Kanadai Magyar Munkás, 1964-1965 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1964-07-16 / 1. szám

2. oldal térképről volt szó. “Amit Pitt mondott akkor az európai térképről, ponto­san azt mondhatjuk ma az afrikai térképről, amelyet az európaiak csináltak a múlt században,” írta E. W. Ash­croft hírlapíró. “A különb­ség az, hogy a régi afrikai térképre soha többé nem lesz szükség,” tette hozzá Ash­croft, örökre megváltozott Afri­ka térképe és megváltoztak az Afrikáról alkotott képze­tek is. Afrika új arcot öltött. Az afrikai lakosság által megutált elnevezéseket letö­rölték a térképről. Nincs többé Francia-Guinea, Fran­­cia-Szudán, Gold Coast, Bri­tish Cameroons, British So­­mali. Új büszke nevek kerül­tek a térképre: Guineai Köz­társaság, Malii Köztársaság, Ghánai Köztársaság, Szomá­­li Köztársaság, Algériai De­mokratikus Köztársaság. Felszabadult a múlt évben Kenya és Zanzibár. Most pe­dig az egész Kelet-Afriká­­ban lerázták a brit imperia­lizmus bilincseit. Ez a tér­ség ma már “függetlenségi övezet.” Áprilisban egyesült Zanzi­bár Tanganyikával, s így szü­letett meg Tanganyika és LE A RÉGI AFRIKAI TÉRKÉPPEL! ’’VEGYÉK le kérem a falról azt a térképet, nem lesz rá szükség 10 esztendeig” — követelte William Pitt (1759— 1806), az austerlitzi csatavesztés után. Az akkori európai Zanzibár Egyesült Köztársa­sága. Közép- és Dél-Afrika ma­radt a gyarmati urak utolsó arcvonala, de már napirend­re tűzték Közép- és Dél-Af­­rika felszabadítását is. Nem lehet kétséges, hogy ott is ö­­rökre el fogják temetni a gyarmati állapotokat. A Rhodésiai Államszövet­ség fajgyűlölő uralmát meg fogják buktatni és ez év vé­gén ki fogják kiáltani Nya­­saland függetlenségét. An­golában, Basutolandon, Swa­­zilandon, Dél-Rhodésiában és Dél-Afrikában (Union of South Africa) sincs messze az az idő, amikor takarod­ni kell a gyarmatiságnak. Ám a folyamatban levő nemzeti felszabadító harcok nem jelentik egyúttal az ide­gen politikai befolyás meg­szűnését, s ahol ez a befo­lyás mégis megszűnt, nehéz küzdelmet folytatnak a né­pek, hogy megszilárdítsák függetlenségüket társadalmi és gazdasági alapon. Csak e­­rős küzdelmek árán tudják felszámolni a gazdasági és a kulturális elmaradottságot, a szegénységet, a nyomort, a­­mit az imperialistáktól kap­tak örökségül. Nehéz az im­perialisták bábkormányaitól megszabadulniok, amelyeket a felszabadulás után minde­nütt munkába akarnak állí­tani. A legutóbbi évek tanúsá­ga szerint jól tudja az afri­kai nép miféle pr­oblémákat hagyott rá az imperializ­mus. R 0­V­IJJJ R­E­K Leopoldville — Amig Moi­­se Csembe a saját diktatúrá-j­a felállításán buzgólkodik, Kongó következő tartomá­nyaiban lázad a lakosság: Kivu, Kwilu, Orientale és Észak-Katanga. Ezért a nyu­gati sajtó a kommunistákat okolja.­­ Jeruzsálem — Az ENSz­Z főtitkárához, U Thanthoz fordult segítségért az izraeli kormány Szíria ellen. London — Újabb csapato­kat küldött az angol kor­mány Brit Guayanába, ahol a gyarmatosítók Dr. Cheddi Jagan népi kormányát igye­keznek megbuktatni lázadá­sok szításával. Toronto — 46 kanadai fő­iskolai diák ment Kubába egy havi tanulmányútra. U­­gyanakkor 5 amerikai diák érkezett Kubába többhetes túrára. Ezek csatlakoztak a kanadai diákokhoz. ENSz, New York — A ka­nadai sajtó tudósítói szerint közeledés tapasztalható az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között az ENSz bé­kefenntartó fegyveres erejé­nek fenntartását illetően. A Szovjetunió követelése sze­rint az ENSZ fegyveres ala­kulatait a Biztonsági Tanács akaratának kell alárendelni. Washington — A néger­­gyűlölők (segregationists) rendkívüli tanfolyamokon tanulják meg az áldozatok nyomtalan eltüntetését.Ilyen­­formán a meggyilkolt Andy Goodman, James Chaney és Mickey Schwermer holttes­tét aligha fogják megtalál­ni. Atlanta — Kötélen függ­ve halva találták Jerry Ma­­xey 14 éves néger fiút július 2-án. A fajgyűlölő tetteseket keresi a rendőrség. Los Angeles — $1000 bír­ságra ítélte E. Avery Crazy körzeti bíró Mrs. Helen Tra­­vist, mert merészelt barát­ságos kubai túrára menni. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1964 július 16 ÚJ USA-I IFJÚSÁGI SZERVEZET ALAKULT SAN Franciscóból jelentette Peggy Dennis hírlapírónő, hogy 40 városból 500 dele­gátus jelent meg az Egye­sült Államok északi, déli, ke­leti, nyugati, középnyugati és délnyugati részeinek szo­cialista ifjúsága képviseleté­ben és létrehozták az orszá­gos szocialista ifjúsági moz­galmat, amelyet Dr. DuBois világhírű amerikai néger tu­dósról The DuBois Clubs of America-nak neveztek el. Az 500 ifjú delegátus há­rom nap és három este vitat­ta­ az amerikai ifjúság hely­zetét, az Egyesült Államok bel- és külpolitikáját, s az amerikai ifjúság előtt álló főbb feladatokat illetően egységes megállapodásra ju­tottak. Amikor a konferencia vé­get ért, a tárgyalásokban, vi­tákban kimerült ifjúság ki­törő lelkesedéssel üdvözölte a következő nyilatkozatot: 1. Az Egyesült Államok új szocialista mozgalmának ne­ve The DuBois Clubs of A­­merica lesz. 2. Egyhangú szavazás e­­redményeképpen Phil Davis, a polgári szabadságjogok harcának vezetője lett az or­szágos szocialista mozgalom elnöke. A mozgalom sajtó­főnöke Carl Blak­e, a san franciscoi DuBois Club veze­tő tagja, a People’s World c. lap társszerkesztője lett. 3. A mozgalom központja San Franciscoban lesz, de csak ideiglenesen.Később az ország középnyugati részére fog költözni. REPÜLJÖN AZ ÓHAZÁBA KLM — HOLLAND LÉGIFORGALMI TÁRSASÁG — D­C-8JET GÉPEIN TORONTO-BUDAPEST ODA ÉS VISSZA CSAK $523.70 MONTREAL-BUDAPEST ODA ÉS VISSZA CSAK $483.70 isklmm AZ UJ 21 NAPOS JEGYEN FELVILÁGOSÍTÁS a k­l­m utazási irodákban ROYAL DUTCH MRUHLI Toronto közkedvelt és legrégibb magyar utazási irodája! Th KENNEDY TRAVEL BUREAU LIMITED 296 QUEEN STREET WEST, TORONTO 2B, ONT. — EM. 2-3226 W Alapítva 1926-ban IBUSZ, KÁRPÁTI ÉS CEDOK KANADAI FŐKÉPVISELETE Gyors és szakszerű elintézés! Ingyenes utazási tájékoztatás! HOZASSA KI MAGYARORSZÁGI ROKONAIT LÁTOGATÓBA! Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszerküldés Forint utalványok AZ IKEA KANADAI FŐKÉPVISELETE A VILÁGHÁBORÚK ÉVFORDULÓJÁRA J NEM A TÖRTÉNELMET akarjuk olvasó­­­ink emlékezetébe idézni a Föld első vi­lágháborúja kitörésének 50. évfordulóján, s egyben a második világháború kitörésé­nek 25. évében, amikor e cikkünket írjuk. Nem kívánunk vitát sem indíttatni a le­tűnt és élő császárok és királyok, kormá­nyok és diktatúrák múltbeli vagy akár je­len magatartása fölött, s nem keressük Ho­chhut nyomán a pápák aktív vagy passzív magatartásának indítékait sem. Nem! Nem tesszük azt sem, hogy a múlt fölött keseregjünk vagy hazafiságunkat an­nak éneklésébe öljük bele, mely szerint megbűnhődte már e nép a múltat s jöven­dőt. Nem keresünk most élő vagy elhalt bű­nösöket és bűnbakokat, akiket tízmilliók haláláért, a pusztulásért sújtsunk egyéni felelősséggel. A történteket jóvátenni, a könnyeket le­törölni és a sebeket eltüntetni, a halotta­kat feltámasztani, avagy