Kapu, 2005. augusztus (18. évfolyam, 8. szám)
AZ ÉRTELMISÉG MAGYAR FOLYÓIRATA ______ KAPUS XVIII. ÉVFOLYAM I 2005. 08. I Brády Zoltán | FŐSZERKESZTŐJ Kovács Erzsébet OLVASÓSZERKESZTŐ ÉS KORREKTOR Bolya László TÖRDELŐ KÉZIRAT ELŐKÉSZÍTŐ Mediagraphics NYUGATI SZEMMEL: Hollai Hehs Ottó GAZDASÁG: Mándoki Andor BIZTONSÁGPOLITIKA: Magyar István MAGYAR MÚLT: Bakay Kornél EGYETEMES TALÁNYOK: Grandpierre Attila ADYDAS: Krausz Tivadar REJTVÉNY: Zábó Gyula Sakk: Solt Dezső FŐMUNKATÁRSAK: Aniszi Kálmán Beke György Borbély Zsolt Attila Czike László Nádor István Rózsa-Flores Eduardo Siposhegyi Péter Henkey Gyula FOTÓ: Ifj. Kricskovics Antal KÖNYVSZERKESZTŐ: Aniszi Kálmán KIADVÁNYMENEDZSER: Cserhalmi János NYOMTA: Korrekt Nyomdaipari Kft. FBIELŐS VEZETŐ: Barkó Imre ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KIADÓ: Magyar a Magyarért Alapítvány A KIADÁSÉRT FELEL: Brády Zoltán SZERKESZTŐSÉGÜNK CÍME: 1086 Budapest, Karácsony Sándor u. 24. Telefon: (+36-1) 3030710, 3030711 Fax: (+36-1) 3030712 CSEKKSZÁMLASZÁM: ÁÉB Rt. 10560000-74274101-01010107 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága: 1008 Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, faxon: 303-3440 További információ: 0680-444444 a Hírker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 X e-mail: kapu@hhelio.hu internet: www.kapu.eet KEDVES OLVASÓ , tudták kertem bohó virágai, hogy mikor érkezem meg nyaralásomból. A mocsári hibiszkusz két tenyérnyi tányér virágai, az ibolyafám, a nyári orgona, a ritkás méla gránátalmafám - sorolhatnám mint a 256 féle növényemet - késő nyári pompában vártak. Körtéim, birsalmáim, naspolyáim jól meghíztak távollétemben. Szőlőlugas veszi körbe kis parkomat. Érési sorrendjük októberig tart. Már az első traktus beérett, hálálkodva a gondoskodásért. Illatos íze szolgált reggelimül törve hozzá kenyeret, ahogy gyerekkoromban szoktam. Öregségem ajándéka ezert. Aztán nem sok időm volt gyönyörködésre, mert belezuhantam a lapzártába. Többszáz kéziratból halásztam össze ezt a számot. Morfondíroztam, hogy az író emberek még kánikulában is tudnak dolgozni, írni. Anekdotázva szoktam panaszkodni, hogy milyen sokat kell olvassak. Legalább napi 50-70 oldalt, ha nem százat átnézek, hogy mi a számomra (talán az Önök számára is) a legérdekesebb. Ezek a kötelező penzumok, így kedvenc könyveim csak nyaraláskor kapnak lehetőséget, hogy elolvassam őket. Napi egy-két kötettel végzek a tengerparton. Külön halomba gyűjtöm évközben az elolvasandókat, s midőn elindulok a nagy víz felé, megterhelem velük böhöm autónkat. Rendszeres napi tíz órás műszakjaim úgy kifárasztanak év közben, hogy csak internetre, újság és folyóirat olvasásra telik erőmből. Nem gondoltam, hogy öregségemben ily mókuskerékben pörgök, mert csak így tudunk fennmaradni a mai világban. Nyugodt vénség életre vágytam, hogy csak írok, filmezek, elmélkedek kertem szaletlijában. De ez ma már nem megy... Lassan beindulnak a politikai hétköznapok is. Gyilkosságokra készülődnek a pártok, hiszen kezdődik a választási kampány. Gusztustalansággal, egymásra mutogatással kérkednek, és győzködni próbálják az ingatag szavazókat, hogy őket válasszák. Gondolom Önökben is megfordult már az a kéretlen gondolat, hogy manapság már teljesen mindegy, ki kerül hatalomra, mert ebben a meggyötört, kifosztott, nyomorgó országon nem tudnak, vagy nehéz segíteni. Csoda a kis emberek béketűrése és a reményekben való hiszékenysége. Hol vannak már a lázadások, a forradalmak? Hol vannak már a szakszervezetek, érdekvédő egyesületek hatalom láncolatai? Beleolvadtak a pártokba, felélik ingatlanaikat, és felveszik a nagy fizetéseket. Hallgatásuk és belenyugvásuk Júdás pénzét. Talán a sajtó és a televízió már teljesen elbutította a népet? Nyereményekkel, meztelen csöcsökkel, árleszállítással, vásárlási akciókkal hímezik a nép hétköznapjait, hogy érezzenek egy kis reményt, hogy a megaáruházak bőségkosarából egyszer majd mindenki vehet, s bizony legtöbbször meg kell elégedjen, az új szentélyek látványával, s kielégítheti magát olcsó gagyi, de csillogó áruval. A szegénység gyötrelme már népbetegség... Gyógyuló kiutat a pártok ígérnek. Ha hiszünk benne akkor talán azzal is múlik az idő... Én azért azt mondom, hogy higgjünk a változások lehetőségeiben. Mint középütt álló jobboldali, konzervatív orgánum, legalábbis ilyen gondolatokat terjesztünk. De nem feledkezünk meg a politika lehetetlenségeiről sem. Továbbra is hiszünk a vélemény szabadságban, de harag és gyűlölet nélkül. E lapszámunkban is találnak erre példát. Közlöm Siposhegyi Péter és Csapó Endre (Ausztrália) publikációit, amik egyazon témáról gondolkoznak, mégis más-más a véleményük, pedig mindkét szerző a konzervatív magyar eszméket preferálja. Mindketten a jobboldal harcosai mégis másként látnak. Lapunk elkötelezett híve a sajtószabadságnak még akkor is, ha egy akolban mások és mások vagyunk, de jövő vagyunk egy és ugyanaz. Beküldendő a helyi postahivatalba, külföldről a KAPU szerkesztőségébe Megrendelem a KAPU című folyóiratot ............példányban..........év.......hó-tól Név:........................................................... Cím:......................................................... Dátum:..................................................... Aláírás:.....................................................