Kapu, 2007. június-július (20. évfolyam, 6-7. szám)
AZ ÉRTELMISÉG MAGYAR FOLYÓIRATA KAPUI XX. ÉVFOLYAM 2007. 06-07. Brády Zoltán FŐSZERKESZTŐ Gángoly Attila OLVASÓSZERKESZTŐ ÉS KORREKTOR Oláh Gábor TÖRDELŐ ÉS KÉZIRAT-ELŐKÉSZÍTŐ CÍMLAP: Mediagraphics NYUGATI SZEMMEL: Hollai Hehs Ottó BIZTONSÁGPOLITIKA: Magyar István MAGYAR MÚLT: Bakay Kornál GAZDASÁG: Mándoki Andor EGYETEMES TALÁNYOK: Grandpierre Attila ADYDAS: Krausz Tivadar 1956 KOSZORÚS: Tóbiás Áron REJTVÉNY: Zábó Gyula Sakk: Solt Dezső FŐMUNKATÁRSAK: Aniszi Kálmán [ Beke György | Borbély Zsolt Attila Czike László Henkey Gyula Nádor István Siposhegyi Péter KÖNYVSZERKESZTŐ: Aniszi Kálmán KIADVÁNYMENEDZSER: Cserhalmi János NYOMTA: Korrekt Nyomdaipari Kft. FELELŐS VEZETŐ: Barkó Imre ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KIADÓ: MAGYAR A MAGYARÉRT ALAPÍTVÁNY A KIADÁSÉRT FELEL: Brády Zoltán SZERKESZTŐSÉGÜNK CÍME: 1086 Budapest, Karácsony Sándor u. 24. Telefon: (+36-1) 3030710, 3030711 Fax: (+36-1) 3030712 CSEKKSZÁMLASZÁM: 141004406672224901000001 Volksbank I BANH 012141004406672224901000001 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága: 1089 Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, faxon: 303-3440 További információ: 0680-444444 Kereskedelmi forgalomba hozzák a Hírker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 X e-mail: kapu@chello.hu internet: www.kapu.ee KEDVES OLVASD, 1 ma reggel ünnepélyes szertartással, kánikula-napsütés kíséretében leszedtem az első paradicsomomat és paprikámat. A vékonyhéjú paradicsomnak paradicsomíze volt. A zöldpaprikának zöldpaprikaíze. Ezek manapság már nagy dolgok, kérem! Még tavasszal egy öreg néninél vettem a palántákat, aki évtizedek óta saját termesztésű magokból neveli dugványait, mert „Meg nem bírom enni a külföldi, vastag héjú, ízetlen, gyönyörű szép piros bogyókat”. Madárcsicsergős kertem szaletlijében reggeliztem, s közben elégedetten néztem virágaimat, s boldogan fedeztem fel, hogy a Hawaii-ból származó pagodafa is nemsokára illatos virágözönbe burkolódzik. Jókedvemben elhatároztam, hogy virágjaimnak mesélek a következmények nélküli országról - amiben élünk. Mostanában ismét megkerestek újságírók és tévések a Fenyő-gyilkosság kapcsán. A Számvetés című hatrészes filmünk egyik fejezete foglakozott vele, kendőzetlen őszinteséggel. A film nyersanyagát hál' Istennek a rendőrség elkobozta, hisz sok mindent nem mertünk még mi sem beletenni. Évek óta egy helyben topog a nyomozás. Itt már nem is a ravaszt meghúzó gyilkos személye a lényeges (akit állítólag elkaptak Szerbiában), hanem a megbízóé. Biztosan nem egy parkettás vagy tanár, vagy egy esztergályos adta a megbízást. Az bizony a politika felől jött... Nem is kaptunk válaszokat sok kérdésünkre, így például ki működtette a Vico melletti épületben a legmodernebb műszerekkel felszerelt lehallgató berendezéseket (amit ugye a gyilkosság utáni zűrzavarban pánikszerűen otthagytak), vagy miért tűntek el anyagok a Belügyminisztériumban a Fenyő-gyilkosság dossziéjából? Mindenkinek van sejtése a megbízói körökről... de hát semmi. Tegnapelőtt lakásom közeléből elraboltak egy újságírónőt, összekötözték, eszméletlenre verték, és kidobták a Duna-parton. Egy horgász találta meg az életveszélyes állapotban levő