Új Szó, 1968-1969 (40. évfolyam, 1-47. szám)

1968-07-20 / 1. szám

L\' ^ ^ ^ Hazádnak I^HT' J^f Legv hive óh magyar! Jljy J^y Jg ^apl­­ (/(/ Ofc'U V /New Word Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage In cash Volume 40. évfolyam— No. 1. szám Toronto, Ont. 198 július 20 Ára 10 cent VIETNAM: ELTŰNTEK AZ ÉSZAKI CSAPATOK EGY tekervényes tudósítás jelent meg a napokban a to­rontói napisajtóban Keyes Beech újságírótól, aki Sai­gonban figyeli a fejleménye­ket és az amerikai hadveze­tőség csavaros jelentéseit. Beech szerint kámforrá vált Dél-Vietnamban az ameri­kaiak által 80.000 főre sac­­colt észak-vietnami hadse­reg. A 80.000 főnyi északi hadsereg valószínűleg csak az amerikai vezérkar képze­letében létezett Dél-Viet­namban. Találgatják Saigonban, hogyan vonulhatott ekkora haderő oly nesztelenül visz­­sza Észak-Vietnamba. Az a­­merikai kémhálózat nem tudja e talányt megfejteni, de figyelmeztet, hogy az é­­szaki haderő éppen olyan észrevétlenül vissza­masíroz­hat Dél-Vietnamba. A kém­­szolgálatosok szerint a hirte­len visszavonulásból arra kell következtetni, hogy a kommunista haderő új álta­lános offenzívára tesz előké­születeket. Egyes katonai szakértők valószínűnek tartják, hogy az utolsó 6 havi heves har­cok fáradalmait pihenik ki az eltűnt ellenséges csapa­tok, hogy aztán átcsoporto­sulva tökéletesebb fegyver­zettel lendüljenek új táma­dásba. Más szakemberek viszont a párizsi tárgyalásokkal hoz­zák kapcsolatba az ellenség elpárolgását. Ezek sejtelme szerint hamarosan komollyá változik majd a párizsi tár­gyalás, s feltehetőleg békére fog vezetni. Beech újságíró jelentésé­nek másik fordulata szerint a saigoni hadtudományi e­­lemzők másra vélik az észa­ki haderő eltűnését. Ezek szerint az északiak az eré­lyesen intézkedő új pa­rancsnok, Creighton W. Ab­rams seregeinek pusztító üté­sei elől menekültek el az é­­szakiak. Ez a feltevést más katonai szakemberek cáfol­ják, kik szerint az északiak földalatti erődjeikbe rejtőz­ve várják a parancsot új tá­madásra. Ismét mások vi­szont azt mondják, hogy Laoszba és Kambodzsába vonultak az amerikaiak ha­talmas repülőerődjei, a B- 52-es bombázók elől. Kitűnik Beech­udósításá­­ból, hogy Saigonban senki sem tudja mi történik a kom­munista hadászatban. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy csitultak a harcok, mert a múlt héten kétszáz­nál kevesebb halottjuk volt az amerikaiaknak. Ilyenformán az amerikai­ak új vietnami hadvezére el­tűnt vagy sohasem létezett északi csapatok fölött arat nagy győzelmeket Dél-Viet­namban. ----------------------------------------------------------------------. mtai .1 DR. SPOCK AZ AMERIKAI ‘DEMOCIA’ ÁLDOZATA DR. Benjamin Spock, a vil­l­á­g­hírű gyermekgyógyász emberül vette tudomásul az amerikai “demokrácia” bosszús büntetését,mely nap­nál is világosabban mutatja, mily korlátok­ a szabadság az úgynevezett szabad világ­ban. Íme mindenki láthatja, hogy a nyugati “szabad vi­lág” nem engedélyez tényle­ges ellenzéket, tilos a nyuga­ti “szabad világ” társadal­mának megváltoztatását eré­lyesen követelni. Lesújt a hatalom ökle a tiltakozókra. A tiltakozó mozgalmak ere­jéhez mért erővel üt vissza a nyugati demokrácia. Lett légyen az bárki, kü­lönösen a második világhá­ború vége óta, aki hatékony mozgalmat vezet Ameriká­ban a hatalom trónján ülők ellen, irgalmat nem ismerő megtorlás csapott le rá. Min­den valamire való tiltakozó mozgalmat brutálisan meg­támad az államhatalom az Egyesült Államokban. Kivé­gezték a Rosenberg házas­párt, börtönbe vetették Mor­ton Sobelt, megrágalmaztak és megfenyegettek ezreket, a legaljasabbnul megfogal­mazott rémhíreket terjesz­tettek tisztességes hazafiak, igazi demokraták ellen. Ki­termelték a vörösfaló bo­szorkányüldözés McCarthy­­féle kurzusát és érvényesí­tették a hírhedt Smith Act néven ismert törvény ocs­­mány cikkelyeit. Vannak emberek, akik ál­lítják, hogy a McCarthy ne­véhez fűződő rágalomhadjá­rat gyorsan tovatűnő jelen­ség volt az amerikai életben, és a fajgyűlölet sem jellem­zője az amerikai demokrá­ciának. Vannak amerikai li­berálisok, kik megbocsátó szívvel védelmezik Johnson elnök “gyengeség­ét, emberi gyarlóságait”, elk­ödösítve azt a tényt, hogy Johnson egy bűnöző rendszer tudatos képviselője. Nem személyek, nem egyéniségek­, hanem a rendszer és annak politiká­ja ábrázolja az Egyesült Ál­lamokat.Nem akkor áll bosz­­szút valakin az amerikai ál­­lamhatalom, amikor valaki valamely személyiséget, e­­gyént kritizál, hanem akkor, amikor