Új Szó, 1974 (45. évfolyam, 3-47. szám)
1974-01-26 / 3. szám
~ 'SKA *•, r. Af, « * *«•■*■! l .SV Alkotmány u 2 ® , Jlll 6 ' * * ------ Budapest V, HUNGARY ^ ^ Hazádnak rendületlenül JEW jy.— — =■■■ ^ ^ ^ ________________________________________________________________________________________________New Word______________________________________________________________________________________________________________________________________________ 1974. január 26. Toronto, Ontario Vol. 45. évfolyam , 3. szám, Ara 101 ITT NEM LESZ CHILEIZÁLÁS Lima, Peru. — Az amerikaiak Cerro de Pasco nevű rézmonopóliumának bekebelezése után a perui nemzet dolgozó népe tudtára adta a világnak: „Itt nem lesz chileizálás! ” Tömörülnek a munkások az imperialista fenyegetés ellen. A Cerro de Pasco rézbányák államosításának megünneplésére majd minden szakszervezeti csoport küldött delegációt, amelyek egyesülésre szólították föl a dolgozókat, legyenek készen minden esetleges fasiszta felkelés leverésére. „Perura néz a világ szeme aggódva, hogy talán ott is lesz egy Pinochet, egy másik Chilenaro,” mondotta Alejo Melgarejo, a La Oroya Dolgozók Szakszervezetének központi titkára. Melgarejo beszédet mondott a fővárostól, Limától 100 mérföldnyi távolságra levő La Oroyában, ahol Jorge Fernadez Maldonado tábornok, energia- és bányaügyi miniszter elnökölt a rézmonopólium államosítása fölött. „Itt, peruban, elvtársak, mi kioperáljuk az emberiség rákfenéjét, a fasizmust,” mondotta, s a hallgatósága viharosan megtapsolta. Zozimo Torrez, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói szakszervezetének központi titkára, a földreform harcosa azt mondotta: „Az amerikai imperializmus fegyverének irányzékát Peru felé fordította,” és így folytatta: „Ez a forradalmi folyamat nem szilárdítható meg az egész perui nép, parasztok, munkások, bányászok hozzájárulása nélkül. Ennek megvalósítása a mi feladatunk. A nép nélkül nincs forradalom. Amikor látjuk, hogy a forradalmat veszély fenyegeti, amikor tapasztaljuk, hogy az ellenforradalom trükköket alkalmaz, mi, a parasztok a hőseinket fegyverekkel fogjuk felcserélni, traktorainkat tankokkal, hogy összetörjük az ellenforradalmat.” Luis Nunez, a Petroperu állami olajvállalatának dolgozói szövetségének központi elnöke, felszólította a bányászokat töröljék el életükből a széthúzást, az egyenetlenség gonoszságát, amelyet a Petroperu vállalat volt tulajdonosai, az amerikaiak oltottak testükbe-lelkükbe. „Egyesülésre kell felszólítanunk a munkásokat — hangsúlyozta Nunez — mert nem engedhetjük meg, hogy az imperializmus és a CIA még egy chilenaro csinálója lehessen.” La Oroya, magasan fenn az Andok középtáján, 12.000 lábnyira a tenger színe fölött, zászlóerdővel díszítve ünnepelte az amerikai rézbánya-monopóliumok államosítását. A vörös-fehér nemzeti zászló ezrei lebegtek az egyszerű bányászok szerény lakásai fölött, s indián munkások játszották hagyományos hangszereiken bús és vitézlő dalait, a fiatalok pedig felkiáltottak: „Halált a népnyúzó yenkeé imperializmusnak!” A harcias lelkesedés az új évet köszöntő éjféli 12 órakor hágott tetőfokára, amikor a bányászok és a fémipari munkások sereglettek egybe. Átkozták a volt gazdáikat, az amerikaiakat, jelképesen elégették rongyokból csinált képmásaikat. • Az arab—izraeli béketárgyalások Lemondott Izrael egy erős hadállásáról a Szuez-csatorna mentén. Egy lépés ez előre a háború végleges felszámolása felé. Az arabok azonban minden elvesztett területük visszaszerzését tekintik békegaranciának. E jogos követelésük teljesítését azonban aligha várhatják el Izraeltől, mert Izrael támadó, hódító politikát folytat. Izrael az arab területeket kiüríteni a nagyhatalmak, főként hatalmas szöségesük, az Egyesült Államok parancsára lenne csak. A 25 esztendős arab—izraeli feszültség új meg új háború kitörésébe torkollott, a világ két legnagyobb hatalmának kibékíthetetlen szembeállításának és világháború, nukleáris végveszedelem megkockáztatásával. Gyerekesség lenne azt hinni, hogy Izrael hajlandó lesz önszántából lemondani a többi erődítményeiről is. Eredménynek mondható azonban az, hogy feladja a csatornamenti erődjét, felszabadítja a bekerített egyiptomi hadosztályokat. Eredménynek mondható ez, mert Izraelben szélsőséges jobboldal, amely a választások eredményeképp megerősödött a parlamentben, egy jottányit sem engedne az arab államoknak. A reakciós cionizmus nem ismeri el az arabokat egyenlő feleknek, és várható, hogy az izraeli engedményeket rögzítő megállapodást szabotálni fogja