Kanadai Magyar Munkás, 1965-1966 (37. évfolyam, 1-49. szám)

1966-07-14 / 49. szám

Busk szerint Kína nincs és nem is lesz! ISMÉT berepült néhány röp­ke pillanatra Busk amerikai külügyminiszter Csang Kaj­­sek barátjához Tajvanba. Rövid volt a látogatása és véletlen v­agy véletlen. Biz­tosította az amerikai kor­mány nevében tajvani barát­ját, hogy ami az Egyesült Államokat illeti, nincs és nem is lesz Kínai Népköz­­társaság. Akadtak politikusok Washingtonban mostanában, akik hitegették a világot, hogy a Johnson-kormány ke­resi az alkalmat arra, hogy megjavítsa viszonyát a Kínai Népköztársasággal, s talán még azt sem fogja ellenezni, ha helyet kap a Kínai Nép­­köztársaság az ENSZ-ben. Bush minden szégyenérzet nélkül kijelentette most, hogy a Johnson-kormány é­­vekig nem fogja támogatni vörös Kína felvételét. Kije­lentette egyben, hogy az E­­gyesült Államok szövetsége­se a jövőben is a “nemzeti” kormány lesz, s ennek “jo­gos” helyét meg fogja véde­ni az ENSZ-ben. Ilyenformán újból eltökél­te magában a Johnson-kor­mány, hogy leghelyesebb lesz, ha folytatja régi osto­ba politikáját, miszerint Kí­na kormánya tulajdonkép­pen a Csang Kaj-sek-kor­­mány. Pekingi kommunista kormány, az nem létezik a Johnson-kormány szerint, s ha egyszer nem létezik, nem lehet vele diplomáciai kap­csolatot keresni. De minek is akarná a Johnson-kormány felvenni a diplomáciai kapcsolatot vö­rös Kínával, amikor azt megtámadni készül Észak- Vietnam bombázása kap­csán. Észak-Vietnam megbé­nítását célzó bombázás a kí­nai határvonal bombázását, a kínai légtérbe történő be­repülést is szükségessé te­het. Bush tajvani nyilatkozata arról tanúskodik, hogy az E­­gyesült Államok visszavon­hatatlanul halad a harma­dik és végső világháború poklába. Ezt tisztán látva, a kana­dai sajtó egy része figyel­meztette a Pearson-k­or­­mányt, ne kövesse tovább a Johnson-kormány külpoliti­káját még részben sem, a Kínai Népköztársasággal pe­dig vegye fel a diplomáciai kapcsolatot, mint ahogyan felvették a diplomáciai kap­csolatot a Kínai Népköztár­sasággal az Egyesült Álla­mok más szövetségesei is. BÍRÓSÁG ELÉ AZ AMERIKAI LÉGI KALÓZOKKAL! JUGOSZLÁVIÁBÓL eredő hírre hivatkozva jelentette Londonból egy United Press International közlés, hogy Észak-Vietnamban 60 lelőtt amerikai repülőtisztet kö­zönséges gonosztevőkként bíróság elé fognak állítani. Erről a jugoszláv hírköz­vetítés (Tanjug) a követke­zőképpen jelentett: “A Vietnami Demokrati­­kus Köztársaság nem tekin­ti ezeket az amerikai állam­polgárokat hadifoglyoknak, mivel nem üzent hadat a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság az Egyesült Álla­moknak.” A Tanjug jelentése sze­rint: “Bűnözőkként fogja ő­­ket kezelni a népbíróság, a­­kik felelősek nagy számú észak-vietnami állampolgár haláláért.” Az amerikai repülőket Hanoiban az utcán vonultat­ták fel, hogy láthassák őket a tömegek. A felháborodott hanoji tízezrek előtt megret­tenve lépdelő amerikai légi banditákról több képet kö­zöltek a kanadai napilapok. N “ M­U­N­K­Á­SO­M M­AGÁRA FÉLSZIGETI A­LAPBIZOTTSÁGAI­K I­ közös rendezésben körzeti­­ PIKNIKET­­ RENDEZNEK S JÚLIUS 24-ÉN, VASÁRNAP­­ a Lake Erie KOSSUTH PARK-ban !­ • A vendégeket a Kossuth Park kitűnő konyhája a várja hurka-kolbász ebéddel és vacsorával. J * Lapunk mai szerepéről, az időszerű kérdésekről a J Munkás szerkesztősége részéről lesz adva ismer­­­­tető. J Lapunk fennállásának 38-ik évében üdvözölték * olvasói és barátai lapjukat e körzeti találkozóján, az £ * Egyetemes béke, a haladás, a kanadai­­ dolgozó magyarság egyetlen ► magyarnyelvű lapját!