Kanadai Magyar Munkás, 1961-1962 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1961-07-20 / 1. szám
4. oldal KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1961 július 20 A NYÁRI ÜDÜLTETÉSEK MÁR MEGKEZDŐDTEK Naponta több mint tizenötezer beutalt a szakszervezeti üdülőkben BUDAPEST . Tekintettel arra, hogy elérkezett a nyár közepe, máris kibontakozott az újabb fejlődés a szakszervezeti üdülésben. Már az első félévben majdnem 85.000-en jutottak el a szakszervezetek üdülőibe, noha a főidény csak május elején kezdődött meg. A május előtt is működő balatoni üdülők nyújtotta lehetőségeket már az előidényben is csaknem 90 százalékban sikerült kihasználni. A főidény kezdete óta naponta 15.540 beutaltat tudnak vendégül látni a szakszervezetek az ország legszebb részein. A most kezdődött második félév lehetőségei természetesen még nagyobbak.December 31-ig még több mint százezer beutaló cédulát osztanak ki a szakszervezetek. Körülbelül 82.000-en jutnak hozzá a legáltalánosabb üdülési formához, az úgynevezett kedvezményes üdültetéshez, mások szanatóriumi, családos vagy olyan beutalást kapnak, amellyel az anya és gyermeke együtt üdül.3600 dolgozó vesz részt bécsi, pozsonyi vagy Orsováig eljutó külföldi hajókiránduláson, és több mint 2000- en utaznak a Szovjetunióba, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába, illetve Albániába. Az idén a tavalyinál ötezerrel több, összesen 185. 000 dolgozó jut szakszervezeti üdüléshez. A gyermekek üdültetése június 23-án kezdődött meg "teljes üzemmel” és augusztus 29-ig körülbelül 16.500 gyermek élvezi majd a nyár örömeit. Az egész évben — beleértve az iskolás és gyógyüdültetést is — 34.000 gyermeket üdültetnek a szakszervezetek,ezerrel többet, mint tavaly. Már tavaly sikerült elérni, hogy a beutaltak 63,5 százaléka fizikai dolgozó.Ez a szám már nagymértékben megközelíti a 65 százalékot, a termelőmunkában való részvétel arányát. Ebben az évben már valamennyi üdülőben két-három menü közül választhatnak a beutaltak. Gazdagodott az üdülők kulturális és sportfelszerelése is. Mindent összevéve, ebben az évbenösszesen 219.000 felnőtt és gyermek pihen a szakszervezeti üdülőkben, két magyar étterem, a Hungária és a Budapest konyhájával is. A sikereken felbuzdulva külkereskedelmi és vendéglátóipari vezetők elhatározták, hogy a jövőben mind több külföldi nemzetközi kiállításon és vásáron létesítenek magyar éttermet. Venesz József Athénbe utazott a szaloniki nemzetközi vásár területén tervezett magyar vendéglő berendezése ügyében. Az őszi kölni és brüsszeli élelmiszerkiállításokon szintén állítanak fel büfét és éttermet. A lipcsei őszi vásáron is megnyitják a hagyományos magyar éttermet. Magasút az Erzsébetudhoz Az Erzsébet-híd környéke egyre élénkebb. A Duna két partja munkásoktól, gépektől hangos. A "pehelysúlyú híd” négyezer tonnával lesz könynyebb, mint elődje. A 18 méter 20 centiméter széles híd építése teljesen új műszaki feladatok elé állítja gyárainkat s a munkásokat. A helyszínen itt nem építeni, hanem szerelni fognak. Az idén ezer köbméter anyagot használnak fel a pillérek építésénél. A kapuzat felállítása rendkívüli feladatot jelent: egy-egy kapu négyezer mázsa súlyú lesz. A tizenhárom emelet pilonját óriási toronydaruállítja majd össze”. A mérnököknek az volt a céljuk, hogy a kereszteződéseket kiküszöböljék, teljesen szabad, gyors forgalmat biztosítsanak. Négy irányba “vezetik le majd” a gépjárműveket a hídról, különleges oszlopokra helyezett úton. Ezek az utak a villamossínek fölött haladnak. A közönség lépcsőkön jut fel a híd gyalogjárójára, így nem zavarja a gépkocsiközlekedést. A magas utakat úgy vezetik, hogy az autók balesetveszély nélkül, gyorsan eljuthassanak a kívánt útra, s az ott haladó járműveket se zavarják. A rendezési munkálatokat a budai hídfőnél már jövőre megkezdik. (m) A magyar konyha sikere Erfurtban Az erfurti nemzetközi kertészeti és virágkiállításon nemcsak kertészeti