Kapu, 1988. november(1. évfolyam, 3. szám)

Kovács József: A szörnyek; Hajnal, álom; Matt (versek)

reális, társadalomfilozófiailag megalapozott választ adni. Vala­hogy ki kellene mondani, hogy a magyar reformkommunisták fel­lépésének nyitánya nem 1965, vagy 1968, hanem 1953 július 4-e, a kormányprogram meghirdetése. Az idősebbek ebből értik a lé­nyeget, a fiatalabbak pedig megtudhatják és megérthetik. Vagy bárki is komolyan meri állítani, hogy 1953 csakis 1956 október 23-ához és november 4-éhez vezethetett? Milyen elvi alapon áll a reformkommunizmus, milyen politikai filozófiával magyarázza a céljait? Gondolom, nem Marx néhány kiragadható tételével kíván­nak a XX. század végén konkrétan érvelni. Marad Antonio Gramsci és Lukács György. Kínos lehet, de Lukács György egykori iskolájá­nak tagjai szétszóródtak a világban, vagy Budapesten egészen más politikai-szellemi irányzatot alakítottak. A folytonosság szakadt meg, vagy a szellemi folytathatóság reményét vesztették el kortárs reformereink? Egyedül a „Reform és demokrácia” értékpárjaiban fedezhető fel valamilyen középszintű alkalmazott politikai filozó­fia teremtésének kísérlete. Akkor hát mi a mostani demokratikus szocialista irányzat reformjavaslatainak általános rendezőelve? Mi a demokratikus szocializmus mai tartalma? A gazdasági koncepci­ók már a részleteikben is kidolgozottak, a „Fordulat és reform” logikusan összegzi a gyakorlat kritikáját s az új megoldási javasla­tokat. Mégis nyitott kérdés maradt, hogy milyenek legyenek a maj­dani tulajdonviszonyok? A különböző tulajdonformák egyenlő fel­tételekkel versenyeznek majd egymással, vagy az önkormányzati tulajdonra fog alapozódni a hierarchia? Mi lehet a társadalom­szerződés alapja, az autonómiák hálózata, vagy a klasszikus civil társadalom szocialista mása? A politikai intézményrendszer a kom­munista párt hegemóniája, a pártelvű pluralizmus, vagy a társadal­mi önkormányzatok centruma köré szerveződik? Minden kérdés ugyanoda tér vissza: van-e ma általánosan érvényesíthető rendező­elve a demokratikus szocializmusnak? Én nem vagyok demokrati­kus szocialista reformer, nem tudok ilyen elvek alapján válaszolni a gondokra. A demokratikus szocializmus azonban komoly szelle­mi irányzat a mai Magyarországon, s mindenképpen számolni kell a hatásával a jövőben is. A népi-nemzeti irányzat formálódó mo­dern gondolatköre számos lényegi ponton hasonlít a demokratikus szocialista eszmékhez, vállalható céljában, a demokratikus szocia­lizmus megteremtésében pedig közeledik egymáshoz a két szelle­mi-politikai áramlat. Jó lenne tudni, miben érthetünk egyet, s miben különbözünk egymástól? KOVÁCS JÓZSEF A szörnyek Uram, ne engedd, hogy szorongjak: amikor csúfolnak téged ostoroznak, húsomba szöget fúrnak. Uram, ne engedd, hogy elmúljak amíg neked dicsőséget nem hoztam: vasalt­ arcú pribékek kereszt­fára vannak. Uram, ne engedd, hogy egyedül maradjak, mert tőled és magamtól a szörnyek végleg elragadhatnak. Hajnal, álom hajad válladra omlik szoknyád a földre hull tenyered ezüst kardéle testemen végigvonul egész életemmel nézlek nem érintettem még a szád szeszek helyett lélegzem be hajad és bőröd illatát Matt leukémiás idő lavináit tarkóm felől görgeti ragyogásod ellen szülőföldem-bölcsőm ellen idegen vidékre elűzhetetlen szerelmem ellen megnyúzott arcom ellen sterilizálható öled ellen széttéphető szavaim ellen Auschwitz-sírásod ellen ellenem és Etnikumom ellen tarkóm felől görgeti a tél feltartóztathatatlan lavináit .

Next