Kapu, 2006. augusztus (19. évfolyam, 8. szám)

MAGYAR MÚLT - Bakay Kornél: Nándorfehérvár példája

fel, s nem adta fel a hetvenesztendős Capistranói János atya sem. 1456. jú­lius 12-én Nándorfehérvár alá érke­zett a szárazföldi török haderő és a dunai flottilla, ostromgyűrűbe zárva a várat. Megindult az egyenlőtlen harc. A várban belül Szilágyi Mihály, a Száva szigetén Hunyadi János serege állt. Hunyadi először a török hajóhad vé­dővonalát törte át sarkaival, majd az egy heti ágyúzás után július 21-én - éppen ma 550 esztendeje - indított sorsdöntő roham idején keresztesei­vel benyomult a várba. A külső vár ha­mar elesett, a belső várba vezető hí­dért folyt az élet-halál harc. S itt küz­dött a Vas megyei nemes, Dugovics Titusz, aki a vár fokára felkúszó törö­köt, zászlajával együtt, magával rán­totta a mélybe, tudatosan vállalva a hősi halált. A védők már mindent veszni láttak, amikor hirtelen kénbe mártott, lángoló rőzsekötegeket kezd­tek szórni a támadó törökökre, akik­nek lenge ruházata nyomban lángra kapott, s fejvesztett menekülésbe kezdtek. Nem sokkal ezután Hunyadi csapatai kitörtek a várból, és elfoglal­ták a török tüzérség ágyúit, majd ost­romgépeit is. A magyar harcosok meg­­ittasulva a váratlan győzelemtől, em­berfeletti módon küzdöttek s kasza­bolták az ellenséget. Maga a szultán is megsebesült, alig bírták kimenteni a csatatérről. Megmenekült a vár, s megmenekült Magyarország! A csoda valóra vált. A törökverő hős, a legendás fehér lovag, a Haza oltalmazója, Hunyadi Já­nos azonban 1456. augusztus 6-án a magyar táborban kitört pestisjárvány áldozata lett, majd október 23-án kö­vette őt a szent megszállott, Kapisztrán János is... A mai magyarok legtöbbje alig tud többet a nándorfehérvári győzelem­ről, mint a déli harangszó kondulását. 550 esztendő valóban nagy idő, jogo­san fakul meg az emlékezet. De ne­künk, magyar históriásoknak szent kö­telességünk a múltat felidézni, a pél­dát felmutatni, a tanulságokat levonni. Pusztul és széthull nemzetünk, és ma is romlásba döntik ezt a hajdan di­cső népet idegen hatalmak, mert az igazi Magyarországot feláldozták s Tri­anonban kivégezték, lakosságát rész­ben kiirtották, részben megrontották. 1956-ban még Hunyadi János népe voltunk, olyanok, akik - amiképpen őseink ott a távoli Belgrád alatt - életü­ket is feláldozták a szabadságért, a ha­záért. Mára sokunkból kiöltek min­dent, ami tartást, hitet, valóságos élet­célt jelenthet egy magyar ember számá­ra. Tömegemberré, két lábon járó fo­gyasztókká, erkölcstelen élvhajhászok­­ká silányítottak bennünket, akik ve­zényszóra megtagadják nemzettestvé­reiket, akik önként bedőlnek a neme­set, a jót, a tisztát, az értékeset engesz­­telhetetlenül gyűlölő bolsevista újkapi­talisták hazug handabandázásának. De hiába fondorkodnak ma is az idegen szívű, idegen érdekű, önző és hitvány főnökök, a Cilleiek, Garaiak, Giskrák ármányos politikájának jelen­kori folytatói, egyre többen tűzzük fel lelki köntösünkre a keresztet, s egyre türelmetlenebbül várjuk a mi Hunya­di Jánosunk és Kapisztrán Szent Jáno­sunk eljövetelét, akik végre talán ki­mondják a szent toborzó szózatot: Talpra és tettre, magyar!, ha még élni és létezni akarsz ősi földeden, ha még hallani akarod az áldott magyar szót, ha még hinni akarsz Istenünkben és a magyar feltámadásban! Vigyük magunkkal Hunyadi János üzenetét: „Megyek előre rettenthetet­­lenül, mert ügyem igaz, mert a hitért, a békéért, a hazáért, az özvegyekért, az árvákért harcolok, s ha az isteni gondviselés akarja, Istenem és Ha­zám ügyét oly diadalra juttatom, hogy a jelen és a jövő nemzedékek­nek örök emlékezetül fog szolgálni!” I­APU FILMEK KAZETTÁN ÉS DVD-N Szivetekben tartzatok meg Egyszercsak felbukunk... Magukért nem felel senki Hadisarc Kamaszok a vészbíróság előtt Magyarok a pokol tornácán Győzelemről győzelemre A munkásosztály a francba ment A tanárnő és a biznisz Dögevő lettem én is A filmek ára: 1300 Ft+ÁFA Számvetés I-V. Magyarok a balkáni háborúban I-IV. László Károly portréi I­­II. Azelőtt magyarok voltunk I-III. (burgenlandi magyarok) Székely gesta I-IV. A filmek ára: 2600-3200 Ft+ÁFA A filmek megrendel­hetőek szerkesztőségünk címén. 2006. 08.

Next