termékekkel aratott nagy sikert Magyarország, hanem a kiállítás területén létesített Új biztosítások BUDAPEST • AZ első félévben csaknem félmillió új biztosítást kötöttek az Állami Biztosítónál. A többi között háztartási biztosítást 65 ezren, balesetbiztosítást 120 ezren, általános háztartási biztosítást 25 ezren kötöttek. Ezenkívül az iskolai beiratkozások alkalmával egymillió tanulóbiztosítást kötöttek a diákok szülei. Politikai gazdaságtan (109) A szocialista termelési mód A szocializmusba való átmenet általános törvényszerűségei és sajátosságai. II. A SZOCIALIZMUS felépítésének lenini tervében a legfontosabb az az eszme, hogy hatalmas szocialista ipart kell létrehozni, amely egyfelől a szocializmus anyagi alapja, a technikai fejlődésnek, a munkatermelékenység növekedésének forrása, másfelől elengedhetetlen feltétele a kisparaszti gazdaságok szocialista átalakításának, annak, hogy szövetkezetekbe tömörülésük útján fokozatosan áttérjenek a nagyüzemi kollektív termelésre. A szocialista építés lenini programjában elsőrendű jelentősége volt az 1920-ban elfogadott GEOLRO-tervnek, Oroszország villamosítását szolgáló állami tervnek. Az emberiség történetében ez volt az első népgazdaságfejlesztési távlati terv, s az volt a célja, hogy 10—15 év alatt megteremtsék a szocializmus termelési-technikai bázisát. “A szocializmus győzelmét a kapitalizmus fölött, a szocializmus megszilárdulását csak akkor lehet biztosítottnak tekinteni, amikor a proletár államhatalom, miután a kizsákmányolok minden ellenállását véglegesen elnyomta, tökéletesen megszilárdult és elérte, hogy mindenki teljesen aláveti magát rendelkezéseinek — az egész ipart újjászervezi a kollektív nagyüzem és a legújabb (az egész gazdaság villamosításán alapuló) technikai bázis alapján. Csak ez teszi majd lehetővé, hogy a város olyan messzemenő technikai és társadalmi támogatást nyújtson az elmaradott szétforgácsolt falunak, hogy ez a támogatás megteremtse az anyagi alapot a földművelő és általában a mezőgazdasági munka termelékenységének nagyarányú fokozásához, s ily módon a példa erejével arra ösztökélje a kisföldművelőket, hogy saját érdekükben áttérjenek a nagyüzemi, kollektív, gépesített földművelésre.” (Lenin : Az agrárkérdésről szóló tézisek tervezete.) Lenin tüzetesen megmagyarázta, hogy milyen módon lehet rávezetni a parasztságot a szocializmus útjára, s ezzel kapcsolatban megvilágította a szövetkezetre, mint a parasztság természetének megfelelő formára, a kisárutermelés szocialista átalakításában háruló új szerepet. A szocializmus építésének lenini terve feltételezi az állami ipar és a parasztgazdaság közötti gazdasági kapcsolatok minden módon való fejlesztését. A kisparaszti gazdaság jellegéből következik, hogy a várossal fenntartott gazdasági kapcsolatnak a parasztok számára életbevágóan szükséges formája az adásvétel útján történő csere. Az átmeneti időszakban az állami ipar és a kisparaszti gazdaság között a kereskedelmen alapuló összefogás gazdasági szükségszerűség. (A szovjethatalom már 1918 tavaszán hozzálátott, hogy kiépítse a faluval az adásvételen alapuló árucserét. Megkezdődött a pénzreform előkészítése. Csakhogy a külföldi intervenció folytán az egész gazdaságot a front szolgálatába kellett állítani, mégpedig olyan körülmények között, amikor az anyagi erőforrások rendkívül korlátozottak voltak. Az intervenció erősen fokozta az első világháború következtében az országra zúdult bajokat. A szovjethatalom nem rendelkezett iparcikkekkel, amelyeket mezőgazdasági termékekre cserélhetett volna ki s ugyanakkor a mezőgazdasági termékek mennyisége is erősen csökkent. A hadsereg és a város számára szükséges mezőgazdasági termékek adásvételén alapuló begyűjtése lehetetlen volt. Ez tette szükségessé minden terményfelesleg kötelező beszolgáltatását, vagyis azt a gyakorlatot, hogy az állam a piac megkerülésével minden élelmiszerfölösleget elvett a parasztoktól. Ilyenformán az