az Ember gyalá­zatát lemosni soha semmivel nem lehet már. Egymagában­­ csupán keseregni a múlt felett, tehetetlenségünk jele lenne, az imá­ban keresendő vigasz pedig isteni vádba csapna át. Egy elvakult gyűlölet a tárgyilagosság­ra tenne képtelenné és a bosszú sugallta cselekedet sokszor méltánytalan sebeket ejtene. Feledjünk tehát? Ha akarnánk se tud­nánk ! Hunyjunk szemet a világháború felbuj­tóinak, haszonlesőinek és harácsolóinak még ma is tartó orgiái felett? Nem, ez az egész emberiségre kiható végzetes hiba lenne! Talán az örömök végnélküli hajszolása vagy az eszközökben való válogatás nélkü­li pénzszerzés lehet a feledés vagy kibon­takozás útja? Nem, mert a felhajszolt örömökbe üröm vegyülne és egymagában a vagyon nem je­lent menekvést, mint ahogy ezt a világhá­borúk nyilvánvaló tették. Van-e utunk ma valamerre, amikor az imperialista erők oldaláról a termonukleá­ris háború veszélye fenyegeti az egész em­beriséget ? Van-e tehát és merre van a kivezető út a múltból, amelyben a háborúk tömegei még soha semmit meg nem oldottak? Merre van utunk az emberiség jobb jövője felé, a­­melyben a népek, s közöttük a féltve és sok gonddal nevelt gyermekeink, unokáink éle­te már biztonságos? E kérdésekre csupán egyetlen felelet le­het: AZ ÁLTALÁNOS ÉS TELJES LESZE­RELÉS ! S mennél hamarább vagyunk ott, annál kevesebb és rövidebb ideig tartó az embe­riség szenvedése, s annál közelebb lesz az emberiség általános jóléte és biztonsága. A háborús múltat végképp el kell töröl­ni, vagy ahogy Petőfink mondotta, “az óvi­lág romjain az új világot kell megteremte­ni.” A mozdulatlanságból azonban még so­hasem született valami. Ezért cselekedni kell!­­ FERENC JÓZSEF császár és király 1914 július 28-án kirobbantotta a Föld első világháborúját abban a politikai és gazda­sági helyzetben, amelyet a kapitalizmus­nak egyenlőtlen fejlődése hozott létre. Azt a körülményt, hogy az osztrák-magyar trónörökös szarajevói meggyilkolása miatt indult volna el egy világháború, megcáfol­ja az a tény is, hogy két héten belül már majdnem minden hadviselő állam hadat ü­­zent. Az ürügy tehát a gyilkosság volt, de a háború már elő volt készítve és aratás utáni időre rögzítve. A milliók gyilkosságának ördögi terve kész volt, s ájtatos szavakkal kísérten in­dult el a vérfolyam. “Mindent meggondoltam, mindent meg­fontoltam”, mondja a császári és királyi kép a népnek, amelynek patakzott a vére, könnye “az Istenért, a Királyért és a ha­záért” jelszó sátáni sugallatával. S mi lett a pusztulás és jaj vége? A felébredt tömegek elszakították a vi­lágot gúzsban tartó imperialista rabláncot, létrejött a Szovjetunió, a Föld első szocia­lista állama, amely védelmezője lett a nyo­­morgatott népeknek és világító tornya az egész emberiségnek. * * * A MÁSODIK világháborút megelőző vi­lággazdasági válság ismét tovább élez­te a kapitalista, imperialista ellentéteket s a “lebensraum” jelszavával megindult a második világháború is, amelynél a jelsza­vakat — fedő célzattal — a legváltozato­sabb formában használták. Az “istentelen kommunizmus” elleni harc meséjével ak­kor még nem lehetett operálni. Mindkét világháború okai vitátlanul az imperializmus gazdasági függvényeiben gyökeredztek. Itt kell megemlítenünk,hogy az első világháborúban elesettek száma kb. 10.000.000 volt, s kb. ugyanennyi halt meg járványok és éhség következtében, míg a sebesültek és rokkantak száma a 20.000.­ 000-t is meghaladta. (Folytatása a 16. oldalon) * * *

Next