Kanadai Magyar Munkás, 1950-1951 (22. évfolyam, 1-50. szám)

1950-07-20 / 1. szám

A KOREAI KUDARCOT BALKÁNI KALANDDAL KÉSZÜLNEK TAKARNI A GÖRÖG Kommunista Párt július 5-i nyilatkozat­ban figyelmeztetett, hogy az imperialista hatalmak az Albán Népköztársaság ellen készülnek koreai mintájú támadásra. Az amerikaiak a titoista és görög fasiszták el­lentéteinek felszámolásához ragaszkodnak, hogy Albá­nia elleni katonai kaland­ban együttműködhessenek. A koreai kaland kudarca arra készteti az imperialis­tákat, hogy ellensúlyozásul második tüzet gyújtsanak ki a Balkánon. (A magyar ha­táron a lakosság egy kis ré­szének kiürítésével történt biztonsági intézkedést a nyugati hírügynökségek Ju­goszlávia elleni magyar és »szovjet« készülődésnek i­­gyekeznek feltüntetni, hogy a titóista és­­görög fasiszták üzelmeiről eltereljék a fi­gyelmet.) . Hrt. I KANADAI MAGYAR rigp llépi akciót kei! Entered as Second Clas* Matter, June 19, 1934, by the Post Office Department, Ottawa, Ontario. CSCTTBOkTOtíkIIS kovácsolni a jk Á I H |k 9 9 M Ék* világbékét reakció ellen j ár ! if H kell teremteni! VOL. XXhTévF— No. 1. SZÁM TORONTO, ONT., 1950 JULIUS 20. CSÜTÖRTÖK EGYES SZÁMÁRA 5 CENT AZ ATOMHÁBORÚ VESZÉLYÉRE INT A BÉKEKONGRESSZUS TORONTO — »A koreai városokra ledobott atombombák­kal az emberiség elleni bűntényt követnének el«, jelen­tette ki a Kanadai Békekongresszus Truman elnökhöz, Trygve Lie-hez, az EN főtitkárához és St. Laurent kana­dai miniszterelnökhöz intézett táviratában. A távirat rá­mutat arra, hogy »borzalmas és félelemkeltők azok a mostani felszólalások az amerikai képviselőházban, hogy az U.S. hadvezetősége vesse be az atombombát Koreá­ban.« A Truman elnökhöz intézett külön, éleshangú távirat­ban a Békekongresszus felszólította az elnököt, hogy­­i­­télje el ezeket a nyilatkozatokat és biztosítsa a világot arról, hogy az U.S. nem fogja használni az atombombát. Követeljük, hogy az U.S. vonja vissza csapatait Koreából — folytatja a» távirat — és bízzák magára a koreai nép­re, hogy milyen kormányt akar magának elismerni.« országos tanácsa ülést tar­tott, hogy a Stockholmi Fel-­­­hívás alapján folyó béke-­ kampány erősítését megvi­tassa és felhívást bocsájtott ki, amelyben élesen rámutat arra, hogy a koreai esemé­nyek »hangsúlyozzák egy a­­tom világháború szörnyű veszélyét.« Egy atombombá­nak a ledobása, figyelmez­tet a felhívás, »a világhá­borúra való feladást jelente­né — a halál és pusztulás kiterjesztését a védtelen ci­vil lakosságra az egész föld­kerekségen.« Kanada ítélje el a koreai beavatkozást A Kongresszus felszólí­totta St. Laurent miniszter­­elnököt, hogy adja tudtára U.S. kormányának, hogy »a kanadai kormány ellene van« Korea atombombázá­sának. »Hárítsák el kanadai csapatok beavatkozását a koreai háborúba — sürgeti a távirat. Hivatalát hasz­nálja fel a Koreába való ka­tonai beavatkozás megaka­dályozására.« A táviratok elküldését megelőzőleg a Kongresszus Hagyják magára Korea népét Hogy megakadályozhas­suk Kanadának egy világ­háborúba lépésről-lépésre való belekeverését, a Béke­kongresszus kimutatja, hogy a kanadai kormánynak kö­vetelnie kell a koreai kato­nai beavatkozás beszünteté­sét és ezzel adják meg a ko­reai népnek a lehetőséget arra, hogy a magának tet­sző kormányt választhasson. A felhívás második pontja arra tesz felhívást, hogy í­­téljék el mindenfelé Korea atombombázásának követe­lését és tegyék magukévá a Stockholmi Felhívást, ame­lyet a Kanadai Békekong­resszus terjeszt Kanadában és azt követeli a kormány­tól, hogy foglaljon állást az atombomba betiltása mel­lett és bélyegezze háborús bűnösnek bármelyik kor­mányt, amely elsőnek meré­szelné bevetni az atombom­bát. A Békekongresszus még erélyesebb munkára szólítja fel a béke híveit az aláírás­gyűjtési kampány fokozásá­ra. A NEHRU-SZTÁLIN LEVÉLVÁLTÁS SZÖVEGE ALÁBBIAKBAN közöljük a Nehru - Sztálin levélváltás Koreát illető három jegyzé­kének a szövegét. Nehru első levele: » . . . India célja, hogy lo­kalizálja a konfliktust és se­gítse a gyors, békés elinté­zést a Biztonsági Tanácsban lévő jelenlegi holtpontnak a megszüntetésén át úgy,hogy Kína népkormányának kép­viselője elfoglalhassa a he­lyét a tanácsban, az USSR visszatérhessen oda, és a ta­nács keretén belül, vagy a tanácson kívül nem hivata­los kapcsolaton át, az USSR, az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kína, más békés ál­lamok segítségével és e­­gyüttműködésével, alapot találhassanak a konfliktus megszüntetésére és a koreai probléma végleges megoldá­sára. " Teljes bizalommal lévén Exellenciád abbeli határo­zottságában, hogy fenntart­sa a békét és ezáltal fenn­tartsa az Egyesült Nemze­tek szolidaritását, bátorko­dom ezzel a személyi felhí­vással önhöz fordulni, hogy használja magas autoritását és befolyását ennek a közös célnak az elérésére, amely­től az emberiség jóléte függ.