Kapu, 2001. április (14. évfolyam, 4. szám)

GONDOLKODÓ - Kiszelly Zoltán: Egy botránykönyv önálló életre kel

gondolkodó Egy botránykönyv önálló életre kel Finkelstein. A holokauszt-ipar Sartre szerint az antiszemita arra ítél­tetett, hogy örökké együtt éljen gyűlöle­te tárgyával. Norman G. Finkelstein kö­zeljövőben magyar nyelven is elérhető könyve arról kívánja meggyőzni az ol­vasót, hogy ez a tétel fordítva is igaz. A könyv címe "A holokauszt-ipar", kizáró­lag a nem kevéssé provokatív alcímmel együtt kerek egész: "Avagy hogyan zsákmányolják ki a zsidók szenvedése­it". Lehet, hogy akik még nem tudták idegen nyelven olvasni, nem csupán a címek alapján várják érdeklődéssel a kötetet. A fordítás már készen van. Nem akarom a mozi-előzetesek és ma­gazinreklámok hibáját elkövetni, így nem fogom a legérdekesebb részeket szemelvényezni. Akkor az olvasó, aki megveszi a könyvet, csalódott lenne, hisz a beharangozáshoz képest alig kapna többletet. Aki szaftos idézeteket, leleplező kinyilatkoztatásokat, vagy a jól értesültek füleseit várja, jobban te­szi, ha megvárja a könyv magyar nyel­vű változatát. Amire e kedvcsináló a rendelkezésre álló terjedelmi korláton belül vállalkozhat, az a gondolatébresz­tés, valamint a könyv rendkívül élénk külföldi fogadtatásának rövid ismerte­tése. Azért azokat sem szeretném elri­asztani, akik a kötet tartalmából már most ízelítőt szeretnének kapni. Gon­dolatmenetem igyekszik követni a szer­ző érvelését, és fontosabb tételeit idé­zem is. A könyv nagyon kényes témát ragad meg, melyet sok tabu leng körül. Nehéz tárgyilagosan írni róla. Túl sok kísértés­nek kell egyszerre ellenállni. Talán az objektivitás megőrzése a legnehezebb. A szerző jól tudja, hogy könyve már csak témájánál fogva is széles körű fo­gadtatásra számíthat. Az antiszemiták az általuk "világméretűnek" vélt ár­mánykodás újabb bizonyítékát várhat­ják. A cionisták számára a könyv újabb támadás, ami ellen csak a még nagyobb összefogás nyújt menedéket. A téma iránt érdeklődők pedig ortodoxnak és bevettnek a legkevésbé sem nevezhető új gondolatokat ismerhetnek meg. Ez a széles befogadói kör normális esetben garancia az objektivitás megőrzésére, hiszen ha a kényes patikamérleg az egyik vagy másik irányba billen ki, a könyv pamfletté, ideologizáló röpirattá válik. Egy ilyen érzelemtől átszőtt té­mánál persze nehéz megőrizni az egyenlő távolságot, az általános tudo­mányosság követelményeinek való kö­vetkezetes megfelelést. Ez Finkelstein­­nak csupán annyiban sikerült, hogy megalapozott előzetes ismeretekkel in­dult a téma feldolgozásának, és a szak­­irodalom alapos ismeretéről tett tanúbi­zonyságot. Idézési technikájával sin­csen baj, a könyv valóságtartalma pont ebből táplálkozik. Ezért állhatja ki az esetleges bírósági eljárások és tudomá­nyos viták kereszttüzét. A következte­téseknél és ítéleteknél azonban érezhe­tő, hogy azok merre húznak. Itt már nem olyan egyértelmű és egyenlő a tá­volságtartás. A téma annyiban kényes, hogy na­gyon nehéz érzelmek nélkül közelíteni hozzá. Sok bevett klisét és előítéletet

Next