­­ .XXXXXXXXXXXXXXxxXxxxxxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXAXXXXXA KANADAI MAGYAR r MUNKÁS Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage In cash Vol. XXXVII. évf., No. 49. szám Toronto, Ont, 1966 július 14 Ára 10 cent VILÁGSZERTE V­­ETNAKERT 01 BÉKEMOZATOKAT MASK INDIA, EGYIPTOM, NSZLAVIA! SZOCIALISTA SZOLIDARITÁS VILÁGMOZGALOM kezdett kibontakozni a múlt hét vé­gén a Johnson-kormány vi­etnami gonosztettei ellen.Az úgynevezett el nem kötele­zett államok India kezdemé­nyezésére a vietnami nép megmentését célzó új béke­javaslatok felkínálásával tenné lehetővé a Johnson­­kormánynak szennyes hábo­rújának megszüntetését. Indira Gandhi asszony, In­dia miniszterelnöke evégből utazott Egyiptomba és Jugo­szláviába. Az el nem kötele­zett országok szorosabban összefogva fogják sürgetni a vietnami háború megszünte­tését és éreztetni befolyásu­kat a világeseményekre. India a Genfi Konferencia mielőbbi újból való megtar­tását javasolja, s ezt Gand­hi asszony e heti moszkvai látogatása során a Szovjet­unió vezetőivel is közölni fogja. Ottawai jelentés szerint sem a Moszkvában látogató Gandhi indiai miniszterel­nök, sem pedig a szintén Moszkvában tárgyaló Wil­son brit miniszterelnök, nem j­e­l­e­n­t­e­n­ek kapcsolatot Washington és Ilanos közt. A Johnson-kormány részére egyedül a kanadai Chester Ronning ügyködik. Paul Martin kanadai kül­ügyminiszter szerint Ron­ning bizonyult eddig legal­kalmasabb közbenjárónak Washington, Saigon és Ha­noi közt. Martin ugyanakkor azon nézetének adott kifejezést, hogy korai India és Anglia igyekezete a Genfi Konfe­rencia összehívására. Martin éppen úgy mint Pearson, mindig találnak módot arra, hogy amíg vietnami békéről (Folytatása a 2. oldalon) Kodály Zoltán Torontóban "Nem magyar az", aki a Magyar Állami Népi Együttest megtámadta ■*— "Nem ember az", aki Szent-Györgyi Albert békemunkásságát megbélyegzi KANADA zenei történelmének kétségtelenül egyik legnagyobb eseménye, és mostani ittlétével fénypontja országunk zenei éle­tének Kodály Zoltán professzor torontói szereplése, aki a múlt szerdán érkezett be hozzánk el­ső kanadai látogatására. A szü­lőhazánkon kívül is világszerte ismert nagy zenei alkotó és a muzsika elismert tanító mestere irigylésre méltó kora ellenére is, nemcsak azért jött, hogy tömött tarsolyából adjon és gazdagít­sa Kanada zenei életét, de kész maga is még tovább gyarapod­ni, mert mint a megérkezése u­­táni sajtófogadáson mondotta: “Könnyű volt Kanadába jön­nöm, mert az én koromban is még kellemes új tapasztalatokat szerezni . . A Kanadai Zeneszerzők, írók és Kiadók Egyesülete által ren­dezett fogadáson a sajtó, TV és rádió képviselőin kívül jelen volt a Kodály-házaspár tulaj­donképpen vendéglátója, Dr. Ri­chard Johnston, a torontói egye­tem zenei fakultásának elnöke, ott volt Madari Dániel, az ot­tawai magyar kiképviselet kon­zulja, továbbá Hallister Grosand szenátor, s a zenei élet több ne­ves személyisége. A TV-intervjú során feltett zenei szakkérdésekre válaszolva mondotta, hogy “a dal az embe­riség legtermészetesebb tevé­kenysége ... a léleknek, test­nek egyaránt éltetője.” Otthon ma a lehető legnagyobb támoga­tást élvezi zenei munkásságához, mondotta Kodály professzor a feltett kérdésre, amit az ezelőtti kormány soha nem tett meg. “Nagy segítséget nyújtanak a zenei oktatáshoz, a kísérleti is­kolák fejlesztéséhez, amit az­előtt nem kaptak meg a gyer­mekek ...” A tanítómester meggyőződésével hangsúlyozta, hogy a zene fegyelemre, pon­tosságra neveli a gyermekeket, a zenei kifejezés roppant ener­giát követel meg annak művelői­től. Kodály Zoltán torontói láto­gatása minket kanadai magya­rokat is nagyobbá tett újra, is­mét nőttünk tekintélyünkben, s egy kicsit a büszkeség érzésével emelhetjük magasabbra fejün­ket, mert szülőhazánk e nagy fi­ának idelátogatása, előtte a Ma­gyar Állami Népi Együttes itte­ni tavaszi szereplése, a múlt évi árubemutató pavilon sikere (s előreláthatólag az idei is) a to­rontói Nemzeti Kiállításon, o­­lyan események, melyek a ka­nadai közvélemény előtt is, a nemzetek sorában az elsők közé vezénylik a mai Magyarországot kulturális gazdagságával, tekin­télyesen növekvő gazdasági e­­redményeivel. Hitet tápláló ré­szünkre abból a szempontból is, hogy annak a nagy humánus emberi törekvésnek a munkálá­­sát is előmozdítja, melynek cél­ja a népek, országok kölcsönös megismerkedése, közeledése, a­­mivel a mindenek felett álló, ősi emberi vágyakozást, a Föld bé­kéjét, az emberiség háborúmen­­tes életét van hivatva megterem­teni. És hogy ezt a célt mi is job­ban szolgálhassuk, ahhoz e nagy művész magyartól is erőt merít­hessünk — bizalommal fordult hozzá lapunk képviselője kérdé­sével, mit üzen a kanadai ma­­(Folytatása a 4. oldalon).

Next