« Sztálin válasza: »Üdvözlöm az ön békés kezdeményezését. Teljesen osztom az ön nézőpontját arra vonatkozóan, hogy a koreai kérdésnek a békés szabályozása szükséges a Biztonsági Tanácson keresz­tül, az öt nagyhatalomnak a kötelező részvételével, bele­értve Kína népkormányát is. (Folytatása a 16. oldalon) SZÉKET KÍNÁNAK! A Nehru által Moszkvába és Washingtonba egyidejű­leg küldött levélre Sztálin szombaton »teljes megegye­zéssel« azt válaszolta, hogy a Nagy öt »kötelező részvé­telével«, vagyis Kína felvé­telével tárgyalja a Bizton­sági Tanács a koreai kér­dést, meghallgatva »a ko­reai nép képviselőit«. Sztálinnak küldött vi­szontválaszában Nehru azt mondta, hogy a Sztálin e­­gyetértő válasza alapján »más kormányokkal« is fel­veszi a kapcsolatot és remé­li, hogy rövidesen újra ír Sztálinnak. ANGOL RÉSZRŐL Kelly angol nagykövet kedden harmadszor tartott megbeszélést Gromiko szov­jet külügyminiszterhelyet­tessel a koreai válságról. KOREA SZABADUL! Mialatt az atombomba be­tiltását követelő stockholmi Trygve Lie U­-főtitkár­­nak 52 tagállamhoz intézett abbeli kérésére, hogy nyújt­sanak segítséget az észak­koreaiak ellen, sorban ér­keznek a vonakodó és habo­zó válaszok. Közben a koreaiak »ke­gyetlenkedéséről« szóló ha­zugságokat ismételten cáfol­ták a néphadsereg részéről, amit elfogott amerikaiak e­­rősítettek meg. Sherman a­­merikai repülőtiszt a Feng­­jang-rádión beszélve kije­lentette, hogy az előzetes rémitgetések ellenére, a fog­ságban a koreaiak a legjob­ban bánnak vele. U. S. FOGLYOK SZAVA Nugent kapitány a saját és a 24. amerikai hadosz­tálybeli társai nevében júli­us 11-én kijelentette a föng­­jangi rádión: »Mi, 114 amerikai, foglya vagyunk egy megüzenetlen háborúnak. Tizenhárom se­besültünk most koreai kór­házban van és kezelik őket és súlyosabb sebesültek meghaltak. A legembersége­­sebben kezelnek bennünket. Dél-Koreába érkezve ész­leltük, hogy a délkoreaiak többsége jelezte óhaját. (Folytatása a 16. oldalon) SZTÁLIN A BÉKE KULCSÁT ADTA NEHRU TOVÁBBVISZI SZTÁLIN VÁLASZA ALAPJÁN AZ ÜGYET Trumanék eddig makacsul ellenzik a békét VILÁGSZERTE NŐAKÖVETELÉS A SZOVJETUNIÓ és India álláspontja azonos a koreai válság megoldására és a világháború elhárítására: a Kí­nai Népköztársaság képviseletével helyre kell állítani a Nagy Út egyöntetűségének elvét az NN Biztonsági Taná­csában, amely így aztán jogerővel és megfelelő hatalom­mal oldhatja meg a koreai kérdést és háríthatja el a vi­lágháború veszedelmét. A moszkvai rádió kedden reggel közzétette Nehru in­diai miniszterelnök Sztálin szovjet miniszterek­ akhoz a múlt héten intézett kezde­ményező levelét. Sztálin szombaton adott helyeslő válaszát és Nehru viszont­válaszát Sztálinhoz, misze­rint Sztálin levele alapján most már »más kormányok­hoz« is fordul. Indiában hatalmas béke­tüntetések üdvözölték Sztá­lin válaszát. Truman elnök az Egye­sült Államok részéről ked­den reggelig még nem adott választ Nehru és Sztálin le­velére, de a külügyminiszté­rium az indiai nagykövettől átvett Sztálin-válasz után is elutasító magatartást jelzett Kína felvételét illetően és kiindulási alapnak a koreai néphadseregnek a 38-as szélességi vonalra való visz­­szavonását hangoztatta. békehatározat mellett na­ponta újabb milliók sorakoz­nak fel világszerte és széle­sedve erősödik a Koreában való amerikai beavatkozás megszüntetéséért való köve­telés is, a koreai néphadse­reg a Kum folyón átkelve Taezsonon túl tovább szorít­ja délre az amerikai és a szétzüllőben lévő délkoreai haderőket. Az úgynevezett Dél-Koreának több mint fe­lét szabadította fel eddig a néphadsereg, melyet nem­csak a szabad koreai terüle­tek lakossága támogat nagy lelkesedéssel, hanem az el­lenség háta mögött lévő ge­rillák és szabotánsok is. SAVANYÚ SZŐLŐ (A, ft? A— X ^

Next