Kanadai Magyar Munkás - Új Szó, 1967-1968 (39. évfolyam, 1-49. szám)
1968-02-03 / 26. szám
4. oldal JUBILEUM KOLOZSVÁROTT 775 • AZ ELSŐ ÁLLANDÓ MAGYAR SZÍNHÁZ NEVEZETES jubileumot ünnepel a magyar színjátszás: 175 évvel ezelőtt, 1792 november hián a kolozsvári Rhédey palota báltermében nagysikerű magyar nyelvű színielőadást rendeztek. A több évszázada Habsburg-uralom alatt nyögő országban a nemzeti tudat újjáéledésének egyik első fellobbanása volt ez az előadás. Az erőszakkal elnémetesíteni akart Magyarországon ugyan már korábban is megkísérelték, hogy a színjátszásban is meghonosítsák a nemzeti nyelvet, de ezek sikertelenek maradtak, így az 1790-ben Pest- Budán bemutatkozott Kelemenféle színtársulat hat év múlva kénytelen volt beszüntetni működését. A kolozsvári viszont dacolt minden nehézséggel, s maradandónak bizonyult. Kolozsvárott épült fel 1821-ben az első magyar kőszínház is,a míg a pesti 1837-re készült el. Ezért tekintjük a kolozsvárit az első állandó magyar színháznak. A krónikák feljegyezték a kolozsvári színészek nevét: a három Fejér-testvér, Gidófalvi Jantsó Pál és Kótsi Patkó János voltak az alapítók. Közülük Fejér János volt a társulat első igazgatója, de hamarosan átadta helyét Kótsi Patkónak, akit a színháztörténelem az első nagy magyar drámai színészként tart nyilván; ő tolmácsolta például elsőként magyar nyelven Hamlet szerepét (Shakespeare e remekét már 1794-ben bemutatták!). Felesége, Fejér Rozália a társulat híres szépségű színésznője volt. A kolozsváriak “Színjátszó Köztársaság”nak nevezték magukat. Kolozsvárott ma a Román Nemzeti Színház mellett állandó társulatként Állami Magyar Színház működik. Külön épülete is van: Szamos-parti modern otthonában egy-egy előadást több mint 1000 néző tekinthet meg. A jubileumot ünnepi évaddal ülik meg. A mai kolozsvári színészek közül említsük meg mindenek előtt Kovács György és az igazgató, Senkalszky Endre nevét. A fiatalabbak közül László Gerő, Horváth Béla, Széles Anikó, Nagy Réka és Farkas Ibolya emelkedik ki. Kolozsvárnak különben önálló magyar operatársulata is van, közös épületben működik a prózai társulattal. Erdélyben ma — a román állam anyagi támogatásával —hat magyar színház működik: a kolozsvárin kívül Marosvásárhelyen, Szatmáron, Nagyváradon, Temesvárott és Sepsiszentgyörgyön. A színészutánpótlásról a vásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola gondoskodik. A BUDAPESTI METRO ÉSZAK-DÉLI VONALA KÉT esztendő múlva üzembe helyezik az épülő budapesti Metro első szakaszát. Ugyanakkor elkészült a metróhálózat második vonalának koncepciótervezete. A most épülő Metro-vonal a Kerepesi út környékét köti össze a Déli pályaudvarral, s közben érinti a Keletit, a Rákóczi út alatt haladva felfut az Astoria Szállodáig, majd innen a Deák téren keresztül jut el az Országházig s ott bújik át a Dunán. A Metro-alagút ma már az Országházig bejárható és megkezdték a Duna alatti alagút fúrásának előkészületeit. A terv szerint az észak-déli irányú metróvonal hossza 15 kilométer lesz és Újpestet, illetve Kispestet köti össze a városközponttal. Közben olyan fontos közlekedési központokat fog érinteni, mint a Nyugati pályaudvar, az Erzsébet híd pesti hídfője, a Calvin tér, a Ferenc körút, a Nagyvárad tér és a Könyves Kálmán körút. Az új vonal építkezési költsége a számítások szerint hat és félmilliárd forint. A tervet a közeljövőben vitatják meg a szakemberek. “A háború végéig zártan kezelendő” GRASSY VEZÉRŐRNAGY TITKOS LEVELEI KERÜLTEK ELŐ KECSKEMÉTEN tan kezelendő!” A rejtélyes mappát felbontották, s kiderült, hogy a Horthy hadseregben jelentős szerepet játszott Grassy vezérőrnagy 18 bizalmas levelét tartalmazza. A hírhedt kecskeméti hadosztályparancsnok az akkori főispánhoz és a város polgármesteréhez címezte közléseit. Rendszeresen