Kanadai Magyar Munkás, 1965-1966 (37. évfolyam, 1-49. szám)

1966-05-05 / 39. szám

Quero SZERETNÉK KIHOZNI IŐT A VIETNAMI HÍNÁRBÓL A TORONTÓI napisajtó e­gyik washingtoni tudósítója jelentette, hogy ingyenesen venné ki két kimagasló libe­rális intellektuel a vietnami horgot Johnson elnök szájá­ból. Ez a két jeles amerikai értelmiségi tanácsosa volt Kennedy elnöknek és teljesí­tett szolgálatot a Johnson­­kormányban is. Mindketten úgy vélekednek, hogy John­son áldozata a háborús kül­politikát formáló politiku­soknak. Az egyik liberális intellek­tuel, Richard N. Goodwin, a­­ki számos beszédet írt Ken­nedy elnöknek és Johnson elnöknek is, most egy folyó­iratnak írt cikkében bizonyí­tani igyekszik, hogy van kü­lönbség Johnson és Rusk kö­zött. A fiatal Goodwin Johnson beszédeiből vett idézetekkel szemlélteti, hogy az elnök vietnami politikája engedé­kenyebb Dean Rusk külügy­miniszterénél, s hogy az el­nök több ízben tanújelét ad­ta annak, hogy nem minden­ben követi a hadvezetőség tanácsát és valóban kutatja a vietnami háborúból kive­zető utat. Eory másik kimagasló in­tellektuel, aki szintén sze­retné kimenteni az Egyesült Államokat és Johnsont is a vietnami háborúból, kijelen­tette: “Johnson óvakodik a régi külpolitika érvényesíté­sétől.” Ez az intellektuel, aki szintén írt beszédeket Ken­nedy elnöknek és Johnson elnöknek is, kiváló nemzet­­gazdász, az Egyesült Álla­mok volt indiai nagykövete, John Kenneth Galbraith. Szerinte arra van most szük­ség, hogy az amerikai nép sürgősen segítse ki Johnson elnököt a veszedelmes kül­politikát formáló newyorki Dulles, McCloy, Lovett klikk csapdájából, melybe az elnö­köt Bush és Acheson segít­ségével szédítették bele. NEHEZEN HIHETŐ Erősen kételkednek az a­­merikai haladó erők, a bé­kemozgalom, az egyetemi if­júság háborúellenes mozgal­ma, de sokan mások is, en­nek a két vezető amerikai liberális intellektuelnek ok­fejtésében, mivel majdnem minden tény arra mutat, hogy Johnson nem az az em­ber, akinek Goodwin és Gal­braith szeretné feltüntetni, hiszen Johnson parancsolta meg Észak-Vietnam bombá­zását, Johnson kívánságára vezényeltek egyre több ame­rikai katonát a vietnami nép ellen, Johnson dicsőíti Bush háborús politikáját. “Mindazonáltal tény ma­rad az, hogy Goodwin és Galbraith szeretnék levenni az Egyesült Államokat és Johnson elnököt a vietnami horogról.” írta Robert Neil­­son, a Toronto Daily Star washingtoni tudósítója. Sokan mások is mutatnak Johnsonnak kivezető utat a vetnami háborúból. Politiku­sok, újságírók, a békemozgó­­(Folytatása a 2. oldalon) KANADAI MAGYAR r MUNKÁS Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage in cash Vol. XXXVII. évf., No. 39. szám Toronto, Ont. 1966 május 5 Ára 10 cent SZÍVÓS SZTRÁJKHARCCAL GYŐZTEK A TEHERAUTÓVEZETŐK A KORMÁNY ellenőrzése a­­latt megszavazott új szerző­dés 1968 január 1-től bizto­sítja a 40 órás munkahetet. A SZOVJET SAJTÓ DICSÉRI DE GAULLE­T TÁMOGATJA a Szovjetunió a francia elnök NATO ellen irányuló politikáját. A szov­jet sajtó szerint De Gaulle vissza akarja állítani Fran­ciaország felsőjogát, ami mi­att magára vonta az ameri­kai kormány