a cionisták tábora. Gyanító, hogy Harry Kissinger külügyminiszter végsőkig kiművelt diplomáciai ügyességének legfőbb célja nem a hódító Izrael kiutasítása a meghódított arab területekről, hanem az Egyesült Államok befolyásának megszilárdítása a világnak azon a részén, s a Szovjetunió kiszorítása lehetőleg minél előbb. Ily körülmények között a tárgyalások folytatódni fognak, ki tudja meddig. Kanadaiak Dél-Vietnamban politikai foglyok ügyében Frank Dingman és Ann Buttrick asszony, az International Committee to Free Soul Vietnamese Political Prisoners képviseletében ez év elején utaztak Vietnamba. Saigonból, majd Hanoiból január végén fognak viszszatérni Kanadába. A kanadai egyházak tanácsa (Canadian Council of Churches) megbízásából és a kanadai külügyminisztérium jóváhagyásával mentek Vietnamba. A külügyminisztérium értesítette a két kanadai indulásának időpontjáról a saigoni képviseletet és Hanoiban a brit képviseletet. Kanadai egyházi vezetők: Bélanger r. kat. püspök, Dr. Scott anglikán főpap, Dr. McLeod protestáns főpap (United Church), Dr. Gunther Plaut rabbi, (Holly Blossom Temple) Newton Ishiura buddhista püspök, Dr. George Morrison lelkész (United Church) és más jeles egyházi vezetők levélben értesítették a saigoni kormányt és az Egyesült Államok saigoni nagykövetét Dingman és Buttrick asszony küldetéséről. Az egyházi vezetők tiltakoztak a politikai foglyok sanyargatása ellen, de különösen a Da Lat börtönben tartott gyermekek tisztességes gondozását követelik. Tárgyalni fog a két kanadai küldött Saigonban Chan Tin r. kat. pappal, a börtönreformot követelő saigoni bizottság elnökével, akinek kíséretében szeretné a két kanadai meglátogatni a börtönöket és a koncentrációs táborokat. Tárgyalni fognak a nemzetközi segély amerikai képviselőjével, aki kapcsolatban áll a saigoni kormány börtöneinek igazgatóival. Hanoiba a Vietnami foglyokkal fognak találkozni és beszélgetni. Indulásuk előtt ment végbe Montréalban a Vietnam Moratórium Committee és az International Committee for the Liberation of Political Prisoners közös konferenciája, amelyen részt vett Guy Bélanger katolikus püspök, Dr. Jean Pierre Debry egyetemi tanár, aki két évig volt a saigoni kormány börtönében. Részt vettek a konferencián a televízió és rádió képviselői, számos tanár a középiskolákból és Abraham Cohen városi tanácsos stb. A konferencia elnöke Dr. Robert Gray professzor (University of Montréal) volt. Demokráciát követelnek a diákok Indonésiában Az elnyomott diáktüntetések után 31 egyetem diákjainak képviseletében tárgyalt egy delegáció Szuharto elnökkel, a demokrácia visszaállítását követelve. Gazdasági demokráciát, a nemzeti jövedelem igazságos elosztását, a törvény előtti jogegyenlőség elismerését sürgették. Az újságíróknak adott nyilatkozatában elégedetlenségét fejezte ki a diákdelegáció Szuharto elnök reakciós magatartását illetően. Indonesia diákmozgalma a dél-koreai, tahiföldi és más diákmozgalmakkal együtt veszélyezteti az amerikai imperializmus által támogatott kormányokat. Charles R. Smith, United Press International tudósító jelentette Hong Kongból, hogy a Szuhartokormány egén egyelőre kevesebb vészfelhők tornyosulnak, mint Dél- Koreában a Park Hee-kormány egén. Indonesia 120,400,000 lakossal, akkora területtel, mint Alaszka és California együttvéve, természeti kincsekben a világ egyik leggazdagabb országa. Olaj, arany, bádog, réz, szén és más ásványok bőségének országa és Ázsia rizs- és gumitermelésének leggazdagabb országa, de az amerikai gazdasági érdekek alárendeltje. Katonai diktatúra 1965-ben buktatta meg Szukarno elnököt és folytatta vérbe a demokráciát. USA-segítség Saigonnak Visszatér Dél-Vietnamba az amerikai fegyveres erő. A Thieu-kormány hadseregében 3.500 amerikai és 9.000 más szövetséges külföldi hatalom tisztje, altisztje és közkatonája teljesít szolgálatot. Az amerikai hadügyminisztérium pénzeli őket. Az Egyesült Államok 1973-ban 200.000 tonna bombát, 150.000 tüzérségi töltényt, 600 páncélos harckocsit és M-48 tankot, 200 ágyút és sok gépfegyvert szállított a saigoni kormánynak. ÚJ SZERZŐDÉS— 26%-OS JAVÍTÁS Winnipeg — A közlekedéses dolgozók szakszervezete és a városi kormány részéről aláírt új szerződés 26%-os bérjavítást nyújt Edmontonban a múlt héten még nem volt vége a közlekedési munkások két hónappal azelőtt kezdődött sztrájkjának. Torontóban a közlekedési munkások szerződése ez év július 1-én jár le. Új szerződésükben a többi nagyvárosok közlekedési munkásai által kiharcolt bérek egyenlőjét fogják követelni.