Kapu, 2003. október (16. évfolyam, 10. szám)
KÖRKÉRDÉSEK, ÉS A VÁLASZOK Néhány magyar notabilitásnak az alábbi kérdéseket tettük fel. A válaszokat folytatólagosan közöljük. 1. Mikor, milyen körülmények között értesült 1988. szeptemberben a KAPU nevű független folyóirat megjelenéséről? 2. Akkoriban vagy mostanában olvasta-e a folyóiratot? 3. A másoktól hallottak, vagy tapasztalatai alapján milyen véleménye alakult ki a lapról? 4. A konzervatív, szélsőségmentes folyóirat nem tesz kivételt a pártok és érdekcsoportok bírálatában. Sértésnek veszi-e az Önt vagy Önöket ért kritikákat? 5. Véleménye szerint szükség van-e ilyen, nemzeti alapon álló független orgánumra, vagy hogyan képzelné el a lap esetleges jövőjét? 1. Megboldogult Zoltán bátyámmal látogattunk el akkoriban egy kétes megvilágítású, hosszú helységbe a romos nyolcadik kerületben. A jobb oldalon egy hosszú polc volt a falra szögezve. Az volt a Kapu. 2. Az első számoktól, szinte megszakítás nélkül. Éveken át gyűjtöttem a példányokat, majd tavaly, amikor a könyvtáramat hazaküldtem, kivágtam a különös fontosságú oldalakat magamnak. A többi halmazt felajánlottam a Seattle-i Magyar Társaság könyvtárának. 3. A legjobb! Kivéve a rangon aluli szavakat, "per se" moslék nyelvet, mert moslékkal disznót etetnek. Sértő az olvasóknak, ha moslékkal etetik. Persze még a legfinomabb, legízletesebb gourmet koszt is mosléknak számít, ha azt a disznóknak adják. Sapienti sat. 4. Ellenkezőleg - mert a kritikus önmagának rúg kivédhetetlen öngólt. 5. Ilyen lapra szükség van, és a jövőjére is. A mai feje tetejére állított világban még a jó koncepciókhoz is anyagi segítség kell, és ennek előteremtése nem kis feladat. Például az Attila-emlékmű felállításának költségeit is úgy kéne megszerezni, mint a Szent Kinga gyűrűjére való adakozást. Naponta internetezni, nyilvánosságra hozni az adományokat az egyének becsvágyára apellálva... Palotás Pál (Seattle) 1. Már nem emlékszem. 2. Eleinte ritkán, de most már rendszeresen. 3. Igen, nagyon jó. 4. A kritika mindig elfogadható, sőt szükséges, ha kemény tényeken alapul. 5. A lapra feltétlenül szükség van. Költségvetési támogatásban kellene részesüljön. Jobban megérdemelné, mint a KAPU 2003. október Narancs... Nem ártana, ha nagyobb cégek hirdetéseket vásárolnának a lapban. Magyaródy Szabolcs (Kanada) 1. Az akkori eseménydús, folyamatosan változó, felpörgetett ritmusú időkben a formális és informális hír -és információáramlás is felgyorsult. Barátaim, ismerőseim hívták fel figyelmemet az új lap megjelenésére. 2. Akkoriban rendszeresen, ma már ritkábban. 3. A lap teret ad és nyilvánosságot biztosít minden civil szervezetnek társadalmi súlyától, befolyásától függetlenül. Egyfajta "kinyomtatott agóraként" működik. Tiszteletre méltónak tartom, hogy egyenlő távolságot próbál tartani minden politikai párttól. 4. Minden kritikát, bírálatot nyitottan fogadok. Úgy gondolom, egy politikusnak hálásnak kell lennie azért - még, ha ez nem is mindig könnyű -, ha felhívják figyelmét tévedéseire, nem kellően megalapozott álláspontjára. A személyeskedő, vádaskodó véleményeket tudomásul veszem, de nem foglalkozom velük. 5. Úgy gondolom, hogy nincs ma a magyar sajtópiacon olyan médium, amely ne "nemzeti alapon" állna. Csak egy magyar nemzet van, minden orgánum - így vagy úgy - e nemzet érdekeit próbálja megjeleníteni, erről ad híreket, közös véleményeket, vagy éppen e nemzet tagjainak nyújt szórakozást. Ezen túlmenően, meggyőződésem, hogy szükség lenne egy, a huszonegyedik században is vállalhatóan konzervatív, a hagyományos polgári értékeket közvetítő orgánumra. Úgy látom, ez most hiányzik. További munkájukhoz sok sikert, jó egészséget kívánok. Szabó Vilmos Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. 1988-ban Budapestre látogattam valamiféle üzleti ügyben. Meglepődtem, mikor a kezembe adta egyik ismerősöm a Kapu első számát, s nagyon örültem, hogy ez jelezte a változások megkezdését, a demokrácia eljövetelét. 2. Nagyon sokat utazok a világban, s a repülőgépeken ücsörögve gyakran olvasgatom a folyóiratot. Kár, hogy a magyar légi járaton nem osztogatják, pedig sok magyar utazik Budapestre és Budapestről külföldre. 3. Bátor és őszinte lapnak érzem a Kapu című folyóiratot. Az tetszik a legjobban, hogy merészen nyúlnak rázós és kínos témákhoz, és helyt adnak az ellenvéleményeknek is. El nem tudtam képzelni valaha azt, hogy egy magyar orgánumban korrekt hangnemű, korszerű vitát olvasok a "Ki a zsidó, mi a zsidó?" címmel. Ez a sorozat például hasznos volt a zsidóság és a magyarság számára is. 4. Nagyon jó, hogy nem kímélnek egy pártot sem az esetleges hülyeségeik miatt, és az is jó, hogy korrektül ismertetik a pozitív cselekedeteiket és elképzeléseiket is. 5. Szükség van a kapura, már csak azért is, mert ez az egyetlen lap, ami a világ magyarságát tájékoztatja, illetve összefogja őket, és mindezt nem befolyásoló eszközökkel végzi. Jó lenne, ha maga az állam is támogatná ezt a folyóiratot, hogy a kinn élő magyarság képes legyen objektívan tájékozódni a magyarországi politikai helyzetről. És az a nagyszerű benne, hogy mi itt, Brazíliában informálódunk az ausztráliai magyarokról is. Ez megfizethetetlen a mai internetes világunkban is. A magyarság, a szabadság, a függetlenség és a demokrácia fennmaradásának leghatékonyabb eszköze a sajtó. Ezért is jó lenne, ha még sokáig megélne a KAPU. Gratulálok a szerkesztőségnek! Endreffy Iván (Brazília) | [