beszámolt nekik a hadihelyzetről, a magyar csapatok súlyos veszteségeiről, kilátástalan helyzetéről. Egyik levelében például teljes részletességgel leírta a szovjet csapatok egyik — 25 évvel ezelőtti — januári offenzíváját. A hadititkokat tartalmazó leveleket — miután nem semmisítették meg — a címzettek biztos helyen akarták elrejteni, s így kerülhettek a Katona József Társaság terjedelmes irattárába. Grassy titkos leveleit egészében nyilvánosságra hozzák. A KECSKEMÉTI Katona József Társaság iratanyagának tanulmányozása közben Heltai Sándor kutató gondosan lezárt iratcsomóra bukkant, fedelén felirattal: “A háború végéig zár- Márványistállóból múzeum A PARÁD központjában levő márványborításos istállóból, ahol valaha a Károlyi grófok parádés lovait tartották, Heves megye tanácsának segítségével rövidesen kocsi- és szánmúzeumot alakítanak ki. A múzeum gazdája a Közlekedési Múzeum lesz, s ide kerülnek majd a budapesti raktárakból mindazok a kocsi-, hintó-, szán- és delizsánszmodellek, amelyeket jelenleg kiállítóterem hiányában nem láthat a közönség. ÚJ SZÓ MAGYAR ÁRUK A NAGYVILÁGBAN 15.100 Balaton típusú televíziót készít csehszlovák megrendelésre a székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára. HATVAN elektronikus agyáram vizsgáló készüléket gyárt szovjet exportra az esztergomi E-ektronikus Mérőkészülékek Gyára. SZÁZ tonna, üvegolvasztó kemencék bélelésére alkalmas kádkövet szállít Kubába a mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár. 160.00 pár papucsot szállít a jövő évben Csehszlovákiába a Tolna megyei Árutermelő Cipész KTSz. STILBÚTOROKAT exportál Svájcba a Heves megyei Bútoripari Vállalat. HOLLANDIÁBA, Angliába és a Német Szövetségi Köztársaságba többszáz mázsa kertimagot exportál az Öreglaki Állami Gazdaság. Az angol vevő újabb szerződést kötött 50 hold paradicsom és 20 hold paprika termeltetésére. KEREKEN 60.000 facsemetét exportál az idén Jugoszláviába a Balatoni Állami Gazdaság. ÚJ VIDÉKI ÜZEMEK PÉCS. Harminchat millió téglát gyárt évente szovjet, NDK és amgyar berendezésekkel az 1969 közepén üzembe lépő, már épülő új Pécsi Téglagyár. * * ★ KUNSZENTMÁRTONBAN üzemet létesített a Tisza Cipőgyár. 300 nőt foglalkoztat majd. * * * LETÉNYÉN konfekcióüzemet létesített a Zala megyei Kötöttáru- és Kézműipari Vállalat. Harminchat dolgozóval már megkezdték a termelést. * * ★ NAGYOROSZIBAN telephelyet létesít a Favorit KTSz. Sok helybeli asszonynak biztosít állandó munkát. ★ ★ ★ GYULÁN több mint tízmillió forintos költséggel üzemet építtet a Vízgépészeti Vállalat. ★ * + A KOMLÓI III-as akna épületében telephelyet rendez be a Május 1. Ruhagyár. ★ a ★ NAGYKÁLLÓ. Bevásárló táskát gyártó részleget szervezett Nagykállóban a helyi földművesszövetkezet. Jövőre a bedolgozók már több ezer darabot készítenek. NEVETŐ FEJFA EGY régi korhadó fejfáról olvasták le Kiskunhalason: Itt nyugszik a Kovács Pista, Csinálta a kerösztapja Az anyjának barátságbul Ezt a fejfát akácfábul. Ha pedig a legtömörebb és legvelősebb fejfa iránt érdeklődne valaki, annak a következő sírfeliratot ajánlanánk: Itt nyugszik a feleségem, Én meg otthon. MAGYAR TALÁLMÁNYOK SIKERE KÜLFÖLDÖN AZ utóbbi években egyre több magyar találmányt értékesítenek külföldön. A Német Szövetségi Köztársaságban vásárolták meg dr. Biró Attila izotermikus regenerátorának szabadalmát, svájci cég vette meg Buji Ferenc perlitduzzasztót találmányát, Jugoszláviában értékesítették a Szepesi-féle bentonit találmányt, a japán Amada Company vásárolta meg Veres Gergely hideg fémdaraboló gépének szabadalmát. Ez a berendezés az erő célszerű koncentrálásával pillanatok alatt elvágja a legkeményebb fémet is. Új területen jelentkezett eljárásával Véssey Ede és Tóth Ernő: a két mikrológus olyan rezisztens gombafajtát tenyésztett ki, amely