kolléganőt. A számomra szimpatikus balga hölgy az olajmaffiával foglakozott. A régóta eltusolt ügy még ma is veszélyes. A megbízók meg nem félnek, mert sok pénzük és hatalmuk van. Nyolc éve mi is kiadtunk egy olajos könyvet (Erdélyi István: Olajos rendőrök, olajos politikusok), de megúsznak ötmillió forintnyi pénzbírsággal, amit Pető Iván, Rozgics Mária és a hölgyet képviselő Grespik László behajtottak. Milyen érdekes, hogy együtt voltak a perbeli ellenfeleim. Az olaj és a pénz összehozta őket. A naiv, eszméletét vesztett kolléganő még filmet is készített az olajmaffiáról, s biztosan fájt neki, hogy azt egy tévéállomás sem merte leadni. Mikor mi is elkészítettük a Számvetést, házaltunk vele... s a Hír TV, az MTV, a Duna TV, a TV2 elnökei válaszra sem méltatták kínálatunkat - pedig már régóta benne vagyok a szakmában. Semmi összeesküvés-elmélet! Csak gyávák voltak. De hogy nem is válaszoltak, az csak egy bolsevik neveletlenség, mert egy úriember 8 napon belül válaszol. Hol vannak már manapság az úriemberek? Végül is az Echo TV többször sugározta a filmsorozatot, s nem dőlt össze az ország. Persze minden következmény nélkül maradt. Széles Gábor gazdag, és hatalma van - saját tévéadóján le merte adni sorozatunkat. Akkor meg a néző a gyáva? Fél? Hát akkor hogyne félne egy tévéelnök? Annak sincs következménye. A tévéelnökség nem tehetség, rátermettség, hanem a politika függvénye. Odairányítjuk a kamerákat, ahová mondják elveink és társaink. Összetört kolléganőnk talán elgondolkodik a kórházi ágyon, de titokban remélem, hogy nem adja fel. Mi sem. Immár lassan húsz éve. Ha már nincs is következménye leleplezéseinknek... miért, másutt van? Nézzék meg az ország szemrebbenés nélküli kiárusítását, a lakosság kifosztását és ezt az egészségügy-gyilkosságot. Megy itt minden következmények nélkül. Vagy tényleg gyáva a néző, az olvasó, a nép? Mert ezek következménye a következménynélküliség. Miért? Mi lett az olajmaffiával, a Princz-üggyel, a Kulcsár-üggyel? Soroljam még? Mint ahogy nem lesz meg Fenyő gyilkosságának megrendelője sem, és az újságírót megverető tettestárs sem. Én még mindig a rendszerváltás után született fiatalokban bízok, hogy kiseprűzik... hacsak el nem butulnak annyira az oktatástól és a tévéktől, hogy következmények nélkül végignézik hazánk agóniáját. Ha van is egypár sziget, ahol az igazságkeresők élnek, mint mi az jó dolog, mert legalább élő lelkiismerettel találkozhatnak... Nosztalgiák vagyunk, a hajdani igazságosztók utódjai. És egyre kevesebben. Ez a jó a mai világnak. De mi akkor sem adjuk fel... csak lennének egy kicsit bátrabbak olvasóink és nézőink. Nemrég intéztem nyugdíjazásomat. Hát Istenem, nem sokat kapok. Azt mondja a nyugdíjintézet hölgye, hogy, ,A főszerkesztőknek általában sokkal több a nyugdíja, mint magának!” „Igen - válaszoltam -, de én nyugodtan alszom!” Válasza: „Ők még nyugodtabban, mert tele vannak pénzzel és hatalommal.” Ismét bölcsebb lettem, ideje már szabadságra menni. Remélem, önök is jót pihennek majd. Ezért is szerkesztettünk olvasmányos, kissé könnyed írásokat is dupla számunkba - remélem, minden következmény nélkül. Versek: Dobai Benedek, id. Fekete Zoltán, Holbay László (Érsekújvár), Kertész Márton, Moldvay József, Mózsi Ferenc (Chicago)