Új Szó, 1975 (46. évfolyam, 1-44. szám)

1975-03-15 / 11. szám

________________________________________________________________________________________________________________luaitim iti. 8=======^===^^^ '■ —======. 1 — '===^==^^^==^ - I ....■ ~ --------=====^.=ak | AZ ÓHAZA ÉLETÉBŐL ”| 1975 JÓKAI EMLÉKÉVE 150 ÉVE SZÜLETETT A NAGY REGÉNYÍRÓ A magyar irodalom nagy mesemondója, a legtermékenyebb regényíró, három kötetnyi színpadi mű szerzője, novellista, humorista, nagy korszakának jelentős személyisége 150 éve született Rév-Komáromban, 1825. február 19-én. Termékeny írói pályájának művei 100 kötetnyi értékét teszik ki a könyvtáraknak. Regényei ma is a könyvtárak legolvasottabb kötetei. A szülői ház légköre kiteljesítette a már gyermekkorában élénk képzeletű kis Jókai tehetségét. Atyja Jókai József az ásvai régi nemes Jókai család leszármazottja ügyvéd volt és árvagyám, édesanyja Pulay Mária. Jókai két nagyobb testvérével teljesítette ki a komáromi családot. Móric volt a legkisebb és az egész család dédelgetett kedvence. Édesapjuk meséi az 1809-es nemesi felkelésről, melyben ő is részt vett, egyéb meséi a történelemből, nagyon érdekelték a kis Jókait és erősen foglalkoztatták képzeletét. Mesélő kedve már ebben az időben kibontakozott és már az elemi iskolában felfigyeltek rá. Az eszes kis diák csakhamar osztályelső lett. Kitűnő tanítója gyakran magánál tartotta .. Krs diákot és rejtvényekkel, szép történetekkel mulattatta, így a szülői ház mellett az iskola is egészen korán éreztette kedvező hatását Jókai tehetségére. Rákapott a verselésre és már 9 éves korában megjelent két versikéje. Egyik a Regélő 1834. 70. számában, a másik Helmeczy Társalkodójában az 1834. 54. számában. A gimnáziumot Komáromban, szülővárosában kezdte, de már a szintaxisra tíz éves korában Pozsonyba küldte édesapja német szóra. Mikor két évi kitűnő tanulás után hazatért, halálos betegen találta édesapját, és még abban az évben el is vesztette. A csapás annyira hatott rá, hogy ő is megbetegedett. A gimnázium többi osztályát Komáromban végezte. Gimnáziumi évei alatt megtanult franciául, angolul és olaszul Vályi Ferenc tanárától, aki később sógora lett. Haladt a rajzolásban és festésben is, mire még édesapja kezdte tanítgatni. Nagyon jelentős iskolaév következett ez után Pápán. A II. bölcseleti osztályt az 1841—42. iskolai évben Pápán hallgatta, hol több hozzá hasonló fényes tehetségű ifjúval került öszsze, köztük Orlay Petrich Somával és Petőfi Sándorral. Amellett, hogy minden tárgyból kitűnő osztályzatot kapott, az önképzőkörben pályadíjat nyert egyszerre Petőfi Sándorral, 1842. július 26-án. Kecskeméten, a nagy alföldi városban töltötte az ifjú Jókai a következő két évet. Itt ismerkedett meg az alföld természeti szépségeivel, népéletével. Jó hatással volt rá a kecskeméti tartózkodás, testileg is megerősödött, szellemi élete is egészségesebb, vidámabb irányt vett. Jól tanult, festegetett, s műkedvelő színielőadásokat rendezett. Itt írta 1842-ben az Akadémia pályázatára a Zsidó fiú című drámáját, 5 felvonásban, folyékony jámbusokban. Érdekessége a sikeres pályázatnak, hogy Petőfi tisztázta le barátságból a pályaművet, és Jókai ezt a baráti szívességet azzal viszonozta, hogy Orlay Petrich Somával olajban megfestette Petőfi arcképét. Jókai drámája az Akadémia pályázatán dicséretet nyert, sőt két kimagasló bírálója Vörösmarty és Bajza József jutalomra ajánlották. Ezzel indult a hivatalosan elismert írók között Jókai termékeny dicsősséges írói pályája. Jogi tanulmányait Jókai 1844-ben fejezte be utána pedig egy évig Komáromban volt ügyvédbojtár, majd egy pesti ügyvéd mellett jurátuskodott. Az ügyvédi oklevelet Jókai 1846-ban szerezte meg, de mikor az első perét megnyerte, mégis félretette ügyvédi diplomáját és teljesen az irodalomnak szentelte magát. Büszke volt azonban mindvégig jogi diplomájára és doktori címére, később is gyakran írta irodalmi szövegek alá Dr. Jókai Mór. E kis összefoglalás szerzőjének birtokában van az az 1900-ból keltezett díszes irat, melyben Ábrányi Emil a VILÁG című szépirodalmi hetilap megindulását jelenti be és aláírásaikkal