Új Szó, 1970-1971 (42. évfolyam, 1-50. szám)
1971-03-27 / 29. szám
6 oldal . .......................................... ................................................................................ ” '■ 1 ............. , | LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ SIKERES BAZÁR " ................................................................................ .............. ............................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................................................................................................... Sikeres volt a Kossuth Betegsegélyző Egylet torontói női csoportjának február 27-én megtartott egynapos bazárja. Szinte hagyománnyá vált a torontói szervezet életében, hogy minden évben megrendezi egy délutánt és estét betöltő különböző programmal színessé tett összejövetelét. A “bazár” elnevezés merőben különbözik a szó eredeti fogalmától. Nevezhetnénk inkább kiállításnak, vagy szórakozó délutánnak és estének. A nagy előkészületet, sok fáradságos munkát igénylő rendezvényre már hónapokkal előtte készültek szervezetünk női tagjai. Magyaros csigatésztát, különböző levestésztákat készítenek. Egyesek kötényeket várnak, vagy kötnek egy-egy ruhadarabot, mások kézimunkát, vagy dísztárgyat ajándékoznak a bazár részére. Természetes nem maradnak el a magyar népművészeti tárgyak, hanglemezek és könyvek sem. SORSOLÁS: A jegyeket már hetekkel előtte árusítják, amik belépőként is szolgálnak és egyben különböző díjakra nyerési lehetőséget adnak. Az előre eladott jegyek már félsikert jelentenek, különösen akkor, ha olyan eredményesen dolgoznak a jegyárusítók, mint Susie Hrbal és Miska bácsi, akik egyenként 14- 14 jegytömböt adtak el. A postán küldött jegyeket is 1-2 kivétellel a címzettek megvásárolták. A nyeremények a bazár végén kerültek kisorsolásra. VÁSÁR: délutáni vásárt ugyancsak nagy érdeklődés kísérte. Ilyenkor ugyanis minden eladó. Különböző tészták, kötények, kötött ruhák, papucsok, sapkák, könyvek, hanglemezek, népművészeti tárgyak, dísztárgyak stb. VACSORA: Ugyancsak hagyományos házilag készített hurka-kolbász és fánk, ami már az előző napi szorgos hozzáértő munkáját igénybe vette: Mrs. Tóth, Mák Feri, Kerekes Andy, Susie Hrbal, Lázár János tagtársaknak. Volt is vendég bőven. A felszolgált vacsora ízletességéről többen elismerően nyilatkoztak. BINGÓ: Az este legérdekfeszítőbb programja 30 különböző nyeremény, 30 játék és felcsendült a Bingó bemondójának Weinrauch bácsinak az acélos hangja, (B13, 113 .. .) és percek múlva egy diadalmas Bingó felkiáltás törte meg több mint 100 játékos fegyelmezett csendjét. Egyre fokozódó izgalmak közepette zajlott le a hátralévő 29 játszma. A Bingó játékok befejezése után került sor a nyeremények kihúzására. Természetes ez sem zajlott le kevesebb izgalommal, mint az előző játékok. I. dij: Evőkészlet (Miss D. Nozonic, Ridgeway, Ont.) II. dij:Villanysütő (Mr. Magyar Ádám, Oshawa, Ont.) III. dij: Hajszárító (Mrs. M. Fürdős, Toronto, Ont.) IV. dij: Takaró (Mr. J. Juhász Toronto, Ont.) V. dij: Népművészeti tárgyak (Mr. Scheftsik, Toronto, Ont.) A vázlatosan leírtakból látható, hogy milyen kellemes délutánt és estét töltöttek együtt szervezetünk tagjai és vendégei (mert azok is voltak ám szép számmal). Jó érzés volt látni egykori rendezvényeink állandó vendégeit, és fiatal tagjainkat. Bevételünk: $1,111,35. Kiadásunk: $358,64. Tiszta haszon: $752,71 volt. Az anyagi siker elérése mellett levonhatjuk azt a tanulságot, hogy szervezetünk aktív része a kanadai magyar társadalomnak, ahová régi és új tagjai szívesen jönnek. Női csoportunk nevében köszünetet mondok