Kapu, 1999. augusztus (12. évfolyam, 8. szám)
filmek kazettán II.................. Kapuszigetekben tartzatok meg _________________________________________________________________________________ A második világháború után, a háborút a győztesek mellé állva befejező Csehszlovák kormány az egész, államukba visszacsatolt felvidéki magyarságot megfosztotta emberi és állampolgári jogaitól, s tízezrével deportálta őket a németek elűzése után elnéptelenedett Szudéta-vidékre. Az embertelen akció, melynek célja nyilván a “bűnös" magyarság beolvasztása volt az államalkotó nemzetbe, nem járt sikerrel. A száműzöttek többsége visszatért szülőföldjére. Csehországban azonban még ma is tízezrével élnek magyarok, anyanyelvüket törve idézik fel kálváriájukat. Megszólal egyúttal egy szlovák történész is, aki tárgyilagosan ismerteti a cinikus politika indítékait. A filmünkben felhasznált korabeli szlovák híradókat nézve döbbenhetünk meg a szlovák propaganda vérlázító hazugságain. EGYSZERCSAK FELBUKUNK... _________________________________________________________________________________________ Minden második magyar ember szív-és érrendszeri betegségben hal meg. Az ország ezirányú statisztikája a legrosszabb Európában. A népesség évről-évre fogy, így 2040-re hat és fél millióra apadhat hazánk lélekszáma. A harmincas években átlag öt évvel éltek tovább az emberek Magyarországon, mint ma. A lakosság várható élettartama egyre csökken. Vajon mit (nem) teszünk azért, hogy máskép legyen? Erre a kérdésre keresi a választ filmünk. 1996-ban a nyugdíjkorhatár 62 év. Egy magyar férfi várható élettartama 63 év. SZERKESZTŐ-RIPORTER: BRÁDY ZOLTÁN ZENE: NAGY ATILLA KRISTÓF OPERATŐR-RENDEZŐ: TÓTH PÉTER PÁL A FILM HOSSZA 70 PERC Magukért nem felel senki ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Kapu Filmstúdió forgatócsoportja (Brády Zoltán, Tóth Péter Pál és Rotter Zoltán) dokumentumfilmje, amely kidejtette, hogy a második világháború után több tízezer magyar és cipszer nemzetiségű polgári személyt gyilkoltak le speciális szlovák különítmények. A háború miatt a német és magyar nemzetiségű polgári lakosokat a Cseh-medencébe evakuálták. A német kapituláció után a kitelepített polgári lakosok (többségükben idős férfiak, nők és gyerekek) különvonatokon indultak volt lakóhelyükre.Hazautazásuk közben mészárolták le őket. Az egyik súlyos tragédia Prerovban történt 1945 június 18-án, ahol az éjszaka folyamán a Karol Pazur vezette különítmény megölt többszáz nőt és gyermeket. Tömegsírba földelték el őket. A film forgatócsoportja - sajnos - több ilyen tömeges kivégzésről szerzett tudomást. HADIsarc _________________________________________________________________________________ 1990 április 3-án először meg nem ünnepelt "felszabadulásunk" előestéjén volt látható az utóbb nagy vihart kavart Hadisarc, mely a megszálló szovjet hadsereg által "málenkij robotra hurcolt civil lakosság szenvedéseit eleveníti fel, döbbenetes részleteket mutatva meg a rabszolgaságba hurcolt egyszerű nép, nemritkán gyerekek és nők sorsáról. Kamaszok a vészbíróság előtt __________________________________________________________________________ A film 1956 fiatal, sőt gyermekkorú áldozatait kereste fel, akik mint fegyverrejtegetők szabályos koncepciós perek áldozatai voltak 13-16 évesen, a példát statuálni akaró Kádár-féle rögtönítélő bíróságok áldozatai. Rozsdás pisztolyok, működésképtelen harcászati kellékek tulajdonosai ők, akiket súlyos, öt-tízéves börtönbüntetés után egész életükre a társadalom peremére szoított a vérszomjas önkény. A bűnösöket, bírákat is megkerestük - bár óvakodtak nyilatkozni -, megnevezzük őket, bemutatva az eddig nem publikált, eredeti periratokat. Magyarok a pokol tornácán _________________________________________________________________ Nagyszemlenc és Kisszemlenc ugyanazon falu alvége és felvége volt. A baráti és rokoni szálak át-meg átszőtték ezt a települést, egyetlen - s hozzá meglehetősen homogén, hiszen ma is színmagyar (!) közösséget alkotva. A II világháború után a nagyhatalmak cinikus, és minden józan észt nélkülöző döntésének következtében a falu közepén húzták meg Csehszlovákia és a Szovjetunió államhatárát. Ezzel a rokonok, barátok nem is országnyi, de földrésznyi távolságba kerültek egymástól: Ázsia és Kelet-európa határára, évtizedekre a legszigorúbban elvágva egymástól. Ha a hidegháború európájának jelképe a berlini fal volt, úgy talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a Szemlenc községet makacsul kettéosztó drót a Fal után Európa szimbóluma. a MUNKÁSOSZTÁLY A FRANCBA MENT ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------BEZÁRTAK AZ EGYKORI NAGY KOHÓK, EGY EGÉSZ TÁRSADALMI OSZTÁLY LÁBA ALÓL CSÚSZOTT KI A TALAJ. ÓZDI MUNKÁSOK BUDAPESTEN PRÓBÁLKOZNAK PÉNZT KERESNI OTTHON MARADT CSALÁDJUK MEGÉLHETÉSÉRE. VAN, AKI ELZÜLLIK, VAN, AKI BELEHAL, VAN, AKI HÚZZA AZ IGÁT. MÉG. Az áprilisi szám 1111 sztráció 13. o. - Pityipalkó 28. o. - Madárbombával 38. o. - Szöveti háborúság 40. o. - Srác 47. o. - Arcaikus mozdulatú 61. o. - Angyal - litográfia 61. o. - Három grácia 62. o. - Egy Hollónak 64. o. - Információdics úr szalamiki, 1999