggyőződését, mert tudja, hogy mi között kell választania jún. 27-én. Még frissen él emlékezetében a — Kanadán kívül a bennünket,­magyarokat legközelebb­ről érdeklő — május 15-én lezajlott magyar választás. Mit látott ebben a választásban? Látta azt, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront a választás előtt felhívással for­dult a magyar néphez, amelyben felszólította, hogy mond­ja meg a véleményét: helyesli-e az ország gazdasági és társadalmi életében eddig végbement gyökeres változáso­kat; helyesli-e a nagybirtokosok és nagytőkés reakció és a külföldi imperialisták ügynökeinek eltávolítását a poli­tikai életből; jóváhagyja-e az ország függetlenségének, a nép építőmunkájának és szabadságának védelmezésére i­­rányuló békepolitikát; támogatja-e az ország további fel­­emelkedését biztosító, új országépítő ötéves terv megva­lósítását ? Tiszta, érthető beszéd ez, s hogy a magyar nép iga­zán megértette, azt a május 15-iki választáson a Nép­front elsöprő győzelme fényesen bizonyítja. A magyar nép jóváhagyta a magyar kommunisták által vezetett demok­ratikus összefogással véghezvitt eddigi építő munkát,­ a­­mellyel elérhette,hogy az urak országából dolgozók hazája lett, és felhatalmazta a Népfrontot arra, hogy tovább ve­zesse a felemelkedés útján. KANADÁBAN még nem ez a kérdés, sőt akik ma hata­lomra készülnek az ország vezetésére, nem is ilyen irányú a célkitűzéseik. A St. Laurentek, a Drewk, a Coldwellek a magyar célkitűzésnek éppen az ellenkezőjét: válságot, a velejáró munkanélküliséggel, nyomorral, fasizmust és há­borút készítenek elő. Ott Magyarországon a jobblétet, biz­tonságot, boldogságot jelentő 5­ éves terv jóváhagyásához, a béke tántoríthatatlan védelmezésére kérték a nép sza­vazatát; itt az alacsony munkabért, hajszát, kényszer­munkafeltételeket jelentő haditermelésre, egy minden ed­diginél pusztítóbb, a dollármilliomosok kapzsiságát kielé­gítő támadó háború elindításához kérik a választópolgárok szavazatát. Természetesen a nagytőke politikáját képviselő je­löltek nem így tárják a választók elé céljaikat. Hamis, tet­szetős csomagolásban igyekeznek terveiket a néppel lenye­letni, vagy mélyen hallgatnak igazi céljaikról; másrészt pedig a nép által óhajtott, megkapó ígéretekkel, a balol­dal felé szórt aljas rágalmakkal, félelmet és gyűlöletet keltő propagandával igyekeznek a józan észt megzavarni és a figyelmet az igazi döntő kérdésekről elterelni. DE SEMMI ilyen ne tévessze, nem szabad, hogy megté­vessze a haladó táboron kívül eső magyarságot sem. de­­(Folytatása a 16. oldalon.) A KELET-NÉMETORSZÁGBAN népszavazással megvá­lasztott Népkongresszus ülésezik, amely Gerhardt Eislert még megérkezése előtt az ideiglenes kormányzó népta­nács tagjává választotta. DR. SÍK ENDRE Magyarország ai.... ...’a» Kö­vete második alkalommal lesz nemcsak a június 26-i Kossuth Népünnepély, nem­csak a kanadai haladó ma­gyar mozgalom, hanem — néhány úri talpnyaló veze­­tőcske kivételével — az e­­gész kanadai magyarság vendége is. A magyar köztársaság, a magyar népi demokrácia, a magyar nép képviselője és szószólója Sik Endre, aki az esti programon fog a Nép­ünnepély közönségéhez be­szélni. Különös szerencséje lesz