Új Szó, 1973 (44. évfolyam, 1-49. szám)
1973-03-03 / 9. szám
1973. március 3. MOLNÁR GYÖRGYNÉ Nagy fájdalom érte Molnár Györgyöt és családját a jó feleség, anya és nagyanya halálával. Molnár Györgyné hosszú betegség után távozott az élők sorából 77 éves korában. 1927-ben vándorolt Kanadába a Zempléni megyei Bodrogolaszi községből. Cukorrépatermesztésből élt a család. Molnárné, férjével együtt, 1967-ben vonult nyugalomba. Mrs. Molnár tagja volt a Kossuth Betegsegélyző Egyletnek és hűséges olvasója az Új Szónak, és az Amerikai Magyar Szónak. Minden haladó jellegű megmozdulásnak támogatója volt. Maga mögött hagyta hűséges élettársát Györgyöt, négy fiát és két leányát és tizenhárom unokáját, valamint 3 dédunokáját, akik őt a nagy kiterjedésű rokonsággal és sok jóbaráttal együttt mélyen gyászolják. Temetésén nagyon sokan megjelentek. Nemcsak taberiek, hanem távoli városbeliek is. Ravatalára virágokat helyeztek családjának tagjai, rokonok, barátok és a Kossuth Betegsegélyző Egylet. Mrs. Molnár január 13-án halt meg, s utolsó útján a taberi temetőbe 16-án kísértük ki. Gyászjelentésemhez mellékelve küldöm a gyászoló család 10 dollár adományát az új Szónak, és köszönetét mindazoknak, akik fájdalmát vigaszukkal enyhítették. Szeretett Molnárné, legyen örök nyugvásod a kanadai hantok alatt. Dabrócky Károly: Taber, Alta. ÚJ SZÓ ELMARADOTTSÁGTÓL A VILÁGSZÍNVONALIG — A magyar mezőgazdaság nagy átalakulása — Gazdag termést hozott az 1972-es esztendő a magyar mezőgazdaságban. Magtárakban a gabona, pincékben forr a bor, s számolnak, terveznek a gazdaságok vezetői. Minden okuk megvan az optimizmusra, hiszen az eredmények szinte az összes növénytermesztési ágazatnál felülmúlták az előző évekét, vagy legalábbis „beállították” a korábbi termésrekordokat. 31 MAZSAZS BÚZATERMÉS Magyarország az egy főre jutó kukoricahozam tekintetében Európában az első, a világon a második helyre került, míg a búzahozam terén Európában a második, világviszonylatban pedig a negyedik helyet foglalja el. E két legfontosabb kultúrnövényt termesztik a magyar mezőgazdaság termőterületének több mint a felén, s nemzetközileg is óriási eredmény, hogy néhány év alatt sikerült a hozamokat körülbelül megkétszerezni. Búzából például 1951 és 1965 között évente átlagosan 14 mázsa volt a hektáronkénti termés, s összesen 2 millió tonnát takarítottak be, idén és tavaly viszont, annak ellenére, hogy a vetésterület közben körülbelül 100.000 hektárral csökkent, 4 millió tonna búza került a magtárakba. A hektáronkénti átlagtermés mindkét esztendőben megközelítette a 31 mázsát. Kukoricából az országos átlaghozam az utóbbi években rendszeresen eléri vagy meghaladja a 35 mázsát, s ez világviszonylatban is igen jó eredmény, az évi termés már megközelíti az 5 millió tonnát. A kukorica egy hektárra eső termésátlagát tekintve Magyarországot a világon csak az Egyesült Államok, Olaszország és Franciaország előzi meg, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy nagyszerű magyar nemesítésű hibridfajtákat tenyésztettek ki. Ezeket a vetőmagvakat a világ számos országa, köztük a legjelentősebb kukoricatermesztő állam az USA is nagy tételekben vásárolja. EURÓPA LEGNAGYOBB BAROMFI-FOGYASZTÓJA A magyar mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta a gazdaságok