Új Szó, 1973 (44. évfolyam, 1-49. szám)

1973-03-03 / 9. szám

1973. március 3. MOLNÁR GYÖRGYNÉ Nagy fájdalom érte Molnár Györgyöt és családját a jó feleség, anya és nagyanya halálával. Molnár Györgyné hosszú betegség után távozott az élők sorából 77 éves korában. 1927-ben vándorolt Kanadába a Zempléni megyei Bodrogolaszi községből. Cukorrépatermesztésből élt a család. Molnárné, férjével együtt, 1967-ben vonult nyugalomba. Mrs. Molnár tagja volt a Kossuth Betegsegélyző Egyletnek és hűséges olvasója az Új Szónak, és az Amerikai Magyar Szónak. Minden haladó jellegű megmozdulásnak támogatója volt. Maga mögött hagyta hűséges élettársát Györgyöt, négy fiát és két leányát és tizenhárom unokáját, valamint 3 dédunokáját, akik őt a nagy kiterjedésű rokonsággal és sok jóbaráttal együttt mélyen gyászolják. Temetésén nagyon sokan megjelentek. Nemcsak taberiek, ha­nem távoli városbeliek is. Ravatalára virágokat helyeztek családjának tagjai, rokonok, barátok és a Kossuth Betegsegélyző Egylet. Mrs. Molnár január 13-án halt meg, s utolsó útján a taberi te­metőbe 16-án kísértük ki. Gyászjelentésemhez mellékelve küldöm a gyászoló család 10 dollár adományát az új Szónak, és köszönetét mindazoknak, akik fájdalmát vigaszukkal enyhítették. Szeretett Molnárné, legyen örök nyugvásod a kanadai hantok alatt. Dabrócky Károly: Taber, Alta. ÚJ SZÓ ELMARADOTTSÁGTÓL A VILÁGSZÍNVONALIG — A magyar mezőgazdaság nagy átalakulása — Gazdag termést hozott az 1972-es esz­tendő a magyar mezőgazdaságban. Mag­tárakban a gabona, pincékben forr a bor, s számolnak, terveznek a gazdasá­gok vezetői. Minden okuk megvan az op­timizmusra, hiszen az eredmények szin­te az összes növénytermesztési ágazat­nál felülmúlták az előző évekét, vagy legalábbis „beállították” a korábbi ter­­mésrekordokat. 31 MAZSAZS BÚZATERMÉS Magyarország az egy főre jutó kukori­cahozam tekintetében Európában az el­ső, a világon a második helyre került, míg a búzahozam terén Európában a második, világviszonylatban pedig a ne­gyedik helyet foglalja el. E két legfon­tosabb kultúrnövényt termesztik a ma­gyar mezőgazdaság termőterületének több mint a felén, s nemzetközileg is óriási eredmény, hogy néhány év alatt sikerült a hozamokat körülbelül megkét­szerezni. Búzából például 1951 és 1965 között évente átlagosan 14 mázsa volt a hektáronkénti termés, s összesen 2 millió tonnát takarítottak be, idén és ta­valy viszont, annak ellenére, hogy a vetésterület közben körülbelül 100.000 hektárral csökkent, 4 millió tonna búza került a magtárakba. A hektáronkénti átlagtermés mindkét esztendőben meg­közelítette a 31 mázsát. Kukoricából az országos átlaghozam az utóbbi években rendszeresen eléri vagy meghaladja a 35 mázsát, s ez világviszonylatban is igen jó eredmény, az évi termés már megközelíti az 5 millió tonnát. A kuko­rica egy hektárra eső termésátlagát te­kintve Magyarországot a világon csak az Egyesült Államok, Olaszország és Fran­ciaország előzi meg, s ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy nagyszerű magyar ne­mesítésű hibridfajtákat tenyésztettek ki. Ezeket a vetőmagvakat a világ szá­mos országa, köztük a legjelentősebb kukorica­termesztő állam az USA is nagy tételekben vásárolja. EURÓPA LEGNAGYOBB BAROMFI-FOGYASZTÓJA A magyar mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta a gazdaságok