Kanadai Magyar Munkás, 1964-1965 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1964-07-16 / 1. szám

MEGSZÜNTETIK AMERIKA VÉTKES HÁBORÚJÁT DK-ÁZSIÁBAN? LÉPÉSEKET tesz U Thant, az ENSZ főtitkára a dél-vietna­mi vérengzés megszüntetésére. Az egész világ népe öröm­mel üdvözli U Thant kezdeményező tárgyalásait. Feszült figyelemmel kíséri U Thant útját a béke minden híve. A szennyes dél-vietnami háborút az Egyesült Álla­mok robbantotta ki és foly­tatja. Figyelmen kívül hagy­ta az amerikai kormány a Genfi Konferencián képvi­selt 14 állam egyezményét, miszerint Laosznak, Kam­bodzsának és Dél-Vietnam­­nak semlegesnek kell lennie. Az Egyesült Államok délke­e­let-ázsiai támadó háborúja semmibe veszi a nemzetkö­zi egyezményt, s az amerikai kormány most a háború ki­­terjesztésére tesz előkészü­leteket. Ezt viszont csak vi­lágégés megkockáztatásával teheti.­­ Kanada egyike azoknak­ az államoknak, amelyek megbízatást kaptak a genfi egyezmény alapján arra, hogy gondoskodjanak a gen­fi határozatok érvény­esíté­­séről. Kanada tehát abban az előnyös helyzetben van, hogy elősegítheti az ameri­kaiak bűnöző dél-vietnami háborújának lefújását. Az lenne most Kanada kö­telessége, hogy szorosan ösz­­szeműködjön U Thant főtit­kárral, s minden habozás nélkül követelje a genfi e­­gyezmény 14 államának mi­előbbi konferenciáját. Kana­da nagyban elősegítheti a dél-vietnami háború tárgya­lások útján való megszünte­tését. Nemzetközi határoza­tok betartását rá lehet kény­szeríteni az Egyesült Álla­mokra. Kötelezni kell az a­­merikai kormányt, engedel­meskedjék az ENSz határo-70 f­ő­­­n Ir U Thant főtitkárral együtt követelnie kellene most Ka­nadának, hogy vonja ki fegy­veres erőit az amerikai kor­mány Dél-Vietnamból. Befolyásolhatja a célból a kanadai kormányt minden e­­gyes kanadai állampolgár azzal, hogy levelet küld Pearson miniszterelnöknek és Martin külügyminiszter­nek. Adjuk tudtára a kor­mánynak, hogy a dél-vietna­mi vérontás megszüntetését követeljük. MORSE SZENÁTOR INTI AZ E. ÁLLAMOKAT WASHINGTON — Wayne Morse oregoni demokrata szenátor ismét figyelmeztet­te saját hazáját, óvakodjék a háborús provokációktól, s mondjon le támadó jellegű politikájáról. “Egyre feke­tébbek a vészt jósló fellegek Délkelet-Ázsiában,” mondot­ta a szenátor. Kérte az Egyesült Álla­mok kormányát, ne folytassa provokációs politikáját, “ne játssza tovább a támadó fél szerepét, hanem vigye Viet­nam ügyét az ENSZ elé.” Közölte nyilatkozatában a demokrata szenátor, hogy Oregon állam demokrata pártjának konvenciója az a­­merikai kormány felelőtlen vietnami politikája ellen for­dult. “Nemcsak Oregon ál­lam, hanem az egész Egye­sült Államok népe egyre mé­lyebben aggódik az Egyesült Államok délkelet-ázsiai pro­vokációinak bekövetkezhető veszedelmes eredményei mi­att. Az ottani helyzetért e­­gyedül az amerikai kormány felelős,” mondotta Morse szenátor. ELSŐ KOLLEKTÍV SERZŐDÉS ONTARIO EGY EMBERVIDÉKEN MÚLT HETI számunk első oldalán főcikkben foglalkoz­tunk Bradford, Ontario zöldségszállító vállalatai ellen ví­vott elkeseredett sztrájkkal, amelyben több mint 300 mun­kásnő vett részt példás harciassággal. A szállító vállala­tok 13 napi ellenállás után meghátráltak, kollektív szerző­dést írtak alá a harcos munkásnők és munkások szakszer­vezetével (International Bro­therhood of Teamsters, Lo­cal 419). Ez az első eset, hogy a tartomány éhbérvidé­­kein kollektív szerződés jött volna létre a dolgozók és a munkaadók között. Az úttörő szerződés két és fél évig lesz érvényes. Jelen­tős bér­javításon kívül 2 he­ti fizetett szabadságot bizto­sít a szerződés 2 évi munka után, az ünnepnapok megfi­zetését, jelentékeny népjólé­ti juttatásokat és