Kapu, 2007. február (20. évfolyam, 2. szám)
AZ ÉRTELMISÉG MAGYAR FOLYÓIRATA KAPUI XX. ÉVFOLYAM 2007. 02. Brády Zoltán FŐSZERKESZTŐ Gángoly Attila OLVASÓSZERKESZTŐ ÉS KORREKTOR Oláh Gábor TÖRDELŐ ÉS KÉZIRAT-ELŐKÉSZÍTŐ CÍMLAP: Mediagraphics NYUGATI SZEMMEL: Hollai Hehs Ottó BIZTONSÁGPOLITIKA: Magyar István MAGYAR MÚLT: Bakay Kornél GAZDASÁG: Mándoki Andor EGYETEMES TALÁNYOK: Grandpierre Attila ADYDAS: Krausz Tivadar 1956 KOSZORÚS: Tóbiás Áron REJTVÉNY: Zábó Gyula Sakk: Solt Dezső FŐMUNKATÁRSAK: Aniszi Kálmán , Beke György Borbély Zsolt Attila Czike László Henkey Gyula Nádor István Siposhegyi Péter KÖNYVSZERKESZTŐ: Aniszi Kálmán KIADVÁNYMENEDZSER: Cserhalmi János NYOMTA: Korrekt Nyomdaipari Kft. FELELŐS VEZETŐ: Barkó Imre ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KIADÓ: MAGYAR A MAGYARÉRT ALAPÍTVÁNY A KIADÁSÉRT FELEL: Brády Zoltán SZERKESZTŐSÉGÜNK CÍME: 1086 Budapest, Karácsony Sándor u. 24. Telefon: (+36-1) 3030710, 3030711 Fax: (+36-1) 3030712 CSEKKSZÁMLASZÁM:ÁÉB Rt. 10560000-74274101-01010107 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága: 1089 Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, faxon: 303-3440 További információ: 0680-444444 Kereskedelmi forgalomba hozzák a Hírker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 X e-mail: kapu@chello.hu internet: www.kapu.eei KEDVES OLVASD, görhesztő influenzámmal karöltve körbesétáltam rügyező, virágzó kertemet. Egy bolond rigópár fészket rakott a falra futó borostyánba... s benne tojások. 2007. február idusán +15 fok társaságában. Kis japán tyúkocskáim boldogan káráltak, pökhendi-tarka kakasuk mellett. Szinte zsongott a kert. Talán ettől a zsibogó zajtól nem hallottuk, hogy a kormány a rendőrséget levette. Mit nem találok ki! El ne higgyék! Nem, nem, nem igaz! Valaki vagy valakik Kalasnyikoval sorozatot húztak az üvegpalota falára. Pont arról a néhány méteres helyről, ahová egyik kamera sem lát. Hát ugye ezt belülről lehet megállapítani. Na, miket írok megint?! A kezemre ütök. Biztos, hogy nem igaz az előző állításom. Szóval, lőttek a BRFK-nak! Sebesült, halott nem volt. Hála istennek! Valaki vagy valakik játszanak a tűzzel. Csak le ne égjen az ország! Mások szemében már úgyis leégtünk. Kezd elfajulni a magyar békétlenség. A szembenállók semmiféle kapaszkodót nem találnak ellenfelükkel, ami összekötné őket. S mindezt a kétfelé vezetett nép szenvedi meg. Nincs összefogás, nem megy a munka, nincs termelés. Igaz, nincs is mivel. A multik meg viszik ki a pénzt... Már többekben felvetődött, hogy talán jobb lenne, ha Orbán és Gyurcsány távoznának a politikából. Szerintem utána is békétlenség virrasztana felettünk. Orbánék dühe emberileg érthető, hisz orruk elől halászták el fondorlatos csalással a hatalmat Gyurcsányék. Nem mindegy, hogy miniszterelnök vagyok, vagy sem, s az sem mindegy, hogy kinek a klientúrája gyakorolja a hatalmat vagyonosodva. Gyurcsányék szemtelenül, a választók arcába kacagva gyakorolják a hatalmat, amit néha már csak diktatúrával tudnak megtartani. Érvényes, jogszerű akaratukkal a maradékot fosztják. Szemünk láttára! Diktálás közben mondja valaki, hogy „pofátlanul”! Nem írom le ezt a szót, mert nem ildomos, pejoratív, és rágalommá is tudja formálni egy sztárügyvéd. Szóval, felejtsük el a „pofátlanul” kitételt. Meg ezek az alattomos szurkapiszkák! Körlevél ment a külhoni képviseleteinknek, hogy mit híreszteljenek a kordonbontó Fideszről. Göncz Kinga külügyminiszterünk, akinek sugárzó értelmét a butaság malmában őrölték (na, ezt jól körülírtam), persze tagad, mismásol, csúsztat. Mint ahogy a mindig önmagából kinéző Lendvai Ildikó szokta a frakció és a kés élén, amit a legszívesebben Orbán Viktor hátába döfne. Érdekes, hogy ez a Lendvai Ildikó hogy’ emlékeztet arra a Lendvai Ildikóra, aki a rendszerváltás előtt a pártközpont sajtóosztályán serénykedett, s instruálta az irodalmi és művészeti lapokat, így engem is, az Új Tükörnél. Különösen akkor, amikor szilenciumra tettek. Milyen érdekes, hogy emlékeztet erre a Lendvai Ildikóra... hát ez a valódi rendszerváltás, hát ez a valódi déja vu, így, ilyenektől őrlődik az ország, s apránként lefolyunk az EU multinacionális homokórájának alsó részére, amit talán sohasem fordítanak föl. Emiatt a lakosság nagy része nem érzi itthon magát, s megfogadva Gyurcsány tanácsát, külföldön próbál szerencsét. Mindenki várja a tavaszt. Vajon hó lesz, vagy virág? Vagy halál és vér? Magyarország feltámadása soha? Versek: Holbay László (Érsekújvár), Szigeti Lajos, Zas Lóránt (USA), Katona Pál, Oláh András, Kormányos Gábor, Krausz Tivadar, Bozók Ferenc, Viczián Sándor