Mrs. Hrbalnak a szép kézimunka és baba kiállításáért, Mrs. Veresnek a több mint 10 lb. csigatészta adományáért, azoknak a tagtársnőknek, akik süteményeket hoztak, továbbá mindazoknak, akik ennek a szép délutánnak és estének a sikeréért dolgoztak. —Korányi Jánosné LESZ-E EBBŐL BANGÓ . . . JÁTÉK KÖZBEN ÚJ SZÓ NYÁRI ADOMÁNY Tisztelt Szerkesztő Munkástárs! Mellékelve küldök 25 dollárt. Ebből $15 legyen elkönyvelve a a lapom megújítására, Magyar Hírekért és Kincses Katenáriumért, $10 pedig az Új Szó nyári megsegítésére. Gondolom, hogy lapunk nyári megsegítéséről egyetlen olvasónk sem fog megfeledkezni, örömmel vettük lapunk legutóbbi kampányának több mint 100 százalékos győzelmét. Köszönet érte minden adományozónak, gyűjtőnek és a szerkesztőségben dolgozó munkatársaknak. Ez a győzelem sűrű könnyhullatást okozott a hazug kanadai magyar lapok gazdáinak. A hazugságnak végül befellegzik. Ki fog csúszni lába alól a talaj, mint ahogy ki fog csúszni a talaj a Magyarországot rágalmazó Esze-féle urak lába alól is. Mint a kifacsart citromot, úgy fogja eldobni az emberiség a szocializmus rágalmazóit. Aki a szülőhazáját gyűlöli, az csak gyűlöletet érdemel a tisztességes emberektől. Ez az Esze úr meggyalázza saját nevét is, mert Esze Tamás nagy honvédő volt, akinek nevét a magyar költők megénekelték. Ha Esze Ambrus úr nem kíván emlékezni a Valéria telepre, amely példázta a magyar dolgozó nép sanyarú életét, mi emlékezünk rá, elrettentő példaképpen. A Valéria telepeket csináló uralmak visszatérése ellen védekezni fogunk. Kalapot emelek Soós Kálmánné előtt, aki helyes választ irt lapunk hasábjain Esze úrnak. Kívánok Soós Kálmánnénak jó egészséget és hosszú életet. —Szerdy Sándor, Vancouver A NAGY EMBER bátran idéz— Emerson. SELLING OR BUYING A HOUSE ^ For FAST Result Please Call TaWfc- E. DOBEY Real Estate Broker 422-1314 Member Toronto Real Estate Board Residential • Commercial • Land • Mortgages 1971 március 27 Obote védelmében Uj Szó tisztelt Szerkesztője! B. lapjának február 6. számának vezércikke örömmel regisztrálta, hogy Uganda elnökét katonai puccs eltávolította. Nem tudom, hogy mi örülni valója van ezen az Uj Szó szerkesztőjének. Nem ismerem közelebbről Obote volt elnök tevékenységét, de azt tudom, hogy Nyerere, Tanzánia elnökének és Kanada, Zambia elnökének társaságában blokkot akartak alkotni a délafrikai - rhodésiai - portugál rabszolgatartó szövetség ellen. Most hogy Obotát egy nyíltan antiszocialista katona Dél-Afrika, Izrael és persze a CIA támogatásával eltávolította, ez ugyanolyan diadala az afrikai ellenforradalmároknak, mint volt Nkrumah ghánai elnök megbuktatása. Dr. Kwame Nkrumah az afrikai egység előharcosa volt. Helyébe került egy katonai junta, amely a volt gyarmatosokat és a tőkés imperializmust szolgálja. Nem Obote “ellenezte a haladást és változást’’, hanem a “gorilla” ellenzi, aki helyébe ült és rögtön kijelentette, hogy elitéli a külföldi vállalatok államosítását és politikájában az Egyesült Államokat fogja követni. Miért örül ennek? —Peregrinus ☆ Szerkesztői jegyzet: Köszönettel vettem Peregrinusz levelét és szívesen teszem hozzá a Daily World című lapnak az Illinois állambeli Cairóból kapott alanti jelentését. “A Cairói Egységfront üzenetet küldött az eltávolított Milton Obote ugandai elnöknek és az Afrikai Egység Szervezetének, Obote iránti támogatásának adva kifejezést, melyben elítélte a CIA-t magában foglaló ugandai puccsot. Obote volt elnökhöz intézett levelében Rév. Charles Koen, az Egységfront végrehajtó-igazgatója kijelentette: “Jönni fog az a nap, amikor nem lesz majd képessége a CIA-nak kirekeszteni olyan nagy vezetőket, mint