Kapu, 2010. március (23. évfolyam, 3. szám)
I KAPU I Brády Zoltán főszerkesztő Gángoly Attila olvasószerkesztő és nyelvi lektor May Gábor művészeti vezető címlapgrafika: Kádár Tamás gazdaság: Mándoki Andor biztonságpolitika: Magyar István nyugati szemmel: Hollai Hehs Ottó magyar múlt: Bakay Kornél egyetemes talányok: Grandpierre Attila sakkrejtvény: Solt Dezső, Zábó Gyula főmunkatársak: Borbély Zsolt Attila, Furkó Zoltán, Henkey Gyula, Nádor István könyvszerkesztő: Aniszi Kálmán kiadványmenedzser: Gáspár Dániel nyomás: Profilmax Nyomda Kft. 7400 Kaposvár, Jutai út 37. felelős vezető: Nagy László ügyvezető kiadó: Magyar a magyarért Alapítvány kiadásért felel: Brády Zoltán A kiadó és szerkesztőség címe: 1084 Budapest VIII. kerület, Víg u. 18. (bejárat a Bérkocsis utca felől) tel: 303 0710 fax: 303 0711 Bankszámlaszámunk: 14100440-66722249-01000001 Volksbank Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Központi Hírlap Iroda, Budapest 1932 Előfizetési szándékát a hirlapelofizetes@posta.hu címen jelezheti. Zöldszám: 06 80 444 444 a Hírker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők issn 0238 888, bár a kert hidegtől borzong, de a nap már jobban kinyitotta fényszemét. Hóvirágok hunyorognak, dacolva a jeges szélsuhintásokkal. Fészket építenek a rigók, gerlék gallydarabkákat illesztenek össze a házam előtti fenyőfákon, s a madáretetőben csipegetnek a visszatért stiglicek és a fürge sárga pintyek. Sötétedéskor már nyestet is láttam, jaj a fészekrakóknak! És nekünk is jaj! A ragadozó pénzszomjas politikusok kiraboltak minket. Nincs pénz, nincs vásárlás. A pesterzsébeti piacon egyre kevesebb a kínált portéka és a kofa. A legtöbb árus már ki sem nyit, mert egyre kevesebb vásárló lézeng a piactéren. A globál-katedrálisokban megveszik a leértékelt élelmiszert, amit ki tudja, hogy mily távoli országból szereztek. Az elmúlt 3 év alatt környékemen bezárt a zöldséges, egy kis közért, egy háztartási bolt és a tisztító. Kenyérért, párizsiért messzebbre, a piacra járok, vagy megveszem itt a szerkesztőségünk melletti árudában. Olvasom, hogy az autópiacok tönkrementek, a zálogházak tele vannak, a kocsmák és sörözők üresek. Péntek esti sétámkor betértem egy fröccsre a közeli Éva presszóba, törzshelyemre. Mintha különteremben lennék. Hárman voltunk vendégek. Pénteken... Ilyenkor mindig telt ház szokott lenni, tavaly még tomboló fiatalok táncoltak a zenegép ütemére. Üres, kihalt minden mint az életünk. Közben halljuk, látjuk a tévében, hogy kik hány milliót loptak a közpénzből. Választási harcos csatazaj hallik egymásra toluló ígéretekkel. De hát az átlag köznép is tudja, hogy az új kormány nem tud sokáig semmit felmutatni a kiürült semmiből. Közben a világbank-csendőr fenyegetve nyilatkozik, hogy jó a második gazdasági krízis, míg az első még véget sem ért nálunk. Harminc százalékkal csökkent a könyvvásárlók száma. Filmjeinket hiába kínáljuk, csak ingyen vennék át a televíziók. Olcsó stúdióműsorok és konzervfilmek untatják az éhesen ábrándozó nézőket. No, majd a választások után! Mi lesz? Talán több, színesebb remény, és a megkönnyebbülés, hogy tényleg vége lesz a létezett szocializmusnak. Isten (vagy bárki) adja! íme, emlékezünk volt főmunkatársunkra és gyermeki barátomra, Rózsa-Flores Eduardóra. Április 16-án lesz egy éve, hogy Bolíviában meggyilkolták két társával együtt. Tóásó Előd életben maradt, és még ottani börtönben sínylődik. Eduardónak még jó néhány publikálatlan verse sorakozik itt a dossziékban, amelyekből párat emlékeztetőül érzelmeik elé helyezünk. Rózsa-Flores Eduardo 1960. március 31. — 2009. április 16. Ha álmaim megvalósulnak A mindmegannyi és már fölépít Mit kell E lapszámunk KÖLTŐJE: Rózsa-Flores Eduardo Miképpen a csenevész csereszt Szokás Hozzád köttetem magam Kivirágzom KAPU XXIII. ÉVFOLYAM