megerősödtek, megszilárdultak, lényegében mindenütt megteremtették a korszerű agrotechnika alkalmazásának feltételeit. A technikai ellátottság színvonalára jellemző, hogy a gabonaaratást 99 százalékban, a burgonyabetakarítást 95 százalékban, a cukorrépa felszedést 92 százalékban, a kukorica betakarítást több mint 90 százalékban, a szállítást 70 százalékban gépesítették, s a szántást körülbelül 98 százalékban traktorral végzik. Napjainkban már minden 70 hektárnyi területre jut egy traktor. A műtrágyafelhasználás körülbelül 150-szerese a háború előttinek — hektáronként 170 kilogramm — s további eredmény, hogy mintegy félmillió hektár területen alakítottak ki eddig korszerű öntözéses gazdálkodást. A néhány éve meghirdetett „húsprogram” eredménye, hogy az egy főre jutó húsfogyasztás idén már meghaladja a 63 kilogrammot, s ez nemzetközi szinten is igen magas hányad. Baromfifogyasztásban 15 kilogrammra növekedett az egy főre jutó „fejadag", s ezzel Magyarország az Egyesült Államok és Kanada után a világ harmadik legnagyobb baromfi fogyasztója. A IV. ötéves terv előirányzatai szerint egyébként 1975-ig legalább 67 kilogrammra növekszik az egy főre jutó évi húsfogyasztás. A magyar mezőgazdaság össztermelésének egyébként 45 százalékát az állattenyésztés adja, de a következőkben ez az arány eléri majd az 55—60 százalékot. NAGY TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS A nagyüzemi gazdálkodás mindinkább kidomborodó fölényét tanúsítja, hogy az 1956—1960 közötti évi átlagos, 0,4 százalékkal szemben, 1961 és 1965 között 1,7 százalék, 1966 és 1970 között pedig megközelítően 3 százalék volt a mezőgazdaság termelésének évi növekedése. A mezőgazdasági termékek exportja a háború előttihez képest megkétszereződött, s a nyugati országokba irányuló kivitelnek napjainkban is több mint a felét teszi ki. Mindezeknek az eredményeknek értékét növeli, hogy az elmúlt negyedszázad alatt több mint 1 millió ember vándorolt el a faluról, s egyre nagyobb gondot okozott a mezőgazdasági dolgozó réteg elöregedése, a szövetkezeti tagság magas életkor átlaga. Elég talán megemlíteni, hogy 1965-ben az átlagos életkor 55 esztendő volt. Az utóbbi években azonban — a falu életkörülményeinek jelentős változásával, a kereseti lehetőségek javulásával — szembetűnően csökkent az elvándorló fiatalok száma, fokozatosan javult a tagság korösszetétele. A legutóbbi adatok szerint az öszszes földterület mintegy 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetekben több mint 6000 egyetemi és főiskolai végzettségű, 5000 felsőfokú technikumi végzettségű és mintegy 16.000 technikumi végzettségű szakember dolgozik. A szakmunkások száma is meghaladja már a 150000-et Ez a nagy szakmai-társadalmi átalakulás is azt tanúsítja, hogy a magyar parasztság az elmúlt 10 esztendőben kiemelkedett több évszázados elmaradottságából, s életszínvonal és életkörülmények tekintetében lényegében elérte a munkásosztály nívóját. Új repülőteret kap Calgary A szövetségi közlekedésügyi minisztérium közölte, hogy 57.700.000 költségvetéssel nemzetközi repülőteret fog létesíteni Calgaryban. Az új repülőállomás a mostani repülőállomástól észak-keletre fog felépülni, évente kétmillió utas forgalmának lebonyolítására. Több nő készül orvosi pályára A szövetségi