Kapu, 2006. május (19. évfolyam, 5. szám)

INTERJÚ-RIPORT -DOKUMENTUM - Bereczki Károly: Bor

Bereczki Károly Bor A somlóhegyi borászat a legneme­sebb magyar borvidékek ékessége. Nem véletlen tehát, hogy a Budai Vár­ban a Magyar Borok Háza idén febru­árban a somlói borvidéket mutatta be, ízes kóstolóval fűszerezve. Megtud­hattuk ezúttal, hogy nagyjaink, Mátyás királyunk óta, dicshimnuszokat zeng­tek a somlói borokról. Krúdy Gyula, aki igazán borszakértőnek számított, a következőt írta: „Somlai. Magyaror­szág legjobb bora.” Márai Sándor: „A somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: a keleti bölcses­ség és nyugati műveltség. Ez a legsze­rencsésebb keverék borban és ember­ben.” Rádupláz aztán Hamvas Béla: „Egyetemes bor nagyon kevés van, olyan, amit például az egész emberi­ség egyszerre ihatna valami nagy ün­nepen, mondjuk a világbéke ünne­pén. Erre a célra boraink közül egye­dül a somlait ajánlanám.” Okos Mátyás királyunk nagyon jól tudta, hogy Somlóhegy csodálatos al­vó vulkáni kúp, amelynek különleges talaja és mikroklímája utánozhatatlan karakterű, tüzes, száraz, fehér boro­kat érlel: a magas alkoholtartalmú, harmonikus savösszetételű, egyedi il­lat-, aroma- és ízvilágú borok a királyi udvar étrendjén szerepeltek rendsze­resen. Mikor a nagyvázsonyi várat s vele Somlóhegyet is kedves vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta, meg­hagyta neki feltételül, hogy a régi ró­mai korban is használt szőlőterületet újratelepítse, s jó magyar borokat saj­toljon ki belőle. Mátyás királyunk vi­segrádi palotája udvarán csakhamar a kétfejű oroszlános díszkút egyik fejé­ből egri vörösbor, másikból meg som­lói juhfark csordult. A Dunától vörös bársonyszőnyegen érkező török köve­tek úgy elbámultak a borcsodán, hogy megfeledkeztek a Korán tiltásairól, és elfogadták az oroszlánok szájából csurgó magyar nedűt, amivel a jóked­vű magyar király kínálgatta Mohamed követeit. Mátyáshoz fűződik egy másik szép történelmi legendánk is: történt, hogy a budai várban vendégeskedtek a moldvai Nagy István vajda szövetséges követei. (A román történetírás egekig magasztalt Stefan cel Mare nevű vaj­dájáról van szó.) Addig kóstolgatták a király vendégasztalán a somlói juh­­farkot, amíg az egyik kapatos bojár ki­bökte: - Felség, küldjön hozzánk Somlóról borászokat! Nálunk, a Kár­pátok kanyarjában szintén vannak ilyen jó adottságú hegyek, termeljünk mi is ilyen jó magyar bort!­­ Mátyás rá­bólintott, és hamarosan útra keltek a somlói borászok. Cotnari településen (vajdai segédlettel) is elültették a somlai vesszőket, és egy-két év múl­tán borvidék született Moldvában. A Cotnari bor ma a román borászat büszkesége, több nemzetközi borver­seny győztese, az ottani bor párlatá­ból érlelik ma is az európai hírű ro­mán konyakot. A somlói borok kedvező élettani ha­tásait évszázados népi megfigyelések is erősítik. A 18-19. századi patikai re­ceptkönyvekben ez állt: „Vinum Somlainum omni sanum - A somlai bor mindent gyógyít.” Az akkori korban Európa egyik leghatásosabb gyógyborá­­nak tekintették, és ténylegesen 18 féle betegség gyógyítására ajánlották. Ma­gyar pikantéria, hogy a somlói bor fo­gyasztói fiú utódokra számíthattak, ezért a „nászéjszakák borának” is neve­zik. Fogyasztása kötelező volt a nászéj­szakán, még a királyi udvarokban is, így a Habsburgok és a Romanovok koro­nás fői is Somlóról hozattak tüzes ma­gyar bort, hogy lehetőleg fiú utódokra hagyakozzák a koronát. A Magyar Borok Házában ízes kós­tolókat tartottak a somlói borászok: a Szent István Borház, a Vino-Trans Kft, a Csordás-Fodor Borház, a Szent Már­ton Pincészet, a Pia Nat Kft. - Dénes Hegybirtok, a Szabóvári Pincészet és a Tornai Pincészet. Egyik alkalommal a Vinum Somlaicum Borpince kóstol­tatta a vendégeket. Kolonics Károly, a pincészet egyik vezetője elmondta, hogy a somlói boroknak újra meg kell hódítania a belső és külső piacot, hi­szen az elmúlt fél évszázadban a ma­gyar érdekekkel mit sem törődő kor­mányzatok elhanyagolták a somlói borvidéket. A pincészetben négy bo­rász dolgozik, kötetlen formában. Amolyan baráti társaság ez, amelyik­nek egyik tagja, Spiegelberg István müncheni kapcsolataival bajor piacra juttatta a somlói juhfarkot és olaszriz­­linget. Dr. Tóth Barna és dr. Laposa József tagjai még ennek a társaságnak. Valamennyien úgy vélik, hogy az Eu­rópai Unióba kellene határozott álla­mi támogatással eljuttatni a somlói bort. A szomorú valóság az, hogy bolt­jainkban már portugál és spanyol, no meg olasz borokat árulgatnak, a régi magyar borok pedig a polcokon poro­sodnak. Magyar borlobbyt kell terem­teni, foglalta össze Kolonics Károly, és miután én is megkóstoltam az olasz­­rizlinget, hatalmas bólogatásokkal he­lyeseltem: ne mi igyuk a más borát, hanem Európa igya újból a miénket, ha jókedvre akar derülni a válságos lelki depresszió helyett! Hasonló gondolatok fogalmazódtak meg második látogatásomkor is (a bű­nös mindig visszatér a tett színhelyé­re?). Akkor a Szent Márton Pincészet finom magyar borait kínálták. Amíg a nyelvem botlani nem kezdett, még le­jegyezhettem Kissné Kalmár Mária marketing igazgatónő véleményét. A Pincészetnek vannak rendelői Finnor­szágból, Svédországból, Németor­szágból, de még az óceánon túlról is. Emellett azonban legfontosabbnak a belső magyar piacot tartja az igazgató­nő. Szerinte csak úgy lehetne megtisz­títani a belkereskedelmet az olcsó lő­re tömegeket mérgező borkínálatától, ha nagyon jól átgondolt állami segéd­lettel a 22 magyar borvidék jó és igazi magyar ízeket nyújtó borfajtáival töl­tenénk fel a boltokat és vendéglátóhe­lyeket. Kissné Kalmár Mária szintén nem helyesli az olcsó és kétes minősé­gű európai borok behozatalát. Vissza kell állítani a nemzetközi és belföldi piacon Magyarország bor-nagyhatalmi státusát! - szögeztük le teljes egyetér­tésben, és jókedvűen koccintottunk a somlói furminttal. Horváth Jenő (INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTI) 2006. 05. ARCOMMÁ VÁLTOZOTT Arcommá változott félelmem/ néma madarak ülnek keresztemre/ s rám talált szavak hallgatása/ kihunyt fények súlytalansága; a tegnapok csendjének ünnepei

Next