fehérjetartalomban és zamatban egyaránt felülmúlja a csiperkegombát. Ugyanakkor termesztése rendkívül egyszerű, pince sem kell hozzá. Az erdőben kivágott bármilyen silányminőségű fát a kutatók által előállított oltóanyaggal vonnak be és hat éven keresztül a legkitűnőbb minőségű gombát szedhetik róla. Világprobléma a víztisztítás. Az idevágó vegyi- és mechanikus eljárások közül a Galgócziféle felszíni víztisztító berendezés licencét két francia és egy angol cég vásárolta meg. Január elsejével egyébként új találmányi és újítási rendelet lép életbe Magyarországon és ez tovább növeli a feltalálók anyagi és erkölcsi érdekeltségét. INNEN-ONNAN Kutyaiskola a Hortobágyon A Hortobágyi Természetvédelmi és Tájkutató Bizottság megállapította, hogy a puszta “őrei”, a komondor, a puli és pumi hovatovább elkorcsosodnak. A csárdától nem messze, Mátán, kutyaidomító telepet rendeztek be, hogy az ebeket visszaneveljék eredeti feladatuk megoldására. Háry János ivóbögrék a nagyvilágba A Háry János ivóbögréből ausztráliai és kanadai cégek is rendeltek az Artex útján a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat szekszárdi kerámiaüzemétől. A sárközi cseréptányérokat, korsókat, tálakat, gyertyatartókat szívesen vásárolják több európai országban is. Tanyamúzeum Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi tanács elhatározta, hogy az idén egy régi középparaszti tanyában múzeumot rendez be. A tanyamúzeumot az őszi hódmezővásárhelyi hetek alkalmával nyitják meg. Rekord esztendő Hajdúszoboszlón A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő rekord esztendőt zárt le 1967-ben. Több mint egymillió vendég kereste fel a fedett és strandfürdőjét. Nagy farsangi bál a Hajdúságban Februárban kéthetes programmal ismét megrendezik a hagyományos hajdúsági farsangot. Csokonai Vitéz Mihály emlékét idézve, hét megyére szóló maszkabált rendeznek. MESÉLŐ MÚLT A legrégibb magyar diák-levél — Hazai Tudósítások — A LEGRÉGIBB fennmaradt magyarországi diák-levelet 1363 január 28-án a visegrádi iskolában tanuló Domonkos diák irta. A levél a messzi Szabolcsba, a diák nagynénjéhez, Kálló-Semjéni Mihálynéhoz ment. "... hogy Boethiusnak Az oskolák fegyelméről szóló tankönyvét megvehessem, meg több más szükséges dolgot is, ami haladásomat szolgálja, e végett szükségem lenne arra, hogy bizonyos dénár-, azaz hogy inkább bizonyos forint-mennyiség mosolyogjon rám. — írja Semjéni Domonkos diák. — Mert nem hiába irta a költő: szitával meri a vizet az, aki könyv híján akar tanulni . . .” A Domonkos diák említette Boethius nem holmi elavult pedagógiai munka volt, hanem az athéni ókori diákélet rajza, amelyet — a középkori divathoz igazodva — a szerzője, a XIII. században élt Konrád párizsi klérikus Boethius szájába adott. Voltaképpen a párizsi egyetemi tanítás kritikája volt e könyv, antik anekdoták mezejébe rejtve. Kallósemjénből Visegrádra bizonyára el is indultak ama “mosolygó forintok”. De arról már nem szól a krónika: vajon valóban megvette Domonkos diák az ál-Boethius művét, avagy zsebéből másfelé ’’mosolyogtak” el ama bizonyos forintok. 1968 február 3 KODÁLY ZOLTÁN BESZÉL . . . KODÁLY Zoltán beszél az alkotásról, tudományról, nevelésrül a magyar Qualiton Hanglemezgyár legújabb felvételén, amely a nagy mester születésének 85. évfordulója alkalmából jelent meg. A hanglemezre a magyar rádióban, televízióban és másutt magnószalagon őrzött Kodálynyilatkozatokból válogatták ki a legérdekesebbeket. ősi népzenék lemezen A BUDAPESTI Magyar Néprajzi Múzeum — ősi hangszereinek gyűjteményét megszólaltatva — mintegy nyolc-tíz lemezt ad ki a műkedvelők részére, a Hanglemezgyártó Vállalattal összefogva, a következő években. Nemcsak évszázados dallamok szólalnak meg majd, hanem hangszerek is: a duda, a nyerere, a furugla, a tambura és társai.