megerő­södtek, megszilárdultak, lényegében mindenütt megteremtették a korszerű agrotechnika alkalmazásának feltételeit. A technikai ellátottság színvonalára jel­lemző, hogy a gabonaaratást 99 száza­lékban, a burgonyabetakarítást 95 szá­zalékban, a cukorrépa felszedést 92 szá­zalékban, a kukorica betakarítást több mint 90 százalékban, a szállítást 70 szá­zalékban gépesítették, s a­ szántást kö­rülbelül 98 százalékban traktorral vég­zik. Napjainkban már minden 70 hek­tárnyi területre jut egy traktor. A mű­trágyafelhasználás körülbelül 150-sze­­rese a háború előttinek — hektáronként 170 kilogramm — s további eredmény, hogy mintegy félmillió hektár területen alakítottak ki eddig korszerű öntözéses gazdálkodást. A néhány éve meghirdetett „húsprog­ram” eredménye, hogy az egy főre ju­tó húsfogyasztás idén már meghaladja a 63 kilogrammot, s ez nemzetközi szin­ten is igen magas hányad. Baromfifo­gyasztásban 15 kilogrammra növeke­dett az egy főre jutó „fejadag", s ez­zel Magyarország az Egyesült Államok és Kanada után a világ harmadik leg­nagyobb baromfi fogyasztója. A IV. öt­éves terv előirányzatai szerint egyéb­ként 1975-ig legalább 67 kilogrammra növekszik az egy főre jutó évi húsfo­gyasztás. A magyar mezőgazdaság össz­termelésének egyébként 45 százalékát az állattenyésztés adja, de a következők­ben ez az arány eléri majd az 55—60 szá­zalékot. NAGY TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS A nagyüzemi gazdálkodás mindinkább kidomborodó fölényét tanúsítja, hogy az 1956—1960 közötti évi átlagos, 0,4 szá­zalékkal szemben, 1961 és 1965 között 1,7 százalék, 1966 és 1970 között pedig megközelítően 3 százalék volt a mező­­gazdaság termelésének évi növekedése. A mezőgazdasági termékek exportja a háború előttihez képest megkétszerező­dött, s a nyugati országokba irányuló ki­vitelnek napjainkban is több mint a fe­lét teszi ki. Mindezeknek az eredményeknek érté­két növeli, hogy az elmúlt negyedszá­zad alatt több mint 1 millió ember ván­dorolt el a faluról, s egyre nagyobb gon­dot okozott a mezőgazdasági dolgozó ré­teg elöregedése, a szövetkezeti tagság magas életkor átlaga. Elég talán meg­említeni, hogy 1965-ben az átlagos élet­kor 55 esztendő volt. Az utóbbi években azonban — a falu életkörülményeinek jelentős változásával, a kereseti lehető­ségek javulásával — szembetűnően csökkent az elvándorló fiatalok száma, fokozatosan javult a tagság korösszeté­tele. A legutóbbi adatok szerint az ösz­­szes földterület mintegy 80 százalékán gazdálkodó termelő­szövetkezetekben több mint 6000 egyetemi és főiskolai végzettségű, 5000 felsőfokú technikumi végzettségű és mintegy 16.000 techniku­mi végzettségű szakember dolgozik. A szakmunkások száma is meghaladja már a 150000-et Ez a nagy szakmai-társadal­mi átalakulás is azt tanúsítja, hogy a magyar parasztság az elmúlt 10 eszten­dőben kiemelkedett több évszázados el­maradottságából, s életszínvonal és élet­­körülmények tekintetében lényegében elérte a munkásosztály nívóját. Új repülőteret kap Calgary A szövetségi közlekedésügyi miniszté­rium közölte, hogy 57.700.000 költségve­téssel nemzetközi repülőteret fog létesí­teni Calgaryban. Az új repülőállomás a mostani repülő­­állomástól észak-keletre fog felépülni, évente kétmillió utas forgalmának lebo­nyolítására. Több nő készül orvosi pályára A szövetségi közoktatásügyi