objektív feltételek kényszerítették a szovjethatalmat arra, hogy rátérjen a "hadikommunizmusnak” elnevezett politikára. A “hadikommunizmus” politikája minden terményfelesleg kötelező beszolgáltatásán kívül számos más intézkedés életbeléptetését is feltételezte. Az állam, mivel nem voltak árukészletei, megtiltotta a kereskedelmet a legfontosabb termékekkel és bevezette a jegyrendszert. A szovjethatalom a nagy- és középipar mellett a kisipar jelentős részét is kezébe vette. Mivel a készletek szűkösek voltak, az iparban bevezették a szigorúan központosított, pénzfizetés nélküli természetbeni ellátás rendszerét. A vállalatok teljesen hííjával voltak a gazdaságiönállóságnak, ami kizárta az önálló elszámolás alkalmazásának lehetőségét — az egyes vállalatok kifizetődésének és rentabilitásának biztosítását.) JÓL HALAD A GABONAFELVÁSÁRLÁS Eddig 70—80 ezer tonna gabonát vásároltak fel a terményforgalmi vállalatok — Vasárnap is átveszik a gabonát BUDAPEST — A gabonafelvásárlás időszerű kérdéseiről és a raktározásról tartott július 8-án sajtótájékoztatót Rékai Gábor, az Élelmezésügyi Minisztérium Terményforgalmi és Raktározási Igazgatójának vezetője. A korai nyár miatt korábban kezdődött meg az aratás, hamarabb indult meg a felvásárlás is. Ebben az évben először adja a szocialista mezőgazdaság a gabona legnagyobb részét. Ez új feladatot rótt a felvásárlószervekre, rövidebb idő alatt kell lebonyolítaniuk a gabona felvásárlását. A terményforgalmi vállalatok előzetes megbeszélés alapján mindennap, beleértve a vasárnapot is, kora reggeltől késő estig átveszik a termelőszövetkezetektől a gabonát. Július 8-ig körülbelül 70—80 ezer tonna gabonát vásároltak már fel. Az átvett gabona jó minőségű, száraz, hektolitersúlya általában 80 kiló felett van. Raktárkérdés megoldása Nagy gondot okozott a bő gabonatermés raktározása. Intézkedtek, hogy egyes esetekben a termelőszövetkezetek közvetlenül a feldolgozóüzemekbe szállítják a termést, a kenyérgabonát a malmokba, a sörárpát a sörgyárakba, a takarmánygabonát az állami sertéshizlaldákba. Ezzel nemcsak raktárterületet nyernek, hanem olcsóbbá is tehetik a raktározás költségeit.A beszállítás meggyorsítása érdekében 4 millió különzsák és 1600 ponyva áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A termelőszövetkezetek a szerződött mennyiségen felül is adnak gabonát az államnak. Előreláhatólag még sohasem tudott az állam annyi gabonát felvásárolni, mint az idén, amikor a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Teljes ütemben folyik az aratás mindenütt Július első hetében országszerte meggyorsult a gabonabetakarítás. Az állami gazdaságokban napi átlagban 12.600 hold termését gyűjtötték raktárakba, s az őszi árpa több mint 90 százalékát learatták. Teljesen befejezték az őszi árpa aratását Győr-Sopron, Vas, Somogy, Tolna, Baranya és Hajdú-Bihar megye állami gazdaságai, továbbá a lajtahansági, a hortobágyi és a mezőhegyesi állami gazdaságok. A Győr-Sopron, a Vas és a Veszprém—Zala megyei igazgatósághoz tartozó gazdaságok az őszi búzának körülbelül a felét betakarították. A rozsnak — országosan — mintegy 15, a tavaszi árpának pedig 20 százalékát aratták le. A munka ütemének gyorsulásában nagy szerepe volt az aratóbrigádok egyre élénkülő versenyének. A nagy teljesítményű szovjet kombájnokkal dolgozó gépkezelők közül 28-an július első hetében már 40 vagon feletti teljesítményt értek el. Veszélyben egy angolai költő LONDONB A “Daily Worker” angolai tudósítója jelentette, hogy veszélyben van Dr. Agostinho Neto orvos-költő élete. A 38 éves Neto doktort Cape Verde szigetre toloncolta a rendőrség és a portugál hatóságok többször híresztelték, hogy szovjet tengeralattjárón szökésre készül. “A rendőrség bármikor meggyilkolhat engem”, írta kicsempészett levelében az orvos-költő, "állítva, hogy szökést kíséreltem meg.” A rendőrség eltiltotta a költő meglátogatását és az iránta érdeklődőket letartóztatással fenyegeti.