kórházi biztosítást a vállalatok ter­hére. A sztrájk előtt heti 60 ó­­rát is dolgoztatták a mun­kásnőket és a munkásokat extra díjazás nélkül. A szer­ződés mind a három vállala­tot kötelezi, hogy a túlórák­ra külön 10 centet fizesse­nek. Az alapórabér 15 cent­tel emelkedett, s ezzel a nők órabére $1-ra, a férfiaké pe­dig $1.30-re emelkedett. A három zöldségkereske­delmi és szállító vállalat — Federal Farms, Holland Ri­ver Gardens, United Farms — dolgozói egy évvel ezelőtt csatlakoztak szakszervezet­hez. Ezt azonban a három vállalat nem kívánta tudo­másul venni, arra hivatkoz­va, hogy az Ontario Labor Relation Act néven ismert törvény értelmében a mező­­gazdasági munkások nem szervezkedhetnek. Ez a győzelem bizonyíté­kot szolgáltatott arra, hogy a tartomány éhbérterületein nem lehetetlen a munkások m­e­g­s­z­ervezése. Várható, hogy e győzelem után más szakszervezetek vezetői is hozzálátnak majd a szerve­zetlen munkások megszerve­zéséhez. [QU- f — V' h&g-z KANADAI MAGYAR r M UNKÁS Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage In cash Vol. XXXVI. évf., No. 1. szám Toronto, Ont. 1964 julius 16 Ára 10 cent DRÁMAI TILTAKOZÁS ZAJLOTT LE TORONTOBAN •A FAJGYŰLÖLŐ WALLACE KORMÁNYZÓ ELLEN //Vezér menetelőt számláltak a kapitalista lapok tudósítás­a, ÍV ROKONSZENV A TÜNTETŐK IRÁNT A LIONS International Torontóban megtartott múlt heti konvenciójára 40.000 tag és több mint 5000 családtag érke­zett a világ minden részéből. Rezesbandáik, színpompás utcai felvonulásaik rendkívüli élményt nyújtottak a város­nak. Ünnepelte őket a lakosság, de tiltakozva vette tudo­másul, hogy fő vendégszónokuk a négerverő George Wal­­lace alabamai kormányzó lesz. Azonnal megjelentek az utcákon a tiltakozó röpla­pok, amelyek fényképfelvé­telekben emlékeztették a to­rontói lakosságot Wallace gaztettei ellen, amelyeket nemcsak a rendőrsége, a rendőrség farkaskutyái, ha­nem ő maga is elkövetett a négerek ellen. Szerdán és csütörtökön (július 8—9) a négerek sza­badságharcával rokonszen­vező 40 szervezet vett részt Wallace megjelenése elleni demonstrációban. A tüntetők 1300 főnyi tömege fogta kö­rül tiltakozó feliratokkal a kézben nemcsak a konvenció színhelyét, a Maple Leaf sportpalotát, hanem az azt környező utcatesteket is. Wallace kormányzót elő­­reküldött őrség, vele érke­zett testőrség, valamint a to­rontói rendőrség detektívjei, motorkerékpáros és lovas­rendőrség őrizte, amint pán­célos autóban a Royal York szállóból a sportpalotába hajtatott. Méltán félt Wal­lace a néptől, kivált a nége­rektől, akik ellen oly sok vé­res gaztettet követett el. A közelben levő négereket a rendőrség megmotozta. A rendőrség előzékeny se­gítségével simán ment a de­monstráció. A Lions Interna­tional 45.000 főnyi seregéből senki sem akadt, aki bántal­mazta volna a tüntetőket, sőt többen csatlakoztak rö­vid időre a tiltakozó menet­hez, s egy amerikai Lions­­tag, aki feleségével e riport írója és felesége mellett me­netelt, közölte velünk, hogy az ő Lions-tagozatának né­ger elnöke van. Felháborodva vette tudo­másul a lakosság nagyobb része, hogy a Lions-konven­­ció legfelsőbb vezetősége nem volt hajlandó fogadni a szervezetközi tiltakozó tö­meg nevében fellépő Dr. Ab­raham L. Feinberg rabbit, a­­ki Wallace politikai erkölcs­telenségére akarta felhívni a LIONS-vezetőség figyelmét. Tisztelet a Lionsnak “Tiszteljük a Lions-szer­­vezeteket, gyűlöljük Walla­­cet,” mondta az egyik hatal­mas felirat. “100 évvel ma­radt el Alabama,” volt ol­vasható egy másik táblán. ‘Üdvözöljük a Lions-konven­­ciót, követeljük Wallace ki­­(Folytatása a 16. oldalon) NYOMDÁSZOKKAL TART 250 POSTÁZÓ TORONTO­T A postázók is csatlakoztak július 10-én a három