Kapu, 2006. november-december (19. évfolyam, 11-12. szám)

AZ ÉRTELMISÉG MAGYAR FOLYÓIRATA­­ -KAPUI I XIX. ÉVFOLYAM 2006. 11-12. Brády Zoltán FŐSZERKESZTŐ Gángoly Attila OLVASÓSZERKESZTŐ ÉS KORREKTOR Steiner Balázs TÖRDELŐ ÉS KÉZIRAT-ELŐKÉSZÍTŐ CÍMLAP: Mediagraphics NYUGATI SZEMMEL: Hollai Hehs Ottó BIZTONSÁGPOLITIKA: Magyar István MAGYAR MÚLT: Bakay Kornél GAZDASÁG: Mándoki Andor EGYETEMES TALÁNYOK: Grandpierre Attila 1956 koszorús: Tóbiás Áron REJTVÉNY: Zábó Gyula Sakk: Solt Dezső FŐMUN­KATÁRSAK: Aniszi Kálmán Beke György Borbély Zsolt Attila Czike László Henkey Gyula Nádor István Rózsa-Flores Eduardo Siposhegyi Péter KÖNYVSZERKESZTŐ: Aniszi Kálmán KIADVÁNYMENEDZSER: Cserhalmi János NYOMTA: Korrekt Nyomdaipari Kft. FELELŐS VEZETŐ: Barkó Imre ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KIADÓ: MAGYAR A MAGYARÉRT ALAPÍTVÁNY A KIADÁSÉRT FELEL: Brády Zoltán SZERKESZTŐSÉGÜNK CÍME: 1086 Budapest, Karácsony Sándor u. 24. Telefon: (+36-1) 3030710, 3030711 Fax: (+36-1) 3030712 CSEKKSZÁMLASZÁM: ÁÉB Rt. 10560000-74274101-01010107 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága: 1089 Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, faxon: 303-3440 További információ: 0680-444444 Kereskedelmi forgalomba hozzák a Hírker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 X e-mail: kapu@chello.hu internet: www.kapu.ee KEDVES OLVASÓ,i múlt havi számunkban fagyról, hóról és vérről írtam. Most meg a feléledt ősz elfoglalta a fagy fészkét, s meleggel lehelte tele kertemet. Egy rózsabimbó (éppen megfagyni készült) gyorsan kinyílt, s december else­jén bevittem egy magányos vázába, hadd pompázzon íróasztalomon. Most vér sincs. Nem randalíroznak a rendőrök és a békés járókelők. Már nagygyűlésre sem járnak... csak az a párszáz, magát felkentnek érző nemzetmentő flangál kiszorítva a belváros egyik teréről a másikra, így múlik el az Alkotmányozó Nemzetgyűlés dicsősége. Most meg a főrendőrök vizsgálják egymást, ki miben vétkezett a véres események koreográfiájában. A vizsgálatok lezárulnak, és senkinek nem lesz semmi baja. A felbőszült tömeg a hibás, minek mentek a gumibotok és gumilövedékek elé! Ahelyett, hogy rágógumizva ültek volna foteljuk­ban, csipsszel és sörösdobozzal a kezükben, butító tévéműsorokat bámul­va... de nem, ők szabadságvágyuknak és a nyomor miatti elke­seredésüknek engedve elindultak vérfürdőt venni. Szappant, törülközőt, gázmaszkot nem vittek magukkal. Úgy látszik, a szabadságvágyat nem szabad gyakorlatiasítani, mint annyi szép elméletet. Lám-lám, Kolozsvárt a Babes-Bolyai Tudományegyetem két tanára, Dr. Hantz Péter és Dr. Kovács Lehel is komolyan vette a románok joviális hírverését Brüsszelben, hogy a nagy hírű, régi kolozsvári egyetem bizony­bizony multikulturális. Román, magyar, német nyelveken lehet tanítani. A fent említett két tanár magyar nyelvű eligazító táblát próbált kihelyezni, mire a románok rettegése a két oktató kirúgását eredményezte. A magyar politika már lassan száz éve mindent elhisz a románoknak. Okosabban csúsztatnak, füllentenek és egyáltalán, jobban csinálják a külpolitikájukat, mint mi, magyarok. Hitegetésük hitté válik a hiszékeny Nyugat-Európában. Nem véletlen, hogy parlamentünk külügyi bizottságá­nak elnöke figyelmeztetett a románokkal való tárgyalás előtt, hogy ismét felmosórongynak használnak bennünket. A magyar lapok kis hírekben számoltak be arról, hogy szomszédunk megadja a Moldáviában élő román ajkúaknak a román állampolgárságot. Telepedhetnek is be, főleg az erdélyi üresedő falvakba (ahol régen ma­gyarok és szászok laktak), és bizony január 1-jétől Románia is EU-tag, így akár fél Moldávia indulhat EU-kompatibilis útlevéllel Írországig. Mi meg (vérig sértve erdélyi véreinket) nem szavaztuk meg a kettős állampol­gárság lehetőségét. Ilyenek vagyunk mi, magyarok. Ezért is kisebbedünk, eljelentéktelenedünk a Kárpát-medencében, hogy aztán felszívódjunk Európa valóban multikulturális, „iszlámosodó" testében. Elkeserítőnek hangzanak e mondatok, de talán még nincs lefutva a szá­munkra kijelölt táv, hátha összekapaszkodunk, hogy kívülről egységesnek lássanak minket. Szerintem képesek vagyunk erre - más kiút nincs, ami a nemzet továbbéléséhez vezetne. Na! Ne gondoljunk mindig a rosszra! Lezárunk egy boldogtalan, csúnya évet, bár jövőre is nehéz lesz... de bízzunk és bízzanak... s töltsék a kará­csonyi ünnepeket tényleg meghitt, ideológiáktól mentes családi körben, reménykedvén a boldogabb új évben is. "

Next