Új Szó, 1972 (43. évfolyam, 2-53. szám)

1972-01-08 / 2. szám

2. oldal__________________________________________________________(Ú) SZÓ________ HÉTVÉGI LEVÉL írja: Rev. GROSS A. LÁSZLÓ, B.D., Th.M. __________ NIXON KOLOSSZÁLIS BALFOGÁSA Hej, de sok szenzációs diplomáciai sikert kell Nixonnak 1972 novemberéig a tarsolyába gyömöszölnie, hogy ellensúlyozni és elfeledtetni tudja a pakisztáni bonyodalommal kapcsolatos baklövéseinek a sorozatát! Márpedig ilyen mesés teljesítményre aligha van kilátás a következő 10 hónapban, hiszen az amúgysem valami túlságosan ragyogó államférfi reputációját és hitelképességét ezek az elképesztő melléfogások annyira megtépázták, hogy a közeljövőre tervezett csúcstalálkozások sikerében is sok okunk van kételkedni... Bizony mondom: megtörténhetik, hogy 1972 novemberében, viszatekintve a Fehér Házban töltött négy évre, még ő maga is kénytelen lesz beismerni: „Az az átkozott Pakisztán rántotta ki a szőnyeget a lábaim alól!” Az embernek megáll az esze, ha azt próbálja mérlegelni, hogy egy “éleseszű,mindent alaposan megfontoló politikus” hírében álló kormányfő hogy a csudába’ képes ennyire félreismerni a valódi helyzetet. Hiszen a közmondásbeli sanda mészáros, aki tudvalévően nem oda üt, ahová néz, közelebb járt volna a célhoz, ha ő lett volna Nixon helyében ... Elsőszámú és következményeiben legsúlyosabb melléfogása az volt Nixonnak, hogy amikor — az Awami Liga törvényes választás útján elért győzelmét követően — Yahja Khan érvénytelenítette a választást és hozzáfogott hajmereszően bestiális népírtó hadjáratához, az elnök úr nem lépett fel erélyesen és nem használta fel akkor még kevésbé megtépázott tekintélyét és befolyását a vérengző diktátorbarátjával szemben. Ha ezt a lépést nem mulasztotta volna el, bízvást állíthatjuk, hogy az egymillióra tehető életveszteség és tízmilliónyi tömegnek az Indiába való menekülése nem következett volna be. Hogy az USA nem avatkozhatik egy más országnak a „belügyeibe” — tetszik mondani? De kérem a lássan, ki tudná jobban, mint Eisenhower egykori alelnöke: a Fehér Ház mai lakója, hogy annakidején bizony beavatkoztunk Libanon, Guatemala és — ha ugyan nem tetszett még elfelejteni — egy Vietnamnak nevezett ország legbelsőbb belügyeibe? Avagy Nixon közvetlen elődje, L. B. Johnson távoltartotta magát a dominikai köztársaság legprivátabb belügyeitől, amelyekhez semmi néven nevezendő köze sem volt?! Ezekbe a belügyekbe fegyveresen avatkoztunk be, amint azt minden iskolásgyerek tudja; hát akkor mi tartotta viszsza az elnök urat az elmúlt hónapokban attól, hogy fegyvertelenül ugyan, de diplomáciai és gazdasági nyomást gyakoroljon a, Dzsingiszkánt is elhomályosító Yahja Khan-ra?! Fehérházi körök az utóbbi napokban — százezrek lemészárlása és milliók elmenekülése után! — szertnék elhitetni a felháborodott közvéleménnyel, hogy igenis, „titkos diplomáciai úton” a State Department “igyekezett” megfékezni az atrocitásokat, de a közbelépésnek nem volt foganatja. Ha ezt elhiszem nekik, akkor mindjárt felvetődik a kérdés: A sikertelenség láttára miért nem alkalmaztak más, hatásosabb eszközöket, mint például a gazdasági segélyek, fegyverszállítások azonnali beszüntetését, a nagykövet hazahívását, a diplomáciai viszony felfüggesztését, az ügynek az ENSZ elé való utalását, stb., stb. ? Ezeknek az eszközöknek egyikét sem alkalmazták, ellenben