toborozza az irodalmi és képzőművészeti munkatársakat. Az első név Ábrányi Emil, a harmadik Révész Tivadar (a szerző édesapja) és a sok kultúránkat, jelző név között Dr. Jókai Mór. Jókai 1845-ben költözött végleg Pestre. Petőfi útján megismerkedett a főváros fiatal íróival és belekerült a fővárosirodalmi életébe. Jókai első novellái a Pesti Divatlapban és az életképekben jelentek meg. 1847-től ő szerkesztette az Életképeket a szépirodalmi és költészet legjelesebb képviselőit gyűjtve a laphoz. Jókai a lapot még magasabb irodalmi szintre emelte, és mikor Petőfit is bevonta a szerkesztésbe, az Életképek mindinkább politikai színezetet öltött. Jókai F .Etőfivel együtt 1848 márciusában a pesti ifjúság egyik vezére volt. Az izgalmas, eseményekben gazdag napokban a szépirodalom terén aránylag kevesebbet dolgozhatott; a politika terére lépett s a szabadságharcnak mint szónok, később mint zsurnaliszta tett szolgálatokat. Ugyancsak az 1848-as év nevezetes arról Jókai életében, hogy házasságot kötött a Nemzeti Színház kiváló művésznőjével Laborfalvi Benke Rózával. Benke József székely származású művelt, a francia nyelvet is beszélő a magyar színjátszás úttörői közt lelkesen működő, de később a tanítóihivatást választó apa egyengette a szép és tehetséges Laborfalvi Benke Róza színészi pályáját. A kiváló szellemű művésznő igen jó hatással volt Jókaira. Házassága alatt kiegyensúlyozottan folytatja irodalmi működését. Lapokat szerkeszt, írja sorjában sikeres regényeit, néha évenként 5—6 .új regénye is megjelenik. A szabadságharc leveretése erősen megzavarja Jókaiék életét. Jókai fellépéséig Jósika Miklós és Eötvös József voltak a legolvasottabb regényírók, de Jókai első művei mindjárt új hangot jeleztek; dús leleménye s nyelvének szokatlan varázsa csakhamar az olvasóközönség kedtves írójává avatták. A szabadságharc után állandóan Pest a lakhelye. 1853-ban szerezte svábhegyi telkét, melyet mint szenvedélyes kertész, paradicsommá varázsolt. Itt dolgozott legszívesebben Laborfalvi Róza példás háziasszonyi gondoskodása mellett. Balatonfüredi nyaralójában is kedvteléssel dolgozott.. Felesége 1886-ban történt elvesztése után a Svábhegy és rokonai a Feszty családdal közös lakása színhelye lankadatlan írói munkájának. Jókai művei a magyar szépirodalom gazdaságának, értékének jelentős részét alkotják. Élénk képzelete mű,veinek áradó sokaságában nyer kifejezést. Az ő műveiről is elmondható, hogy témáival szinte kifosztotta a természetet. Még a ma oly újnak és kedveltnek minősített tudományos fantasztikus regényt is megtaláljuk művei között. Minden művében ragyogó szépségek tárulnak elénk. Fő ereje a mesélés, a színes előadás, a magyaros és hangulatos nyelv. Jókai romantikus, szereti a végletességet mesében, helyzetekben, eszményítésben és torzításban. Kritikusai ezért szemére vetették, hogy hősei vagy angyalok, vagy ördögök. írás közben alakjait annyira megszereti, hogy minden erényt rájuk ruház, minden dicső cselekedetet velük hajtat végre. Ezek az eszményített hősei az ifjú olvasókra mély benyomást tettek és az 50 es évektől fejlődő magyar nemzedék sok jó erkölcsi hatást merített Jókai műveiből. Az Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az aranyember, a Fekete gyémántok hősei és még sok-sok regényalakja ideálok lettek. Csodás mértékben megvan az az adománya, hogy szeretettel ír és szeretetét át tudja plántálni olvasójába is. Magyarságunk, földünk, múltunk szeretetét" Jókai művei az olvasóiban rendkívüli mértékben elmélyítették. Fantasztikus regényeinek ötleteit, pedig megvalósította a még Jókai fantáziájával is versenyre kelő műszaki tudományos forradalom! Bajkóné Révész Zsuzsa: Jókai Mór: Füreden a Stáció utcai Jókai-ház udvara, ahol Róza asszony kedvére gazdálkodhatott. " u .udapest Meat Market TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB ÜZLETE Tulajdonos: VARGA GYULA • LEGVÁLASZTÉKOSABB, • LEGOLCSÓBB. • LEGFRISSEBB FIGYELMES KISZOLGÁLÁS. Kényelmes parkolás az üzlet mögötti City parkolóhelyen 200 kocsi férőhellyel. Telefon-rendelés — Frizer-order. 517 BLOOR ST W. TORONTO. M5S-1Y4. TELEFON: 531-5202 HÉTFŐN ZÁRVA.