Kapu, 2008. november-december (21. évfolyam, 11-12. szám)

e-mail: kapu@upcmail.hu internet: www.kapu.ee KEDVES OLVASD , AZ ÉRTELMISÉG MAGYAR FOLYÓIRATA KAPUI XXI. ÉVFOLYAM 2008. 11/12. Brády Zoltán FŐSZERKESZTŐ Gángoly Attila OLVASÓSZERKESZTŐ ÉS NYELVI LEKTOR May Gábor TÖRDELŐ ÉS KÉZIRAT-ELŐKÉSZÍTŐ CÍMLAP: Mediagraphics NYUGATI SZEMMEL: Hollai Heris Ottó BIZTONSÁGPOLITIKA: Magyar István MAGYAR MÚLT: Bakay Kornél GAZDASÁG: Mándoki Andor EGYETEMES TALÁNYOK: Grandpierre Attila ADYDAS: Krausz Tivadar HOROSZKÓP: Papp Gréti KERESZTREJTVÉNY: Zábó Gyula Sakk: Solt Dezső FŐM­UNKATÁRSAK: Aniszi Kálmán Borbély Zsolt Attila Czike László Henkey Gyula Nádor István Rózsa-Flores Eduardo Siposhegyi Péter Tóbiás Áron KÖNYVSZERKESZTŐ: Aniszi Kálmán KIADVÁNYMENEDZSER: Cserhalmi János NYOMTA: Korrekt Nyomdaipari Kft. FELELŐS VEZETŐ: Barkó Imre ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KIADÓ: MAGYAR A MAGYARÉRT ALAPÍTVÁNY A KIADÁSÉRT FELEL: Brády Zoltán SZERKESZTŐSÉGÜNK CÍME: 1084 Budapest, Víg utca 18. Telefon: (+36-1) 3030710, 3030711 Fax: (+36-1) 3030712 CSEKKSZÁMLASZÁM: 14100440­66722249­01000001 Volksbank IBAN: HU 12141004406672224901000001 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága: 1089 Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, faxon: 303-3440 További információ: 0680-444444 Kereskedelmi forgalomba hozzák a Hírker Zrt., a Lapker Zrt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888 X kinti halódó kertemben a vastag pázsit még zöld, érik a naspolya és gyerekkori kedven­cem, a kökény. A dér érleli furcsa módon e gyümölcsöket. A nyákos, nyirkos idő bekerget a lakásba és beérem a melegházam gyönyörűségeivel. Színek pompáznak, nyafognak az orchi­deák, fehérül a kása, mint egy örök esküvői csokor... és az amarilaszem! Képzeljék el, az egyiken tíz hatalmas vörös tölcsér ordítja szépségét; új színek, új formák e tér szürke fényben. Lapunknak is új formaruhára van szüksége. Túl vagyunk a huszadik évfordulón. Talán megmenekültünk, de reményem nehezen kap levegőt, hisz fejszéjével hasít a gazdasági krí­zis, a munkanélküliség gyászos ökle csap hazánkra. Nincs termelés, nincs munka. Minden ki­csike hasznot a külföldiek zsebelnek be, mi csak a kölcsönökből vegetálunk... Hogy miből adjuk vissza? Az adónkból! Európa legtehetségtelenebb kormányával büszkélkedhetünk, és szomorkodhatunk, mert az ellenzéknek sem kell a hatalom. Nem kell az üres államkassza. Vezesse be Gyurcsány és színtelen társulata a megszorításokat! E számunkban elgondolko­dunk: talán egy kis katonai diktatúra segítene országunkon, hogy „eltirkuljanak” az ingyen­élő, sok pénzt nyelő bürokraták és erkölcstelen elitünk... de hát még katonáink sincsenek. Elkanyarodtam. Lapunknak is szüksége van változtatásokra. Tartalmi és formai megújulást tervezünk, csak találnánk egy olcsó, tehetséges grafikust, aki megtervezné az új mesterolda­lakat. Meglepődtem, hogy milyen drága a lapok formatervezése. Rövidebb anyagokat fognak írni munkatársaink. Csak az évi két dupla számban lesznek terjedelmesebb írások. Nem csak a papír magas ára miatt van erre szükség, hanem akkor több, könnyebben emészthető pub­likáció fér el folyóiratunkban. A megbéklyózott sajtószabadság miatt átlag naponta 40-50 kéz­irat érkezik, mert tudják a szerzők, hogy ha a színvonal megfelelő - nálunk megjelenésre szá­míthat minden szabad, nemzetépítő gondolat. Költözünk. A jóságos józsefvárosi önkormányzat megsajnált minket és az életveszélyes 270 négyzetméteres lakótérből (no, ezt kifűteni!) a közelbe, egy kisebbe költözünk. A számítás­­technika fejlődése miatt is muszáj. Tíz évvel ezelőtt még tele volt emberekkel a redakció, írók, rovatvezetők, olvasószerkesztők, tördelőszerkesztők, korrektorok stb. A számítógép ha­zaszippantotta tőlünk az embereket. Minden szerkesztőségi munkánk már csak komputeren zajlik. Ketten-hárman lézengünk a nagy termekben. Elidegenedünk egymástól - a gépi kap­csolatok már csak ilyenek. Az állandó képernyőbámulástól romlik a szemem, egyre többféle okuláré hever a monitorom előtt. Hol vannak már a zaftos trafikálások, az irodalmi műhely bájos hancúrozásai? Mindig mindent tudtunk egymásról, ami lényeges. Helyette a rideg, vil­logó képernyők, rajta a néma betűk... és a csend... és a csend. Már nem kiabálok ki, hogy „kussoljatok!”, s a bilárdasztal golyói is szomorúan húzódnak össze a poszton, már atig ját­szik valaki... Ennek így kell lennie. Jaj, csak jobb újév következne! Kívánom olvasóinknak, mindenkinek, aki szeret és becsül minket. Itt köszönöm meg azoknak, akik anyagilag segítségünkre siettek, hogy megmarad­junk, legalábbis egy időre... Tehát jó karácsonyt! Utóirat: az ECHO TV megismétli a­ Magukért nem felel senki című filmünket az ünnepek alatt. Nem árt, ha megnézik szlovák szomszédaink háború utáni magyarirtásait. Új helyünk: VIII. kerület, Víg utca 18. Sarokház, földszint -önálló bejárattal a Bérkocsis utcából. E-mail címünk a"­­Ajtes­t és telefonszámaink változatlanok. íme, a térkép! •

Next