Kapu, 1998. június-július (11. évfolyam, 6-7. szám)

INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTUM - Szegedi László: A sötét Szabolcs?

INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTUM — Vállalták Nyíregyháza és az ipari park promócióját és azt is, hogy tulajdonosuk, a Wallenberg csoporthoz tartozó Investor tö­mörülés esetleg további cégeket telepít a vá­rosba. — Ennek első lépcsője a magyarországi Gripen ipari együttműködési program. A Sa­­ab-BAe Gripen ötszáz­ezer új munkalehe­tőséget teremtene a városban. Ez hatalmas szám, óriási lehetőség. A korábbi évtized­ekben volt itt elektronikai, élelmiszeripar, melyek a rendszerváltást követő években széthullottak. Akkor képzett emberek ma­radtak munka nélkül. A Nyíregyházi Ipari Parknak kétezerre működnie kell. Megnyer­tük az ipari park címpályázatot, lesznek olyan engedményeink, amelyeket máshol nem nagyon tudnak biztosítani. Az sem ki­zárt, hogy az idetelepülő cégek adókedvez­ményben részesülhetnek. Lesznek pályáza­tok is kiírva, melyeken jó eséllyel indulunk.­­ Ha mindez megvalósul, Gripen va­dászgépeket, illetve azok alkatrészeit gyártják majd Nyíregyházán. A kormány vi­szont még nem írta ki a tendert vadászrepü­lőgépek vásárlására, csupán a szándékot fe­jezte ki. A svédeken kívül többek között a franciák is jelezték, Mirage típusú gépeket adnának el Magyarországnak. Tegyük fel, a franciák ajánlata mellett dönt a majdani kormány. Nem félnek attól, hogy ennek ha­tására a Wallenberg csoport felfüggeszti vagy visszavonja befektetéseit? — Úgy gondolom, hogy ezek a befekte­tések ettől függetlenek. Tehát itt nem az az elsődleges cél, hogy eladassák az általuk gyártott repülőket, mintegy kényszerítve erre a döntéshozókat. Természetesen a majdani döntéskor mérvadó lehet az, hogy mit tet­tek az ország gazdaságának fellendüléséért. De az, amit Nyíregyházán megvalósítanak, elsősorban befektetés a részükről, tehát ne­kik, bármilyen döntés is szülessen, megéri. Nem fogják lebontani azt, amit itt felépítet­tek. Úgy is fogalmazhatnék: befektetésük sa­ját gazdasági realitásuk talajában fog gyö­kerezni. Interjú Jan Ahlgren úrral, a Saab ABe Gripen alelnökével — Ön szerint miért lenne kedvező Ma­gyarország számára, ha a Gripen vadász­­repülőgépeket vásárolná meg a Magyar Honvédség? — A Gripen Magyarországon rugalma­san alkalmazkodik a jövőbeni hatékony lég­védelem követelményeihez. A Gripen az egyedüli hadrendben álló negyedik generá­ciós vadászgép. A régebbi, második és har­madik generációs repülőkkel összevetve ez azt jelenti, hogy ezen a gépen az összes fon­tosabb rendszer egységet képez, és számí­tógépes kontroll alatt áll. Ha jövőben bár­mikor el is érkezik annak az ideje, hogy a gépet modernizálni kell, ahhoz a korábbi­akkal ellentétben ezt a gépet nem kell ki­vonni a forgalomból és szétszerelni. A Gripen esetében ugyanis a legtöbb változ­tatás elérhető a számítógép átprogramozása révén. A Gripen valóban többfunkciós re­pülőgép, mivel egy, a pilótafülkében lévő gomb átállításával légiharcra, földi célok tá­madására és felderítő tevékenységre egya­ránt alkalmassá tehető. Emiatt a légierőnek többé nincs szüksége annyi gépre, mint ko­rábban, a parancsnok pedig a fennálló ve­szélytől függően igen rövid idő alatt eldönt­heti, hogy miképpen alkalmazza a repülő­ket. Amennyiben a levegőből fenyeget tá­madás, mindegyik Gripen-gép alkalmazha­tó légiharcra. Amennyiben viszont a földfelszínről, akkor ugyanazon repülőgé­pek alkalmasak a földi célpontok támadá­sára is. A Gripent úgy tervezték, hogy a lehető legkevesebb időt töltse a földön, mivel egy vadászgép minden szükségletét beszerezheti a levegőben. Ez könnyű, levegőben végzett karbantartást és igen rövid földi tartózko­dást tesz lehetővé, mely a gép újabb beve­tés előtti, üzemanyaggal és fegyverzettel va­ló feltöltésére korlátozódik. A Svéd Légierő esetében ezt a feladatot betanított repülő­műszerészek végzik, így az sokkal kevesebb költséggel jár, mintha szakembereket kelle­ne rá alkalmazni. — Milyen összefüggés van a Nyíregyházi Ipari Park, valamint hazánk gazdaságának fejlesztése és a