Kapu, 2001. április (14. évfolyam, 4. szám)

IMPRESSZUM Bródy Zoltán főszerkesztő Kovács Erzsébet olvasószerkesztő és korrektor­­Fehér Zoltán vizuális tervezés gazdaság: Mándoki Andor biztonságpolitika: Magyar István magyar múlt: Henkey Gyula jelentés: Erdélyi István egyetemes talányok: Grandpierre Attila adydas: Krausz Tivadar tőlünk délre: Rózsa-Flores Eduardo főmunkatársak: Nádor István Siposhegyi Péter könyvszerkesztő: Erki Edit kiadványmenedzser: Cserhalmi János nyomás: Folpress Nyomdaipari Kft. felelős vezető: Várlaki Imre ügyvezető igazgató Kiadó: Magyar a magyarért Alapítvány kiadásért felel Brády Zoltán a kiadó és szerkesztőség címe: 1086 Budapest, Karácsony Sándor u. 24. tel: 30 30 710, 30 30 711 fax: 30 30 712 csekkszámlaszám: ÁÉB Rt. 10560000-74274101-010101071 terjeszti a Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság, a Hirker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 x e-mail Kapuszer@mail.datanet.hu internet http://w3.datanet.hu/~mkapu ebben a kirobbant tavaszban felfrissül az ember, még ha betegségkutató mániá­val orvoshoz is járok - és sajnos nem hiába, mert úgy látszik, lejárt a szavatossá­gom... Szóval, ilyenkor új erő szabadul fel bennünk, több energia és vehemencia. Magam is felfrissültem és "szagot kaptam" egy "nemes" vadról. Becserkésztem, mint ifjúko­romban, midőn oknyomozó szociográfiai sorozatokat írtam, olyanokat amilyenekre most már egy magyar­ újság sem tart igényt. Szóval, hogy egyik mondatomat a má­sikba ne öltsem, néhány éve fejemhez vágták, hogy miért adok le lelkes kisgazda anyagokat, mikor a vezetőség tele van volt kommunistákkal és munkásőrökkel, mint például Szabadi Béla... A dolgokhoz tudni kell, hogy én - mint régen - most sem vagyok párttag, de nem titkolom, hogy a konzervatív szemléletet favorizálom e folyóiratban. Jó néhány éve megkeresett Torgyán úr, hogy a pártjából nagyon hiányzó fővárosi értelmiségiek köréből ajánljak olyanokat, akiknek nincs kommunista múltjuk, és a rendszervál­tás után nem léptek be egyik pártba sem. Vigyem is be őket a székházba egy au­gusztus 20-i tűzijáték megtekintésére, és az utána tartandó gazdag fogadásra. A bá­jos, de szerény képességű Korényinénak és Torgyán úrnak is bemutattam jó né­hány Eckhardt Tibor szellemiségét tisztelő, nagy tudású embert. Torgyán úr beszél­getett velünk... aztán a dolog abbamaradt. Midőn visszafaggatóztam, mondták is nekem: "nézd már meg, Torgyán kikkel van körülvéve!". Nemcsak a szellemi képes­ségekről esett szó, hanem a múltbeli szerepekről is, hallottam azt is, hogy Szabadi Béla munkásőr is volt. Ez akkor elevenült fel bennem, midőn egyes kisgazdák, fő­leg Torgyán úr környezetéből, lemunkásőröztek minden reform gondolkodású kis­gazdát. Ekkor fogtam hozzá, hogy megnézzem Szabadi úr esetleges munkásőri múltját. Négy napomba telt, de­ beigazolódott a szóbeszéd. Hajdani volt kollégákat kerestem meg. És bizony-bizony, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um volt politikai államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal munkásőr szakaszá­ban szolgálta a vörös csillagot és a munkás-paraszt hatalmat. Szabadi úr múltjában lapozva fölfedeztem, hogy volt ő párttitkár is. Egy Katona Tamás nevű főpárttitkárt is­ ki akartam faggatni, hogy milyen pártmunkás volt Szabadi úr, de végül is az idő rövidsége miatt letettem róla. Egyébként a munkásőr szakasz a Gazdaság Kutató égisze alatt a Pálffy-laktanyában működött, a II. kerületi pártházban, ahol most az MDF központja található. A volt kollégák és munkásőr bajtársak emlékeznek Sza­badi úrra. Mindig kiváló szakembernek tartották, de törekvő, mindenkit letaposó karrieristának, s céljai elérésében minden erkölcsöt és etikát mellőző embernek is. "Zsigereiben benne volt a korrupció." "Kegyetlen rossz főnök volt" - mondták. Fél­tek is tőle akkoriban, mint minden moszkvai múltú kádertől. (Informátoraim neve és címe szerkesztőségünkben megtalálható.) De én a dossziékban is kutakodtam. Olyan helyre dugták el a munkásőrök ter­mészetesen titkos és szelektált aktáit, ahol még egy szakképzett levéltáros sem ke­resné. Úgy látszik, nem szabad tudnunk arról, hogy ki volt akkoriban munkásőr,­ holott köztudott, hogy igazi karriert csak ilyen "mellékállással" lehetett csinálni. Nagy nehezen, de meglettek a szigorúan őrzött dossziék ott, ahol az ember mellett mindig egy kísérő téblábol. Minden egyes dokumentum kikéréséhez az intézmény­­vezető aláírt engedélye szükségeltetik. Szerencse, hogy a szimatom még megma­radt. Láttam és kész. Az akta poros volt. Remélem, belefér az eredeti másolat sora­ink közé... ----------- Dnhi iménti im ----------­Bűncselekményt követnénk el, ha ide ten­nénk Szabadi Béla titkossá minősített munkásőri dokumentumait, vagy annak részleteit. (Négyszemközt bárkinek elmeséljük.) (Folytatás a 68. oldalon)

Next