miniszté­rium jelentette, hogy az utóbbi 15 év alatt megháromszorozódott az egyete­mek orvostudományi fakultásán tanuló nők száma. A múlt évben és az idén az orvostanhallgatók 21 százaléka nő. Az ország 16 orvostudományi karán — az idén — 5.592 férfi és nő tanul. Tizennyolc arab ország fél Izrael haderejétől Kairóból jelentették, hogy 18 arab ál­lam külügyminisztereinek és vezérkari főnökeinek konferenciája megállapította, hogy félniük kell az arab államoknak Iz­rael katonai hatalmától, mivel Izraelt az Egyesült Államok katonai és gazdasági hatalma támogatja, mellyel szemben nincs még arab egység. Állami támogatás A PARASZTSÁGNAK A szövetkezetek idei termelési értéke mintegy 75 milliárd forint lesz, s elég összehasonlításként megemlíteni, hogy 1967-ben 44 milliárd, 1969-ben pedig 600 milliárd volt. A gazdaságoknak tehát megvan a szilárd pénzügyi alapjuk, amelyre támaszkodhatnak, amelyből megvalósíthatják további jelenős fejlesz­tési elképzelésiket. A IV. ötéves terv ugyanis minden ko­rábbinál nagyobb mérvű fejlődéssel szá­mol; az állattenyésztés 23 százalékos és a növénytermesztés 17 százalékos bőví­tését irányozza elő. A tervidőszak öt esztendeje alatt 62 milliárd forintot ru­háznak be, ekkora összeget még soha nem kapott a magyar mezőgazdaság. A fejlesztés középpontjában a szarvas­marha-tenyésztés és a növénytermesz­tés néhány ágazata, így a zöldség, a cu­korrépa és a dohány­termesztés áll. Ezek az ágazatok beruházásaihoz jelen­tős — 50—70 százalékos — állami támo­gatást kapnak, s így várható, hogy né­hány éven belül felzárkóznak a többi termelési ág nemzetközileg is elismert eredményeihez. Szakemberek véleménye szerint a mostani öt esztendő a nagyüze­mi mezőgazdaság teljes stabilizációjá­nak időszaka lesz, s e periódusba­n a termelés technikai felszereltségét és a terméshozamokat illetően egyaránt fel­zárkózik a magyar mezőgazdaság a vi­lág legfejlettebb országaihoz. S. oldal Aranylakodalomból 20 dollár lapunknak Tisztelt Szerkesztőség! Nagy ünnepség volt a múlt héten To­rontóban az Árvai-portán, amikor Árvai András és felesége házasságának 50. év­fordulóját ünnepeltük. Ez a boldog há­zaspár a Borsod megyei Szirmabesenyő községben esküdött egymásnak örök hű­séget 1923. február 5-én. Valóban nagy ünnepélyt rendezett er­re az alkalomra a szeretett szülőknek a kedves Erzsébet lányuk és a Feri fiúk, meg a három forrón szeretett unoka. Az ünnepség színhelye a Royal Cana­dian Legion nagyterme volt. Sokan vol­tunk. Egybegyűltek a rokonok, földik, jóbarátok. Elhalmoztuk az ünnepelt há­zaspárt jókívánságainkkal és ajándéka­inkkal. Mély érzelmekből fakadó, megható szavakkal köszönte meg az Árvai-házas­­pár gyermekeinek, unokáinak, rokonai­nak és a jó baráti körüknek a rendkívül szépen sikerült ünnepséget. Szólt köszö­netük a Central Hospital két magyar főorvosának, a Rékai-testvéreknek, akik az Árvaiék egészségét őrizve lehetővé tették, hogy az Árvai-házaspár erőben, egészségben érhette el házassága 50. évfordulóját. A zene kitűnő volt, mindenki jól mu­latott, s a házaspár — Andy és Anna — nem feledkeztek meg az Új Szóról. E je­lentéshez csatolva küldöm 20 dollár ado­mányokat szeretett lapunknak, és itt is kívánok a népszerű házaspárnak tartós egészséget, hogy még sok házassági év­­­fordulót ünnepelhessenek. Fazekas Flórián, Toronto.

Next