siettek elkövetni második horribilis baklövésüket: ráfogták Indiára, hogy ő volt az agresszor, holott a napnál világosabb, hogy India és Pakisztán között fegyveres összeütközésre nem került volna sor, ha Yahja nem rendezett volna az egykori Kelet- Pakisztánban olyan borzalmas vérfürdőt, hogy annak párját hiába keresnéd a világtörténelemben és ha nem tett volna tízmillió bengálit földönfutóvá. Nixon az OKOT kutyába se vette, ő csak az OKOZATOT volt hajlandó észrevenni... Az ok az ő szemében Yahja Khan „belügye” volt, de megkövetem tisztességgel, amikor tízmillió hívatlan vendég betoppan az amúgyis túlzsúfolt Indiába és ott hajlékot, eleséget, ruházatot és egészségügyi gondozást igényel. India számára ez a vendéglátás megszűnt Pakisztán „belügye” lenni, ellenben óriási fontosságú nemzetközi problémává növekedett. Gandhi asszony, India miniszterelnöke nem is habozott megírni Nixonnak, hogy az utóbbit erkölcsi felelősség terheli azért, mert nem volt hajlandó barátját és szövetségesét, Yahja Khan diktátort leinteni, mikor az hónapokon át ontotta a bengáli nép vérét és a koldustarisznya mellé vándorbotot adott milliók kezébe . .. Hiteles értesülések szerint ez az üzenet Nixont módfelett felbőszítette és nem a leghízelgőbb hangon nyilatkozott Indira Gandhi-ról, aki pedig éppen azekben a napokban érte el — a világközvélemény megítélése szerint — nem mindennapos pályafutásának a zenitjét... Annyi bizonyos, hogy Nixonnak sikerült az ötszázmilliós indiai népet hosszú időre, talán egy egész emberöltőre elidegeníteni... Felgerjedt állapotában Nixon tetézte ezeket a balfogásokat azzal a meggondolatlan, túlságosan elhamarkodott lépésével, hogy a távolkeleti flotta egy tekintélyes részét nagy garral a Bengáli öböl felé irányította — nyilvánvalóan erőfitogtatás és megfélemlítés céljából — azzal a hivatalos ürüggyel, hogy a hadihajókra a hadszíntéren rekedt amerikai állampolgárok kiürítése érdekében feltétlenül szükség van ... Csak úgy mellékesen jegyzem meg: ezt a feladatot három-négy nagyobb méretű repülőgép — katonai vagy légitársulati — sokkal gyorsabban elvégezte — mielőtt a hadihajók a Bengáli öböl közelébe juthattak volna. De a flotilla vígan folytatta útját, egy újabban kieszelt ürügy címén: a hajók „segédkezni fognak” a közben hadifoglyokká vált pakisztáni katonák hazaszállításában ... Lassan, páter, a kereszttel! Tudtommal ezek a hadifoglyok India kezében vannak és mielőtt hazatelepítésükre sor kerül, még sok víz fog lefolyni a Ganges folyón és sok elintézetlen ügy vár rendezésre India és Pakisztán között. Ezek közül csak egyet említek meg. Alig hiszem, hogy Indira Gandhi asszony csak egyetlen tábornokot, tisztet vagy közkatonát is hajlandó volna kiengedni, amíg a pakisztáni kormány a bengálföldi nép vitathatatlan vezérét Sheikh Mujibur Rahman t szabadlábra nem helyezte és haza nem küldte — mégpedig egy független ország fejét megillető tiszteletadással . .. Alig hiszem, hogy az amerikai hadihajók „szolgálatára” egyáltalán szükség volna, már csak azért sem, mert — kiszámítottam — a pakisztáni hadifoglyok hazaszállítása szárazföldön legalább háromszor olyan gyorsan és ötszörte kényelmesebben lebonyolítható, mint tengeri úton. .. Még a pakisztáni foglyok is köszönik szépen a felajánlott baráti segítséget, de nem kérnek belőle, mert ők rövidebb úton és kényelmesebb körülmények között