haragját. “A NATO-integráció óva­tosan szőtt hálója a hideg­háború állandósításának esz­köze,” írta a Pravda és meg­jegyezte, hogy “Franciaor­szág igyekszik megszilárdí­tani függetlenségét s akar­ja, hogy­ a nyugat-európai ál­lamok független döntéseket hozhassanak európai állam­közi béke érdekében, amely magában foglalná a szocia­lista államokat is.” A Pravda ezen nyilatko­zata azt jelenti a kanadai kapitalista lapok szerint, hogy a Szovjetunió igen ked­vező légkört kíván teremte­ni a francia elnök júniusi moszkvai látogatására, hosszú, elkeseredett sztrájk után, a teamster-szakszerve­­zet 8.500 ontarioi teherautó­vezető tagjának és több mint 1000 autószerelőnek. Az új szerződésben megje­lölt bérjavítást 55 teherautó­vállalat 1965 jú­nius 1-ig visszamenőlegesen fizeti. U­­gyanis akkor vesztette érvé­nyét a korábbi kollektív szerződés. A teherautóvezetők óra­bére — mellékjuttatások ér­tékét is beleértve — 87 cent­tel lett magasabb, az autó­szerelőké (mechanics) 96 centtel, a segédmunkásoké 76 centtel. Majdnem 900 teherautó­vezető szavazott az új szer­ződés elfogadása ellen. Ezek a 40 órás munkahét azonna­li bevesztéséért harcoltak. A sztrájk idején több mint 200 teherautóvezető vállalt más munkát. Ezek nem térnek vissza régi mun­kájukba, s nem tagjai többé a Teamster Unionnak. A teherautótulajdonosok szervezete nevében jelentet­te John Nickell, hogy hama­rosan 20%-kal fogják drágí­tani a vállalatok a teherszál­lítást, hogy visszanyerjék a szakszervezet által rájuk kényszerített bérjavítás költ­ségét. Nagy tüntetés Torontóban A HADISZALIN­OK ELLEN MÁJUS 7-én, szombaton dél­után 1 órakor, Torontóban a tartományi parlament előtti téren fognak gyülekezni a különböző békemozgalmak csoportjai, hogy tüntessenek azok ellen, akik az Egyesült Államok vietnami háborús bűnözéséből hasznot húznak hadfelszerelés szállításával. Ezt a tüntetést a Toront­o Coord Rating Committee to End the War in Vietnam in­dítványozta, melynek veze­tése alatt március 26-án óriá­si háborúellenes tüntetést rendezett a békemozgalmi csoportok egységfrontja. . Dr. A. H. Fowlie lelkész, a Toronto Coordinating Committee elnöke a követke­ző n­yilatkozatot tette: “A május 7-én 1 órakor meginduló tüntetés éle az a­­merikaiak vietnami háború­jának cinkosaként szereplő kanadai kormány ellen és a­­zok ellen fog irányulni, akik hadianyagot gyártanak és szállítanak Vietnamba, és természetesen azok ellen is, akik háborús célú nyers­anyagokat szállítanak az a­­merikaiak vietnami háború­jának folytatására.” Fowlie lelkész nyilatkoza­ta szerint: “Támogatjuk a vietnami buddhista mozgal­mat, amely a katonai dikta­túra lemondását követeli, demokratikus választásokat és civil kormányt akar.” A tüntetés szónokai rá fognak mutatni azokra, akik a vietnami háborúból hasz­not húznak, akik a vietnami nép v­éréből dollárokat csi­nálnak maguknak. Ezekre a lelketlen hadi­­szállítókra mutat rá a “For­tune” folyóirat egyik cikke is a következő szavakkal: “Az ipar a növekvés és pro­fit új magaslataira hág, új területeket hódít meg. A há­ború folytán fokozódik a termelés, egyre nagyobb szükség van