a rendszer ellen vét. A rendszert veszélyeztet­ni tilos. Tilos a szervzekedési és szólásszabadság, ha ve­szélyezteti a rendszert. Csak az állam által előírt demok­ráciával és szabadsággal él­hetünk. Az államhatalom mondja ki, határozza meg, mit szabad és mit nem. Illő a nyugati világbankot kötelező is beszélni szabad­ságról és demokráciáról min­den politikusnak, papnak, írónak és szervezetek veze­tőinek. Kötelező, hogy védel­mezzék a rendszert minden változás ellen, így lesz a nyugati világban üres szó a szabadság és a demokrácia. Semmi köze Amerikában a szabadságnak és a demokrá­ciának a dolgozó tömegek tényleges életéhez. Jogosan kérdezhetjük tehát: Demok­rácia, mily célból és kik ja­vára ? Az ítélet, melyet Spock doktorra kimondtak, az az ítélet nem csupán egy bíró vagy büntető ügyész csele­kedete volt, hanem a rend­szer alaposan megfontolt tá­madása a növekvő tiltakozó mozgalmak ellen. Dr. Spock személyében a hatalom gya­korlói azokat ítélték el vele együtt, akik tiltakozni mer­nek a rendszer ellen, mely folytatni akarja a vietnami nép öldöklését. Kettyűs kéz­zel csak a rendszre ellen nem vétő bűnözőkkel bán­nak. Tévednek azonban az u­­rak, ha azt hiszik, hogy bör­tönbüntetésekkel, pénzbírsá­gokkal össze lehet zúzni a békemozgalmat. Egy Spock doktor elnémításával, bátor emberek eltávolításával nem lehet megsemmisíteni tilta­kozó mozgalmakat. Alkal­mazható ez esetben is New­ton fizikai törvénye, misze­rint akció ellenakciót vált ki, de társadalmi haladás az egy helyben topogás meg­szüntetésével és az illúziók eltávolításával érhető el csak. Az Ady-szobor avatásán: Balláné, Debbie Hrbál és Steigerné, a le­­leplezési aktus szereplői. A szobor jobbján a Kossuth vegyeskar. MÉG EGYSZER A MASSEY-FERGUSON MUNKÁSAI HOSSZÚ SZTRÁJKJÁRÓL MINT ismeretes, a Massey-Fer­­guson mezőgazdasági gépgyárak munkásai a röviddel ezelőtt be­fejeződött 72 napos sztrájkkal szakmánként, illetve munkakö­rönként 67 és 97 cent között mozgó órabérjavítást nyertek, s ezzel rákényszerítették a rész­vénytársaságot arra, hogy 40 centtel csökkentse az amerikai gyáraiban és a kanadai üzemei­ben dolgozó munkásainak fize­tett bérkülönbséget a kanadaiak javára, de ezzel még nem szűnt meg a bérkülönbség, mert az a­­merikai Massey-Ferguson mun­kásainak órabére még mindig 8 centtel magasabb, mint a kana­daiaké. A sztrájk célja a béregyenlőt­lenség megszüntetése volt. A Massey—Ferguson igazgatósága tagadja, hogy a szerződésújító tárgyalások központi kérdése a béregyenlőtlenség volt. Ez ter­mészetes. Ugyanis az igazgató­ságnak tagadnia kell, mert a sztrájk idején nem szűnt meg hangoztatni, hogy kanadai gyá­rait inkább átköltözteti az E­­gyesült Államokba, semmint béregyenlőséget engedélyezzen. Ezt a következő szavakba fog­lalt fenyegetőzéssel nyilvánítot­ta ki: “Elkerülhetetlenül következ­ménye lenne a bérkülönbség fel­számolásának. A béregyenlőség engedélyezését követő két hóna­pon belül ki kell jelentenünk, hogy kiköltözésünk, kanadai ter­melésünk megszüntetésének első fázisába léptünk.’’ Ily megbotránkoztató maga­tartást tanúsított ez az óriási részvénytársaság Kanada iránt, noha vámszabadságot kapott Kanadától ajándékba,­ és a fe­nyegetése ellen sem a szövetsé­gi, sem a tartományi kormány egyetlen feddő szót sem mon­dott, ami arra enged következ­tetni, hogy a Massey—Ferguson gőgös fenyegetése a szövetségi és a tartományi kormány előze­tes tudtával hangzott el. Már a tárgyalások elején is lezárással fenyegetőzött. Egy­szerre visszhangozták a Mas­­(Folytatása a 2. oldalon) TÁVIRAT A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉTŐL A PICKERINGI ADY-ÜNNEPÉLYRE TISZTELT ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉG, KEDVES HONFITÁRSAK! Őszinte elismerésünket é­s nagyrabecsülésünket fejezzük ki önök­nek abból az alkalomból, hogy nemzeti öntudatuk és hazafias ragasz­kodásuk bizonyságául emléket állítanak a magyar nép nagy költőjének, Ady Endrének a róla elnevezett gyönyörű parkokban. Ady Endre ércbe öntött képmása, amelyet a Magyarok Világszö­vetsége oly szerető gondossággal készíttetett és küldött el a távoli Ka­nada földjén élő magyar hazafiaknak, emlékeztesse önöket éde­s szülő­hazánkra és legyen szimbóluma a testvéri együvétartozásnak mind a szülőhazában, mind a külföldön élő, hazájukat és népüket szerető ma­gyarok között. E gondolatok jegyében és népünk szeretetével kísérve adjuk át Ady Endre szobrát kedves honfitársainknak. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGE

Next