az ünnepélyre készülő ontariói magyarságnak,hogy ezen a napon Sik Endrével találkozhat, aki kétségtele­nül a legérdemesebb élő ma­gyar ma az amerikai konti­nensen és a megjelenése to­vábbi alapos ok arra, hogy minél több magyart elvi­gyünk az ünnepélyre. Hiva­tali állásán kívül csak a szé­les tudása és meggyőződése nagyobb, azért a kanadai magyarsághoz szóló üdvöz­lete nem egy hivatalnok szá­raz tolmácsolása, hanem egy felszabadult nemzet sze­rény, de nagyszerű harcos fi­ának az üdvözlete lesz. A Kossuth­ Népünnepélyen le- ÖSSZEÜLT AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS, MEGALAKULT AZ ÚJ KORMÁNY BUDAPEST • Június 3-án ült össze az új országgyűlés a tisztikar megválasztására. Közfelkiáltással választotta házelnökké Olt Károlyt, aki megválasztása után a köz­­társasági elnök kéziratát olvasta fel. E kéziratban Szaka­­sits Árpád köztársasági elnök megállapítja, hogy a ma­gyar nép félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy helyesli a forradalmi változásokat, amelyeket a kormányzat gazdasági és társadalmi té­ren megvalósított, helyesli a békepolitikát és szeretettel övezi a Békefront vezetőjét, a Szovjetuniót és barátság­ban kíván élni a népi demok­ráciákkal, magáévá tette az ötéves tervet, helyesli az új alkotmány szükségességét és a honvédség megerősítését, bizalommal követi a Magyar Dolgozók Pártját és annak vezetőjét, Rákosi Mátyást. Olt Károly ezután kijelen­tette, hogy az új országgyű­lés a nemzeti egység ország­gyűlése. Megállapította,hogy soha ennyi munkás, paraszt és nő nem ült magyar par­lamentben mint ma és hang­súlyozta, hogy az országgyű­lés egyik első feladata gon­doskodni az új alkotmány­ról. A kormány összetétele Budapest — Az új ma­gyar kormány tagjai a követ­kezők: miniszterelnök Dobi István, miniszterelnökhelyet­tes Rákosi Mátyás, állammi­niszter Gerő Ernő, külügy­miniszter Kállai Gyula, bel­ügyminiszter Kádár János, honvédelmi miniszter Farkas Mihály, igazságügyminiszter Ries István, pénzügyminisz­ter Kossa István, közleke­désügyi miniszter Bebrics Lajos, földművelésügyi ini­gyen ott és hallgassa meg Sik Endrét minden jó­­ ma­gyar!­ ­________________ niszter Erdei Ferenc, nehéz­ipari miniszter Zsofinecz Miklós, könnyűipari minisz­ter Marosán György, építés­ügyi miniszter Darvas Jó­zsef, belkereskedelmi mi­niszter Bognár József, kül­kereskedelmi miniszter Ró­nai Sándor, népjóléti minisz­ter Ratkó Anna, népnevelés­ügyi miniszter Révai József, (Folytatása a 16. oldalon) gyár! KÉPKIÁLLÍTÁS A NÉPÜNNEPÉLYEN A június 26-án tartandó Népünnepélyen a délutáni programon és a koraesti »Já­nos vitéz« zenéjéből összeál­lított hangversenyen kívül is­mertető és egyben tanulsá­gos szórakozást fog nyújta­ni a KÉPKIÁLLÍTÁS. A kiállítás anyaga a na-'­­ pókban érkezett meg az ó­­hazából. Eredeti, nagyított fényképek és grafikonok ö­­rökítik megyt az újjáépítés, a tanulás, a termelés fonto­sabb ágait. Táblázatok, számadatokkal tárják a né­ző elé az egyes termelési á­­gakban elért eredményeket, amelyeket minden kanadai magyarnak érdemes lesz nemcsak megnézni, de tanul­mányozni, hogy képet for­málhasson arról a haladás­ról, amit az óhaza népe a felszabadulás óta megvalósí­­tott.

Next