küszöbön álló vadászgépek vásárlása között? Tájékoztatásuk szerint hosszantartó jólétet teremtenének Magyar­­ország gazdasága számára. Mit értenek ezen? Lesz-e piacuk az Önök cége által Nyír­egyházán gyártandó termékeknek, illetve milyen termékek gyártását tervezik megva­lósítani — a már említett Gripen repülőgé­peken kívül? —Készülő megegyezésünket az teszi kü­lönlegessé, hogy egy olyan hosszútávú meg­állapodásra összpontosítunk, amelyik Ma­gyarország számára a légierő átállításának befejeződését követően is előnyös lesz. Ha a Magyarország által megrendelt gépek le­gyártására magában az országban létesítünk üzemet, akkor azzal mi is történhet e meg­rendelés teljesítése után? Ez csupán néhány évre teremt munkalehetőséget, majd ott ma­rad egy üres gyár, Magyarországnak pedig ebből nem származik haszna. Mi világmé­retű, Svédországra, Angliára, Európára és a többi földrészre kiterjedő hálózatunkat kí­vánjuk felhasználni magyarországi vállala­tok alakítására, olyan cégeket, amelyek a jö­vőben be kívánnak ruházni és nagy lehető­séget látnak Magyarországban. A Saab a vál­lalatoknak ugyanahhoz a Wallenberg-cso­­portjához tartozik, mint az Ericson, az ABB és az Electrolux. Az Electrolux kitűnő pél­dája azon svéd beruházóknak, amelyek segítenek a magyar gazdaság hatékonysá­gának növelésében, új munkahelyeket te­remtenek az országban, növelik a más or­szágokba irányuló magyar exportot és a jö­vőben is beruháznak Magyarországon. A nyíregyházi ipari park nem állít elő re­pülőgépeket, e célra inkább saját hálózatun­kat használjuk fel, s a világ különböző pont­jain lévő, csúcstechnológiát képviselő cé­geket megismertetjük a magyarországi be­ruházás előnyeivel. Ennek eredményekép­pen számos, különböző szakterülethez tar­tozó és eltérő igényeket kielégítő új vállalat jön majd létre, és teremt új munkalehetősé­geket Nyíregyházán és környékén. — Hogyan reagálnának arra, ha törté­netesen nem a Gripen repülőgépekből vá­sárol a magyar állam? — Természetesen csalódottak lennénk, hisz már hosszú ideje van irodánk Budapes­ten, és működünk együtt Magyarországgal. Az Európai Unió két tagállama is — itt Svédországra és Nagy-Britanniára gondo­lok — szívesen látna szorosabb kapcsola­tokat Magyarországgal. Ez nyilvánult meg a svéd miniszterelnök, Göran Persons ma­gyarországi látogatásakor is ez év elején. A Gripen a világ különböző pontjain lévő nyolc ország piacán van jelen, s növekszik a Gripen iránti érdeklődés további országok részéről is. Bengt Halse úr, cégünk közép­európai felelőse úgy véli, hogy a Gripen a felmerülő vadászgép-piac 10-25 %-át sze­rezheti meg. Ez annyit jelent, hogy nem is reménykedünk abban, hogy az összes, re­pülők iránt érdeklődő ország a Gripennél fogj­a megrendelni azokat. Amennyiben va­lamely ország más mellett dönt, mi erőfe­szítéseinket más államokra fogjuk összpon­tosítani. — Milyen további befektetéseket, beru­házásokat terveznek Magyarországon? — Ezen a piacon óriási a verseny, mi pe­dig nem fogjuk versenytársaink előtt „fel­tárni összes ütőkártyánkat”. Éppen ezért nem szolgálhatunk ennél részletesebb infor­mációkkal. Az 1995-1997 közötti, a Saab és a magyar kormány közötti előzetes meg­állapodással ellentétben mintegy 50 milli­árd Ft. értékű üzleti érdekeltségünk van Ma­gyarországon. Úgy vélem, ezt azt mutatja, hogy a Saab-BAe Gripen Magyarországon komoly üzletfélnek tekintendő. Kérdés Lars Jagerfelt úrhoz, a Saab AB sajtófőnökéhez: — Mi a Saab és annak tulajdonosa, a Wallenberg csoporthoz tartozó Investor tö­mörülés üzleti filozófiája? — A beruházó üzleti politikája az 1997- es éves beszámolóban olvasható: “A beruházó üzleti politikája az, hogy a részvényeseknek a hosszútávú tulajdonosi viszony és az aktív beruházói tevékenység révén biztosítson hasznot. További hasznot eredményez a korlátozott koc­kázattal já­ró, megfelelő visszatérítés valóra váltása. ” Összefoglalva: a Saab AB stratégiája ab­ban áll, hogy fenntartjuk a modern infor­mációs technológiák maximális kihasználá­sából származó technikai előnyünket, s hogy hozzáértéssel kezeljük az összetett rendsze­reket. Szegedi László 103

Next