ön. Éppen ideje már, hogy fekete népek világszerte kezdjék megérteni az imperialisták fondorlatait és alattomos ügyködéseit, és támogassák egymást.” “Mi valóban reméljük”, folytatta Rév. Koen, “hogy ön tárgyalni fogja Cairo, Illinois-t és az amerikai feketék általános helyzetét utazásai során és ki fogja hangsúlyozni azt a tényt, hogy a feketék az Egyesült Államokban, de különösen Cairoban az Afrikában uralkodó helyzettel azonos körülmények között élnek és minden lehető támogatásban kívánják önt részesíteni”. “Jelentékeny mértékben függ létezésünk folytatása attól, hogy tudunk-e nemzetközileg összekapcsolódni.” Rév. Koen magáévá tette Obote programját, amely kilátásba helyezte az ipar 60 százalékának köztulajdonba vételét és a “Common Man’s Charter”-ét, amely egy osztálytalanabb társadalmat sürgetett. |mOLNÁR ANDRÁSNÉ] | STAMF GYULA ] Sajnos halálesetről kell tudatnom az Új Szó olvasóit. Február 21-én elhunyt Kelowna, B.C.-ban Molnár Andrásné, pótolhatatlan hiányt jelentve férjének, két leányának, Piroskának és Ilonkának, Béla fiának, 10 unokájának és 6 dédunokájának, valamint Zsófia nővérének és családjának, továbbá Molnár András fivérének és családjának Taber, Alta. Mi is, a baráti köre, szeretett, megértő személyt vesztettünk el Molnár Andrásné elhunytával. Mrs. Molnárt, mint általában minden dolgozó asszonyunkat megviselték a nehéz viszonyok. Nagyon megrendítette Sándor öccsének és két fivérének elvesztése Magyarországon, sűrű egymásutánban. Ezek a csapások megrövidítették életét. A Molnár család a Zemplén megyei Megyaszó száműzöttjei voltak. Tisztességesebb megélhetés keresése végett jött a család Kanadába. Itt azonban dúlt a tőkés gazdasági válság amikor megérkeztek 1930-ban. Magyarországi nehéz életből itteni nehéz életbe jöttek. Taber vidékén töltötték a legnehezebb időket. Onnan 1940-ben költöztek Kelowna vidékére. Megingathatatlanul maradt aMolnár család a dolgozó nép jobb jövőjéért küzdő, szervezkedő emberek táborában, és itt kívánom megemlíteni a múlt évben elhunyt Képes Józsefről és gyászoló családjáról is, hogy mindenkor állhatatosan dolgoztak a békéért és haladásért. Utolsó útjára tisztelőinek nagy serege kisérte el. Példás családi és mozgalmi életét mindenki megbecsülte. Mellékelve 10 dollár Molnár Andrástól az Uj Szó javára. —S. Rabella, Kelowna. Mély gondba és bánatba merülve, nehéz szívvel ültem le írógépemhez, hogy újból egy szeretett munkástestvérünk távozását jelentsem lapunk olvasóinak. Február 8-án, az általános kórházban halt meg Stampf Gyula. Az utolsó három év alatt az ő értékes személyében a 18-ik munkástestvérünket veszítettük itt el. A vancouveri magyarok idősebb nemzedékéhez tartozott. Az elhunyt 18 honfitársunk — néhány kivételével — a munkásosztály tudatos tagja volt. Építői, erős támogatói voltak független, demokratikus lapunknak, az Új Szónak, önkéntesen hozták el adományaikat lapunknak a kampányok idején. Mély főhajtással adjuk meg tiszteletünket a soraikból eltávozott munkástestvéreinknek. Stamf Gyula 74 évet élt. Kanadába 1927-ben jött Zalából, ahol egy nőtestvére gyászolja családjával, egy öccse pedig itt, Kanadában gyászolja. Állandó munkása volt a CNB- nak, vagyis az állami vasutaknak. Állandó előfizetője és anyagi támogatója volt az Új Szónak. Munkájában bokatörést szenvedett és azóta a Workmen’s Compensation Board (kártérítési hatóság) eltartottja volt. Kedves Gyula barátunk, legyen a fogadó hazánk Kanada földje könnyű neked sírod fölött, emlékedet megőrizzük! —A. C. S.. Vancouver A JÓ BARÁTOM a legközelebbi rokonom—Közmondás. A KACAGÁS a család napfénye —Thackery. A JÓ URALKODÓ a lakosság szolgája—Ben Jonson.