hadianyagokra, melyek előállításából mesé­be illő profitok születnek, a befektetések 3—4 év alatt kifizetik magukat.” • A kapitalista “Business Week” c. folyóirat a háború­ból származó haszonról így írt többek köz­ött: “A kana­dai gyárakban az Egyesült Államok részére gyártott robbanóanyagokra egyre na­gyobb a kereslet, mert az E­­gyesü­lt Államoknak a viet­nami háborúban egyre na­gyobb szüksége van ezekre az anyagokra.” Ez azt jelenti, hogy Kana­da hadianyagok előállításá­ra kapott rendelésekkel, “szerződések alapján” cin­kosa a Vietnamban gyilkoló amerikaiaknak. A “Business Week” sze­rint “a háborús szerződések­ből kifolyólag kinyitottuk kapuinkat az amerikai nagy­érdekeltségek, mérnökeik és technikusaik előtt.” A Kanadai Sajtóiroda (Canadian Press) nevű hír­szerző és hírközvetítő hiva­tal egyik röviddel ezelőtt megjelent nyilatkozata sze­rint “növekvő mennyiségben szállítunk katonai robbanó­anyagokat az Egyesült Álla­moknak, hogy gyorsabban pótolhassa a Vietnamban használt tartalékait.” Lapu­nk szerkesztősége magától értetődőnek tartja, hogy a Torontoban és kör­nyékén élő olvasói minden külön hívás nélkül meg fog­nak jelenni a szombati béke­tüntetésen, melyre Fowlie lelkész és bizottsága ezreket vár. Vietnam mellett tüntettek világszerte május elsején A DOLGOZÓ nép szolidari­tásának nemzetközi ünnep­napján. Május elsején, vi­lágszerte tüntettek a haladó tömegek az amerikai impe­rializmus vietnami háborúja ellen. A hatalmas moszkvai tün­tetés katonai részlege bemu­tatta a szovjet honvédelem korszerű fegyvernemeit és Malinovszkij marsall, honvé­delmi miniszter kijelentette beszédében, hogy “az Egye­sült Államok a legkegyetle­nebb, legbarbárabb módsze­rekkel irtja a népet”. A szovjet tüntetés feliratai kö­vetelték az amerikai gonosz­tevők kivonulását Vietnam­ból. A kubai fővárosban tünte­tő félmillió főnyi tömeg előtt mondott beszédében Castro miniszterelnök többek kö­zött ezt mondotta: “Johnson a világtörténe­lem egyik leggonoszabb gaz­embere. Barbár, undorító bű­nöző. Vietnamban kalóz módjára visel hadat.” Azoknak pedig, akik az Egyesült Államokban kubai válságról fecsegnek, így szólt: “A törpe eszelősök, akik azt hitték 1961-ben, hogy a betörésükkel maguk mellé fogják állítani a kubai né­pet, csalódtak. Nem tudták visszaszerezni kubai vagyo­­naikat, kéjnőiket, kaszinói­kat, bordélyházaikat, bűnö­zésük és erkölcstelenségük központjait.” Saigonban, Május Elsején, 8000 buddhista tüntetőt vert szét a katonaság, mikor az amerikai nagykövettség é­­pülete felé tartott a menet, Amerika-ellenes jelszavak­kal. Ezt követően 4.500 fő­nyi katolikus tüntető köve­telte az amerikai nagykövet hazarendelését. Egyiptomban, Május Else­jén, országszerte tüntetett a nép Vietnamért. Nasszer el­nök Mehalla El Kubra ipari (Folytatása a 2. oldalon) A KOSSUTH BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET hagyományos, nagyszabású TAVASZI BÁLJA ÉS BANKETTJE MÁJUS 14-ÉN szombat este 6 órai kezdettel Niagara Falls MAGYAR OTTHON 4203 Stanley St. ranc — Zene — Vacsora — Ünnepély Hűsítők Az ízletes magyar ételekről a niagara falls­ Női Csoport gondoskodik.

Next