közoktatásügyi minisztérium jelentette, hogy az utóbbi 15 év alatt megháromszorozódott az egyetemek orvostudományi fakultásán tanuló nők száma. A múlt évben és az idén az orvostanhallgatók 21 százaléka nő. Az ország 16 orvostudományi karán — az idén — 5.592 férfi és nő tanul. Tizennyolc arab ország fél Izrael haderejétől Kairóból jelentették, hogy 18 arab állam külügyminisztereinek és vezérkari főnökeinek konferenciája megállapította, hogy félniük kell az arab államoknak Izrael katonai hatalmától, mivel Izraelt az Egyesült Államok katonai és gazdasági hatalma támogatja, mellyel szemben nincs még arab egység. Állami támogatás A PARASZTSÁGNAK A szövetkezetek idei termelési értéke mintegy 75 milliárd forint lesz, s elég összehasonlításként megemlíteni, hogy 1967-ben 44 milliárd, 1969-ben pedig 600 milliárd volt. A gazdaságoknak tehát megvan a szilárd pénzügyi alapjuk, amelyre támaszkodhatnak, amelyből megvalósíthatják további jelenős fejlesztési elképzelésiket. A IV. ötéves terv ugyanis minden korábbinál nagyobb mérvű fejlődéssel számol; az állattenyésztés 23 százalékos és a növénytermesztés 17 százalékos bővítését irányozza elő. A tervidőszak öt esztendeje alatt 62 milliárd forintot ruháznak be, ekkora összeget még soha nem kapott a magyar mezőgazdaság. A fejlesztés középpontjában a szarvasmarha-tenyésztés és a növénytermesztés néhány ágazata, így a zöldség, a cukorrépa és a dohánytermesztés áll. Ezek az ágazatok beruházásaihoz jelentős — 50—70 százalékos — állami támogatást kapnak, s így várható, hogy néhány éven belül felzárkóznak a többi termelési ág nemzetközileg is elismert eredményeihez. Szakemberek véleménye szerint a mostani öt esztendő a nagyüzemi mezőgazdaság teljes stabilizációjának időszaka lesz, s e periódusban a termelés technikai felszereltségét és a terméshozamokat illetően egyaránt felzárkózik a magyar mezőgazdaság a világ legfejlettebb országaihoz. S. oldal Aranylakodalomból 20 dollár lapunknak Tisztelt Szerkesztőség! Nagy ünnepség volt a múlt héten Torontóban az Árvai-portán, amikor Árvai András és felesége házasságának 50. évfordulóját ünnepeltük. Ez a boldog házaspár a Borsod megyei Szirmabesenyő községben esküdött egymásnak örök hűséget 1923. február 5-én. Valóban nagy ünnepélyt rendezett erre az alkalomra a szeretett szülőknek a kedves Erzsébet lányuk és a Feri fiúk, meg a három forrón szeretett unoka. Az ünnepség színhelye a Royal Canadian Legion nagyterme volt. Sokan voltunk. Egybegyűltek a rokonok, földik, jóbarátok. Elhalmoztuk az ünnepelt házaspárt jókívánságainkkal és ajándékainkkal. Mély érzelmekből fakadó, megható szavakkal köszönte meg az Árvai-házaspár gyermekeinek, unokáinak, rokonainak és a jó baráti körüknek a rendkívül szépen sikerült ünnepséget. Szólt köszönetük a Central Hospital két magyar főorvosának, a Rékai-testvéreknek, akik az Árvaiék egészségét őrizve lehetővé tették, hogy az Árvai-házaspár erőben, egészségben érhette el házassága 50. évfordulóját. A zene kitűnő volt, mindenki jól mulatott, s a házaspár — Andy és Anna — nem feledkeztek meg az Új Szóról. E jelentéshez csatolva küldöm 20 dollár adományokat szeretett lapunknak, és itt is kívánok a népszerű házaspárnak tartós egészséget, hogy még sok házassági évfordulót ünnepelhessenek. Fazekas Flórián, Toronto.