Kapu, 2004. március (17. évfolyam, 3. szám)
TUDÓSÍTÁSOK A HÁTTÉRBŐL - Czike László: Orbán Viktor aggodalmai
tudósítások a háttérből Orbán Viktor aggodalmai .A magyar nyelv és az egészséges kultúra lesz csak képes megtartani és újraegyesíteni a nemzetet az országhatárok nélküli világban - hangsúlyozta Orbán Viktor a Fidesz kulturális tagozatának szombati (2004.1. 17.) rendezvényén. A volt kormányfő arról is beszélt, hogy ma már oly' magánbirodalmak léteznek, amelyek mindenhová elérnek és beleszólnak az életünkbe." Orbán Viktornak ez a beszéde a január 19-i Magyar Nemzetben jelent meg „Orbán a bankárkurzus veszélyeire figyelmeztet” címmel. A következőkben kiemelem és részletesebben kommentálom a beszédnek azokat a részleteit, amelyek rendkívül új szemek, és külön értékelő elemzés hiányában el is sikkadnának. Orbán Viktor olyan veszélyekre figyelmezteti a társadalmat, sőt, az értelmiség legfogékonyabb képviselőit, amely veszélyekről eddig nem szólt a 'fáma' - említésük egyfajta 'tabu' volt, amelyekről politikai vezetőink hallgattak. ,Nemcsak a pénzünk, hanem szavaink is hétről hétre egyre kevesebbet érnek. Sőt, manapság az sem ritka, ha kiderül, hogy nincs mögöttük semmi, vagy éppen hogy a valóság elkendőzésére, az emberek megtévesztésére, megzavarására használják őket." Amióta újból a posztkommunista kormány regnál Magyarországon, kísérteties pontossággal ismét csak összeomlott minden pozitív várakozásunk, a gazdasági felemelkedésünkbe vetett reményünk. Jellemző, hogy a 'szocialista' kormány megint 'szándékosan válságot idézett elő', hogy azután legyen mit "kezelnie'. A reformkommunisták lételeme ugyanis a válságkezelés, amit a gazdaság lefojtásával, fiskális pazarlással és monetáris restrikcióval, pénzkivonással "valósítanak" meg. Az árakat, az adókat csillagos égig emelik, a hitelfelvételt tovább nehezítik, az inflációt felpörgetik, a vállalkozásokat tönkreteszik. A mintegy szántszándékkal megbetegített gazdaság teljesítménye leromlik - ami elsősorban a külkereskedelmi mérleg, a fizetési mérleg valamint a forintárfolyam hirtelen és drasztikus romlásában, az állam és a nemzetgazdaság fokozódó, gyors eladósodásában nyilvánul meg. Igen, a pénzünk is egyre kevesebbet ér, ami azt jelenti, hogy a cserearányaink romlanak, a magyar munka értéke devalválódik a világpiacon — tehát nemhogy felzárkóznánk Európa legfejlettebb gazdaságaihoz, hanem gyorsuló mértékben lemaradunk tőlük. De a szavak is elveszítették egykori jelentésüket - a kimondott és az írott szó is rohamosan értéktelenedik. Mert a szocialista frazeológia és retorika egyformán hazug - kizárólag az intézményes tehetségtelenség és tehetetlenség védelmét, apológiáját szolgálja. Az álszakértők tolvajnyelve megint csak "nadrágszíj-meghúzásra" szólítja fel - a költségvetésen keresztül - az ország lakosságát, gyakorlatilag megtagadva elemi kötelességét, miszerint az államnak minden eszközzel polgárai jólétén kell munkálkodnia. Még mindig a 'jóléti rendszerváltás' továbbfolytatásáról papolnak, holott ennek kódolt jelentése nyilvánvalóan a maradék vívmányok tökéletes felszámolása. Elégséges csak arra gondolnunk, hogy amennyiben a kórházak privatizációjával a lakosság egészségügyi ellátását is "profitalapokra" helyezik, azzal a megélhetés legutolsó szociális védőbástyáját is ledöntik. Bizony, Magyarországon a szónak már nincs jelentése, értéke, jelentősége! De ez a jelenség még inkább igaz abban az összefüggésben, hogy az igazat ma sem szabad leírni, ma