Kapu, 2000. március (13. évfolyam, 3. szám)

KAPUFILMEK KAZETTÁN CZIVETEKBEN TARTZATOK MEG A második világháború után, a háborút a győztesek mellé állva befejező Csehszlovák kormány az egész, államukba visszacsatolt felvidéki magyarságot megfosztotta emberi és állampolgári jogaitól, s tízezrével deportálta őket a németek elűzése után elnéptelenedett Szudéta-vidékre. Az embertelen akció, melynek célja nyilván a “bűnös" magyarság beolvasz­tása volt az államalkotó nemzetbe, nem járt sikerrel. A szá­­műzöttek többsége visszatért szülőföldjére. Csehországban azonban még ma is tízezrével élnek magyarok, anyanyelvü­ket törve idézik fel kálváriájukat. Megszólal egyúttal egy szlo­vák történész is, aki tárgyilagosan ismerteti a cinikus politika indítékait. A filmünkben felhasznált korabeli szlovák híradó­kat nézve döbbenhetünk meg a szlovák propaganda vérlá­­zító hazugságain EGYSZERCSAK FELBUKUNK... Minden második magyar ember szív- és érrendszeri beteg­ségben hal meg. Az ország ezirányú statisztikája a leg­rosszabb Európában. A népesség évről-évre fogy, így 2040-re hat és fél millióra apadhat hazánk lélekszáma. A harmincas években átlag öt évvel éltek tovább az emberek Magyarországon, mint ma. A lakosság várható élettartama egyre csökken. Vajon mit (nem) teszünk azért, hogy másképp legyen? Erre a kérdésre keresi a választ filmünk. 1996-ban a nyugdíjkorhatár 62 év volt. Egy magyar férfi várható élettartama 63 év. MAGUKÉRT NEM FELEL SENKI A Kapu Filmstúdió dokumentumfilmje, amely kiderítette, hogy a második világháború után több tízezer magyar és cipszer nemzetiségű polgári személyt gyilkoltak le speciális szlovák különítmények. A háború miatt a német és magyar nemzetiségű polgári la­kosokat a Cseh-medencébe evakuálták. A német kapituláció után a kitelepített polgári lakosok (többségük idős férfiak, nők és gyerekek) különvonatokon indultak volt lakóhelyükre. Hazautazásuk közben mészárolták le őket. Az egyik súlyos tragédia Prerovban történt 1945. június 18-án, ahol az éj­szaka folyamán a Karol Pazur vezette különítmény megölt több száz nőt és gyermeket. Tömegsírba földelték el őket. A film forgatócsoportja - sajnos - több ilyen tömeges kivégzés­ről szerzett tudomást. HADISARC 1990. április 3-án először meg­ nem­ ünnepelt “felszaba­dulásunk" előestéjén volt látható az utóbb nagy vihart kavart Hadisarc, mely a megszálló szovjet hadsereg által “málenkij robot"-ra hurcolt civil lakosság szenvedéseit eleveníti fel, döbbenetes részleteket mutatva meg a rabszolgaságba hurcolt egyszerű nép, nemritkán gyerekek és nők sorsáról. KAMASZOK A VÉSZBÍRÓSÁG ELŐTT A film 1956 fiatal, sőt gyermekkorú áldozatait keresi fel, akik mint fegyverrejtegetők szabályos koncepciós perek áldozatai voltak 13-16 évesen, a példát statuálni akaró Kádár-féle rögtönítélő bíróságok áldozatai. Rozsdás pisztolyok, műkö­désképtelen harcászati kellékek tulajdonosai ők, akiket sú­lyos, öt-tízéves börtönbüntetés után egész életükre a társa­dalom peremére szorított a vérszomjas önkény. A bűnösö­ket, bírókat is megkerestük - bár óvakodtak nyilatkozni­­, megnevezzük őket, bemutatva az eddig nem publikált, eredeti periratokat. MAGYAROK A POKOL TORNÁCÁN Nagyszelmenc és Kisszelmenc ugyanazon falu alvége és fel­vége volt. A baráti és rokoni szálak át meg átszőtték ezt a települést, egyetlen - s hozzá meglehetősen homogén, hi­szen ma is színmagyar (!)­­ közösséget alkotva. A II. világhá­ború után a nagyhatalmak cinikus, és minden józan észt nél­külöző döntésének következtében a falu közepén húzták meg a Csehszlovákia és a Szovjetunió államhatárát. Ezzel a rokonok, barátok nem is egy országnyi, de földrésznyi távol­ságba kerültek egymástól: Ázsia és Kelet-Európa határa, év­tizedekre a legszigorúbban elvágva egymástól. Ha a hidegháború Európájának jelképe a berlini fal volt, úgy talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a Szelmenc községet makacsul kettéosztó drót a Fal után Európa szimbóluma. A MUNKÁSOSZTÁLY A FRANCBA MENT Bezártak az egykori nagy kohók, egy egész társadalmi osz­tály lába alól csúszott ki a talaj. Ózdi munkások Budapesten próbálkoznak pénzt keresni otthon maradt családjuk megél­hetésére. Van, aki elzüllik, van, aki belehal, van, aki húzza az igát. Még... A filmek ára: 1290 R+ÁFA ÚJDONSÁG!! MAGYAROK A BALKÁNI HÁBORÚBAN I.-IV. 1991-ben Jugoszlávia, véres konfliktusok árán, szétesett. A horvát-szerb összecsapások első vonalában magyar katonák (is) harcoltak egymás ellen (jórészt) magyarok lakta területekért/területeken. Eszék, Vukovár, Kórógy, Szentlászló: a századvég mocskos európai háborújának, abszurd öldöklésének színterei. Magyar halottakkal­­ és túlélőkkel. Akik, annyi év hallgatás után, most meg­szólalnak a KAPUFILM Stúdió kamerái előtt. A film hossza: 187 perc Ára: 2590 Ft+ÁFA A filmek megrendelhetőek szerkesztőségünk címén.

Next