szeretnének visszatérni hazájukba ... Elnökünk nagy előszeretettel használja a felsőfokú jelzőket (szuperlativuszokat). Minden valódi vagy elképzelt sikert a világtörténelem „legnagyobb” vívmányaként jelent be. Emlékezetes, hogy az első embernek a Holdra való lépését „a világ termelése óta a legnagyobb eseménynek" nevezte. (Az emberek ezen elnézően mosolyogtak. Az európai „tizek” minapi tanácskozásának az eredményét így jellemezte: „A világtörténelem legfontosabb (Folytatás a 3. oldalon) 1972. január 8. Uj szó FÜGGETLEN HETILAP Szerkeszti: A Szerkesztő Bizottság Published weekly, on Saturday, by The Canadian Hungarian Publishing Association, 924 King Street West, Toronto 3, Ont. Telefon: EM. 4-6097. A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a Szerkesztő Bizottság álláspontját és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró felelős. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk. Előfizetési ár Kanadában 1 évre $10.00, félévre $5.00, minden külföldi országba évi $12.00 — 1 year subscription $10.00, foreign countries $12.00 Second class mail registration number 1821 r / r» ✓ ##• I ✓ Fémes női szabó Osztályon belüli munkát adok garanciával Nagy választék angol szövetekben — Hozott anyagból is. Bőrkabátok—Kosztüm-szoknyák a legszebb színekben, minden ízlést kielégítve. VÁLYOGOS GYULA volt budapesti mestervizsgázott SZABÓMESTER 310 BRUNSWICK AVE. No. 2 — Telefon: 920-4235 (Bloor-Brunswick sarok, a magyar gyógyszertár mögött) Windsoriak Figyelem! Új megbízottunk Windsorban: Mr. TIBOR TEASDALE 1469 Ottawa Street TELEFON: 25-4-38-37 Minden időben hívható és pontosságát és előzékeny kiszolgálását szavatoljuk ALEX A. KELEN LIMITED Telefon: 1467 Mansfield St. 842-9548 Montreal, Que. REUMATIKUS FÁJDALMAKRA magas, vagy alacsony vérnyomás szabályozására és sok más gyógyíthatatlannak hitt betegség gyógyítására ne költsön százakat semmiféle gyógyulást nem eredményező orvosságokra, hanem vegyen magának egy, az általunk árusított mágneses gyógykarkötőt Ennek a mágneses gyógykarkötőnek a hatása egyenesen CSODÁLATOS ! Nemcsak mi általunk, hanem sok vevőnk által is ki van próbálva, és ezért “money back” (pénzét vissza) garanciával ajánlhatjuk honfitársainknak. A karkötők különböző kivitelben és méretekben kaphatók (kis-, közép-, nagy- és extra-nagy méretben.) Férfi vagy női: króm színű, kis-, közép-, nagy-, vagy extranagy méretben $10.95. Férfi vagy női, a fenti méretekben sok arannyal futtatott (gold füled) $21.95. Ontarioi lakosoknak 5 százalék Sales Tax hozzáadás szükséges a vétőárhoz. Bővebb felvilágosításért forduljon hozzánk az alábbi címen, vagy hívjon telefonon. Vágja ki az alábbi megrendelő lapot és küldje be hozzánk. -------------------MEGRENDELŐ LAP-------------------THE IRON CAT GARDENS Tel.: 446-2246 Glas Artist and Gift P.O. Box 23, Queen St. N. Scotland, Ontario. Megrendelek drb. férfi női mágneses gyógykarkötőt, a kis közép nagy extra-nagy Mellékesek :........................ összegű csekket, money-ordert. Megrendelő neve ............................................................................. Cím: ......................................................................... Telefonszám: ......................................................... Minden karkötőt 10 napon belül a kívánt méretre becserélünk, ha a posta költséget a karkötővel együtt beküldi.