itteni napilap sztráj­koló nyomdászaihoz. Ennek ellenére megjelentek a la­pok, de sokkal kisebb terje­delemben, s tömve­szedési és összeállítási hibákkal. Az amerikai központból dirigált nyomdász-szakszer­vezet (International Typo­­graphycal Union) torontói tagozata már a múlt héten kiegyezett a lapvállalatok­kal a munkabért, munkaidőt és a népjóléti juttatásokat illetően, de a feltételeket az amerikai közpoonti vezetők nem fogadták el. A három napilap igazga­tósága szerint a sztrájk tu­lajdonképpen az automati­zálás ellen irányul, s a sztrájkoló munkások állító­lag több automatikusan mű­ködő elektronikus gépet megrongáltak. R. J. McCormack szak­­szervezeti vezető sajtónyilat­kozata szerint a vállalatok okozták a sztrájkot azzal, hogy a tárgyalások befeje­zése előtt a szakszervezeti bizottság és a munkások tud­ta nélkül megváltoztatták a munkakörülményeket. Csatlakoztak a sztrájkhoz a postázókon kívül a Teams­ters Unionhoz tartozó teher­autósok is, akik a lapkötege­­ket szállítják a város külön­böző részeibe. 35 ÉVES JUBILEUMI PIKNIKÜNK 19-ÉN N. FALLSON A PETŐFI PARKBAN SZAKSZERVEZETEK A VIETNAMIAKÉRT JÚLIUS 20-án lesz 10. évfor­dulója annak, hogy aláírták az Indokínára vonatkozó Genfi Egyezményt, s ennek kapcsán világszerte szolida­ritási kampány lesz. Dél-Vietnam vérző népe mellett fog kiállni a kam­pány a nemzetközi szakszer­vezeti szolidaritási bizottsá­gok vezetése alatt. Az Inter­national Trade Union Com­mittee of Solidarity nyilatko­zatának egy része így szól: “Sem elnyomás, sem kato­nai erőszak, sem az egymást követő bábkormányok nem tudták legyűrni a dél-vietna­mi munkásokat és a velük harcoló népet. Ellenkezőleg. A dél-vietnami nép egyre szorosabban felzárkózik a Nemzeti Felszabadító Front vezetése alatt és egyre több győzelmet arat az amerikai imperialisták fölött. “Kérjük a világ népét, til­takozzon az amerikai impe­rializmus erőszakja ellen, a­­mely elgázolja a nemzetközi egyezményeket. Küldjük til­takozásunkat a Genfi Konfe­rencia társelnökeinek, az a­­merikai kormánynak és az ENSznek. Küldjünk üdvözlő üzeneteket Dél-Vietnam né­pének.” PÉNZGYŰJTŐ ÚTON AZ ENSZ FŐTITKÁRA ENSz, New York — Nagy útra indult a gazdasági ne­hézségekkel küzdő ENSz fő­titkára , Thant, Kairót, Pá­rizst, Londont és Moszkvát vette célba, hogy pénzt kér­jen az ENSz működésének biztosítására. Tartozik tagsági díjjal Franciaország és a Szovjet­unió. Nem volt hajlandó a Szovjetunió fizetni a kongói kiadások r­áeső részét, mert Patrice Lumumba törvényes miniszterelnök meggyilkolá­sa óta jogellenesen igyekez­tek ott az imperialisták az ENSZ szárnya alatt megaka­dályozni Kongó politikai és gazdasági felszabadulását. Kairóban 32 felszabadult afrikai állam vezetőivel tár­gyal U Thant. Az afrikai ál­lamok második csúcskonfe­renciája van folyamatban. A csúcskonferencia célja létre­hozni az afrikai államok egységfrontját a gyarmati világ végleges felszámolásá­nak meggyorsítására. A nagyobb afrikai álla­mok megfizették a kongói o­­perációra vállalt tartozásu­kat, noha nem értettek egyet az ENSZ kongói szereplésé­vel, amely Dag Hammars­kjöld főtitkársága idején megengedte a kibontakozó kongói demokrácia megfoj­tását,Patrice Lumumba meg­gyilkolását, Csembe imperi­alista báb hatalmaskodását. Franciaország $16.000.­ 000-zal tartozik az ENSz kasszájának. Kérni fogja U Thant főtitkár De Gaulle francia elnököt: fizessen. De Gaulle nem támogatja pénz­zel az ENSz ciprusi szerep­lését sem. Hruscsov szovjet minisz­terelnökkel július vége felé fog találkozni U Thant. Nem sok szerencsét jósolnak ne­ki, mivel Kongóban ismét az imperialisták ügynöke, Moj­­i se Csombe felhasználásával I rak üt fészket a reakció.

Next