sem szabad propagálni — az írott és az elektronikus sajtó szemenszedett hazugságokat terjeszt, ahelyett, hogy bemutatná az ország kétségbeejtő valóságát. A valóság pedig az, hogy a helyzet egyre romlik. A megélhetési költségek észrevétlenül, a deklarált inflációnál jóval gyorsabban nőnek, az egyéni jövedelmek többsége nem éri el a létminimumot, az ország lakosságának legalább a fele egyik napról a másikra él, egyharmada pedig állandó nélkülözésben nyomorog, gyakorlatilag éhezik. Magyarország minimum a hárommillió koldus országa lett újra. A munkanélküliség is vészes mértékben nő; az állam nem a munkahelyteremtést és a vállalkozásélénkítést, továbbá a szociális-egészségügyi gondoskodást tekinti fő feladatának, hanem azt, hogy látszatra jól megfeleljen az Európai Unióba belépés és a Terrorizmusellenes Koalíció diktálta feltételeknek, ami a stréber magyar komprádor burzsoázia (az uralkodó pénzügyi-politikai elit) prominens érdeke. ,Attól tartunk, és attól őszintén tartunk, hogy a legyengített kultúra nem lesz elég erős, hogy a vállára vegye és átmentse a nemzetet utódainknak. És ha a kultúra nem tudja már átmenteni a nemzetet, akkor a nemzetek helyét teljes mértékben a magánbirodalmak a magánállamok veszik át. Azok a magánbirodalmak és magánállamok, kedves Barátaim, amelyek a nemzetállamok mögött és között a bankvilágot uralják, és mint a polip csápjai mindenhová elérnek Némelyikük termel, olajat forgalmaz vagy bankja, televíziója van, újságja, politikai pártjai vannak, de vannak olyanok is, amelyek már ennyire sem megfoghatóak. És mégis úgy szólnak bele az életünkbe, úgy irányítanak, hogy eközben semmilyen felelősséget sem vállalnak. Sem nép, sem táj, sem semmilyen élőlény iránt. És semmilyen közösséghez, csak a pénz, a haszon világához tartoznak.” Orbán Viktor szavaiból világosan következik, hogy: (1) Az Európai Unióba való belépésünk után nemzeti identitásunk megőrzésének, kifejezésének már egyetlen eszköze marad(1) csak a kultúra. (2) A kultúránk azonban legyengített kultúra! (3) Ez a kultúra (mivel nem elég erős) nem lesz képes, hogy megőrizze a nemzet integritását - hogy átmentse nemzetünket egy határok nélküli világba. (4) Ekkor a Magyar Nemzet (mint összetartó erő) helyét magánbirodalmak, magánállamok veszik át - vagyis a nemzet megszűnik, 'idejétmúlt kategóriává' silányul. (5) Így Magyarország politikai, pénzügyi s kulturális értelemben szabad prédává, 'senki földjévé' - erős nemzetállamok közötti 'szabad zónává’ és vadászterületté válik. (6) Márpedig a vadászok (vö.: az olasz vadászok énekesmadár terítékével) csak 'levadásznak' mindent, ami mozog, felelősségvállalás nélkül. (7) Egykori hazánk a nemzetközi tőke, a profithajhász vállalkozások kísérleti terepévé alakul. Alapvető tévedésnek, sőt, félrevezetésnek tartom a Magyar Nemzetben megjelent címet - Orbán a bankárkurzus veszélyeire figyelmeztet - annak ellenére is, hogy a fenti részben Orbán tényleg megemlíti a bankokat. ,Azok a magánbirodalmak és magánállamok (...), amelyek a nemzetállamok mögött és között a bankvilágot uralják, és mint a polip csápjai, mindenhová elérnek. (...) De vannak olyanok is, amelyek már ennyire sem megfoghatóak.” A lap szerkesztője vagy jóhiszeműen félreértette Orbán mondanivalóját, vagy 'el akarta terelni a figyelmet' a valódi mondanivalóról! Ugyebár mostanában 'jobboldali politikai szállóigévé' vált, hogy a Medgyessy-kormánnyal egyfajta 'bankárkurzus' valósult volna meg hazánkban. Ez egyrészt igaz megállapít